Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-13 / 215. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! (.A MEGYEI PÁRTBiZÖTTSAE ÉS fl MEGVETriNÄfs LAPJa| XV. évfolyam, 215. szám Ara 80 fillér 1964. szept. 13., vasárnap. Nem bürokraták Tito elnök látogatása a Ganz—MÁVAG-ban Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Főtitkára és felesége, Jovanka Broz, valamint a velük együtt hazánkban tartózkodó jugoszláv vendégek szombaton délelőtt a Ganz-MÁVAG gyárba látogattak el. Részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke és felesége, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Venécri János, a Budapesti Pártbizottság titkára. A számviteli, pénzügyi és adminisztratív dolgozókra időszakonként és rövid időre irányul az üzemi közvélemény reflektor- fénye: bérszámfejtések idején, a mérlegek összeállításakor. Legtöbbször mégsem az áldozatos munkára figyelnek fel, hanem az esetleg kiütköző hibákra. „Az egész nyilvántartás csak bürokrácia” — mondják ilyenkor, és követke- zés-képpen a nyilvántartók csak bü'-ökraták. Pedig a jól \ tt nyilvántartás, adminisztráció nem bürokrácia, hanem fontos része a gazdasági vezetésnek, a mindennapi munkának. Hogyan biztosíthatna a vállalat sok százféle anyagot és mindenből elegendőt, időben, megfelelő, nyilvántartás nélkül? — Aligha ismerhetnék meg, mibe kerül egy — termék, ha nem összegeznék az előállításhoz felhasznált — különböző anyag, bér, — energia. gépamortizáció, stb. költségeit. A megfelelő ellenőrzéshez, tisztánlátáshoz, a gazdálkodás értékeléséhez, a legfontosabb vállalati feladatok megjelöléséhez nagyon sokféle részadatot szükséges feldolgozni összegezni. — Ezt a munkát végzik a vállalat könyvelői, pénzügyi, számviteli szakemberei. Akadnak persze könyvelők, adminisztrátorok is, akik lélektelenül, mechanikusan dolgoznak. Ök valóban bürokraták. De a bürokratát nem egyszer éppen azok között találjuk, akik oly könnyen és felelőtlenül dobálóznak ezzel a jelzővel. Az a művezető például, aki elvárná, hogy hozomra adjanak ki anyagot a raktárból, s a legszükségesebb bizonylatok aláírásától is irtózik, az a mérnök, aki akkor is levelezget, afnikor egy telefonnal elintézhetné az ügyet, és önmagát biztosító feljegyzéseket szerkeszt, ahelyett hogy megoldaná a feladatot, — nos az ilyen ember nem más — mint bürokrata. Az olyan sokszor hiányolt közgazdasági gondolkodás, a gazdaságosság elvének szüntelen szem- meltartása nem nélkülözheti a főkönyvi adatok, s az ebből készült beszámolók, elemzések rendszeres tanulmányozását. A vállalati munka időszakos és folyamatos közgazdasági értékeléséhez a nyilvántartás szolgáltat adatokat. Az a számviteli, pénzügyi szakember tehát, —■ aki — a pontos nyilvántartás érdekében is — elszámolási fegyelmet követel, csak elismerést érdemei. Fegyelem nélkül elképzelhetetlen a takarékos gazdálkodás, a vállalat tíz — és százmilliós értékű álló — és forgóeszközeinek legésszerűbb felhasználása. S ha igaz az, hogy a gazdasági elemző, ellenőrző munka szerepe minden szinten megnövekedett, — akkor jogosan igényelnek több figyelmet, nagyobb megértést és megbecsülést a számviteli dolgozók is. Ami az anyagi megbecsülést illeti, aligha mondható irigylésre méltónak a nyilvántartói munka. A közgazdászok szívesebben dolgoznak tervosztályon, mint mondjuk az utókalkulációban. A fiatal könyvelők is a diszpécser munkában és más műszaki beosztásokban látják a jobb anyagi boldogulás lehetőségét, és nem a számviteli osztályon. Sok vállalatnál ha fizetés javításokra és jutalamosztásra kerül sor, a számviteli dolgozókat úgy tekintik, mint akik közvetlenül nem gyarapítják a gyári termelési értéket. X számviteli dolgozók^ az anyagi elismerésen túl munkájuk megbecsülése szempontjából a legfontosabbnak azt tartják hogy a gyár vezetői igényeljék nz általuk feldolgozott adatokat elemzéseket. Ahol a számviteli munkával szemben nem támasztanak igényeket, ott nincs ösztönző erő a gyors és pontos ügyintézésre, a könyvelők, a kalkulátorok feleslegesnek, sőt esetenként bürokratikusnak érzik munkájukat. Ahol viszont a vezetők várják, követelik a pénzügyi és számviteli részadatokat, Ott értékelni is tudják az adminisztratív dolgozók munkáját. Megértőén foglalkoznak ügyes- oajos dolgaikkal, munka- körülményeik javításával. A számviteli munka köny- nyítésének és megbecsülésének fontos jele — akár csak a termelő üzemekben — a gépesítés. A különböző számológépek könyvelő, és nyilvántartó berendezések üzembehelyezésével a lélektelen. mechanikus munkától szabadítják meg a könyvelőket, időt és lehetőséget teremtve számukra az érdemi értékelő, elemző munkára. Saját tapasztalatainkból is tudjuk, hogy a tőkős üzemekben, ahol a gyors és pontos ügyvitel a tulajdonos hasznát a tőkés profitját gyarapítja, rangja van az adminisztrációnak és nem tekintik azt fölösleges rossznak, bürokráciának. Jogos igény, — hogy szocialista üzemeinkben Is méltó helyére kerüljön a számviteli nyilvántartó, elemző munka. A több nyereségrészesedés a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlődése, az élet- színvonal gyors emelkedése, nem utolsósorban a pénzügyi és számviteli dolgozók pontos és lelkiismeretes munkáján is múlik. i K, 3. A gyár főépületét magyar, jugoszláv és vörös zászlók díszítették. A kapu fölött magyar és szerb nyelvű felirat köszöntötte a jugoszláv vendégeket. A bejáratnál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Dapsi Károly, a nyolcadik kerületi pártbizottság első titkára, dr. Suhajda József, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Csergő János, a Ganz-MÁVAG vezérigazgatója és Rachfát László, a gyári pártbizottság titkára fogadta a látogatókat. KISZ-fiatalok virágcsokorral kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután az igazgatóság tanácstermébe mentek. Az összejövetelen részt vettek a gyár vezetői, a gyári párt és tömegszervezetek képviselői, a Ganz-MÁVAG kiváló munkásai, szocialista brigádvezetői. Csergő János vezérigazgató beszámolt a nagymúltú vállalat jelenéről, jövőjéről; A jugoszláv vendégek elismeréssel hallgatták a gyár munkájáról képet adó számokat, adatokat. A gyár termékei — a világ minden részébe eljutnak. Az utóbbi években jelentősen fejlődtek a gyár kapcsolatai a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, ahová a gyár a felszabadulás óta diesel-motoros vonatokat és diesel-mozdonyokat szállít. Értékes kezdeményezések születtek a jugoszláv üzemekkel való együttműködésre is. így például jól haladnak a kooperációs tárgyalások a jugoszláviai Djuro Dja- kovics-gyárral, különböző gyártmányok közös elkészítésére és fejlesztésére. Szó van arról is, hogy a Ganz-MÁVAG részt vállal a vaskapui vízierőmű és a drával vízierőművek megépítésével kapcsolatos feladatok megoldásából is. Rachfát László, a Ganz- MÁVAG pártbizottságának titkára ezután az üzemi párt- és tömegszervezetek életét ismertette. A tájékoztatás Után Tito elnök több kérdést tett fel, amelyre a vezérigazgató válaszolt. Tito elnök köszönetét mondott a részletes tájékoztatásért, majd Csergő János, a gyár dolgozói nevében ajándékokkal kedveskedett a vendégeknek. Ezután gyárlátogatás következett. A vendégek felkeresték a mozdonygyárat, amelynek bejáratánál Suba Gábor, a gyáregység vezetője és Varga Lajos párttitkár fogadta a látogatókat. A vendégek először a mechanikai műhelyeket tekintették meg, s hosszabban időztek a szereidében, ahol az új mozdonyok közül különösen két korszerű konstrukció ragadta meg figyelmüket: egy 750 lóerős diesel hidraulikus mozdony és egy 3000 lóerős szilicium-egyenirányí- tós villanymozdony prototípusa. Tito elnök elismerését fejezte ki a gyár Kádár János bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében szeretettel köszöntötte Joszip Broz Titót és a többi jugoszláv vendéget, majd arról beszélt, hogy az Immár 20 ezer főt számláló Ganz-MÁVAG gyári üzemi kollektíva munkájának eredményei nagyban hozzájárulnak szocialista építésünk sikeréhez, előrehaladásunkhoz. A két nagy gyár egyesüléséből született új hatalmas üzem az egyesüléssel természetszerűleg együttjáró nehézségeken túljutott, s most már a politikai és gazdasági veTegnap az alakuló téren a csapatzászlóval sorakozott fel az egység. Parancsnokuk jelentést tett Soós ezredesnek, a magasabb egység parancsnokának. A szemben lévő dísztribünön foglaltak helyet a magasabb egység, az egység parancsnokai, a hazánkban ideiglenesen tartózkodó egyik szovjet alakulat kiküldöttei. a város vezetői, a leendő tisztek szülei, hozzátartozói. A növendékek feszes vigyázzban hallgatták végig a magasabb egységparancsnokának parancsát. A növendékeket tiszthelyettessé, törzsőrmesterré, illetve őrmesterré léptették elő, vizsgaeredményük, rátermettségük és egyéni magatartásuknak megfelelően. A parancs kihirdetése