Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP SS 1964; szeptember 18. Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) Ezer éve szomszédok vagyunk Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak, barátaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság kormánya s a magam nevében szívből köszöntőm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk; — Őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntőm körünkben Tito elvtársat, a jugoszláv kommunisták, a jugoszláv nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkező elvtársakat, valamennyi kedves vendégünket. Kádár elvtárs beszédében visszapillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen —• mondotta. Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt húsz esztendőben az egész világon óriási változások következték be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egy harmada t. A vil;>T első szocialista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először alakultak ki a világon olyan új erőviszonyok, hogy túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi h áladás erői; a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált. Erre a 20 évre esnek a legdöntőbb szocialista átalakulások Magyarországon is. Pártunk VHI. kongresz- szusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, vivmányaink megszilárdultak, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Ez a tény történelmi jelentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Kedves elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai keletűek. Több mint ezer esztendejee vagyunk szomszédok. Sokszor sújtottak Kádár János nagy tetszéssel fogadott beszéde után az egybegyűltek nagy tapsa közben Joszip Broz Tito lépett a mikrofonhoz. Joszip Broz Tito bevezetőben köszönetét fejezte ki a meleg vendégszeretetért, amellyel látogatásuk egész ideje alatt körülvették. Történelmi visszapillantást vetve szólott a két nép kapcsolatairól, rámutatva: Országaink, népeink szabadságszerető forradalmi szelleme történelmünk döntő pillanataiban később is kifejezésre jutott. A két háború között Jugoszláviában — ugyanúgy, mint önöknél — a kommunisták és más haladó erők súlyos mindennapi harcot folytattak a demokratikus és szociális jogokért. a növekvő fasiszta veszély ellen — mondotta. bennünket azonos megpróbáltatások s a magyarok és délszlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó idegen hódítók ellen; Hunyadi törökök elleni csatája Szendrő váránál és Nándorfehérvárnál aranybetűkkel van feljegyezve mindkét nép történelmében. A felszabadulás után népeink a szocializmus építésének útjára lépteik. Az a tény, hogy Magyarország is és Jugoszlávia is a szocialista eszmék gyakorlati megvalósításának útján jár, nagymértékben megkönnyíti kapcsolataink további sokrétű fejlesztését. Az elmúlt esztendőben eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése. Magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság alakult, amely sikeresen tárja fel a közös munka kiaknázására váró lehetőségeit. Az idei kereskedelmi megállapodások az árucserforga- lom 29 százalékos növekedését irányozzák elő a tavalyihoz képest. Ez sem jelent azonban végső határt, s arra kell törekednünk, hogy árucsereforgalmunkat a hosszúlejáratú megállapodások és konkrét kooperációs egyezmények tartós alapjára helyezzük. Jelentős az előrehaladás a műszaki és tudományos együttműködés terén is. — Létrejöttek tehát a két ország szorosabb együttműködésének alapjai. Erre az alapra kell építenünk. Ma már nem két nincstelen agrárország lép kapcsolatba egymással, hanem két olyan szocialista ország, amely népeink munkájával színvonalas népgazdaságot teremtett. Mindez kedvező alap ar-. ra. hogy a jövőben is mélyítsük és fejlesszük kapcsolatainkat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a béke és a szocializmus világméretű erőinek érdekeit is szolgálják; Remélem, hogy jugoszláv barátaink elégedettek ma- gyarorszáei látogatásuk