Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-19 / 220. szám
1964. szeptember It SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pt*ó b asz meet T isza fen \fön A TISZATENYŐI NOVEMBER 7 TERMELŐSZÖVETKEZET 9,5 HOLDAS SZÜLÉSZETÉBEN PRÚBASZÜRETET TARTANAK A CSEMEGÉBŐL. KÉT HOLDRÓL EDDIG 10 HEKTÓT SZÜRETELTEK LE, 50 MÁZSA SZŐLŐT ELADTAK, S MÉG KÖRÜLBELÜL 18 MÁZSA SZEDETLEK T Kilós, másfélkilós fürtök bőven akadnak a tőkén — mutatja Takács Márton bácsi. T Ízlik a must B. Nagy Sándornak. Tiszasüiyre már szinte haza JOnnek Cserépfalui rizsaratók között A három férfi hétrét hajolva haladt kévétől ké„Gyógytűzhely” a mozik vásznán — Tűr ©lem van, eredmény nincs — A megye városainak és nagyobb községeinek filmszínházaiban minden előadás előtt megjelenik a vásznon egy rajzos diafilm hirdetés a következő szöveggel: „Vásárolja a jászai sószen tgyörgyi Vegyesipari Ktsz gyógytűzhelyét”. véig, kötöttek. Kaszájuk most addig pihen, amíg ebben a kalitkában a rendre- vágott rizst felszedik, kévébe kötik és csomóba rakják. — A Borsod megyei Cserépfaluból szerződtünk rizs- aíatónaík. Nemcsak mi hárman, hanem vagy hetvenen dolgozunk itt a tamásháti üzemegységben — mondta Takács János. — Én az erdészetnél dolgozom, szakmunkásként. A két hét szabadság mellé fizietésnélkülit is kértem. A rizsaratás befejezése után még egy kis kukorica- törést vállalok. A két társam, Jakab István és Gönczi István szántén az erdészetnél dolgozik, itt pedig együtt fogtunk területet. — Hány holdat vágtáik le ? — Meghaladtuk a tizenkettőt De még jócskán lesz vele dolgunk, mire rendbetesszük. — S mennyi a kereset? — Több mint hétezer négyszögölért a holdanként 600 forintot fizetik. A többiért egységesen 550 forintot. Aki egy holdnál többet arat le, a pénz mellett még 50 kilogramm árpát kap. — Magukat már az is megilleti, — Másokat is. Mert egy hold aratnivalőért nemigien jönne el senki Borsodból, de más megyéből sem. így sem jutott annyi terület, mint más években. Jakab Istvánnal 1958-ban 30 holdat vágtunk le és tettünk rendbe. — De akkor nem is másfél, vagy két hétig dolgoztak. — Ez is igaz. — Maguk hol tartanak? — érdeklődtem Lukács Jánostól. — A lányom segítségével szombatig 6 holdon végzünk a munkával — válaszolt. Aztán egy ids hallgatás után így folytatta: — Hat, vagy hét éve, hogy mindig ide szerződtem rizsaratásra. Most a lányom is eljött, mert a keresetet az ő bútorra gyűjtögetett pénzéhez tesszük. Éppen ezért rosszul érintett bennünket, hogy akármilyen a rizs, mindegyikért 550 forintot fizetnek. — Azok haladnak jobban, akiknek a területében ritkább a rizs. De ahol kéve — kévét ér, azzal eltelik az idő — mondta Móré Józsefné, s férje helyeslőén bólintott. — Ami igaz, az igaz, nem nyolc órát kell dolgoznunk. Dehát a rizsaratás idénymunka. S egy-két hétig kibírja az ember, ha keveset alszik is — vélekedett a fiatal Pintér Lajos, — Ma is négy órakor kezdtünk, s még a holdvilágnál is dolgoztunk. Kötni, csomózni akkor is lehet — toldotta meg sógora szavait Füzér István. — így aztán a 150—180 forintot eléri a napú kereset. Hárman — a feleségem a markos — 13 hold körüli területet arattunk le. Vagy két holdon még renden szárad a rizs, ezt tesszük A New Yorkban megtartott VI. nemzetközi biokémiai kongresszuson rendkívül érdekes előadások hangoztak el az emberi test hormonjainak működéséről Dr. Sheldon J. Segal, a New York-i Rockefeller Intézet munkatársa beszámolt néhány ragyogó kísérletéről, amelyek igazolják a hormonk működéséről felállított elméletét. Az elmélet szerint a hormonok a szerveztnek azt a genetikai apparátusát befolyásolják, amely kiadja a sejteknek az utasítást: milyen funkciót kell betölteniök. Mindegyik hormonfajta a szervezet sok milliárd sejtjéből csak bizonyos meghatározott számút irányít, de valamennyi sejtben azonos gén, vagyis „utasítás” található. Segal és munkatársai szerint a hormon hatására a sejtekben lévő gének egy majd rendbe. — Nagyon szépen _ haladunk a rizs betakarításával. Tavaly másfél hónapig arattunk, most ezien a 625 holdas összefüggő telepen másfél hét alatt 60 hold híjával levágtuk a termést — mondta Szabó József brigádvezető. — Igaz, most olyan dolog történt, amire az utóbbi években nemigen volt példa. A különböző megyékből leszerződött aratók szinte kivétel nélkül megérkeztek a munka kezdetére. — Cserépfalui, erdőhorváti, bükkzérczá, répáshutai emberek dolgoznak rizsföldjeinken, s természetesen sülyiek és kőtelkiek ist Az 1711 hold rizsből 1100 holdat learattunk — újságolta Budai Ferenc a másak brigádvezető. A Tiszasülyi Állami Gazdaságban hétfőn már búgnak a cséplőgépek, hogy a most még szaporodó rizskévék termése mielőbb biztos helyre kerüljön. részében felszabadulnak bizonyos „fékek” és kitermelődik az a vegyianyag, amelyet a biokémia ribónnuk- leinsav (RNA) néven ismert Az RNA tölti be a „hírvivő” szerepét: kiválik a sejtmagból és á kapott utasítást eljuttatja bizonyos fajtájú proteinokhoz, fehérjékhez. A Rockefeller Intézet kutatásai bebizonyították, hogy antibiotikumokkal való kezelés nyomán a sejtek nem választják ki a „hírvivő RNA-t”. Ezen a nyomon haldva, mihelyt egészen pontos ismereteket szerzünk a hormonok működéséről, kilátás van rá, hogy gyógyítani tudjuk majd mindazokat a betegségeket ,amelyek túlzott, vagy hiányos hormon működés következményei. Ilyenek például a cukorbaj, a golyva és az ú. n. Cushing kór (a mellékvese hormonális megbetegedése). _ A NÉZŐK MÁR FÉL ÉVE látják a. hirdetést, és ha netán valakinek kedve kerekedne a vásárlásra, bizony hoppon maradna. Az alsószentgyörgyi ktsz-ben ugyanis a mai napig még egyetlen gyógytűzhely sem készült el. Az ám! — mondhatnák kedves olvasóink — akkor a szövetkezet csak tréfát űz a vásárlóközönséggel? Csupán arról van szó, hogy a hirdetés feladói — a ktsz vezetői — „átejtették” a mozilátogatókat? Inkább fordítva. A ktsz vezetőit vezette félre valaki. Sőt, felettes szervüket, a KISZÖV-öt is. Tavaly májusban jelentkezett a szövetkezet vezetőinél egy ember, név szerint Kovács Gy. József iparművész Kaposvárról, nyolc év előtti szabadalmával, a „gyógytűzhely- lyel”. Jó üzletet ajánlott. Elkészíti a tűzhely gyártásához szükséges szerszámokat és bevezeti annak sorozatgyártását. A ktsz- beliek örültek az alkunak, mert szerintük jó üzletet Ígért. Kovács iparművész gyógytűzhelyét úgy mutatta be, hogy az rendkívül jó hőhasznosító tulajdonsággal rendelkezik és a hagyományos tűzhelyekkel szemben 80 százalékos tüzelő megtakarítást lehet vele elérni. Ezen kívül a tűzhely oldalán levő nagyméretű ajtó azt a célt szolgálja, hogy kinyitva a reumások lábukat vagy karjukat bedughatják a meleg levegőt áramoltató üregbe. Ezért is nevezte el a feltaláló gyógytűzhelynek