után a növendékek feltűzték az előléptetésnek megfelelő rendfokozati jelzéseiket. Ezután Nagy alezredes, az egység parancsnoka köszöntötte őket. Utalt az egy év fáradságos munkájára. Emlékeztetett a katonai eskü szavaira. „Mi nem akarunk háborút” — mondotta. Pe nem nézhetmunkás-kollektívájának a modern konstrukciókért. Az üzemlátogatás a mozdony gyár lemezműhelyében ért véget. A látogatók ezután a gyár ünnepi díszbe öltözött nagycsarnokában gyűlésen találkoztak a Ganz-MÁVAG munkáskollektívájával. A gyűlés több mint hatezer résztvevője éljenzéssel, nagy tapssal köszöntötte Joszip Broz Titot, Kádár Jánost és a többi kedves vendéget. Rachfát László párttitkár megnyitó szavai után Kádár János szólt a gyár dolgozóihoz. zetők, a mérnökök, technikusok, a munkások és az alkalmazottak minden figyelmüket; a termelési feladatokba összpontosíthatják. E feladatok nem csekélyek, hiszen a Ganz- MÁVAG 28 országba szállítja termékeit, s egész termelésének nagy hányada export. Partnerei között vannak szocialista országok — így például a Szovjetunió és Jugoszlávia — s vannak tőkés országok is. A vevők tehát különbözőek, de a testvéri országoknak is, a tőkés partnereknek is (Folytatás a 2. oldalon) jük tétlenül az imperialisták fegyvercsörtetését. Egységeink politikai, erkölcsi és katonai felkészültségét magasszínvonalon tartjuk. Korszerű technikánk is lehetővé teszi, hogy meg- védjük népünk szabadságát, hazánk függetlenségét. A vizsgaeredmények azt igazolják, hogy a növendékek magas színvonalon sajátították el a katonai és politikai ismereteket. Arra kérte a leendő alegység parancsnokokat, hogy fejlesszék tovább képzettségüket. Váljanak a haza hű védőivé. Ezután a jelenlévő szülőkhöz, hozzátartozókhoz szólott. Megköszönte nekik, hogy fiaikat az igaz hazafiakhoz méltóan nevelték. A kiképző tiszteknek és tiszthelyetteseknek szintén köszönetét mondott fáradságos munkájukért. Ezután a legkiemelkedőbb növehdékeket dicséretben részesítette és értékes tárgyjutalmat osztott ki közöttük. Dicséretben részesültek a politikai kiképzésben az átlagon felüli eredményt elért növendékek Is. Mindannylukgt pélŐsei feladataink *így bánni egy dolgoséval?! * A túrkevei hetven fillér * Jász-Kun Kakas * Madách és As ember tragédiája Joszip Broz Tito megkoszorúzta a magyar hősök emlékművet Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége, Jovanka Broz. valamint a kíséretükben lévő jugoszláv személyiségek szombátan délelőtt a Hősök terén megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Péter János külügyminiszter, Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, s a politikai élet több más vezető személyisége. (MTI) daként állították a személyi állomány elé. Az egység növendékei közül egyébként tizenkilencen megszerezték a néphadsereg kiváló katonája címet, három raj a néphadsereg kiváló raja, három szakasz pedig az ezred élenjáró szakasza megtisztelő címet szerezte meg. A végzett növendékek nevében Szamenek törzsőrmester megköszönte parancsnokaiknak a róluk való gondoskodást, s ígéretet tett arra, hogy katonai esküjükhöz méltóan, legjobb tudásuknak megfelelően ezután is teljesítik hazafiúi kötelezettségüket. Végezetül a feldíszített alakuló téren az újonnan avatott tiszthelyettesek a csapatzászló, a parancsnokaik, szüleik és hozzátartozóik előtt vigyázz menetben vonultak el. Az egység parancsnokai a meghívott vendégeknek és a szülőknek bemutatták az egység korszerű technikai felszerelését. Az újonnan avatottak parancsnokaik és szüleik társaságában közös ebéden vettek részt. Most szabadságra mentek, s ezt követően különböző helyeikén egy évig, mint alegység parancsnokok és helyettesek teljesítenek szolgálatot. Ezután tiszti vizsgát tesznek; s mint a magyar néphadsereg tartalékos tisztjei kerülnek az állományba. — m. i. ■— Kádár János elvtárs beszéde Növendék tiszthelyetteseket avattak Szolnokon Egy évvel ezelőtt még bizonytalanul tették meg első lépéseiket a laktanyában. Mindannyian érettségizett fiatalok, sorállományúak, akiknek lehetővé tették, hogy két éves tényleges katonai szolgálatuk ideje alatt tisztekké váljanak. Az első évüket az egyik szolnoki egységnél töltötték el, nagy többségük technikus, tehát könnyebben ment a műszaki technikai ismeretek elsajátítása. A leendő tisztek egy év alatt nagyon sokat tanultak, igyekeztek elsajátítani a politikai és a korszerű katonai ismereteket.
