Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-14 / 190. szám

Világ proletárjai egyesüljelek ! f i\ R n°a'°is X! ) ye, o7 \y,, o?y x^o>! v^y nemi XT. évfolyam, 190. szám. Ära 50 fillér 1964. augusztus 14„ péntek Hia: A vezetőkről — mindenkinek Augusztus végéig befejezik a silózást * A nők helyzete * Reggel — az ócskapiacon * Rádióműsor Két és félmillió forint A Jásztelki Tolbuchin Tss-ben több éve tenyész­tenek libát. Második esz­tendeje nagyobb mennyi­ségben nevelik, gondozzák a szárnyasokat* Tavaly 6 ezer, az idén 10 700 napos­libát keltettek és vásároltak a közös gazdaságban. Csu­pán a tojásból mintegy 500 ezer forint lett a bevétel. Meghizlalva 7500 libát szá­mítanak értékesíteni. Ko­vács Gábomé, Csömör Má­ria, Horváth Lajosné, Sind- ler Józsefné, Szőlősi Mária és Boros Erzsébet 3 ezer li­bát gondoz. öt százalékos elhullással nevelték fel ezeket, ami bi­zonyítja, hogy a hozzáér­tés és a lelkiismeretes mun­ka jó eredményt hoz. Bemutató a Palotási Állami Gazdaságban Az UNESCO és a Ma- gyor Tudományos Akadé­mia rendezésében egy he­tes nemzetközi szódás-szi- kes szimpóziumot tartottak Budapesten. A tanácskozá­son részt vett az USA, Ka­nada, Szovjetunió, Ausztrá­lia, India, Pakisztán, Irak. Szudán, Ghána és szinte valamennyi európai ország talajtanos szakembere. A tanácskozás negyedik nap­ján tegnap 25 ország 65 szikkutatója látogatott el a Palotási Állami Gazdaság­ba. A résztvevők nagy ér­deklődéssel tanulmányozták a szik javítás különböző módozatait. A gyakorlatban Is láthatták a digózást és a meszezést. A Palotási állami Gazda­ságban az idén 392,5 ka­taszteri holdon végeznek talajjavítást, ebből 24 ka­taszteri holdat meszeznek. A külföldi szakemberek — professzorok és tudományos kutatók — elismerően nyi­latkoztak a szikjavítás ha­zai módszereiről. A ter­méseredmények azt bizo­nyítják, hogy a szikese ta­lajok javítási költsége meg­térül. Az állami gazdaság szikes talajaira a talaj szí- kességi fokától függően a talajtérkép alapján katasz­teri holdanként 25—30 va­gon digóföldet juttatnak. A digózást minden esetben szántott területen végzik, amelyre 160—200 mázsa is­tállótrágyát adnak. A Ma­gyar Tudományos Akadé­mia munkatársai és a gaz­daság szakemberei elmon­dották, hogy Magyarorszá­gon és Szolnok megyében is ez a szik ja vitás legcélra­vezetőbb módja. ■* Antipov Karatajev profesz- szor, szovjet szikkutató el­mondotta, hogy már má­sodszor jár hazánkban. Elő­ször 1929-ben ismerkedett meg a magyar szikjavítás módszereivel, de összeha­sonlíthatatlanul nagy a vál­tozás. A magyar irodalom, amely a szikjavítással fog­lalkozik, azóta is nagy se­gítséget nyújt kutatásai­hoz. Reméli a szovjet pro­fesszor. hogy az idei szim- pózoumnak is olyan világ­visszhangja lesz, mint volt az 1929. évinek. A kanadai talajtanos Bentley professzor is gaz­dag tapasztalatokkal távo­zott Elmondotta, hogy Ka­nadában is sok még a ja- vítatlan szikes talaj. A lá­tott módszereket ő is fel­használja. Ismerték már régebben a magyar szik- kutatási eredményeket, de csak könyvekből. Más ol­vasni ezekről, és más látni a talajokat kísérleti ered­ményeket. A kanadai pro­fesszor őszinte elismerését fejezte ki azoknak a kuta­tóknak, akik