Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

19W. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A ma és holnap kertjében Az őszi árpát vetik az abá dszalóki Lenin Tsz-ben. A vetőgépek nyújtott mű­szakban dolgoznak és e héttől kezdve nemcsak hétköznap, hanem vasárnap is vetni fognak. A Lenin Tsz-ben 4330 holdon termesztenek gabonát, ezért igye­keznek a vetéssel. Haladni kell, mert sürget az idő — mondták a szövetkezet tagjai Algériába utaznak Üvegházak és melegágyak csillogó üvegje hívja fel a figyelmet a kis zöldségkert­re, ahol együtt van a leg­újabb zöldségfajta, a leg­jobban bevált kísérleti üvegház, s azok a gépek, amelyek a nagyüzemi zöld­ségtermesztésnek immár mindennapos eszközei. A bemutató parcellákon piros­ló hibrid paradicsomok, ikersoros vetésben. Mellet­tük szüretelni való papri­ka, szentesi, kecskeméti, bogyiszlói, keszthelyi fajta Az üvegház magán viseli a legújabb palántanevelő és hajtatóház ismérveit, s mindjárt arról is tájékoz­tat, hogy négyzetméteren­ként 1080 forintba kerül az építése. Ez az üvegház a nagy­üzemi gazdaságokban épülő palántanevelő telepek egyik tartozéka, s az első próbát már kiállta a Balatonúj- helyi Állami Gazdaságban. Legnagyobb előnye az eddi­giekkel szemben, hogy nagy­mértékben előregyártott ele­mekből készül, s éppen ezért olcsóbb is. Több újí­tás található belső szerke­zetén. A palántanevelési időszak után a növényasz­talokat szétszedhetik, s az alattuk lévő földbe növé­nyeket ültethetnek, vagyis hajtathatnak. Ezzel lehetővé válik, hogy az üvegház minden időben teljes üzem­mel dolgozzék, ami termé­szetesen több és olcsóbb zöldséget eredményez. Má­sik jó tulajdonsága az üvegháznak a központi szel­lőztető berendezés, amely a tető és oldalablakokat egyszerre nyitja. Télen a meleg jobb megőrzésére műanyagfóliát feszítenek ki az ablakok belső oldalá­ra, s így akár egy-egy üvegházrészben is különbö­ző hőmérsékletet állíthat­nak elő. Az ügyes üvegház, mint a neve is mutatja, még kísérleti, de a terve­zők már dolgoznak a vég­leges kialakításán. A szomszédságban meleg­ágyak húzódnak, ezek is részei a palántanevelőnek. A hagyományos üvegborí­tású ágyak mellett ott lát­ni a fólia-ágyakat, ame­lyek már jó ismerősei a kertészeteknek. A meleg­ágyak, akárcsak az üveg­házak, a téli és tavaszi pa­lántanevelési idény után sem állnak üresen, ilyenkor zöldséghajtatásra használ­ják valamennyit. A kiállí­tás fólia-ágyaiban éppen uborka virít a palánták he­lyén. Bizonyára sok szövet­kezeti kertészt érdekli, hogy a fóliák meg is vásárolha­tók: a cinkotai földműves­szövetkezet a 12 méter hosszú melegágyat 1019 fo­rintért ajánlja^ Előttünk a világatlasz ki­nyitva a hatvanhatodík ol­dalon. Itt található Algéria. — Ide utazunk, itt lesz az állomáshelyünk — mu­tat a térképen közvetlenül a tengerparton lévő kis pontra dir. Lőrincz Józsefné. — Tenes — olvasom a város nevét. — Mit tudtok róla? — Hát nem sokat. Állí­tólag a perszaszőnyeg és a gyümölcs városa. Algír (a főváros) és Oran között fekszik. A lakásokat most veszik át leltárilag, ahol majd lakni fogunk. Mi a kulcsot kapjuk kézhez és ha megérkeztünk, azonnal beköltözhetünk néhány bő­röndünkkel, csomagunkkal. Annyit azonban már előre megtudtunk, hogy a villá­nak, amely otthonunk lesz, több mint egy éven át, sok szobája van, mind köves, moszkitóhálóval és közpon­ti ventillátorral van ellátva. — Bár azt hiszem, hogy az éghajlattal nem lesz sok bajotok. — Igen. A partvidéken mediterrán éghajlat van, forró száraz nyárral és enyhe csapadékos téllel. — Tehát ennek megfele­lően kell összeállítanotok úti csomagjaitokat is. — Hát télikabátot, bun­dát nem viszünk magunk­kal. Esőkabátot már inkább