Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

SSKMSNTÖK fWBCma IfBPLAP »4=38 1984.. augusztus 15. EGY HÉT a külpolitikában K világ vdaisiexmifi részén ugfanai az mtftkusí kéz mozgatja a szálakat Sokatmondó képek jelen­tek meg az elmúlt héten a világsajtó hasábjain. A felvételek egymástól sok ezer kilométerre fekvő vi­dékekről származnak és mégis megvan közöttük az „elvi” azonosság. — Az egyiket francia fotoriporter készítette Dél-Vietaambani Egy agyongyötört vietnami hazafi fejéhez hatalmas pisztolyt szorítanak, folyik a vallatás. Jól illik ehhez a légi felvétel, amely az amerikai haderő B—57 B típusú bombázóit mutatja, amint éppen bevetésre in­dulnak a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni Vegyük a következő képet: temetnek Cipruson, a török légitámadások ezer és ezer áldozatát kisérik utolsó út­jára: És végül kezünkbe került egy afrikai felvétel. Özönlik az amerikai hadi­anyag Csőmbe hadseregé* hez, az Egyesült Államok fel­ségjelével ellátott teher­autók végtelen sora szál­lítja a fegyvereket a gyarmatosítók készséges kiszolgálójának. Az említett képek között szoros az összefüggés. Szin­te első pillanatra szembe- tűnik, hogy a világ külön­böző térségeiben ugyanaz az intrikus kéz mozgatja a szálakat. — Délkelet-Ázsiában az elmúlt napokban az ame­rikai agresszorok már nyílt sisakkal léptek fel. A Fe­hér Ház most már abból sem csinál titkot, hogy szerény becslése szerint Washington és Brüsszel közösen körülbelül napi egy millió dollárt juttat­nak Csombéhez, az afrikai „quislinghez”. De ahhoz sem fér kétség, hogy a Ciprusra zúdított török na­palmbombákat gyakorlati­lag a pentagon küldemé­nyeinek kell tekinteni. Az elvi hátteret pedig az Egyesült Államok politikai vonalvezetése biztosítja. Még azt sem állíthatjuk, hogy a vázolt események meglepe­tésszerűen robbantak ki. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság megtá­madásáról hónapok óta tárgyaltak amerikai ka­tonai és politikai kö­rökben. És ugyanezek a magasran­gú washingtoni személyi­ségek most a VDK-t vá­dolják agresszióval. Wash­ington fegyveres akcióját csak meggyorsította, hogy Dél-Vietnamból nagyon is megalapozott hírek érkez­tek. Khanh tábornok is­mét súlyos belpolitikai problémákkal küzd. — A Tonkini-öböl övezetében le­játszódott események ezért váltottak ki leplezetlen lelkesedést a dél-vietnami hatóságoknál.- Abban bíz­tak, hogy az ingatag rendszer számára a hábo­rús feszültség frissitő in­jekcióként hat. A legújabb eseményekhez tartozik, hogy Johnson elnök aláírta a kongresszus két határoza­tát, „a délkelet-ázsiai béke fenntartásáról”. Nem vé­letlen, hogy ezt a döntést a válság tetőpontján fo­gadta el a kongresszus; ez­zel az átlátszó manőverrel igyekezték törvényesíteni agressziós cselekedeteiket: Az sem közömbös, hogy az új törvény széleskörű fel­hatalmazást ad az elnök­nek a fegyveres erők fel- használására, esetleg újabb országok ellen, még akkor is, ha az ilyen ellentétben van a nemzetközi jog sza­bályaival. Szinte példátlan a törté­nelemben, hogy egy tör­vényhozó testület ilyen nyíltan kimondja a nem­zetközi megállapodások semmibevételét. A Ciprusi helyzet ko­molyságát jellemzi, hogy a nemzetközi sajtó már pozitív jelenségként köny­veli el; az elmúlt 48 órá­ban nem történt újabb tö­rök támadás. Kérdés azon­ban, hogy a csend meddig tart. Az atlanti politika ér­dekei ugyanis szorosan kapcsolódnak a ciprusi problémához, A sziget dön­tő láncszem a katonai bá­zisoknak