Magyarorszá­gon és Szolnok megyében ezzel foglalkoznak. A barátság nemes érzésének elmélyítése érdekében ötszáz szovjet turista megyénkben — Sokan tanultak meg oroszu1 beszélni — Százhúszezer ember harminc kiállításon Az MSZBT eredményekben gazdag munkásságá­ról érdeklődtünk Győri Tibornál, ,a társaság megyei titkáránál. Először az idegenforgalomról beszélget­tünk. — AMagya rIfr"TSrssfag ar—Szovjet Ba- ig munkájának homlokterében ez évben az idegenforgalom síma és zökkenőmentes lebonyolítá­sa állott. Egyfelől megszer­veztük a szovjet turisták megyei vendéglátását. Fél év alatt körülbelül ötszá­zan érkeztek ide a Szovjet­unióból a legkülönbözőbb foglalkozású látogatók. Vol­tak itt leningrádi művé­szek, moszkvai pedagógu­sok, donyeci szénbányászok, olajbányászok. kolhozpa­rasztok. Igen nagy érdeklő­déssel tekintették meg a kisújszállási, a tiszaföldvári és egyéb termelőszövetke­zetet — Ugyancsak társasá­gunk bonyolította le a me­gyéből a Szovjetunióba irá­nyuló idegenforgalmat. Kü­lönböző útvonalakon ötszáz­hetven Szolnok megyei dol­gozó kereste fel a legszebb tájakat Nagy érdeklődés nyilvánult meg az Odesz- sza — Herszon — Zapo- rozsje-i és a Kijev — Le- ningrád — Tallin — Riga útvonal iránt Ez utóbbin először indítottunk társas- utazást, ezen a karcagi tsz- tagok vettek részt Krasz- nodárban az ottani rádió munkatársai vették védő­szárnyuk alá a magyar tu­ristákat Ugyanis a szolno­ki és a krasznodári rádió között meleg baráti kapcso­lat áll fenn. Még egy ked­ves érdekesség: a megyéből többen töltik nászútjukat a Szovjetunió legszebb tájain. Legutóbb például Lafferton László ÁFOR művezető uta­zott ifjú nejével nászúira Szolnokról. — Mi a turistautazások legfőbb értéke? — Véleményem szerint az, hogy a kölcsönös lát»­KTSZ-eink termékei mezőgazdasági kiállításon Kisméretű betonkeverőgép — Palaekssállítá és gyümölcs-szárító berendelés A kisipari termelőszövet­kezetek már megalakulá­suk óta jól kooperálnak, szoros kapcsolatban van­nak a mezőgazdasági üze­mekkel, s főleg a vas- és faipari 'részlegek nyújta­nak nagy segítséget — a javítás-szolgáltatással, va­lamint az árutermeléssel — a közös gazdaságoknak. A 65. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár kiállítói között szerepelnek Szolnok megye kisipari szövetkezetei is. A Jász­árokszállási Vas- és Fém­ipari KTSZ már évek óta gyártja az állami pince- gazdaságok részére a pa­lackszállító berendezést. A pincegazdaságokon kívül azonban a palackszállító előnyeiről nem tudnak ti többi mezőgazdasági üze­mek, amelyek ugyancsak nagy hasznát vennék. A Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A föld­művelésügyi miniszter első helyettese beszámolt a nyári mezőgazdasági munkák befejezéséről és az őszi mun­kákra való felkészülésről, továbbá arról, hogyan halad előre a gépállomásoknak gépjavító állomásokká történő átszervezése, A kormány a jelentéseket megvitatta és elfogadta. A nehézipari miniszter és az Országos Bányamű­szaki Főfelügyelőség elnöke jelentést terjesztett a kor­mány elé a Zobák-aknában történt szerencsétlenségről és a tett intézkedésekről. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának előterjesztése alapján rendeletet hozott arra, hogy a termelőszövetkezeti csoportok, a szőlő- és gyü­mölcstermelő szakszervezetek, szakcsoportok és a hegy­községek tagjai csoportos, illetve egyéni megállapodás és betegellátási díj rendszeres fizetése esetén a társa­dalombiztosítás keretében betegségi ellátásban részesül­hetnek. A kormány ezután napi ügyeket tárgyalt. Mi okozta a sújtólégrobbanást a Zobák-aknában A Mecseki Szénbányásza­ti Tröszt Zobák-aknájában — amint arról a sajtó már hírt adott — augusztus 4- né 14 ón 50 perckor súj- tóléarobbanás történt, Megállapították, hogy Storz András körletvezető­helyettes és Glock Károly aknász augusztus 4-én olyan mennyiségű metánt mért. amely robbanást idézhet elő. , Storz utasította az aknászt a légutak felülvizsgálatára, de —i bár a biztonsági sza­bályzat ilyen esetre előírja — nem intézkedett, hogy a villamosberendezéseket a fe­szültségtől mentesítsék és, hogy a dolgozók a munka­helyről eltávozzanak, Glock aknász utasítást adott ugyan arra, hogy takarít­sák el a szellőztetést szol­gáló légajtók működését akadályozó iszapot, de nem ellenőrizte rendelkezésének végrehajtását, s nem győ­ződött meg arról, hogy in­tézkedése révén a metán­veszély megszünt-e. Továb­bi mulasztást követett el azzal, hogy a váltó műsza­kot a helyzetről nem tájé­koztatták, bár a szabály­zat szerint e műszak felelő­seinek ettől függetlenül is kötelességük lett volna a metán mérése. A felhalmozódott metánt a gyenge szellőztetés nem oszlatta el. Begyulladása és robbanása amiatt történt, mert — a szabályzat megsértésével — ugyanekkor a munkahelyen javították az egyébként sújtólégbiztos elektromos jelzőberendezést, s közben a feszültség alól nem men­tesítették; A javítás céljá­ból felbontott jelzőberen­dezés kábelvégei érintkezés útján zárlatba kerültek, s az így keletkezett szikra idézte elő u sújtólégrobba­nást. A Baranya Megyei Rendőr- főkapitányság foglalkozás körében elkövetett, több személy halálát okozó gon­datlan veszélyeztetés bűn­tette miatt előzetes letartóztatásba helyezte Storz András körletvezetőhelyettest és Glock Károly aknászt. A Nehézipari Miniszter és az Országos Bányamű­szaki Főfelügyelőség elnöke megállapította: nem szük­séges, hogy a jelenlegi sza­bályokon és utasításo­kon túlmenő további rend­szabályokat adjanak ki, viszont intézkedtek az ér­vényben lévő rendelkezé­sek szigorú megtartásának fokozott ellenőrzésére. A szerencsétlenül járt bányászok hozzátartozóinak anyagi megsegítéséről gon­doskodtak, íMTIi A berendezés rendkívül megkönnyíti a borterme­léssel foglalkozó mezőgaz­dasági üzemek és vállala­tok munkáját, mivel a pa­lackozott italt kézierő igénybevétele nélkül nem­csak egyenes irányban, ha­nem több forduló beikta­tásával a kívánt helyre tudja szállítani; Ugyanez a ktsz bemutat egy serleges felvonót is, amelyet szintén a mezőgaz­daságban, állami pince- gazdaságokban és tsz-ek- ben lehet nagyon jól, gaz­daságosan kihasználni. A jászkiséri Vegyesipari KTSZ többfajta — a mező- gazdaságban használatos — zománcedényt állít kt A törökszentmiklósi gép­gyártó és Javító KTSZ egy újtípusú, a szövetkezeti építőiparban, valamint a tsz-ek saját erőből történő beruházásainak kivitelezé­sénél kiválóan