eredményeivel. Mi a magunk részéről úgy érezzük, hogy jugoszláv barátaink látogatása, dolgozóinkkal való találkozása, tárgyalásaink jelentősen hozzájárulnak a két szocializmust építő ország, pártjaink, kormányaink együttműködéséhez, népeink barátságának erősítéséhez. Éljen a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népeinek barátsága! Éljen a szocializmus és a világbéke! A háború óta negyedszer vagyok Budapesten. Benyomásaimról szólva elmondhatom örömet okoz, hogy nagy eredmények születtek, fővárosuk nagyot fejlődött. Meggyőződhettünk, hogy a Magyar Népköztársaság ma erős, fejlett ipari ország, oü'an gazdasági alapokkal, amelyek biztosítják a még gyorsabb, a még sokoldalúbb fejlődést és lehetővé teszik, hogy á nép jobban és boldogabban éljen.. önök országukat nemcsak helyreállították, begyógyítva a múlt súlyos sebeit, hanem az iparilag fejlett országok színvonalára fs emelték. Magától értetődő dolog, hogy ez nagy erőfeszítést és sok lemondást is követelt a dolgozóktól, elsősorban a munkásosztálytól. De eddigi alkotó munkájuk eredmény biztosítják, hogy országú' felvirágozzék, népük élet- színvonala és jóléte még gyorsabban emelkedjék. Ehhez kívánok önöknek sok sikert. Élvtársak és elvtársnők! A szocialista Jugoszlávia mindig következetesen harcolt az egyenjogúságon, a más országok függetlenségének, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásán alapuló együttműködésért; Harcolt a népek azon jogáért, hogy szabadon válasszák meg társadalmi rendjüket. A háború óta Jugoszlávia ezeknek az elveknek alapján tevékenykedett mind a nemzetközi életben, mind a nemzetközi munkásmozgalomban. Véleményünk szerint — minden pártnak és minden szocialista mozgalomnak kötelessége világosan és — egyértelműen kifejteni és megfogalmazni a mai fejlődés alapvető kérdéseiben — a háború és béke és békés egymás mellett élés kérdésében — vallott politikáját. Ugyanakkor kötelessége az is, hogy állásfoglalását ne csupán deklarálja, hanem alkalmazza a gyakorlatban, a felmerülő — konkrét problémákkal és eseményekkel kapcsolatban is. Ily módon elérhetővé lesz, hogy gyorsabban szembetűnjenek a különféle — helytelen álláspontok és — miután elszigetelődtek •— meghátrálásra kényszerüljenek. Mi mindig nagy jelentőséget tulajdonítottunk a szocialista országok közötti kapcsolatoknak. Ezek a kapcsolatok jelentősek országaink számára, hiszen a népeink közötti együttműködés továbbfejlesztését kell szolgálniok s ezzel együtt kiküszöbölni mindazt, ami a múlt negatív öröksége. Jelentősek a többi ország szempontjából is, mert a mi együttműködésünk a népek közötti újfajta demokratikus és egyenjogú kapcsolatok példájául szolgál. Ma, amikor egyértelműen elítéljük azt, amit ezen a téren Sztálin tett — csupán a Jugoszlávia iránti viszonyt említem — megvannak a kedvező feltételei annak, hogy a szocialista országok m. Almikor 1961-ben Hruscsov elvtárs a szűzfölldeiken járt. s Celimográdbam nagygyűlést tartott, a négyszázötven személyes kultúrház- ba csak a legjobb aktivisták, párt- és gazdasági funkcionáriusok, kiváló munkások egy része fért el. Jártam ebben a kultúr- házbam. Van egy nagy előcsarnoka. A falom hatalmas freskó. Szovjet embereket ábrázol, akik büszkén, feltartott fővel, kezükben piros zászlóval, körülöttük a bőség és jólét jelképeivel a jövőbe tekintenek. Árad a képről a boldog megelégedettség. A képet a negyvenes évek végén festették. Most már ilyen freskó- irat nem festenek. Más a stílusa az épületek díszítésének. mert más a stílusa az emberek életének: Kevesebb dekoráció, kinyilatkoztatás, több munka, s ennek következtében nagyobb jólét. A szovjet emberek jól emlékeznek arra az időre, amikor ennék a korszaknak mintegy gyászos záró- | akkordjaként Malenkov be- 1 jelentette: végleg megoldottuk a gabonaproblémát. Nem tudom, akkor mi volt erről a szovjet emberek véleménye. De azt tudom hogy ma mélységesen meg vetik azokat, az embereket, akik ilyen deklarációk köz minden oldalú