Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

1964. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Abádszalóki MOHAMED Mint tudjuk, Moha­med ki akarta próbálni azt a „tételt” hogy a hit he­f féket képes megmozgatni. Hután azonban a hegy nem volt hajlandó hozzá jönni, ő ment a .hegyhez. Mostanában nem hallunk olyan prófétáról, aki Mo­hamed kísérletét meg akar­ná ismételni. legalábbis, ami a hegyeket illeti. An­nál többen akadnak, akik azt hiszik, hogy az ő hitük „megmozgatja a tömege­ket”. Vannak például mű­velődési ház igazgatók és könyvtárosok, akik a szo­cialista kultúráról való csendes elmélkedésük áhí­tatától várják, hogy a tö­megek eljöjjenek és a Nagy Próféta lábainál szomjas lélekkel várják az Igét. Az állami közkönyvtárak előírt terve, hogy a lakos­ságnak legalább tizenöt százaléka legyen beiratko- Bott olvasó. Antal Károly, abádszalóki könyvtáros ezt a tervet túlteljesítette. Nála a lakosság tizenhét és fél százaléka olvasója a könyv­tárnak. Vagyis a hegynek tizenhét és fél százaléka már eljött Ö mégis elé­gedetlen. Most is, hogy itt ülünk, háromnegyed órája és nem jön senki a könyv­tárba. S arról beszél, ho­gyan fog elmenni a hegy­hez. Eddig is azon felismerés alapján dolgozott, hogy a lakosság bizonyos rétegek­ből, csoportokból áll, és ennek figyelembe vételével kell kiépíteni a kapcsola­tokat A honismereti szak­kör egyes előadásaira azo­kat a társadalmi szerveze­teket hívta meg akik az illető téma Iránt elsősorban érdeklődnek. S jut is, ma­rad ia Persze, hogy áj olvasókat is szerzett Körülbelül »200 darab könyvünk van, de ezek rendben tartása, katalogizá­lása nincsen arányban a szolgáltatással. Nem jutnak el a könyvek a lakosság minden rétegéhez. A sport­kör tagjait se tudtam be­gyűjteni, pedig vannak sportkönyveink — így el­mélkedik. . Az abádszalóki Mohamed elmélkedésed során felis­merte, hogy a tömegek és rétegek nem úgy léteznek, mint a hegy, hogy egysze­rűen oda lehet menni hoz­zájuk. A rétegek a való­ságban úgy léteznek, mint műszaki értelmiség, vagy mezőgazdasági gépmunkás — de még így sem lehet hozzájuk elmenni, mert senki kedvéért nem haj­landók ilyen csoportosítás­ban várakozni a maguk Mohamedjére. Hol vannak tehát a tö­megek és rétegek, hol le­het őket csoportokban együtt találni és odamenni, könyvet ajánlani nekik? A méhészeknek is van itt egy kis helyiségült, meg a tűzoltóknak, — el­mélkedik tovább a könyv­táros — van egy vadász- társaság. van sportkör, a horgászok is vannak vagy ötvenen. Sokszor volt már közeledés más rétegekhez, társadalmi egyesületekhez, de ezeket így még nemigen kerestük meg a könyvvel. Ha például a folyóiratokat a klubokban helyeznénk el, jobban olvasnák. A külön­böző szakkönyveket, más tudományos és szépirodal­mi anyaggal együtt ki fo­gom adni a kluboknak. Az elgondolás nagyon jó és szervezett megvalósítása kitűnő újítás lenne. A köl­csönzőhelyek létesítésével kapcsolatos tapasztalatokat pedig más népművelési szervek is nagyon jól hasz­nosíthatnák. Sokszor van szó klubokról, klubéletről s úgy tűnik, mintha leg­több községben semmiféle klubélet sem volna. Pedig mindenütt van néhány kis klub, de mindenesetre va­lahol meg kell beszélniük közös problémáikat például a nyúltemyésztőknék, vagy a bélyeggyűjtőknek is. Eze­ket a kis csoportokat kel­lene nemcsak a könytáro- soknak, hanem más nép­művelőknek is felkeresniök, kulturális igényeik kielégí­tésében segítséget adni ok. Természetesen két oldala van a títoeres együtt­működésnek. Szükséges, hogy az illető egyesület, klub, szakkör is pontos szervező munkával viszo­nozza ax előzékenységet Nem nagy dologról van szó, csak arról, hogy a helyi kis forgalomban is rend és pontosság legyen. Annyiból állna ez hogy valaki időnként el­menne a könyvtárba, el­hozná a kívánt könyveket, azokat megőrizné és a ka­pott füzetbe az olvasók ne­veit bevezetné. Gondoskod­na a könyvek megőrzéséről, idejében való cseréjéről és visszaszolgáltatásáról. Ahol pedig nagyobb lesz a for­galom. ott fiókkönyvtárát lehet szervezni Kint vakít a nap. Bent Antal Károly gon­dolkozik tervei megvalósí­tásán. Rekkenő a hőség, rezzenetlen az abádszalóki levegő. Ilyenkor még cso­dák is történhetnek. Ugyan miért ne? Például benyit valaki, zergetollas kalap­ban, puskával a' vállán és szól: Nimród vngyok. Az­az, hogy a Nimród Vadász­társaság megbízottja. Ké­rem, tessék adni nekünk vadászati vonatkozású könyveket meg néhány egyéb jó olvasmányt (Lőrinc) KESZTHELYI ZOLTÁN: Önkéntesen adtál Hűséget nem kérhettem tőled, 6, gyönyörűm! Önkéntesen adtál mosolyt, tanácsot, jókívánságot, te, aki a szeszélyes életet kormányozod. Nincs hasonlatom, hogy megörökítse vonásaid, a amikor már nem látlak, keretben nézne reám az arcod. Uyet csak emberöltőként ád a sor*. Ne hagyj el, ne menj el! Nem láttad-e, hogy jobban féltettelek, mint szerelmetes lányát az apa, , mint féltett húgát a testvér? Ha isten van, nem enged el, megtart nekem és gyermeket ajándékozó!. áld jobban szeret nálam is; maradj és eltévelyedett gyermekem mosolya és hangja helyett hadd leljem meg az érzések érzését, melyet boldogságnak nevezett a világ! SERF ŰZŐ SIMON: ESTE Mintha egy ágyból való testvérem volnál, s anyánk kiültetne a báz előtti kőre, — mert nem maradhatunk egymástól, nevetve, sírva járunk csókoktól megilletődve. Göngyölt, parázsló sarat adok kezedbe, fújjad, ujjaid közt megszikkad, lelked féírevert harangjainál a kószáló vágy barbársága hűségre hányszor felxikat! Tán szebb lenne, dur u roolgasBunk, hogy fák kárálnak aranyban a homokon, az elválások eszelős sebei sem fájnak, melled oltárán este nem én imádkozom. Jevgenyij Vinokurov t KÉKSÉG Az erdőntúli, víz-szagú Poleszjéig jutottam egyszer, Van ott egy eldugott falu Csupa világoskék szemekkel. Hegyről patakhoz jött tele Vedrével egy leány, mezítláb. Kezével árnyékolt szeme Perzselt, mint kéken izzó szikrák. Egy katona járt odakint. A pajtában egy férfi teaz-vese. Szólok neki — reámtekint, S egyszerre minden kék-szktes lese, A réten egy Öreg mama Gombáskosárral, kampói bottal — öreg szeme tele van a Sötéten kéklő nyugalommal. SOvénynifl öt menyecske Ä, Fecseg, sóhajtoe és txpákoL, Szemük — lélegzetem eláll! — Olyan kék, hogy már szinte Uvgol. hányok, szerény kis öltözet. Orcájukon félénk a szépség. Pirulva adják kincsüket: Szemük pillán át fénylő kékjét. Kadó György fordítása (PaMcz József rajza) Külföldi FILMHÍREK Nasszer filmforgatóköny­vet irt a napóleoni háborúk idejéről. « Lenfilm Stúdióban ké­szül A könyörületes vonat című szovjet film. A forga­tókönyvet Vera Panova ír­ta Utitársak című elbeszé­léséből; a film rendezője Hanrajev, s a női főszere­pet Zsanna Prohorenko, a Ballada a katonáról hősnő­je játssza, * A szép amerikai rende­zője és főszereplője. Ro­bert Dhéry: AÜez France (Hajrá Franciaország) cím­mel új vígjátékot készít, amelynek egy részét Ang­liában forgatják. A film a francia rugby-csapat egyik szurkolójának kalandjait meséli el, aki Londonban szórakozásból rendőrunifor­mist ölt. A női főszerepet Diana Donas alakítja. • A nem minden angyal­nak vannak szárnyai című új svéd filmben az ismert nyugatnémet színész, Hans- jörg Felmy játszik fősze­repet. A színes film rende­zője Sven Bjömson, női fő­szereplője Britta Petterson. * Háromszor három cím­mel filmvígjáték készül a Gorkij