Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

18*4. szeptember 13.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

t 9

Őszi feladataink

r

Irta: Izinger Pál

A Földművelésügyi Minisztérium Növénytermelési Főigazgatóságának vezetője

így bánni

egy dolgozóval?!

szereztem 18 évi „becsületes” munkájáról. Beszéltem szavahihető komoly embereikkel, akik sok olyan történetet mondtak el, ami egyáltalán nem vet jó fényt a panaszttevőre.

— Egy ideig az én fűtőm is volt — mondta Fancsali Ferenc pártvezetőségi tag. Azonban kértem, helyezzék el mellőlem, mert okom volt, hogy ne bízzak meg benne.

— Azután az utóbbi eset... Jelentették nekünk, hogy Sólyom Ottó, meg a mozdonyvezetője — akiről minden gondolkodás nélkül elhihető — botrányosan viselkedett, az utasok szeme láttára. Ügy gondoltam, a pártvezetőségnek beszélgetni kell erről Sólyom Ottóval. Értesítettük, hogy jöjjön be, erre ő nagyon csúnya szavakat használva visszaüzent és felénk sem nézett. Elekor kértem meg a fűtőház főnökét, vonják felelősségre Sólyom Ottót.

— Valóban, a fűtőház és a vasutasok lejáratása, ahogyan Sólyomék viselkedtek — mondotta Bozsó András fűtőházfőnök. — Amikor megdorgáltuk, még neki állt feljebb és az asztalt csapkodta. Erre kissé én is elvesztettem a türelmemet.

—i Levették a kisgépről?

— Igen.

— De orvosi javaslat szól arról, hogy könnyebb beosztásba kell helyezni.

— Tessék, nézze meg, van-e ilyen papír.

A kötelező orvosi vizsgálatról szóló irat, amelyet

1963. február hónapban állítottak ki, egyáltalán nem tartalmaz könnyebb fizikai munkát javasló megjegyzést. „Mozdonyszolgálatra alkalmas” — olvasható.

— Akkor miért tették kisgépre Sólyom Ottót? — kérdeztem a főnököt.

— Azért, mert elég régi dolgozó és azt akartuk, hogy egy kicsit jobban keressen. Ugyanis 1959-ben társadalmi tulajdon elleni vétség miatt fegyelmi büntetést kapott és büntetésként visszasorolták egy fizetési rangfokozattal alacsonyabb kategóriába. —

1961-ben figyelmetlenségből és hanyagságból elköevetett mozdonyrongálás miatt a Járásbíróság fizetésének 20 százalékos csökkentésével egyidőben tíz hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Mi mégis segíteni akartunk rajta.

Ez tehát az érem más*.; oldala

Ügy gondoljuk, hogy ezek után Sólyom Ottó nagygépre helyezésén egyedül csak ő van felháborodva. Megbántva érzi magát, de egy pillanatig sem jut eszébe, hogy a fűtőház vezetőségének döntése az ő, joggal elítélendő viselkedésétől is függhet. S csak is attól függ. Az igazság elhallgatásával és az orvosi javaslatra vonatkozó valótlan állításával még a sajtót ij5 félre akarta vezetni és fel akarta használni a vele történt „igazságtalanság” bebizonyítására.

Sólyom Ottó tévedett. — Senki sem lese a segítségére, amikor arra hivatkozik, hogy egy „dolgozóval” nem szabad így beszélni. Ha a fűtőház főnöke viszont azt a kijelentést tette...! Egy vezetőnek még olyan esetben is higgadtnak kell lenni. A munkafegyelem ellen vétőkkel szemben azonban mindig szigorúan

kell eljárni.