alkalmazha­tó beton és habarcskeverő­géppel szerepel a mezőgaz­dasági kiállításon. A karcagi Vegyesipari KTSZ, a tiszafüredi Építő- és Vegyesipari KTSZ-szel közösen — a’ SZÖVOSZ megrendelésére — készített újfajta zöldség-gyümölcs- aszaló berendezést visz Bu­dapestre. Eddig a mezőgaz­daság részére Jugoszláviá­ból importálták az aszaló­gépeket. A külföldről beho­zott berendezésnél a hazai teljesítménye nagyobb, üzemeltetése gazdaságo­sabb; Óránként egy méter­mázsa gyümölcs, illetve zöldség aszalására, szárítá­sára alkalmas. A SZÖVOSZ az fmsz-ek részére ezidáig már 12 berendezést meg­rendelj ... bi =» gatás többet használ a két nép barátsága ügyének, mint ismertetők, röpiratok, könyvek százai. Ezer jelét tapasztaltuk annak, hogy ® kint jártak lelkes agitáto­raivá szegődnek a magyar— szovjet barátságnak és az itt járt turisták ugyanezt teszik odahaza. — Milyen egyéb vona­lon tevékenykedik a társa­ság? — Az orosz nyelvoktatá­sok ügye is a mi gondozá­sunkba tartozik. Az elmúlt évekkel szemben az idén bizonyos fejlődés tapasztal­ható mennyiségben is, de elsősorban minőségben; Kétszázötvenketten vizsgáz­tak. A tapasztalat szerint a tanfolyamok látogatói jól tudják alkalmazni beszél­getés során is a tanultakat Különösen a szolnoki, a kunmadarasi, a karcagi, a törökszentmiklósi és a kun­szentmártoni tanfolyam bi­zonyult eredményesnek. Jól vizsgáztak a jászberényiek is, ahol idén először indult tanfolyam. Az eredmény­ben igen nagy részük van a kitűnő és lelkes pedagó­gusoknak. A kulturális élet milyen területén fejt ki még az MSZBT tevékenységét? — Harminc nagyobb mé­retű kiállítást rendeztünk,- amelyet mintegy százhúsz­ezer ember nézett meg. A kiállítások bemutatták az űrkutatás eredményeit, Uk­rajna gazdaságát és kultú­ráját, továbbá néhány más köztársaságot. A művelő­dési autók mintegy har­minc helyre vitték el a Tyereskovárói és Bifcovsz- kijról szóló kisfilmet. Az ifjúság körében folytatott munkánk eredményesnek látszik, a Néplappal közös rejtvénypályázatunkon ti­zennégyezer úttörő vett részt. A szolnoki iskolák­ban vasárnaponként úttörő­pionír találkozókat rendez­tünk, ahol a magyar és a szovjet gyerekek műsort adtak egymás tiszteletére. — Melyek a jövő év ter­vei? — Ki akarjuk szélesíteni a mozgalmat. Sok helyen jól működnek a társaság he­lyi elnökségei, de munkájuk meglehetősen szűk körre korlátozódik. Ezen szeret­nénk változtatni. Kiszélesít­jük az orosz nyelvoktatást,- szovjet filmnapokat rende­zünk az ősszel, az országos elnökség által rendezett bjelorusz kulturális napok­ba néhány rendezvénnyel kapcsolódunk be. Szemlél­tető eszközeink felhaszná­lásával a TIT ismeretter­jesztésében kívánunk foko­zottabban résztvenni. Be­kapcsoljuk munkánkba azo­kat, akik kint tanultak a Szovjetunióban. Az ő ta­pasztalatukra, segítségükre számítunk. — Mozgalmunknak nin­csen tagsága. Ügy gondol­juk azonban, hogy a barát­ság nemes érzésének ter- jestéséhez, elmélyítéséhez nincs szükség tagsági iga­zolványra, csak őszinte jó­akaratra, megértésre, az in­ternacionalizmus helyes fel­fogására. Ebben pedig ed- - digi tapasztalataink szerint nincs hiány — fejezte be tájékoztatását Győri Tibor elvtáca.

Next

/
Oldalképek
Tartalom