Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. szeptember Sí. Vasárnap érkezik Budapestre I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára Dobi Istvánnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására I, Hailé Szelasszié, Etiópia császára, magasrangú személyiségek kíséretében va­sárnap délelőtt néhány napos hivatalos látogatásra Budapestre érkezik. (MTI) /. Hailé Szelasszié császár életrajza I. Hailé Szelasszié csá­szár. a 22 milliós Etiópia uralkodója, 1892 július 23- án született. Apja Rasz Makonnen tábornok, II. Meneldk császár rokona és tancsadója volt. II. Menelik halála után 1916-ban leá­nya, Zaoditu császámő lé­pett a trónra és a jelen­legi uralkodót Etiópia kor­mányzójává és trónörökös­sé nevezték ki. Hailé Szelasszié, — ak­kori nevén Rasz Tafari Makonnen — már kor­mányzósága idején számos reformintézkedést hajtott végre, hogy az elmaradott országot fejlessze, ösztön­zésére vált Etiópia 1923 júliusában a népszövetség tagjává. 1924-ben Hailé Szelasszié több európai és közel-keleti országban járt és tapasztalatait később hazájában hasznosította. Zaoditu császárnő 1930- ban bekövetkezett halála után Hailé Szelasszié lé­pett a trónra, s 1930 no­vemberében császárrá ko­ronázták; 1931-ben született meg az ország első írott alkot­mánya és az uralkodó ren­deletére Etiópiában kétka­marás parlament, kormány és bíróság alakult. Hailé Szelasszié II. Me­nelik útján haladva eleven ipari, kereskedelmi és kul­turális kapcsolatot alakí­tott ki egy sor külföldi or­szággal. Etiópia fejlesztési programjának megvalósítá­sához külföldi szakembere­ket hivott meg. 1935-ben a fasiszta Olasz­ország rátámadt Etiópiára és megszállta az országot. A császár száműzetésbe kényszerült, öt esztendeig Angliában élt 1941. máj. 5- én a bevonuló angol hadse­reggel tért vissza hazájába. 1955 óta a császár nem­csak az államfői, hanem a kormányfői tisztséget is betölti. A törvényhozás két háza között a szenátus tag­jait a császár nevezd ki, a képviselőház tagjait a la­kosság választja. Az első választásokat 1957-ben tar­tották. Etiópia uralkodója az utóbbi években tevékeny szerepet tölt be a nemzet­közi és az afrikai politiká­ban, kezdeményezője az af­rikai népek tömörítésének. 1963 májusában Etiópia fő­városában Addisz Abebá- ban tartották meg az afri­kai államfők értekezletét, amely kulcsfontosságú volt az afrikai egységszervezet megalakulásában. Hailé Szelasszié több íz­ben síkra szállt a nemzet­közi vitás kérdések békés rendezéséért és mint köz­vetítőnek, jelentős érdemei voltak az algériai—marok­kód viszály megoldásában. Az uralkodó az utóbbi időben ellátogatott számos észak- és nyugat-afrikai, európai és amerikai or­szágba és hazájában is több államfőt fogadott. (MTI) A világitjúsági fórum szombati plenáris ülése Moszkva (TASZSZ). Negyedik napja folytatja munkáját a világi fiúsági fórum. Oly sok beszámolót terjesztettek elő, hogy szombat reggel óta válto­zatlanul plenáris ülés fo­lyik, holott a program sze­rint ezen a napon már öt bizottságban kellett volna megkezdődnie a munkának. A szombati ülés első szó­noka a japán ifjúság kép­viselője Mint várható volt, szom­baton csak egy ülést tartot­tak, mert délután a szovjet ifjúsági szervezetek bizott­sága a Kremlben fogadta a fórum résztvevőit. A Biztonsági Tanács ülése A Biztonsági Tanács — pénteken este Kiprianu ciprusi külügyminiszter ké­sése miatt a tervezettnél egy órával később folytatta a vitát U Thant ENSZ-fő- titkámak a szigeten állo­másozó ENSZ-csapatok te­vékenységével kapcsolatos jelentéséről. A Washingtonból, Dean Rusk amerikai külügymi­niszterrel folyatott tárgya­lásairól visszatérő Kipri­anu késését az okozta. — hogy egy másik repülő­gépre kellett átszállnia, mivel az elsőn — mint az AP besszámol róla — állí­tólag bombát helyeztek el. A TASZSZ jelentése sze­rint a Biztonsági Tanács ülésén felszólaló norvég küldött hangoztatta, hogy bár a tanács 9 hónapja foglalkozik a ciprusi kér­déssel, a problémát még mindig