Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. szeptember ÍS* Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) hibátlan, jó minőségű árut keil szállítaniuk. Kádár János a továbbiak­ban kiemelte, hogy a párt és a kormány politikájá­nak megfelelően, annak szellemében az utóbbi esz­tendőkben örvendetesen, bíztatóan alakulnak kap­csolataink a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztár­sasággal, s napról napra erősödik barátságunk, együttműködésünk. Hazánk­ban a szocializmus minden őszinte híve, a béke min­den igaz harcosa helyesli ezt a külpolitikai vonalat és támogatja a szocializmus Tito elvtárs beszéde Kádár János nagy taps­sal fogadott beszéde után Joszip Broz Tito lépett a mikrofonhoz. Köszönetét mondott a baráti fogadta­tásért és tolmácsolta a ju­goszláv dolgozók szívélyes, baráti üdvözletét. Elmond­ta. hogy a meghatottság fogja el, valahányszor egy gyár, üzem munkásaihoz látogat el, hiszen a fel- szabadulás előtt jómaga is vasmunkás volt. Megjegyez­te: a jugoszláv dolgozók ismerik a magyar munká­sok — köztük a Gang- MÄVAG munkásainak — forradalmi vívmányait, nagy hagyományait. Beszélt arról is. hogy Jugoszláviá­ban napirenden szereplő feladat az exporttermékek jó minőségének biztosítása, az üzemek korszerűsítése, a termelés magasabb színre emelése. Hangoztatta: olyan termékeket kell előállítani, amelyek minőségben vetek­szenek az iparilag legfej­lettebb, legmagasabb szín­vonalon álló nyugati or­szágok termékeivel. Tito elnök ezután a ju­goszláv munkásosztály erő­feszítéseiről, a szocializmus építésében elért eredmé­nyeiről szólt. Hangsúlyozta Tito elnök, Hogy a szocialista építés feladatainak megvalósításá­hoz béke kelL A fejlődés fontos feltétele az is, hogy a szocialista országok kö­zött minél jobb együttmű­ködés alakuljon M, erősöd­jék a szocialista országok egysége. A jugoszláv kor­mány és a jugoszláv nép az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is mindent meg­tesz a szocialista országok együttműködésének szilár­dításáért, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­séért. Jugoszlávia és a Magyar Népköztársaság dolgozói, vezetői, egyetér­tenek abban, hogy csak a békés egymás mellett élés feltételei között biztosítha­tó a fejlődés, országaink előrehaladása. Joszip Broz Tito további sikereket kívánt a gyűlés résztvevőinek a termelő munkában. Szavait a Ma­gyar Népköztársaság, a ma­gyar és a jugoszláv nép barátságának éltetésével zárta. A jugoszláv államfő hosz- szamtartó tapssal fogadott szavai után Rachfát László tolmácsolta a dolgozók kö­szönetét a látogatásért, Ti­to elnök és Kádár János beszédéért. Magyar—bolgár utasforgalmi egyezményt írtak alá A Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztár­erőinek még jobb, még ha­tékonyabb összefogását. Minden öntudatos ma­gyar hazafit örömmel tölt el az, hogy az utóbbi esz­tendőkben a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztár­saság vezetőivel megtalál­tuk a jó, szocialista együtt­működés útját. A népek békét, barátságot, együtt­működést akarnak, a szo­cializmus és a béke ügyé­nek diadalát akarják. Kádár János beszéde vé­gén sok sikert kívánt a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság dolgos népének, s szavalt a ju­goszláv—magyar barátság éltetésével zárta. A találkozó az Interna- cionálé hangjaival ért vé­get, (MTI) * A jugoszláv államférfiak a szombat délutánt a ma­gyar vezetők társaságában pihenéssel* vadászattal töl­tötték. Jovanka Broz, Tito elnök felesége és Kádár Jánosné felkereste a Váci utcai kü­lönlegességi divatszalont. Társaságukban volt Kocsa Papovics külügyminiszter felesége, Dusán Csalics bu­dapesti jugoszláv nagykö­vet felesége és Zágor Györgyné, a belgrádi ma­gyar nagykövet felsége. A szalonban divatbemutatót rögtönöztek a látogatók tiszteletére a most készü­lő őszi-téli kollekció egy részéből. A divatbemutató után a vendégek rövid sé­tát tettek a Váci utcában, majd betérték a Luxus áruházba. Reimann beszéde Ulbricht javaslatairól és Hruscsov nyugatnémetországi látogatásáról A Biztonsági Tanács ülése saság képviselői Szófiában a két ország közötti utas- forgalom megkönnyítéséről tárgyalták. Megállapodtak, hogy 1964. szeptember 21- től a vízumkötelezettség mind a beutazó, mind az átutazó vízumok vonatko­zásában a két ország kö­zött megszűnik. A vízumkötelezettség aló­li mentesség nem vonat­kozik azokra az állampol­gárokra, akik Bulgáriában, illetve Magyarországon tar- técac kívánnak leteleped' Berlin (ADN) Max Reimann, a Német Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra rádióbeszédben hangoz­tatta, hogy Walter Ulb- richtnak az atomháborús /eszély elhárítására vonat­kozó javaslatai és Hrus­csov tervezett nyugatné­metországi látogatása a feszültség enyhülését szol­gálják és nagy jelentősé­gűek a Német Szövetségi Köztársaság jövő fejlődé­sére nézve. Reimann hangsúlyozta: „ha a bonni agresszív erők megkísérlik, hogy Hrus­csov nyugatnémetországi látogatásával kapcsolatban olyan ultimátumokat és feltételeket szabjanak, — Moszkva (TASZSZ) Az Indiai Köztársaság elnökének tiszteletére pén­tek este a Kremlben adott vacsorán Mikojan és Rad- hakrisnan beszédet mon­dott. Mikojan megelégedéssel állapította meg, hogy a nd, valamint a hontala­nokra. Fenti időponttól a ma­gyar állampolgárok meg­hívó levél nélkül, a szemé­lyi igazolvány mellé rend­szeresített betétlappal utaz­hatnak a Bolgár Népköz- társaságba rokoni látoga­tásra, továbbá mint turis­ták. A betétlapokat a ké­relmezők számára az ál­landó lakóhelyük szerint illetékes budapesti kerüle­ti, vidéken pedig a járási és városi rendőrkapitány­ságok állítják kL (MTI) Magyar—görög kulturális egyezmény Athén (MTI) A Magyar Népköztársa­ság és a görög királyság kormányküldöttségei szep­tember 8-tól 12-ig tárgya­lásokat folytattak Athén­ben a két ország kulturá­lis kapcsolatainak fejlesz­téséről. A magyar küldött­séget dr. Rosta Endre a kulturkapcsolatok intéze­tének ügyvezető elnöke, a görög delegációt A. Vla- hosz a külügyminisztéri­um kultúrális főigazgató­ja vezette. A tárgyalások során a küldöttségek kife­jezték azt az óhajukat, — hogy baráti szellemben to­vább fejlesszék a két or­szág kulturális kapcsola­tait.* A tárgyalások eredmé­nyeként szombaton a gö­rög fővárosban kulturális munkatervet írtak alá. Az aláírásnál jelen volt: Hol­téi Imre, a Magyar Nép- köztársaság görögországi nagykövete. A magyar kulturális küldöttség tiszteletére P* Vardino Jamnisz állam- miniszter vacsorát, G. Mi- lonasz miniszterelnökségi államtitkár pedig ebédet adott amelyek a kommunistael- Lenesség és a revansizmus szelleméből fakadnak, ez ellentétben áll a széles né­pi tömegek kiengesztelő- dés utáni vágyával és azon óhajával, hogy helyreáll- janak a baráti kapcsola­tok a Szovjetunióval”. A Német Kommunista párt Központi Bizottságá­nak első titkára végül hangoztatta, helyes volna, ha a német szociáldemok­rata párt vezetősége — Willy Brandt vezetésével küldöttséget indítana Moszkvába, ami hasznos következményekkel járhat­na a nyugatnémet mun­kásosztályra, a német szo­ciáldemokrata pártra és Nyugatnémetország egész jövőbeni fejlődésére nézve szovjet—indiai kapcsolatok állandóan erősödnék és bő­vülnek, majd hangsúlyozta: — Az utóbbi hónapok eseményei arról tanúskod­nak, hogy vannak olyan erők. amelyek agresszív cselekményeikkel élezik a nemzetközi helyzetet. A bé­keszerető népek azonban aktív harcukkal meg fog­ják akadályozni, hogy az imperialisták megvalósít­hassák terveiket, — Nem kételkedőnk ab­ban — fűzte hozzá —, hogy a Szovjetunió és India to­vábbra is együtt fog mű­ködni a béke megszilárdí­tására irányuló erőfeszíté­sekben. Megerősít bennün­ket ebben Sasztri minisz­terelnöknek az a kijelen­tése, hogy India ezután is Nehru külpolitikai irány­vonalát követi. Radhakrisnan indiai el­nök válaszában rámuta­tott arra. hogy megfelelő intézkedésékkel elő kell mozdítani a békét. A béke legnagyobb akadálya az imperializmus és a faj- üldözés, (MTI) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa megkezdte a vitát a Törökország által a görö­gök katonai Intézkedései, Görögország által pedig a Törökországban