Filmstúdióban há­rom házaspárról és három gyerekről A forgatóköny­vet Anatoüij Galijev írta, rendezők: — Sztanyiszlav Csapiin és Igor Uszov. Az egyik felnőtt főszerepet Sagalova alakítja, és az egyik gyermekszereplő Al- josa Zagotrszldj, akit a Papát vásároltam eted filmből ismerünk. • Vtítoriő áe Sica Pártá­ban elkészítet* az Vn coewr simple (Egyszeri szív) című Flaubert regény filmváltozatának forgató­könyvét, amelynek jövő év elején kezdi mag a film revUetét * Blake Edwards: The great race (A nagy verseny) című készülő amerikai filmjének főszereplőt Na- tháli ne Wood, Tony Curtis és Jack Lemmon. A film az 1908-ban lezajlott New York—Paris, via Alaszka— Moszkva autóversenyről szól, a egyes jeleneteit a Szovjetunióban forgatják. Á népi nemzeti egység útján Irta i Erdei Ferenc társadalmunk minden * rétegében, szinte na­ponta elhangzik az a meg­állapítás, hogy társadalmi viszonyaink oly gyökeresen megváltoztak az elmúlt két évtized alatt, hogy a most felnövő fiatalság él sem tudja képzelni a régit Any- nyira nem, hogy — mint egy egyébként jeles fiatal költő kifejezte — már nem is az 1945 előttit, hanem az 1956 előttit tartják gyakran a réginek. Nyomatékosan hangsúlyoznunk kell azon­ban, hogy az a történelmi változás, amely forradal­mian átalakította társadal­munkat 1945-ben, hazánk félszabadulásával és a népi demokratikus fejlődés meg­indulásával kezdődött s az­óta és annak nyomán tör­tént mindaz, amit ma fel- szabadulásunk után 19 esz­tendővel oly világosan ér­zékélünk. Ezen a történel­mi korszakon belül csak történeti intermezzo volt az ellenforradalomig vezető helyzet kialakulása és az azt »követő tisztulás és meg­újulás. I Az elmúlt két évtized az az időszak, ami alatt a feu­dális csökevényekkél ter­helt tőkés-földbirtokos ural­kodó osztály hatalmát meg­döntöttük, s. a gyárosok, bankárok és igrófok országa helyén a nép hatalmát va- lasítottuk meg. Ez termé­szetesen nem történhetett meg másként, mint forra­dalom útján, amelyet a munkásosztály és szervezet politikai ereje, a kommu­nista párt vitt győzelemre, támaszkodva a dolgozó pa­rasztság és a haladó értel­miség szövetségére. A harc­ban a proletádiktatúra egy­értelműsége és a néphata­lom kivívásának és megtar­tásának a céltudatos követ­kezetessége vezethetett csak sikerre. Nem lehetett más­képpen, minthogy a régi kizsákmányoló rendszer megdöntését, a néphatalom kivívását, megszilárdítását és megvédését csak a ko­rábbi uralkodó és kizsák­mányoló osztályok elleni harcban érhettük eL Arról a történelem mond ítéletet, hogy e harcokban milyen történelmi érdemeket sze­reztek és milyen hibákat követtek el a kommunis­ták' és szövetségeseik. A harc végi gvi tele azonban történeti tény s társadal­munk szocialista építése és berendezése, valamint a népi nemzeti egység meg­valósulásának előrehaladása e harcok eredményein alapi- szik. 4 fejlődés azonban a néphatalom kivívása óta is óriási utat tett meg. A felszabadulás utáni első időszakban a nyílt és kö­vetkezetes harc volt az uralkodó jellemvonása tár­sadalmi fejlődésünknek. El­szánt és kíméletlen harcot folytattunk a régi uralkodó és kizsákmányoló osztály minden rétege ellen. (Ma már azt js látjuk, hogy túlsá­gosan is szélesre nyitottuk az osztályellenség frontját.) S bonyolult és ellentmondá­sokkal teli harcot folytat­tunk az értelmiség és a kö­zéprétegek, különösen a kö­zépparasztság szövetségé­nek a megnyeréséért. Ez az időszak drámai körülmé­nyek között ért véget s élet­bevágóan fontos tapasztala­tokkal és tanulságokkal jár. Mindezeket összegezve é* hasznosítva, alapozta meg a következő időszak politi­káját