nem sikerült bé­kés úton rendezni; a lap­pangó feszültség időnként súlyos válságoknak adja át a helyet. Márpedig e vál­ságok közvetlenül fenyege­tik a térség békéjét, biz­tonságát. A norvég küldött véle­ménye szerint fegyveres erők alkalmazása csak nö­veli a konfliktus kiszélese­désének veszélyét, csökken­ti a megoldás lehetőségét. Ezért támogatta Norvégia a Biztonsági Tanács au­gusztus 9-i felhívását, — amely arra szóllította fel a török kormányt, hogy haladéktalanul szüntesse meg a bombatámadásokat és a fegyveres erők alkal­mazását Ciprus ellen — mondotta; A ciprusi külügyminisz­ter határozottan ellenezte ezt a javaslatot. A Biztonsági Tanács hét­főn magyar idő szerint 20 órakor foglalkozik ismét a ciprusi kérdéssel. A TASZSZ jelentése sze­rint Kiprianu ciprusi kül­ügyminiszter New Yorkba történt utazása előtt a washingtoni repülőtéren újságíróknak kijelentette, hogy a szigeten béke és rend uralkodna, ha a tö­rök kormány elállna Cip­rus felosztására vonatkozó tervének vállalkozásától. „Minden attól függ, hogy a török kormány lemond-e erről a tervről — mondot- taKiprianu. (TASZSZ) Újabb incidens tonkini-öbölben A Vietnami Tájékoztató Iroda szombaton reggel is­mertette a Vietnami De­mokratikus Köztársaság külügyminisztériumának nyilatozatát a Tonkini- öbölben lezajlott újabb in­cidensről. A nyilatkozat megálla­pítja, hogy szeptember 17- én és 18-án az Egyesült Államok haditengerészeté­nek néhány torpedórombo­lója behatolt a Tonkini- öbölbe és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság felségvizednek közelében tartózkodott. Az Egyesült Államok ha­ditengerészetének két tor­pedórombolója szeptember 18-án, helyi idő szerint 22 órakor Nghe An körzeté­ben egészen megközelítette a Vietnami Demokratikus Köztársaság felségvizeit. A partról erős robbanásokat lehetett hallani, s torkolat- tüzek és a tenger fölött keringő amerikai repülő­gépek látszottak. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság külügymi­nisztériumának közleménye megállapítja, hogy a Ton­kini-öbölben lezajlott újabb incidenssel kapcsolatban az Egyesült Államok hadügy­minisztériuma rágalmazó kijelentéseket tett arról, hogy a vietnami őrhajók állítólag támadást intéztek amerikai hajók ellen. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya ha­tározottan elutastíja e rá­galmakat, s olyan kísérlet­nek tekinti őket, amellyel ürügyet keresnek a VDK elleni agresszió kiterjesz­tésére. A vietnami néphadsereg főparancsnokságának köz­leménye a többi között hangoztatja, hogy az ameri­kai hadihajók ellen inté­zett vietnami támadás alaptalan mese. (MTI) Oláh elbúcsúzott — és maradt Újabb belpolitikai válság bontakozik ki Ausztriában Oláh belügyminiszternek a szocialista párt részéről történt leváltása újabb belpolitikai válságot lát­szik kialakítani Ausztriá­ban. Pénteken délután a szocialista párt vezetősége egyhangúlag Hans Czet- tel alsó-ausztriai képvise­lőt delegálta a belügymi­niszteri posztra; Amikor azonban Pittermann alkan- cellár, a szocialista párt elnöke megjelent Klaus kancellárnál, hogy bemu­tassa neki az új minisz­terjelöltet, a kormány el­nöke közölte: a néppárt vezetősége úgy döntött, — hogy a belügyminiszteri szék utódlásának kérdésé­ről -— mivel a tárcával kapcsolatban különböző kérdések merültek fel — a két koalíciós pártnak előbb tárgyalnia kell. Ezekután Czettel. az eredeti tervek­kel ellentétben, nem te­hette le azonnal az esküt A köztársasági elnök Olah­ot sem mentette még fel. A volt belügyminiszter, — aki mellett — mint már je­lentettük — pénteken — mintegy 1300-an tüntettek Bécsben és Atsó-ausztriá- ban, bár már elbúcsúzott minisztériumi munkatár­saitól, egyenlőre változat­lanul belügyminiszter. A pénteki tüntetésekkel kapcsolatban, amikor a fő­város villamosai három órán át álltak, a néppárt pánikhangulatot igyekezett kelteni, noha a viszonylag kisszámú tüntetőt maga Oláh is csöndesítette. A most kialakuló belnolitikai válság a megfigyelők szá­mára meglehetősen várat­lanul jött. A két koalíciós párt sokéves gyakorlatában ugyanis szokatlan, hogy wdamely párt megakadá­lyozta volna a másik pántot illető tárca betöltését. Az első kivétel mindenesetre az idei tavaszi kormányvál­ság volt, amikor a szocia­listák hosszú időn át meg­gátolták a Gorbachtot fel­váltó új néppárti kancel­lár, Klaus hivatalba lépését. De Gauite dél-amerikai útja De Gaulle vasárnap indul dél-amerikai útjára. A köz- társasági elnök különrepü- lőgépe, Guadeloupe francia gyarmat érintésével hétfőn érkezik Caracasba, Vene­zuela fővárosába. Útja ez­után végigvezet a dél-ame­rikai kontinens mind a tíz országán. Körútját Bra­zíliában fejezi be, ahonnan október 16-án indul vissza Párizsba. A francia köztársasági elnök utazását nagy érdek­lődés előzi meg a nyugati világban. A régóta előké­szített politikai esemény szervesen beleilleszkedik De Gaulle nagyhatalmi tervei­be. Az utazás célja, hogy megerősítse Franciaország tekintélyét és befolyását Latin-Amerikában, a „har­madik világ” ama részében, amely leginkább ki van szolgáltatva az Egyesült Ál­lamoknak. A francia hivatalos té­nyezők ugyan hangsúlyoz­zák, hogy a köztársasági el­nök látogatása nem irányul az Egyesült Államok ellen, a nyugati tábor egységét féltő párizsi körökben azon­ban attól tartanak, hogy az amerikai elnökválasztási kampány idejére eső kör­utazás méginkább kiélezi Párizs és Washington viszonyát. A francia megfigyelők azonban De Gaulle látoga­tásának másik oldalára is rávilágítanak. A francia elnök középutat ajánl a latin-amerikai országoknak az Egyesült Államoktól va­ló teljes függés és a kubai példa követése között. Az Elysée jelszava — írja a Combat — így hangzik: — „Inkább De Gaulle, mint Fidel Castro”. Ez a megfo­galmazás megnyugtathatja Washingtont és a latin­amerikai kormányokat is — hangoztatja a lap. Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja az Hu- manité vezércikkében rá­mutat, nem helyes eleve el­utasítani a de gaullei kül­politika egyes kezdeménye­zéseit, mert a körülmények, az imperializmus belső és külső ellentmnodásai néha olyan lépésekre kényszerí­tik, amelyek elősegíthetik a nemzetközi enyhülést és a békés együttélést. A Fran­cia Kommunista Párt — hangoztatja — ebből a szemszögből ítéli meg De Gaulle dél-amerikai útját és ennek során elhangzó be­szédeit. De a kommunisták nem tévesztik szemelől, hogy a kormány politikája továbbra is az Atlanti Szö­vetséghez való tartozáson, atomfegyverkezési verse­nyen és a nyugatnémet mi­litaristákkal kötött szövet­ségen alapszik. Választás Algériában Algír (Reuter) Ma hatmillió algériai já­rul az urnáik elé. hogy megválassza az ország má­sodik nemzetgyűlését. A nemzetgyűlésben 133 képviselő foglal helyet —■ ötvennyolccal kevesebb, mint az első nemzetgyűlés­ben, amelyet röviddel az ország felszabadulása után választottak. A képviselő­jelöltek jegyzékét az FLN javasolta. A jelöltek listáján sze­repel a régi nemzetgyűlés mintegy ötven tagja. (MTI) A kongói békéltető bizottság ülése Nairobiban Jomo Kenyat- ta miniszterelnök elnökle­tével összeült a kongói bé­kéltető bizottság. A zárt ajtók mögött tar­tott ülésen több ország képviselői szólaltak fel, Ghana és Guinea megbízot­tai hangsúlyozták, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül meg kell teremteni a békét Kongóban. Csőmbe kongói minisz­terelnök kijelentette, sem­mi olyasmit nem szabad tenni, ami a Kongóban te* vékenykedő szabadsághar7 cosok törvényes elismeréséi jelentené. Végül Etiópia képviselője szólalt félj A császár birodalma Etiópia... ősrégi ország, talán öregebb, mint az a legenda, amely „János pap csodálatos országáról” re­gélt. A középkori utazók, kutatók, kalandorok szívó­san keresték ezt a mérhe­tetlen gazdag országot, — amelyről a hírmondók azt rebesgették, hogy „arany­ból öntött, életnagy orosz­lán a jelvénye” és „ga­lamb- sőt tyúktojás nagy­ságú gyémántok ékesítik a sötétbőrű fejedelmek se­lyempalástját...” — Ez a mese. — De mi a valóság? Etiópia több, mint há­romezer