abban a soroza­tában, amely Gibraltártól kezdve Cipruson és Áde- nen keresztül Szingapúrig halad, biztosítva a NATO és a SEATO számára a viszonylag gyors csapatát- dobási lehetőséget a Távol­kelet és Földközi-tenger medencéje között. Ciprus tényleges függetlensége ép­pen ezért ellentétben áll az amerikai elgondolások­kal: Az is kétségtelen, hogy az amerikaiak viet­nami agressziója biztató- lag hatott a török milita­rista körökre. De ezen túlmenőleg; Washington közvetlenül is felelős, hi­szen az Egyesült Államok elnöke az athéni és az ankarai kormányfők jelen­létében fejtette ki: nem lát más megoldást, mint Ciprus kettéosztását. Ennek viszont csak egy célja van: a súrlódási lehetőségek további ki- terjesztése, amit azután újabb beavatkozások kö­vetnek és a rendcsinálás ürügyén fenn lehet tartani a kato­nai támaszpontokat. Más kérdés persze, hogy ez a manőver súlyos ellentmon­dásokat tartalmaz. Jellem­ző, hogy a NATO egy másik érdekelt tagja, Gö­rögország teljesen érthe­tően érzi: NATO partnerei ellene fordultak. Ez viszont azzal jár, hogy az atlanti paktum déli frontján újabb repedések mutatkoznak; Az elmúlt hét tehát két­ség kívül az agresszív amerikai lépések egész so­rozatát tükrözte; Elemen­táris erővel érződött ennek az ellenhatása is. A nem­zetközi közvélemény aggo­Pu sztífő ár SZÖUL (AP) A Dél-Koreai Központi Árvízvédelmi Bizottság je­lentése szerint hatvanki- lencre nőtt a múlt hét pén­tekje óta tartó esőzéseket követő árvíz áldozatainak száma'. A pusztító ár 6900 házat döntött romba és ez­által több mint harminc­ezer ember vált hajlékta­lanná: A károk meghalad­ják az 1,7 millió dollárt: Lélegzetvétel Cipruson ? Nicosia (Reuter, TASZSZ, AP). Cipruson a csütörtöki nap nyugalomban telt el. Thimajja tábornak, a cip­rusi ENSZ-erők parancsno­ka Georgadzsiz belügymi­niszter és Grivasz tábornok, a ciprusi kormány katonai tanácsadója kíséretében csütörtökön este helikopte­re« visszaérkezett Nicosiá­ba. miutáa Cipeli» ás*ak­nyugati területein meg­szemlélte azokat a falvakat, amelyeket néhány nappal ezelőtt török légitámadások értek. Kokkina városában Thimajja rövid nyilatkoza­tot tett. amelyben kifejezte aggodalmát, hogy a jelenle­gi nyugalom csupán „léleg­zetvételt“ jelent a szem­benálló felek számára és a: ellenségeskedések bármely pillanatban kiújulhatnak dalommal, felháborodással fogadta ezeket az akció­kat Még az Egyesült Ál­lamok viszonylag leglojá­lisabb szövetségese, Anglia is hallatott olyan hango­kat hogy Washington akciói újabb bizalmatlanságot és el­keseredést keltettek a nemzetközi kapcsolatok tereik Aligha akad józan szem­lélő, aki ne fogadná he­lyesléssel a Szovjetunió álláspontját; a különböző problémákat csak a tár­gyaló asztal mellett lehet megoldani. Sümegi Eodro Kongói helyzetkép Mumengy, a kongói nem­zeti feszabadítási tanács egyik vezető tagja Kairó­ban nyilatkozatot adott az ADN tudósítójának. Kije­lentette, hogy „a katonai felvonulás Leopoldville el­len folytatódik”. A mélyre­ható fomidamá változáso­kat a megnövekedett belga és amerikai segítség sem akadályozhatja meg —han­goztatta. A béke helyreállításának — jelentette ki Mumengy — a következő előfeltételei vannak: a belga és ameri­kai agresszió megszünteté­se; az öGszes külföldi kato­nák távozása; Kaszavubu elnök, a Csőmbe kormány és az összes tartományi kor­mányok lemondása; a régi parlament feloszlatása; az összes politikai foglyok sza­badon bocsátása és Lu­mumba gyilkosainak elíté­lése. (ADN) Szovjet