Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

Verseghy Könyvtár SZOLNOK i/äff proletárjai egyesüljetek? SZOLNOK ME^YfJj A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA XV. évfolyam, 231. szám. Ara 80 fillér 1964. szept. 30, vasárnap. Adatok Szolnok megye MA: A tanácsok egészségügyi helyzetéről Nemrégiben jelent meg a Központi Statisztikai Hiva­tal időszaki közleménye: Egészségügyi helyzet, 1962 Néhány. Szolnok megyére vonatkozó adat, összehason. títás: A tízezer lakosra jutó or­vosok aránya legnagyobb Komárom megyében: 14,3 legkisebb Szabolcs-Szatmár- ban: 8,3, Szolnok megyé­ben pedig 10,6. Ez az arány Budapesten 37,0, ennél és a többi megyei városénál Is jobb Szeged helyzete, ahol 52,8. Szolnok megyé­ben egyébként 1958-tól csaknem százzal növekedett az orvosok száma. 1930-hoz viszonyítva a ki­advány a szakorvosok szá­mának gyarapodását: akkor 72, tavaly 241 volt. Évről évre több a körzen orvos. A 19 megye közül kilencben — Szolnok me­gyében is — egy körzeti orvosra átlagosan több mint 3200 lakos jut. A gyógyintézeti ágyak 10 ezer lakosra jutó aránys 38,4. Vas megyében 103,4, Pest megyében viszont csaa 17,7. 42 állandó területi és üzemi bölcsődében a me­gyében tavaly 1287 gyerme­ket helyeztek el. A 9 mentőállomás 17 gépkocsija 1963-ban 24 302 esetben vonult ki, s több mint 24 800 beteget szállí­tott. A karcagi nyugodt munka titka Foglalkozása: tanácselnök*' helyettes Amiért jogos az aggályoskodás és amiért nem... Vasárnapi sportműsor községfejlesztési tevékenységéről A közelmúltban új jogszabály jelent meg a ta­nácsok községfejlesztési tevékenységéről. Milyen vál­tozásokat hozott ez az eddigi gyakorlatokkal szem­ben. Erről beszélgettünk Kátai Sándorral, a megyei tanács vb titkárság közscgfejlesztési referensével. — Az Elnöki Tanács 1964. évi 24. számú tör­vényerejű rendelete és a végerhajtására kiadott kor­mányrendelet tulajdonkép­pen nem hozott jelentős változásokat a községfej­lesztési tevékenységben. — Inkább összegezte azokat a tanács sokrétű munkájá­ra kiható rendelkezéseket, amelyek a közésgfejlesztési munkát szabályozzák, vagy azzal kapcsolatban van­nak. — Az új jogszabály meg­testesíti azt a központi és helyi érdekeknek egyaránt megfelelő célkitűzést — segítséget ad ahhoz — hogy a tanács községfej- lcsztési tevékenységében, a helyi erőforrásokból, a ren­delkezésre álló állami esz­közökből, a lakosság szé­leskörű közreműködésével mind nagyobb mértékben „Szeretni és dolgozni kell" Megnyílt a szegedi tanárképző főiskola szolnoki tagozata Hatvan év távlatából mintha csak a pedagógus hivatást választó főiskolás­hoz, az új szolnoki főiskola első hallgatóihoz szólnának Gorkijnak ezek a szavai, amelyeket Szurmai Ernő igazgató idézett megnyitó­jában. Szombat délelőtt a váro­si tanács dísztermében két­szeresen is ünnepi ese­ménynek lehettünk tanúi. Egy új tanév és egyben egy új iskola megnyitóját ün­nepelhettük A Szegedi Tanárképző Főiskola Szolnoki Tagoza­tának megnyitása jelentős esemény. városunk és egész megyénk kulturális életé­ben. Ezt a jelentőséget mél­tatta megnyitó beszédében Szurmai Ernő, a tagozat ve­zetője is, meleg szavakkal köszönetét mondva mind­azoknak a szerveknek, em­bereknek, akik áldozatkész, segítő munkájukkal elősegí­tették a szolnoki főiskola létrejöttét. A szegedi „anya iskola” üdvözletét Csukás István, a pedagógiai főiskola igaz­gatója tolmácsolta, majd a megye, a város vezetői ne­vében Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese köszöntötte az új felsőoktatási intézmény ta­nárait, dolgozóit és hallga­tóit. Az ünnep! szavakat a2 iskola hallgatóinak esküté­tele követte. Ötvenöt főiskolás, peda­gógiai pályára készülő fia­tal kezdi meg tanulmányait városunkban. — Tizenöten Szolnok megyeiek, huszon­hármán az ország különbö­ző részéről, tizenheten pe­dig a fővárosból jöttek. — Szeretettel köszöntjük őket a város valamennyi lakosa nevében. Kívánjuk, hogy a2 itt eltöltött évek legye­nek számukra és a város kulturális életének fejlődé­se számára egyaránt hasz­nosak. Az ünnepség után a ven­dégek megtekintették a fő­iskola modern szemináriu­mi termeit, diákotthonát. Holló Bertalan, a Művelő­désügyi Minisztérium főosz­tályvezetője, aki szintén megjelent az ünnepélyes megnyitón, a nyáron úgy nyilatkozott az