a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradal­mi munkás-paraszt kor­mány. Ennek a politikának alapvető tételét így hatá­rozta meg az MSZMP VIII. kongresszusa: *A munkás- osztály csak a dolgozó nép élén, széles osztályszövet­ségben viheti győzelemre a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcot” Ezen a pillére* nyugszik mostani történel­mi időszakunk politikai, társadalmi és gazdasági fej­lődése. Ezen az alapon va­lósult meg mezőgazdasá­gunk szocialista átszervezé­sének a befejezése, a* élet- színvonal nagyarányú emel­kedése és a szocialista de­mokrácia kibontakozása. S ez a -"olitika teremtette meg a feltételeit annak, hogy a szocialista rendszer alapjain, társadalmunk minden osztályának és ré­tegének a közeledése s ösz- szefogása révén, fokozato­san megvalósul népünk nemzeti egysége. S ma mér az is nyilvánvaló, hogy s népi-ne éti egység teljes megvalósítása útján nélkü­lözhetetlen szerepe és fel­adatai vannak a Népfront- mozgalomnak, a kommu­nisták és a pártonkívüliek, a párt és a aél es népréte­gek közötti kapcsolatok népfront-bizottságokban ki­alakult keretének. M indebből azonban az is *" következik, hogy még sok és nagy feladat áll előttünk azon az úton, ame­lyen elindultunk s amelyen eddig sikeresen haladtunk előre. Csak a legfőbbeket említve, ez alkalommal a következőkre szeretnénk utalni. A népi-nemzeti egység teljes megvalósulása érde­kében el kell érnünk azok­nak az osztályoknak és ré­tegeknek a további közele­dését a munkás-paraszt szö­vetségen nyugvó nemzeti egységhez, amelyek még bi­zonyos távolságban állanak ettől. Ilyenek a kispolgár­ság különféle rétegei és az értelmiség egyes csoportjai. S összefügg e politikai fel­adatainkkal a volt koalíciós pártok maradványainak r feloldása, továbbá az egy­házakkal való kapcsolataink fejlesztése az állami fel­adatok megoldásában és a békemozgalom erősítésében, e oly módon is, hogy a nyüt ideológiai vitákat se kerül­jük el velük olyan esetek­ben, amikor elvtelenség lenne hallgatni bizonyos el­vi jelentőségű nézeteltéré­sekről. Szocialista államunk erő­sítése,- állami és tanácsi szerveink fejlesztése azt kö­veteli, hogy teljes erőnkkel r- zdítsuk elő a szocialista demokratizmus további ki­bontakozását, a demokrati­kus közszellem terjedését, így mind több alkotó erő kapcsolódhat be szocialista intézményeink erősítésébe, fejlesztésébe, Ä szocializmus gazdasági alapjainak erősítése azt is megköveteli, hogy a társa­dalmi tulajdon védelmét és a szocialista munkafegye­lem szilárdítását minden lehető módon alátámas­szuk, s azt is, hogy a szo­cialista állami és szövetke­zeti vállalatok belső rend­jét, szervezettségét és telje­síti képességét hathatósan tovább növeljük. Mindezt a társadalmi tevékenység ki­meríthetetlenül változatos eszközeivel segíthetjük elő. Végül, de nem utolsó­ként a szocialista eszme és erkölcs általános társadal­mi elismertetéséért és érvé­nyesítéséért kell küzdenünk a társadalmi, gazdasági, po­litikai és kulturális élet minden területén s ezen túlmenően a magánélet és a családok körében is. ni yilvánvaló, hogymind- ,w ezek olyan feladatok, amelyek tekintetében hatá­rozott szerepe van az álla­mi szerveknek, s szerepe és felelőssége van a vezető pártszerveknek is, az egyes kommunistáknak is. Bizo­nyos azonban, hogy a leg­szélesebb rétegekre kiterje­dően nélkülözhetetlen sze­repe van mindezekben a népfrontmozgalomnak. a népfront keretében szerve­ződő társadalmi tevékeny­ségnek, akcióknak. Ilyen sokoldalú és együttes mun­ka viszi előre a szocializ­mus teljes felépítését s ez­zel együtt az ennek alap­jain nyugvó népi-nemzeti egység megvalósulásé'

Next

/
Oldalképek
Tartalom