Bognár János

Egy öreg juhász a kiállításon

Alig, hogy befejeződött a nagy erőpróbát jelentő gabonabetakarítás, máris az őszi feladatokra fordítják figyelmüket a mezőgazdaság dolgozói. Indokolt ez nagyon, hiszen terjedelmét és várható nehézségeit tekintve az őszi vetés és betakarítás még nagyobb és nehezebb lesz a nyári munkáknál;

Az őszi hónapok sok-sok feladata közül a két legfontosabb tennivaló:

A kenyérgabonát — az elmúlt évinél jobban előkészített talajba, a tavalyival azonos nagyságú területen — legkésőbb október végéig mindenütt vessék el. Az őszi termények betakarítását úgy szervezzék meg, hogy az előirányzott terület 60—70 százalékán szeptember végéig, a teljes területen pedig a fagyok beálltáig elvégezhessék a mélyszántást.

A nyári munkák sikerét elsősorban az biztosította, hogy az üzemek, a helyi állami és gazdasági szervek jobban, alaposabban készítették elő, szervezték meg a betakarítást, mint bármelyik korábbi esztendőben. Ugyanakkor elsősorban a termelőszövetkezetekben — bátrabban és nagyvonalúbban alkalmazták az anyagi ösztönzés sokféle módszerét a gyors és veszteségnélküli betakarítás érdekében; Ha most az őszi vetés és betakarítási munkákra is hasonló szervezettséggel készülnek fel a gazdaságok, továbbá az anyagi ösztönzés — túlzások nélkül, de a helyi szokásoknak és követelményeknek megfelelő rugalmassággal — bátran alkalmazzák akkor a tavalyihoz hasonló területen, kedvező időben még jobb minőségben kerül földbe a jövőévi kenyérnek való. Ez esetben novemberben már nem zörgethet az őszi szél lábon álló kukoricaszárat sehol sert*

Az őszi munkák kulcskérdése a gabonavetés; — Nemcsak azért, hogy a jövőévben is elegendő kenyere legyen az országnak, — fontos a gabonavetés azért is, mert a szerteágazó üzemszervezési összefüggések miatt szinte valameny- nyi munka időbeni elvégzése, más növények jó termése is ettől függ. Ha példáid valahol késik a vetés, ott késik, sőt gyakran lehetetlenné válik a mélyszántás befejezése is. Ennek ára pedig az elérhetőnél jóval gyengébb kukorica vagy cukorrépa termés lehet. Az őszi időjárás bizonytalansága arra int, hogy helyes, ha a gazdaságok esetleg többtényezős, vetési, és betakarítási terv- változatot készítenek. így az esetleges időjárási nehézségek ellenére is október végéig földbe kerül a kenyérgabona.

A jó őszi vetés fontos előfeltétele, hogy a talajelőkészítést mindenütt kellő időben és jó minőségben végezzék el. Ez csak akkor lehetséges, ha azokat a növényeket amelyek után őszi kalászost vetnek, a lehető leggyorsabban betakarítják. A gazdaságok már korábban ütemtervet készítettek a talajelőkészítésre és a vetésre. E tervek szerint a vető szántások 80 százalékát szeptember végéig elvégzik. Országosan általában ennek megfelelően halad a munka. Vannak megyék, ahol eddig már az előirányzottnál nagyobb területet szántottak fel a gabona alá. Vannak azonban olyan megyék is, ahol a kívánatosnál lassúbb a vetőszántás üteme; Vetőszántásnak egyébként csak az a talajmunka tettethető. amelyek a vetés

előtt az agrotechnikailag szükséges legnagyobb mélységben mozgatják meg a talajt. Az ilyen megmunkálás után, a vetés előtt már legfeljebb csak gyomtalanítást végeznek, vagy

— az aprómorzsás szerkezet kialakítása végett — valamilyen talajművelő eszközt járatnak. Az egyszeri sekély tarlótárcsázást tehát nem lehet vetőszántásnak minősíteni.

A kenyérgabona és elsősorban a búzatermesztés egyes agrotechnikai tennivalói tekintetében ugyanazokat a módszereket ajánljuk, amelyeket az elmúlt évben tartott Országos Búzatermesztési Tanácskozáson megvitattunk és elfogadtunk.

— A búza legjobb vetési ideje hazánkban szeptember 25-e és október 30-a között van. Helyes tehát, ha a gazdaságok a kenyérgabonavetés több mint 60 százalékát október 1—15-e közötti időben tervezik. — Tartózkodjunk hát az elmúlt évben helyenként előfordult túlzásoktól. A túlkorai búzavetés általában hasonló terméscsökkenést okoz, mintha novemberben, vagy decemberben vetnénk;

— A fajtának megfelelő optimális növényszám kialakításához ugyancsak a múlt évi búzatermesztési tanácskozáson elfogadott mennyiségeket javasoljuk. Itt is fel kell hívnunk azonban a figyelmet arra, hogy pL a Bezosztája fajtának legjobban mefelelő növényszám már túlzott a hagyományos hazai fajtáknál, pl. a Bánkúti 1201-esnél; Ezért ha ennél alkalmazzuk, ez terméscsökkenést okozhat,

— A vetés mélysége 4—8 cm között a legmegfelelőbb. Ezt a múlt évben sok gazdaságban nem tudták biztosítani; A sekély vetésnek csak kisebb részben okozója a csoroszlyák nem megfelelő állapota, a legtöbb hiba abból származik, hogy a traktorok a megengedettnél gyorsabban haladnak. Ennek következtében — még súlyok felrakása esetén ifi — sekély marad a vetés. Ha a traktorosokat és a vetésben dolgozókat a minőségben is érdekeltté teszik, az ilyen jellegű hibák gyakorlatilag kiküszöbölhetők.

— Az idén nem mindenhol csírázik megfelelően a búza; Sok esetben még a 60 százalékos csírázást sem éri el. Ez bizonyára a rendkívüli júniusi időjárással függ össze; Ezért megkülönböztetett figyelmet érdemel a aját termesztésű vetőmagvak próbacsíráztatá- sa; Enélkül nem lehet a szükséges vetőmagmennyiséget helyesen meghatározni. Az Országos Vetőmag Felügyelőség megyei kirendeltségei felkészültek arra, hogy minden beküldött vetőmagmintát gyorsan megvizsgáljanak és rövid időn belül értesítsék a tsz-eket az eredményről.

A magas terméshozamnak — az elegendő és jó minőségű vetőmag mellett

— nagyon fontos tényezője a megfelelő mennyiségű és összetételű műtrágya. Ebben az évben mégis több megyében jelentős mennyiségű foszfor és káli műtrágyáról akartak lemondani a termelőszövetkezetek.

Olyan helyetelen nézet alakult ki, hogy ezeknek a hatóanyagoknak használata egyes megyékben nem gazdaságos. Más megyében viszont úgy vélekednek, hogy a túlzott nitrogén műtrágyázás okozta bizonyos mértékig helyenként a gyengébb gabonatermést- Sok évi tapasztalat és ki- *

sérleti eredmény igazolja, hogy — a jelenlegi agrotechnikai színvonal mellett

— helyes a műtrágyák kialakult nitrogén—foszfor— kálium aránya. (Ez az arány 1:0,7:0,5). A nitrogén jelenlegi mértékű használata csak akkor nem hozza a várt eredményt, ha az egyoldalú és nem párosul, kellő mennyiségű foszfor és káli kiegészítéssel.

A vetési munkálatok mellett nem érdektelen szólnunk néhány már nagyjelentőségű tennivalóról is. így például nagyon fontos, hogy — a korai betakarítás lehetőségét kihasználva

— időben lekerüljön a földről a magnak termelt pillangós takarmány, a burgonya, a napraforgó, és a rostnövény. Külön gondot jelent a kukorica és a cukorrépa betakarítása. A cukorrépával bevetett terület majdnem 30 ezer kataszt- rólis holddal nagyobb, mint tavaly volt. A termés kilátások sem rosz- szak. A cukorgyárak folyamatos munkája és a mezőgazdasági üzemek késő őszi munkatorlódásának elkerülése érdekében a múlt évinél nagyobb területen szükséges korábban megkezdeni a répaszedést. A korai kiszedés miatt kieső termésmennyiség értékét pótolja az a felár, amelyet a korábban átadott répáért fizetnek a cukorgyárak;