MTI munka­társának az itt folyó mun­kákról, mint a „szolnoki csodáról”. Most elmondotta, hogy újra, személyesen is meggyőződhetett e „csoda” valóságáról. Ezt a „szolnoki csodát” széleskörű, áldozatkész tár­sadalmi összefogás hozta létre, és reméljük, ez a se­gítőkészség kiséri majd a szolnoki főiskola hétköz­napjainak fáradságos mun­káját is. R. G. K GS T-tan desk ozás Cseh szí ovdkiában Az Ostrava melletti Vei­ké Karlovicében szombaton fejeződött be a Kölésönösí Gazdasági Segítség Taná­csa bányászati bizottsága tudományos-műszaki taná­csának ötnapos ülésszaka. A tanácskozáson Bulgá­ria, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Német ^ Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió szakemberei vettek részt. Az ülésszakon jóváhagy­ták a jövő évi munkater­vet, ama:y a fő figyelmet a szénbányászat komplex gépesítésének megoldására fordítja. Belorusz küldöttség indult hazánkba Szombaton Minszkből el­indult Budapestre a kül­földi baráti es kulturális kapcsolatok belorusz tár­saságának küldöttsége, — amely hazánkban részt vesz a szovjet—belorusz napok ünnepségein. Borisz Pavl jónak, a Szovjet — Magyar Baráti Társaság belorusziai tago­zatának elnöke elutazása előtt kijelentette, hogy az ünnepségsorozat a szovjet és magyar nép barátságá­nak megerősítését, a belo­rusz—magyar testvéri kap­csolatok szorosabbra tűzé­sét szolgálja. A küldöttséggel együtt indult el hazánkba egy belorusz turistacsoport, — amelynek tagjai tudósok, mérnökök, gazdasági szak­emberek, tanárpk, kolhoz­tagok és munkások. Silóinak a kenderes! Haladás Tsz másodvetésű napraforgó tábláján kielégítse a területén je­lentkező kommunális, gaz­dasági, művelődésügyi, — egészségügyi, és szociális szükségelteket. — Meg kell jegyeznem, hogy ezeknek az igények­nek a kielégítése a nép­gazdaság egészének érde­kében, a központi és a he­lyi érdekek összehangolá­sával kell, hogy történjen. A tanácsi munka ilyen ös»- szehangolásának eszköze a községfejlesztési tevékeny­ség, amely intézményes fennállása óta gazdasági eredményei mellett jelen­tős társadalmi erőt is fel­használ: — Bővítette azokat a lehetőségeket, amelyek a községfejlesztési tervfel- adatok- megvalósításának számát növelik. Ilyen a községfejlesztési alap be­vételi forrásainak, a ta­nács költségvetési, műkö­dési bevételeinek, valamint az adórészesedésből szár­mazó bevételi többlet egy részének, a községfejlesz­tési alap részére történő juttatása. — Nagyobb lehetőséget biztosít a tanácsok ezirá- nyú munkájának elősegí­téséhez a jogszabálynak az a rendelkezése, amely szerint 1966. január 1-től megyénk városi tanácsai részére lakosonként évi 30 forint, a megyei tanács vb részére a megye minden lakosa után évi 14 forint állami hozzájárulást bizto­sít: — Bővült a községfej­lesztési tervben előirányoz­ható célkitűzések köre is. A tervek tartalmi követel­ményeként írja elő, hogy a tervező tanács területén megvalósuló, az egyes mi­nisztériumok országos ha­táskörű szervek, valamint a mezőgazdasági, a halá­szati, a kisipari, a házi­ipari termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezetek tervében jóváhagyott elő­irányzatokat is szerepeltet­ni kell. — A helyi erőforrások­ból megvalósítható felada­tok köre is bővült. Az új jogszabály lehetővé teszi útépítéssel, útkarbantartás­sal kapcsolatos gépek Vá­sárlását, a tanácsirányítás alatt álló javító-szolgáltató vállalatok működését elő­segítő létesítmények, a pe­remkerületek bolthálózatá­nak fejlesztését, fontosabb beosztású szakemberek la­kásproblémájának megol­dását a. községfejlesztési alapból lehessen megvaló­sítani. — Az új jogszabály a lehetőségek bővítése mel­lett bizonyos megszorításo­kat is tartalmaz, a közpon­ti és a helyi érdekek össz­hangjának kialakítása ér­dekében. így például csak olyan feladatok tervezhe­tők, melyeknek anyagi, műszaki fedezete legalább 80 százalékig biztosított. A hiányzó 20 százalékot helyi forrásból kell megy’1' tani. ■— Továbbra is kötele­zően írja elő a jogszabály, hogy a községfejlesztési tervjavaslatot a lakosság véleményének széleskörű kikérésével, a jóváhagyott tervet a lakossággal ismer­tetve, közreműködését igé­nyelve kell végrehajtani fejezte be nyilatkozatát Kátai Sándor elvtárs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom