Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-26 / 226. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEOy.il í A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJaKttSfcMLai2£i£f^fi XV. évfolyam, 226, szám. Ara 50 fillér 1964. szept. 26„ szombat JOG ÉS FELELŐSSÉG Sokszor tapasztalni ma még ömállótla nságot. felelősségtől való félelmet a termelés irányításában. Hiába a vállalati ügyrend, amely a jogokat és a kötelességeket világosan tartalmazza. Biztos, ami biztos, egy-egy utasítás kiadásakor igyekszik mindenki lefedezni magát a felettesével. Persze intézkedni, dönteni az egyes kérdésekben mindig felelősséggel jár, ezért „jó” a több felelős. Mert ha valami balul üt ki. így több lehetőség kínálkozik az önvédelemre. A cukorgyár igazgatója ezt a jelenséget így fedezte fél: Az egy-két órára szóló kilépőket rendszeresen hozzá vitték be aláíratni. Minden egyes cédulácskánál fel kellett vennie a kagylót, aztán megkérdezni az illetékes művezetőt, hogy tudja-e nélkülözni az emberét a kért időre. Ha az igent mondott, akkor aláírta a rédulát, ha nem, akkor nem. Megunta a dolgot. Behívta a művezetőket és közölte velük, hogy három napot meg nem haladó igazolt távollétig nem tart igényt aláírási jogára. Azóta kevesebben hagyják el a-gyárat munkaidőben. Az igazgató nem másra jött rá, mint arra, hogy éppen őt akarják fedezéknek használni, hiszen ha engedélyt ad, akkor nem tehet később szemrehányást. De most már tehet. És neki van igaza. Más ügyekben is hasonló lépéseket kell termi. Nem kétséges ehhez — hogy a termelés területére alkalmazzuk mondanivalónkat — a szakmai felkészültségen túl bátorság is kell. Egyszer az aprítógépgyárban a már fáig megmunkált öntvényen észrevették, hogy üreges. Az esztergályos a hegesztést javasolta. A művezető előkerítette az összeállítási rajzot, annak alapján megállapította, hogy a hegesztéses javítás célravezető, az öntvényt nem kell selejtezni. Dönteni azonban egyedül nem mert. Ig.v jutottak el ezzel a problémával egészen a főmérnökig. Persze néhány nap alatt. Végül az is csak helyeselte a munkás javaslatát. A huzavonára tehát semmi szükség nem volt. De a jó melletti bátor kiállásra, igen. Hiszen a művezető maga is tudta. hogy helyes megoldást támogat, csak éppen elrendelni nem merte. Mert ugye, hátha... mit lehet tudni. Abban, hogy ő Myen, vajon csak egyedül hibás? Korántsem. Hanem az a légkör, amiben dolgozott, irányított, az már igen. Ha az ember művezetőket. csoportvezetőket kérdez meg egy konkrét esetben, hogy miért nem vállalkoztak döntésre, a válasz általánosan a jogok csekélységére hivatkozik. Lehet ez is vita tárgya. Tény azonban az, hogy az üzemi középvezetés éppen elég jogkörrel rendelkezik ahhoz, hogy a maga területén a termelés problémáit megoldhassa Egyelőre odáig kellene mindenütt eljutni, hogy a biztosított jogokkal teljes mértékben éljenek. Tapasztalataink vannak arra, hogy a művezetők és csoportvezetők nem Is vonakodnának attól, ha újból munkagép mellé kellene állniuk. De arra is taláhatunk példát, hogy a jó szakmunkások egyáltalán nem pályáznak művezetői tisztre. Szinte azonos okból: o művezető nem bánná, ha már „nyugta” lenne, a munkás meg éppen a „nyugalmát” nem akarja elveszíteni. Többek között ezért sem könnyű az üzemi középvezetést megerősíteni, de azért sem, mert a káderpolitika éppen erre a szintre nem terjed ki kellő figyelemmel. Az is igaz, hogy a bérezés sem csábító. Az aprítógépgyár forgácsoló üzemrészének egyik művezetője szerint „az az egy-két százas nem nagyon éri meg.” Számos kérdést lehetne még vitára bocsájtani és tulajdonképpen kell is. Nem is ártana ha az üzemekben erről megkérdeznék a művezetőket, hadd mondják el, mit hogyan gondolnak adott esetben mi nyomja a lelkűket. Jog és felelősség. Kétségtelenül bonyolult kategóriák ezek a termelés irányításában. A tennivaló mégis csak az, hogy a kettő teljes mértékben érvényesüljön. Előfeltétele, hogy az a kényelmes álláspont megszűnjön, mely szerint kevesebb joggal, kevesebb felelősség jár. Ámde csak az mer jogaival élni, önálló és határozott lenni a termelés irányításának különböző posztjain, aki érti a dolgát. Az ilyen emberek, ha hibát követnek is el, nyíltan megvallják, sose keresnek másban bűnbakot. Becsületesen levonják a tanúságot és tovább dolgoznak. Felelősség terhe mellett. Fábián Péter Rusk fogadta Dohrinyint Rusk amerikai külügyminiszter csütörtökön fogadta Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövetet és egyórás megbeszélést folytatót' vele. A találkozót a szovjet diplomata kezdeményezte. kés rendezéséről szóló javaslatát. Gromiko szerdán levélben kérte a kérdés napirendre tűzését. A szovjet kormányfő újévkor terjesztette elő azt a javaslatát hogy a határviták rendezésében Dobrinyin megbeszélése után közölte az újságírókkal: a találkozón kifejtette, miért, kérte a Szovjetunió, hogy az ENSZ ősz- ülésszakának napirendjére vegyék fel a határviták béa kormányok mondjanak le az erőszak alkalmazásáról. Hruscsov erről szóló üze netére a világ csaknem minden kormányfője válaszolt* Közérdekű bejelentések - teljesíthetetlen panaszok Gyors és megnyugtató ügyintézés a cél- Üléet tartott Sxolnok megye Tanácsa — Hta: Prágai emléktábla * Családi körboa * Megkezdődött a színházi évad * Az életünk.., az életem * Ne csak szavakban * Ez történt a nagyvilágban * Hétvégi sportműsor A pénteki megyei tanácsülés résztvevőit Nyíri Béla vb-elnökhelyettes köszöntötte. A tanácsülés elnökségében helyet foglalt Ná- násd László országgyűlési képviselő is. Fodor Mihály vb-elnökhelyettes megnyitó szavai után az interpellációkra került sor. Horváth Lajos tanácstag sérelmesnek tartotta, hogy a nagyforgalmú, a tsz-ek és állami gazdaságok által használt Tiszasüly—Jász- ladanyi út felújítása elmaradt, holott a megye egyéb területein kevésbé jelentős felújítási munkálatokat végeztek. Marton Béla felszólalásában választ kért arra, mivel magyarázható a burgonya és zöldségfélék magasabb ára, azonkívül, hogy az Időjárás nem volt a legmegfelelőbb. Javasolta: biztosítsák a tervezett burgonya-vetésterületet. Balajti Béla tanácstag a tíszaörvényi és környékbeli I iskolásgyerefcek utazási fel- I tételeinek megjavítását | kérte. Az ezen az útvonalon [ közlekedő autóbusz sokszor meghibásodik és az isko- j lésok sokat várakoznak. A hideg idő beálltával ez egészségük rovására mehet. Szabó Bálint tanácstag a törökszentmiklósdak érdekében szólalt fel, a gázpalack-ellátást kifogásolta. A gáztűzhelyek, villanytűzhelyekkel való pótlása szerinte nem oldja meg a gondot, mivel az utóbbiak ára lényegesen drágább. Élénk érdeklődéssel fogadták az ülés résztvevői a kisújszállási és a túrke- vei városi tanácsok mezőgazdasági és felvásárlási tevékenységéről szóló jelentest. — A megyei átlaghoz viszonyít a jelentés — mondotta dr. Kasza Béla a mezőgazdasági osztály vezetője. Figyelmes elolvasásából kitűnik, hogy bár mindkét városi tanács vezetői komoly erőfeszítéseket tettek, az eredmény mégsem kielégítő. Különös jelentőséget azért kell ennek tulajdonítani, mert e két város a szövetkezeti mozgalom bölcsője, tradicionális mezőgazdasági termeléssel. A jelentést élénk vita követte. Dr. Szabó Sándor mezőgazdasági mérnök javasolta; vonják be a helybeli tsz-eket ie a felvásárlásról és a termelésről szóló tanácskozásokba. Véleménye szerint Túrkevén főleg az öntözést kell támogatni, Dr. Kasza Béla javasolta a tanácsülésnek; az elkövetkezendő időben még nagyobb támogatást biztosítsanak a két városnak — munkaszervezésben, gazdasági irányításban annál is inkább, mert a tanácsi szervek munkája sem volt minden esetben kielégítő. Ezután dr. Kuü György vb-titkér, a megyei tanács végrehajtó bizottsága szak- igazgatási szervednek to- megkapcsolatáról és a lakosság bejelentéseinek intézéséről adott jelentést. — Az MSZMP VIIL kongresszusa határozatban kimondotta, hogy „a szocialista államhatalom tovább fejlesztésének, az egyetemes népi állam kialakulásának kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása.” Ebinek alapján megyénkben is történték intézkedések. Napirendre került a függetlenített apparátus munkájának továbbfejlesztése, az emberekkel való helyes bánásmód, s ami ettől elválaszthatatlan, a gyors, törvényes, emberséges, megnyugtató ügyintézés. Nem utolsósorban a dolgozók tényleges bovoná- sa az államigazgatási ügyek intézésébe. A megyei tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervei úgy készítik munkaterveiket, hogy ezeknek az irányelveknek érvényt szerezzenek. A jelentés hangsúlyozta; a szakigazgatási szerveknek a tömegszervezetekkel való kapcsolata már túlhaladta a formális jelleget. A szak- igazgatásd szervek hatás- j körétől és feladataitól füg- j gően a kapcsolatok tártál- ! ma és terjedelme különböző. A szakszervezetekkel különösen a kereskedelmi, művelődésügyi és mezőgazdasági' osztályoknak van szoros kapcsolata. Ha a közös feladatok megoldásában a párhuzamosság helyett a helyi és időbeni összehangoltság érvényesülne, úgy az eredmény | még nagyobb lenne. — ! Amennyiben az államigazgatásban hivatásszerűen dolgozók ügyintézése gyors, j törvényes, úgy az a többi dolgozóban rokonszenvet ! kelt, ezáltal erősödik köz- I reműködésre való hajlandó- ! ságuk. Az év első felében a megyei szakigazgatási szervekhez 38 767 ügydarab érkezett. A 96 közérdekű be. jelentés nagyrésze tanács- j tagi beszámolón hangzott (Folytatás a 2. oldalon) KUKORICAFOSHÁS