együttműködése új formákkal és tartalommal gazdagodjék. Ügy vélem, önök is osztoznak azon meggyőződésünkben, hogy szomszédos szocialista országaink viszonya erős és tartós alapokon nyugszik — teljes egyenlőség és egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és megértés alapján. Különböző területeken, sikeresen fejlesztjük és szélesítjük együttműködésünket, jószomszédi viszonyunkat, tekintet nélkül a múlt bizonyos vitás kérdéseire, s azokra az eltérésekre, amelyek még fennállhatnak. Hasznos eszmecserénk — ahogy azt Kádár elvtárs is kiemelte beszédében — megmutatta, hogy mindkét részről fennáll a készség és elhatározás, hogy fejlesszük országaink sokoldalú együttműködését. Kedves barátaink! A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban, — amint önök előtt ismeretes — jelentős számban élnek magyar nemzetiségű állampolgárok, ahogy a Magyar Népköztársaság területéin is élnek jugoszláv nemzetiségű polgárok. Ezzel kapcsolatosan forradalmunk egyik jelentős vívmányára; szeretnék rávilágítani a nemzetiségi kérdés megoldására Jugoszláviában. Ez kihatott minden nemzetiségre úgy, hogy ma országunk minden polgára teljes egyenjogúságot élvez, a kultúra és a társadalmi, politikai élet minden területén beleértve a nemzetiségi nyelv szabad használatának jogát is. Ilyen módon a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségű dolgozók, az egyenlőség alapján résztvesznek a társadalmi és munkás önigazgatásban; Holnap annak a meleg és szívélyes fogadtatásnak a kellemes emlékével térünk haza, amelyben bennünket mindenütt részesítettek. Engedjék meg, hogy még egyszer szívből megköszönjem a figyelmüket és a vendéglátást, amelyben részünk volt az önök szép hazájában. Joszip Broz Tito beszédét a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szozétételével igyekeztek „közelebb hozni” a kommunizmus győzelmét Azokat, akiknek — amikor a Hruscsov vezette Központi Bizottság valóban elindult a jólét megteremtésének útján — nem tellett másra erejükből, mint megkísérelni e nagyszerű tervek valóraváltásénak megakadályozását. Itt a szűzföldeken azt is könnyebb megérteni, milyen mélyre süllyedtek azok az emberek, akik merő hatalomvágyból minden olyan intézkedést elleneztek, amely a nép felemelkedését, jobb jövőjét szolgálta. A Molotov, Kagan o- vics, Malenkov csoport ellenezte a szűzföldek feltörésének programját is. Hol vannak már azok az idők... De néha egy ilyen freskó előtt állva elgondolkodik az ember. Három év után ismét ellátogatott a szűzföldekre Hruscsov elvtárs. Üjból találkozott a szűzföldi emberek legjobbjaival. Már nem a régi. kicsi kultúr- házban. hanem egy modern, kétezerötszáz személyes palotában. Az új kultúrpalotához vezető út is tel- iesen új. A régi földszintes egy emeletes házak helyén négy-öt emeletes paloták, áruházak sorakoznak. Az egész város megúihodott. Az egykori Akmolinszkból Celinográd, eialista Szövetségi Köztársaság barátsága és együttműködése éltetésével fejezte be. Tito elnök beszédét nagy taps fogadta. A jelenlevők hosszan, melegen ünnepelKedden délután az Országház Munkácsy-termé- ben ünnepélyesen aláírták a magyar és jugoszláv államférfiak tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot; A közös nyilatkozatot Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Kedden délután a parlamentben az Elnöki Tanács tanácstermében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke magas kitüntetéseket nyújtott át; Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának, a fasizmus elleni harc hősének a társadalmi haladás, a béke és a népek közötti megértés szolgálatában, a magyar és a jugoszláv nép barátságának elmélyítésében kifejtett fáradhatatlan munkásságáért a Magyar Népköztársaság zászlórendjének első fokozatát a gyémántokkal; Veljko Vlahovicsnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottsága tagjának és Kocsa Popovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének a fasizmus elleni küzdelemben, a társadalmi