Szólhatnék még az istállótrágya kihordásának és beszántásának fontosságáról, az ősszel elvégzett mélyszántás termésfokozó hatásáról, a sok jó siló készítésének hasznosságáról. Ámde ezek ma már nem ismeretlenek a mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói előtt;

Amennyit azonban feltétlenül hozzá kell még tennem az elmondottakhoz, hogy a vetés jó előkészítése mellett, a jelenlegi kedvező időt használják ki jobban az üzemek a mélyszántás gyorsítására, mert a gabona vetés nagyobb arányú megindulása után erre már nem sok erő jut. Később, pedig az időjárás szólhat közbe.

Az a roppant nagy feladat amely az elkövetkező hetekben vár teljesítésre, megkívánja a mezőgazdaság és vele együttműködő iparágak valamennyi dolgozójának teljes erejét, összefogását, hogy az idei termés megóvásával együtt megalapozhassuk a jövő évi eredményeket is.

A cementipar a nyár elejére pótolta 25 000 tonna téli tartozását, de júliusi és augusztusi tervét nem tudta teljesíteni, s újabb 26 000 tonna cementtel maradt adós az építőiparnak. A gyárak tároló- silói azonban megteltek. Mintegy 118 000 tonna cement vár szállításra, s az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a készletek jelentős csökkentése nélkül nem is pótolhatják a tartozást. A szállításon múlik tehát az adósság törlesztése, sőt _a cementipar téli munkája is, mert a nagy hidegben csak úgyszólván készletre termelhetnek a gyárak, s ha ősszel nem ürítik ki a silókat, akkor később vissza kell tartani a termelést, esetleg le kell állítani a munkát.

Az iparágak vezetőinek kérésére m. köziek edésSólyom Ottó mozdony- fűtővel nagy-nagy igazságtalanság történt és önérzetében is súlyosan megsértették. Legalábbis ez derült ki szavaiból, amikor kora reggel szolgálatból érkezve előadta panaszát.

— Kérem, orvosi igazolásom van, amely szerint engemet könnyebb munkára kell beosztani. Három éve kerültem kisgépre, könnyebb munkára é« most egy hónapja levettek róla,

— Miért?

— Miért?! Azért mert egyesek elkezdtek piszká- lódni „mivel érdemelted ki, hogy kisgépre kerülj?” Meg is mondtam nekik, most már nyugodtak lehettek, levettek a „nyalókáról”.

— Ki volt, akinek ezt mondta?

— Fancsali Ferenc mozdonyvezető.

— Biztos volt benne, hogy Fancsalinak' része van abban, hogy magCLt nagy gépre tették?

— Persze, mert annál a beszélgetésnél, tudja, szó szót követett és azt mondtam neki. hogy ha rajtam múlna, ki hova kerüljön, én el is tudnám őket helyezni. Ezután nemsokára kiértesítettek, hogy menjek be, mert a pártvezetőség akar velem beszélni.

— Na. és mit mondtak?

*— Semmit, mert nem

mentem be. Beteg voltam akkoriban. Köteles vagyok bemenni, ha betegállományban vagyok? Ugye nem? Visszaüzentem, majd akkor beszéljenek velem, ha meggyógyultam.

— Amikor már munkaképes lett megtörtént a beszélgetés?

— Igen, de a főnök elvtárssal. Hét órakor jött az értesítő, Bozsó elvtárshoz menjek. Előző nap éjfél után jöttem meg szolgálatból és egy órát késtem. Nagyon rámripakodotit. Vita támadt közöttünk és én ököllel egy kicsit az asztalra csaptam. Erre ő azt mondta, ne csapkodjam az asztalt, mert a falhoz vág.