élő görö­gök ellen hozott intézke­dések miatt benyújtott pa­naszokról* Az ülésen első­nek Biciosz görög küldött szólalt fel, vádat emelve a török kormány ellen amiatt* hogy az a Görög­ország által Ciprusnak nyújtott támogatást hozva fel ürügyül, felmondta az 1930. évi görög—török szerződést és megkezdte a Törökországban élő görö­gök tömeges kitelepítését? A görög küldött elmondot­ta* hogy augusztus 15-ig 1073 görögöt utasítottak ki Törökországból, s a tö­rök hatóságok azzal .fenye­getőznek* hogy csupán Is- tambul városából több mint 12 000 görögöt tele­pítenek majd ki. Ezen túlmenően a török kormány háborúval fenye­geti Görögországot. A görög küldött ismer­tette a görög határ köze­lében foganatosított török katonai intézkedéseket és közölte, hogy török kato­nai repülőgépek ismételten megsértik a görög légite­ret. Törökország titokban hatszáz katonát küldött Ciprusra, s fegyvereket és hadianyagokat szállít a szigetre. Törökország tá­mogatja a ciprusi török szélsőségeket és ezáltal megnehezíti a ciprusi probléma békés rendezését. Eralp török küldött fel­szólalásában igyekezett igazolni kormánya agresz­szív ciprusi politikáját? Hangoztatta, hogy Görög­ország Ciprust területének részévé akarja tenni. A török küldött felszólalásá­ban azzal vádolta Görög­országot és Makariosz el­nököt, hogy *,elnyomó in­tézkedéseket’’ hoznak a ciprusi török közösség el­len és megsértik a sziget- ország alkotmányát* A Biztonsági Tanács né­hány órás szünet után folytatta a ciprusi kérdés vitáját* Elsőnek Morozov szovjet küldött szólalt fel* hangoztatva, hogy a Föld­közi-tenger térségében ki­alakult feszült helyzet né­hány NATO-ország Ciprus belügyeibe történt beavat­kozásának a következmé­nye. A Törökországban élő görögök tömeges kitelepí­tése igen kedvezőtlen be­nyomást kelt minden elfo­gulatlan emberben* A ki­telepítésnek az emberba­ráti szempontok megsérté­sén kívül politikai jelen­tősége is van* minthogy olyan körzetből történik, ahol a helyzet amúgy is feszült. A Biztonsági Ta­nácsnak oda kell hatnia* hogy a görögök ellen ho­zott török megtorló intéz­kedések megszűnjenek. A szovjet küldött elle­nezte azt a török javasla­tot, hogy a Biztonsági Tanács küldjön ténymeg­állapító bizottságot Cip­rusra. Ez felesleges intéz­kedése lenne* minthogy a szigeten is jelenleg is az ENSZ számos megbí­zottja tartózkodik* Morozov végül hangoz­tatta* hogy mielőbb meg kell szűnnie a NATO-ál­lamok beavatkozásának. És fel kell hagyni a török fegyveres beavatkozással való fenyegetőzésekkel, ha azt akarják, hogy a Föld­közi-tenger keleti részé­ben biztosítva legyen a nemzetközi béke és biz­tonság. Patrick Dean angol és Nielson norvég küldött nem a görög panasszal? hanem az úgynevezett *,gazdasági blokáddal” fog­lalkozott, amelyet szerin­tük a ciprusi kormány folytat *,a ciprusi törökök ellen* Patrick Dean a fe­szültség igazi okainak el­hallgatásával felhívást in­tézett a török és a görög kormányhoz, hogy tanúsít­sanak önmérsékletet, s ki­fejezte *,sajnálkozását” a ciprusi lakosság szenvedé­sei miatt; Adtai Stevenson ameri­kai küldött felszólalásában azt mondta* hogy a görö­gök Törökországból törté­nő kiutasítása *,a ciprusi törökök szorongatott hely­zetének közvetlen követ­kezménye,” A Biztonsági Tanács ülésére meghívott Kiprta- nu ciprusi külügyminiszter megcáfolta a török lakta ciprusi körzetek gazdasági blokádjáról terjesztett hí­reszteléseket* Felhívta az ENSZ képviselőit és a ni- cosiai török ügyvivőt* hogy Kokkinába ellátogatva győződjenek meg arról a körzet török lakossága ele­gendő élelmiszerhez jut­hat. A ciprusi külügyminisz­ter felhívta a tanács fi­gyelmét az ENSZ főtitká­rának küldött szeptember 10-i török emlékiratra és Inönü miniszterelnök be­jelentésére* amelynek ér­telmében a török kormány a közeljövőben árukkal megrakott hajókat küld Kokklna térségébe* Kip- rianu a török bejelentést ultimátumnak minősítette és hangoztatta* hogy — miként azt &r főtitkár az emlékiratra pénteken kül­dött válaszában is megál­lapította — a török kor­mány tervezett lépése a békére