haladás, a béke és a népek közötti jobb megértés, a magyar és a jugoszláv nép barátsága elmélyítésének érdekében végzett kiemelkedő tevékenységükért a Magyar Népköztársaság zászlórendjének 1. fokozatát adományozta,azaz: a szűföldek fővárosa lett. Mint Hruscsov elvárs mondta: most már méltó új nevéhez — amit ő maga javasolt az emlékezetes három év előtti gyűlésen. _ Amikor az új város új főútvonalán, az új kultúrpalotába érkezett Hruscsov elvtárs, azzal kezdte beszédét, hogy ennek a gyűlésnek nagyon jó az akusztikája. Ezzel utalt a valóban csodálatos akusztikájú teremre, de méginlkább a szűzföldeken látottakra, tapasztaltakra. Mert, a jó hangulatot a gyűléshez ez adta meg. Az egész gyűlésen, amely egy kedélyes, vidám beszélgetés volt a sok kedves ismerőssel, csak egyetlen egyszer volt keményebb a hangja. Szinte dörgött. Egy szovhoz-igazgatóról beszélt, aki büszkén dicsekedett azzal, hogy a burgonya- termés megkétszereződött gazdaságában. Megkérdeztem tőle— mesélte hallgatóinak — milyen fajtából vetettek. S képzeljék, nem tudta megnevezni. Hát milyen igazgató az, aki nem tudja milyen fajta burgonyát vetnek a gazdaságában? Vele háborgott az egész nagygyűlés. Mert a szovjet embereknek most ilyenek a legnagyobb gondjai. Sehol nem tapasztalható a munkának, s a teremtő munka szolgálatába állított szaktudásnak ekkora becsülete. mint manapság a Szovjetunióban — de itt is leginkább tapasztalható ez a szűzföldeken. Érthető is. Mert itt a tudás és munka roppant harcot vív a térték a jugoszláv vendégeket, éltették a jugoszláv és a magyar nép barátságát: A nagygyűlés Gáspár Sándor zárszavai után az Internacionálé hangjaival ért véget mészet ellen. S a harc eredményes. Egy évtized. Ennyi a szűföldek történelme. És hol tartanak? A nagygyűlésen az elnökségben ült, Hruscsov elvtárs mellett, egy sovány, hegyesszakállú, idős ember. Valentyin Pet- rovics Kuzmin, ö a gabonák atyja. Az ország leghíresebb gabonanemesítő tudósa. Az ő javaslatára költözött Ceünográdba a gabonakutatással, nemesítéssel foglalkozó tudományos intézet. Jártam a földjeiken. Itt nemesítik a jövő nagy hozamú búzafajtáit. termelik az új fajtákból a vetőmagot. Mutattak egy új fajtát. Többek közt olyan tulajdonsággal rendelkezik, hogy június második felében 2—3 hétre megáll a fejlődésben. Mert ilyenkor egy veszedelmes időszak, néhány hetes hideg eső szokott jönni. — Amint ez elmúlik, újból megindul a fejlődése. Egyesek azt mondhatják, ez nem nagy dolog. Igen, ott, ahol a gabonanemesítésnek százados hagyományai vannak. De itt, a kazahsztáni sztyeppéken néhány évtizede még rendszeres időjárási méréseket sem végeztek, semmilyen növényi kultúrát nem ismertek ezek a földek. A tudományos intézet Celi- nográd mellett, Sartandin- kában van. A városkáról elnevezett búzafajta az idén nem egy gazdaságban, ezer hektárosnál nagyobb táblákon is, 35 mázsás hektáronkénti termést adott. fFolytatjuk) Varga József Äss együttműködés fejlesztésével kell kiküszöbölni a múlt negatív örökségét Ahol földet érnek az űrhajósok Aláírták a magyar— közös nyilatkozatot Magyar és jugosiláv államférfiak kitüntetése elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, illetve Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára írta alá. Dobi István, a kitüntetés átadásakor az Elnöki Tanács és a maga nevében melegen gratulált a kitüntetéshez. Tito elnök meghatottan mondott köszönetét; Ezután a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság közötti békés együttműködés és baráti kapcsolatok fejlesztésében és megerősítésében szerzett rendkívüli érdemeiért Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a. kormány elnökének a jugoszláv nagy csillag-rendet; Gáspár Sándornak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a jugoszláv zászlórendet a szalaggal adományozta. A kitüntettek nevében Kádár János mondott köszönetét. Tegnap este Tito elnök és felesége a Néphadsereg Tiszti Klubjában adott fogadást a magyar vendéglátók tiszteletére. (