éves ország. Az Ö- egyiptomi birodalom ha­nyatlása után itt alakult meg a Negus Negesti, vagy­is a „királyok királya” bi­rodalma. A tudományos ku­tatás kiderítette azt is, hogy még a III. században meg­alakították Etiópiában az őskeresztény jellegű Kopt­egyházat. A bizánci biroda­lomból elvetődött kérész, tény hittérítők valószínűleg Egyiptomon át jutottak el Etiópiába. Mi neveznek Kopt-kultú­rának?... Az egyiptomi — bizánci származású — egy­házi jellegű műveltséget. A kopt nyelvet — amely az ó-egyiptomi nyelvből szár­mazik, — a Nílus partján a XIII. század végéig beszél­ték és az arab, a mohame­dán hódítás után is meg­maradt. Jelenleg a keresz­tény egyiptomiak egyházi nyelve. A kopt-egyházi iro­dalom görög és démotikus betűkkel íródott. (A démo­tikus írás: az ókori egyip- tom hieroglif képírásának egyszerűsített, a mindenna­pi életben használt alakja.) A bibliát már a Hl- százai­ban lefordították kopt nyelvre. I. A. kopt-keresztény ősi Etiópia az uralkodó osztá­lyok állandó viszályai miatt a XVI. században apró kis- királyságokira bomlott. A széttépázott Etiópiát, — amelyet Abesszíniának is neveztek — egy erőskezű fejedelem, Theodor, a múlt század közepe táján egyesí­tette. Miután ismét egyesi­tette Etiópiát, II. Theodor néven négussá, császárrá koromázatta magát. Halála után, János négus uralkodása idején, 1872-ben Olaszország megkezdte gyav- matosítási kísérleteit, de a körmönfont próbálkozások akkor meghiúsultak. Az af­rikai országok között csak a négusok országa védte függetlenségét. Az olasz fasizmus uralomra jutása után — Mussolini feketein- ges csapatai nem haboztak. A modern fegyverek min­den borzalmát bevetették, hogy Abesszíniát rabszolgá­jukká süllyesszék. I. Hailé Szelasszié császár, hiányosan fegyverzett har­cosai élén felvette a küzdel­met a repülőgépekkel, tan­kokkal támadó olasz gyar­matosítók ellen. A küzde­lem reménytelen volt... — Abesszínia majdnem két esztendős, — 1934. július 7- től 1936. március 8-ig tartó — hősi küzdelem után el­vesztette szabadságát. A császár elmenekült. Abesszínia csak a máso­dik világháború befejezése után — amidőn a barna- és feketeinges fasizmus a tör­ténelem szemétdombjára került — nyerte vissza füg­getlenségét. Abesszinia — az ősi Etió­pia állam-névvel — az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének tagja. Az 1 273 020 négyzetkilométer területű, két magas fensíkon elterü­lő kelet-afrikai államban 21 800 000 lakos él. A kopt­keresztény lakoság többsé­ge hamita-szemita keverék. Hivatalos nyelv az amha- rai. Mezőgazdasági ország, a kapitalizmus, a feudaliz­mus és a törzsi rendszer elemeivel. II. Etiópiában az éghajlat kellemesebb, mint a közép­afrikai országokban. Csak a keleti tengerparti tájon uralkodik trópusi éghajlat. A nehezen megközelíthető, vadregényes fennsíkok leg­magasabb kiemelkedései át­lag 3—4000 méteresek. A Tana-tó környékén megha­ladja ezt az átlagot is. l't gyakoriak a földrengések. Az enyhén működő vulká­nok körzetében sok, gyó­gyító erejű melegforrás is akad. Az ország területének legnagyobb része a Nílus vízrendszeréhez tartozik. Az Alai folyó, mint a kék Ní­lus forrásfolyója, szállít! a az Egyiptomot megtermé­kenyítő iszap legnagyobb részét. .Etiópia legfontosabb ter­mékei: gabonaneműek, ká­vé és dohány. Jelentős az állattenyésztése is. Ásvány­kincsei még kihasználatla­nok, — holott kétségtelen, hogy Etiópia hegyvidéke mérhetetlenül gazdag vas­ban, szénben, kénben és rézben. Dús aranybányái már többezer esztendővel ez­előtt, a fáraók uralkodása idején is messzeíöldön hí­resek voltak. Etiópia jelentős erőfeszí­téseket tesz az elmaradott­ság megszüntetésére. Há­rom esztendővel ezelőtt fe­jezték be az első ötéves tervet, amelynek során bő­vítették az úthálózatot és fejlesztik a hírközlést is. A most folyó második öt­éves tervben megkezdik az ásványi kincsek feltárását is. A tervezett ipari beren­dezéseket hazai nyersanya­gokkal akarják táplálni. Nedeczky Ferejr»

Next

/
Oldalképek
Tartalom