és ezért kaptak kedvet a ktsz vezetői a sorozatgyártáshoz. Megkötötték a szerződést is, amelyben feltalálói díjként a gyártmány nettó termelői értékének 4 százalékát kapja Kovács Gy. József. A kikötést az OKIS? határozatától tették függővé. CAx OKISZ módosította a szerződést. Ezer darabig 1 százalékot, azon felül csak fél százalékot kap a feltaláló.) Kovács József ezután, 1963. május 3-án elkezdte a munkát, azzal a kikötéssel, hogy a szerszámok elkészültéig 12 forintos órabért adjanak neki. A szövetkezet ellátta anyaggal és segítséget is biztosított AZ ÉV VÉGÉN azután a vezetőség megkérdezte, mikor készül el a prototípus. Megígérte: januárban elkészít ötven tűzhelyet. (A ktsz csak tízet kért.) — Egyetlen darabot sem láttak belőle. Februárban újra ötvenet ígért, és a januári mennyiséget „készítette el”. A márciusi közgyűlésen megígérte, hogy rövid időn belül elkészülnek a tűzhelyek. — Csak egy kis türelmet kérek — mondotta. 1964. május elején végül hozzáfogott tíz tűzhely alkatrészeinek összeállításához, de a mai napig egyetlen darabot sem fejezett be. Miért? — Nem kaptam semmilyen segítséget — mondotta, amikor a műhelyben felkerestük. — Ezeket az anyagokat kértem — mutat egy listát —, egyetlen tételt sem szereztek be. Lehet így dolgozni, lehet így haladni? Nézze ezeket a lemezeket, ezt a munkát — terelné más vágányra a beszélgetést. — Mondja már el, miért nem készült el eddig egyetlen darab sem? — Mondtam már az előbb, meg közben egy ideig nem is dolgoztam. — Gyógyfürdőben voltam. — Reumás vagyok. — Na és a gyósvtűzbely? Azt mondta, remekül győ- ervftja a reumát. Bosszúsan legyintett. KOVÁCS GY. JÓZSEF szavait mindenki cáfolja. Kasott segítséget is. de nem vette igénybe. Egy alkalommal öt dolgozót adtak mellé, de két napig semmilyen munkával nem bízta meg őket. Napokig nem ténfereghet dologtalanul öt ember. Anyagot is kapott. Csak nem használta fel. Egy fajta csavar hosszabb volt, mint amilyent kért. Nem fogadta el. Pedig csak le kellett volna vágni a végéből. Egyszerű a dolog. Kovács József iparművész húzta- halasztotta a sorozatgyártás bevezetését, ameddig lehetett Mindenféle kifogást keresett és amikor már nem talált, megsértődött és odébb akar állni. Ugyanakkor a minősítő szervek nem tartják megfelelőnek a gyártmányt és nem engedélyezik a gyártását. Az eddig elkészült szerszámok 60—80 ezer forintba kerültek, s az eltelt idő alatt részére mintegy 36 ezer forint munkabért fizetett ki a ktsz; Felmondó levelének egyes részletei szó szerint így hangzanak: „Önök is beláthatják, hogy az én türelmemnek is van határa”. „Én már nem tudok a tűzhelybe többet beinvesztálni”. „1964. november I-én leltár szerint mindent átadok és kilépek a ktsz kötelé- kébőP’i ÜGY GONDOLJUK, e kijelentésekhez nem kell kommentárt fűzni. Még csupán annyit, hogy a 143 325 számú szabadalmi leírásban egyetlen szó sincs arról, hogy a tűzhelybe a többihez viszonyítva csak 20 százaléknyi tüzelő kell. Teljesen más tűzhelyről van abban szó, mint a jelenlegi. Akik vele szövetkeztek, gondolhattak volna arra, hogy nyolc év alatt miért nem akadt egyetlen vállalat sem, amely gyártani kezdte volna a csodatűzhelyet? Azért, mert any nyira féltek volna az újtól? Nem hisszük. A jászalsó- szentgyörgyiek vállalták ■ rizikót. Hiányzott ez nekik? Bognár János N. K. Hogyan működnek ai emberi test hormonjai?