nézve veszélyes kö­vetkezményekkel járhat? Ha a török kormány a ciprusi kormány hozzájá­rulása nélkül hajókat küldene* ezt ciprusi rész­ről újabb agresszív cselek­ménynek tekintenék. Jiri Hájek csehszlovák küldött felhívta a Biztonsági Tanácsot* hozzon megfe­lelő intézkedéseket a NATO-országok beavatko­zása megszüntetése, a fegyveres beavatkozással való török fenyegetőzések abbahagyása és a ciprusi válság rendezése végett. A Biztonsági Tanács ez­után rövid szünetet tar­tott, majd ismét Görögor­szág, Törökország és Cip­rus képviselői szólaltak fel. Kiprianu ciprusi kül­ügyminiszter elítélte az amerikai küldött próbálko­zását, hogy a görög állam­polgárok Törökországból történő kiutasítását a cip­rusi törökök szorongatott helyzete következményé­nek tüntesse fel. Biciosz görög küldött felszólalásában köszönetét mondott mindazoknak a küldöttségeknek, amelyek emberbaráti szempontok­tól áthatva foglalkoztak Görögország panaszával, s felhívták a török kor­mányt, szüntesse meg a görögök tömeges kitelepí­tését* Kiprianu hangoztat­ta, hogy e küldöttségek j<5 szolgálatot tettek az em­beriességnek, a békének* A Biztonsági Tanács ülése magyar idő szerint röviddel éjfél után ért véget, anélkül, hogy a görög és török panasszal kapcsolatos újabb ülés időpontját kitűzték volna« (TASZSZ, AP) Az arab csúcsértekezlet határozatai függetlenség megszilárdítá­Alexandria — (Reuter) Az arab államfők alexan­driai érteezietének közös közleményét Hasszuna, az arab liga főtitkára ismer­tette. A részvevők több hatá­rozatot hoztak, amelyek részleteit nem hozták nyil­vánosságra. Ezek közül a legfontosabb az, hogy hala­déktalanul meg kell kezde­ni a Jordán folyó és mel­lékfolyóinak eltérítési mun­kálatait. Azt állapították meg, hogy az újgyarmatosí­tók Izraelt eszközként használják fel a fejlődő or­szágok haladásának akadá­lyozására. Megtárgyalták politikai és katonai közös akcióik megszilárdításának kérdését, leszögezték, hogy bármely arab állam ellen intézett agressziót az összes arab ország ellen irányuló agressziónak tekintik. Elhatározták* hogy az arab vezetők minden lehe­tőséget kihasználnak az imperializmus és a cioniz­mus terjedésének meggát- lására, fokozzák erőfeszí­téseiket az arab gazdasági BONN Bonnban közölték* hogy a Bundeswehrnek már há­rom zászlóalját szerelték fel Sergeant-típusú elekt­ronikus rakétákkal. A ra­kéta hatósugara 150 kilo­méter és atomtöltettel is ellátható. „Az atomtöltetek azonban amerikai őrizetben vannak és azokat nyugat­német katonáknak nem ad­ják ki” — hangsúlyozta a bonni hadügyminisztérium. 4> MOSZKVA Nyikita Hruscsov köszön­tötte Kir kanonokot abbói az alkalomból, hogy húsz éve szabadult fel Dijon a fasiszta német megszállás alól* (TASZSZ) sára. A részvevők úgy döntöt­tek, hogy elismerik a Pa­lesztinái felszabadítási szervezetet* s megteszik a szükséges intézkedéseket egy palesztíniai arab had­sereg megteremtésére. Követelték, hogy Nagy- Britannta szüntesse meg ciprusi és adeni támasz­pontjait. Elhatározták, hogy harcolnak a brit imperia­lizmus ellen mind az egész arábiai félszigetén* mind Dél-Jemenben (Dél-Ará- biai Államszövetség)* Támogatásukról biztosí­tották az alexandriai csúcs- értekezlet résztvevőit An­gola, Mocambique, Dél- Bhodesia, Portugál-Guinea és Dél-Afrika népeinek fel­szabadítási harcát, elítélik a kongói külföldi beavat­kozást* Az értekezlet részvevői elhatározták* hogy felállí­tanak egy arab nemzetközi bíróságot. Döntés született arról is, hogy az arab liga kereté­ben megteremtik az atom­kutatás arab tanácsát. SZÓFIA A bolgár fővárosból szom­bat délelőtt hazautazott Moszkvába a Leonyid Brezs- nyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség, — amely részt vett Bulgária felszabadulása 20. évfordu­lójának ünnepségein; — (TASZSZ) • BERLIN Október 4-én összeül a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságá­nak 6. ülése, amely a köz­társaság 15. évfordulójáról emlékezik meg. A beszámo­lót Walter Ulbricht tartja, (ADN) Mikojan és Radhakrisnan beszéde Mindenfelől- mindenről

Next

/
Oldalképek
Tartalom