__ ...7

— Kérdezem én, szabad így beszélni egy dolgozóval? Egy vezető állású ember így nem viselkedhet. Kérem, mi a fűtőházban mindnyájan meg vagyunk félemlítve. De nem törődik vele, ha bajom is származik ebből, én elmondom a sajtónak;

— Még ha hibás, vagy bűnös lenne az ember, akkor sem szabadna így bánni vele, nem pedig 18 évi becsületes munka után — mondta magából kikelve Sólyom Ottó.

Biztosan nem sejtette, hogy akkor már tudomást

és postaügyi minisztérium intézkedett, hogy a cementtermelés napi adagjának elszállításán felül a készlet csökkentésére is adjon üres vagonokat a MÁV. Másfél hónap alatt legalább 50 000 tonnával kell csökkenteni a silókban tárolt cementkészletet. Az építőanyagipar legfontosabb iparágai most intézkedési tervet készítettek az építők téli anyagellátási problémáinak megoldására. Az előző években sok gondot okozott télen a kavicshiány. Ezért most megye- székhelyenként központi kavicstároló telepeket alakítanak ki és mintegy 660 000 köbméter kavicsot tartalékolnak A téglaipar az év- eleji adósságából visszamaradt hátrálék a mintegy 64 millió égetett tégla törlesztésével járul hozzá a téli anyagtartalék felhalmozásához.

Otthonosan mozog az öreg juhász a mezőgazda- sági kiállításon- Most tizedszer hozta magával a Nagykunsági Állami Gazdaság törzskönyvezett ju- hait. A felszabadulás óta rendezett kiállításokon mindig megjelent. A látogatók őt is megbámulják, a pör- ge juhász kalapját és a pitykés mellényét. Az öltözet a régi hagyományokra emlékeztet, de a zakója hajtókáján virító szocialista brigád jelvény újat mutatja. Ő is megváltozott.

Jobbágy Sándor készségesen válaszolgat az érdeklődők kérdéseire, bár szűkszavú; A kunsági emberek sajátossága ez. Dicsérik a fésűs merinói anyáit. Joggal, mert 6.5— 7,3 kilogram, hosszúszálú kiváló minőségű gyapjút adnak. Ezüstéremmel térnek haza a gazdaságba- Ő mégis elégedetlen, s ezt nem is titkolja. Máskor aranyérmet szoktak kapni; Most több a vetélytárs;

Régi „bútor” az állami gazdaságban. Az alakulástól — 1947-től — gondozza a birkákat. A volt urasági cseléd jól érzi magát a kenderesszigeti üzemegységben. Több a becsülete, embernek tartják és számítanak rá. Nem szereti a bolyongást, nincs oka rá, hogy munkahelyet változtasson. A család is odaköti.

Lányai már férjhez mentek, a nagyobbik fia vele dolgozik a juhászaiban, négy iskolás mégNem unatkozik Pesten, a kiállításon. Sok a látnivaló sok ember megfordul itt. Mozgalmasabb az élet, mint a tanyán. Mégis haza vágyik, a családhoz, meg az állataihoz. Pénzét számolgatja, mit vigyen az unokáknak és az iskolás gyerekeknek. Nem sok zsebpénzt hozott magával, a havi 1200-ból meg a 31 forintos napidíjból nem sokra telik. De hosszú a három hét, összespórolja addig.

A nyugdíjazásig már nem sok ideje van hátra. De nem akar még pihenőre térni, fizikailag is bírja a munkát, s a megszokott juhartól sem akar elszakadni. Két év múlva bizonyára ismét találkozhatunk vele Budapesten, a kiállítás juhászati pavilonjában.

— m. I. —

Kiürült a járás

Csütörtökön a tiszafüredi járás termelőszövetkezeteiből tagok, szakemberek, elnökök, mintegy nyolcszázan látogatták meg a Mezőgazdasági Kiállítást. Kora reggel indultak kü- lönvonattal, és késő este tértek vissza. A látogatás* a járási tanács mezőgazda- sági osztálya szervezte.

Megteltek a cementtároló silók