és sok könnyű öltönyt. Hi­szen egy év nem rövid idő és ha meghosszabbítjuk a szerződést még egy évvel... — Ez is lehetséges? — Igen. Bár ez attól függ, hogyan lesznek ve­lünk, illetve mi velük meg­elégedve. Miképpen bírjuk majd a kosztat, a klímát. Bár nem hiszem, hogy az­zal problémánk lesz. — Ugyanis az algériaiaknak kifejezett óhajuk volt, hogy az étkezésünkről magunk gondoskodjunk, mert mi nem szoktuk az ő ételeiket, így azután én főzök majd a családnak. Hallottam, nagyszerű piacaik vannak. Mindent lehet kapni, vi­szont sertéshúst nem esz­nek... — De hisz ez természetes, mohamedán vallásiak. — No igen, de a mi gyomrunk a disznózsírhoz szokott. Remélem, ha olíva olajjal főzök, nem lesz baj. — A gyerekeket is ma­gáitokkal viszitek? — Igen. A nagy fiunk az idén érettségizik, de en­gedélyt kaptunk arra, hogy velünk jöjjön. Májusban visszajön Karcagra, leten­ni vizsgáit. A kisebbik pe­dig kint jár majd iskolába, örülünk ennek, mert leg­alább mindiketten megta­nulnak franciául. — És most beszéljünk arról, hogyan jött létre ez az utazás. — A minisztérium pá­lyázatot hirdetett állator­vosok részére egyéves algé­riai munkára. Bár mi kés­ve adtuk be a jelentkezést, a száztizeranyolcadikok vol­tunk, mégis sikerrel pá­lyáztunk. A hét Algériába utazó állatorvos közül az egyik a férjem. És mivel családját is viheti. így mi is készülünk az utazásra. Én szintén engdélyt kér­tem arra, hogy kint állást vállalhassak. Hisz férjem is, én is perfekt beszélünk franciául, románul, ango­lul és németül. — Milyen munka vár férjedre odakint? —' Sajnálom, hogy ő most van Budapesten, az iratokat vitte fel, amelyek még szükségesek. De meg­próbálok helyette is vála­szolni a kérdésre. Száz- nyolcvan kilométeres kör­zetben dolgozik majd a hét magyar állatorvos. Al­géria lakossága ugyanis a termékeny 80—150 kilo­méter széles partvidék! síkságon és az ettől délre elterülő dombvidék völgyé­ben él. Itt lesz tehát a mi munkaterületünk is. Állat­tartásuk nem különösebben változatos. — Nagyjából ugyanazokat az állatokat tartják, mint mi: szarvas- marha, juh, kecske, kevés sertés, ló, szamár és ami nekünk szenzáció: teve. — Mikor indultok? — Az orvosi vizsgálato­kon már túl vagyunk. Elő­reláthatólag október elején. Azt hiszem, mondanom serrp kell milyen boldogan, izgalommal és kíváncsi­sággal készülünk az útra. Világot látni mindig szen­záció, hát még ha azt a család együtt teheti. Az­után külön öröm számunk­A Magyar Népköztársa­ság és a Vatikán megbízot­tai átfogó eszmecserét foly­tattak az állam és a katoli­kus egyház viszonyára vo­natkozó jogi és ténybeli kérdésekről. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szentszék elhatároz­ták, hogy mindkét fél szá­mára kölcsönösen kötelező okmányban rögzítik az ed­dig folytatott tárgyalások eredményét. Ebből a célból Budapes­ten 1964, szeptember 15-án a Külügyminisztériumban okmányt és ahhoz csatolt jegyzőkönyvet írtak a\á. Ez tartalmaz néhány gyakorla­ti megállapodást biztosíté­kot, vagy kötelezettséget, a vita tárgyát képező kérdé­sek egy részéről és egyben lerögzíti az álláspontokat, igényeket, fenntartásokat, amelyeket a két fél az egyes kérdésekre vonatko­zólag kifejezett. A két fél kifejezte azt a készséget, hogy a jövőben is folytasson véleménycse­réket azzal a szándékkal, hogy lehetőség szerint más kérdésekben is megegyezés­re jussanak. Az okmányokat a Magyar Népköztársaság kormányá­nak teljhatalmú megbízott­jaként Prantner József mi­niszter, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke, a Szentszék teljhatalmú meg­bízottjaként mons. Agosti- no Casaroli, a rendkívüli egyházi ügyek Szent Kong­regációja helyettes titkára írta alá. Az aláírásnál jelen vol­tak: Szilágyi Béla külügy­miniszterhelyettes, Miklós Imre, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnökhelyette­se, Száll József, a Magyar Népköztársaság római rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete és mons. Luigi Bongianino apostoli nunci- aturai tanácsos. Az MTI tudósítója által feltett kérdésre válaszolva Expedíciós tervek Jászberényben és Kisújszálláson A jászberényi járási és városi úttörő elnökség kö­zösen rendezi az úttörő ex­pedíció a jövőbe mozgalom második évének indítását. Terveik szerint két útvona­lon járőrversenyt szervez­nek. E két útvonal meg­egyezik azokkal az útszaka­szokkal, amelyeken a szov­jet katonák beérkeztek a városba felszabadulásunk idején. A kisújszállási úttörők is felkészülten várják a bat- tonyai parancsot. Az úttö­rőházban már elkészítették az ország felszabadulási térképét. Ezen a pajtások naponta bejelölik a felsza­badító szovjet csapatok húsz év előtti útvonalát. Levelezés alakult ki a kisújszállási és a bat- tonyai úttörőcsapatok kö­zött. A kisújszállási gyere­kek izgalommal várják azokat a leveleket, amelye­ket szeptember 26-án külön ünnepi bélyegzővel lát el a battonyai postahivataL ra, hogy egy falusi állat­orvos — hisz nyolc éve itt élünk Tiszaderzsen — meg­felelt a pályázati követel- mémyekír e! Remélem, hogy mimikánkkal elégedettek lesznek a tenesáiek. Varga Viktória Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a megállapodásról a követ­kezőket mondta: Ez a megállapodás, amelv vonatkozik a püspöki kine­vezésekre, a papok állam- polgári esküjére és a Ró­mában levő pápai magyar intézet helyzetére, elősegí­ti az állam és a római ka­tolikus egyház közötti vi­szony további javulását Köztudott, hogy államunk az Alkotmányban lefekte­tett jogok és az állam és az egyházak közötti megegye­zés szerint biztosítja a val­lás szabad gyakorlását és az egyházak szabad műkö­dését. Megelégedéssel fogadjuk, hogy egyes kérdések tekin­tetében a Vatikánban :s tért hódított a Magyar Népköztársaság fejlődésé­nek reálisabb értékelése és a szocialista országok meg­növekedett tekintélye kö­vetkeztében megnyilvánult a kézség a kapcsolatok ren­dezésére. E reális politikát folytat­va, lehetővé válik, hogy az állam és az egyház viszo­nyában még megoldásra vá­ró más kérdések is rende­ződjenek. Érseki és püspöki KINEVEZÉSEK VI. Pál pápa dr. Hamvas Endrét kalocsai érsekké, dr. Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzót c. püs­pökké, dr. Cserháti Józsefet c. püs­pökké és pécsi apostoli kormányzóvá, dr. Ijjas Józsefet c. püspök­ké és Csanádi apostoli kor­mányzóvá, dr. Bánk Józsefet győri, dr. Winkler Józsefet szombat- helyi segédpüspökké nevez­te ki. A kinevezéseké) a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. tvr. 1. pa­ragrafus 1. bekezdése sze­rint szükséges hozzájáru­lást megadta. (MTI) m -w A kiállítás kertészeti pavilonja A zöldségtíeiputatán Hatszáz tudós az alkoholról tárgyalt A nyugat-németországi Frankfurtban szeptember 6—12 között 30 ország 600 tudósa gyűlt össze „az al­kohol és az alkoholizmus” témájáról rendezett nem­zetközi kongresszusra. Az NSZKban nagy aggodal­mat kelt, hogy az ország mintegy 350 ezer alkoholis­tája közül 25 százalék a nő. Igen sok 16—17 éves fiatalt is találni a megrög­zött iszákosok között. 1962- ben az NSZK területén a lakosság több mint 16.5 milliárd márkát költött szeszes-italokra. A freibur- gi jóléti hivatalban kiszá­mították, hogy ebben a városban a befolyt adóösz- szegekből minden hat iszá­kosra és családjukra kere­ken 100 ezer márkát kellett költeni egy évbe». A Magyar Népköztársaság kormánya és a Vatikán megállapodása

Next

/
Oldalképek
Tartalom