kormány­nyilatkozat az afro-ázsiai értekezletről Moszkva (TASZSZ), Á szovjet kormány az afrikai és ázsiai államok kormá­nyaihoz nyilatkozatot jutta­tott el az előkészületben lé­vő II: afro-ázsiai értekez­lettel kapcsolatban. Mivel több országban vita folyik a Szovjetunió meghívásá­ról, s e kérdésben a rendes véleménycserét bizonyos kö­rök a szovjet álláspont meghamisítására, a Szov­jetunió rágalmazására, a faji mozzanatokkal űzött spekulációra igyekeznek fel­használni, hogy így szaka­dást idézzenek elő az afro­„Csatorna-gondok“ Fél évszázaddal ezelőtti 1914: augusztus 15-én kelt át az első hajó a Panama- csatornán, mely napjaink­ban — a szuezi után — a Föld’ második legnagyobb forgalmú mesterséges vízi- útja. Az Atlanti-óceánt (az Antilla-tengeren keresztül) a Csendes-óceánnal össze­kötő csatornán >— naponta mintegy harminc — a múlt évben összesen 11 000 hajó, 62,2 millió tonna rako­mánnyal haladt át, s átke­lési díjul 56,4 millió dollárt fizetett. Annak ellenére, hogy különböző építkezésekkel a víziót átbocsátási kapacitá­sát bővíteni igyekeznek, a a Panama-csatorna mint­egy tizenöt év múlva (szá­mítások szerint) a napi 45 hajóra növekvő forgalom lebonyolítására már nem lesz képes. Az ötven évvel ezelőtt megnyitott, összesen 82 km hosszú, zsilipes rend­szerű víziút 58^5 m mély* 33,5 m széles és 305 m hosszú zsilipéi már ma is lehetetlenné teszik a mo­dem repülőgép-anyahajók és az olajszállító szuper­tankhajók átkelését. Az Egyesült Államokat (mely mint ismeretes, „örök időkre” jelenleg évi 1,9 millió dollárért bérli a Csa­tornát és a hozzá kapcsoló­dó Zóna-területét) fenti gazdasági és katonai okok mellett politikai okok is — a panamai nép évek óta egyre fokozódó követelése, hogy visszakapja jogos tu­lajdonát —- egyaránt arra késztetik, hogy egy új csa­torna építésének gondola­tával foglalkozzék: Közép-Amerika területén mintegy harminc helyen ; végeztek előzetes tanulmá­nyokat az USA szakembe­rei. Az új mesterséges vízi­át helyének több változata is felmerültj melyek közül t a három ^legesélyesebbet” mellékelt térképünk is áb­rázolja. A két világ-óceánt egybekapcsoló, zsilipek nél­küli korszerű hajóút meg­építésénél még a legmoder­nebb technikai színvonal — így például korlátolt ható­sugarú nukleáris robbantó­töltetek alkalmazásának — figyelembevételével is óriá­si költségek merülnek feL A 220 km széles Tehuante- peci földszoros átvágása esetén 2,3 milliárd dollár, a harminc km-rel hosszabb de a Rio San Juan folyó és a Nicaragua tó természe­tes medrét felhasználó Ni­caraguái változat esetén pedig a megépítés 1,9 mil­liárd dollár anyagi ráfor­dítást igényel, Valamivel gazdaságosabb lenne a kolumbiai változat megépítése. Ennek figye­lembevételével és egyúttal Panamára irányuló politi­kai nyomásként az Egye­sült Államok kormányá­nak hivatalos sZervei ez év áprilisának második felé­Kudarcha fulladt a délvietnami partizánok ellen indított legújabb hadművelet New York (TASZSZ). Ka- darcba fulladt a délvietna­mi szabadságharcosok ellen indított újabb nagyszabású hadművelet, amelyet az amerikai sajtó alaposan be­harangozott. Az akciót augusztus 12-én kezdték meg; Saigontól 46 kilomé­terre északnyugatra 96, amerikai pilóta által veze­tett helikopter a partizánok feltételezett tartózkodási térségében ezer délvietnami katonát szállított a földre. Arra számítottak, hogy a kormány csapatok váratlan megjelenésével meglepik a partizánokat, de — amint a Daily News saigoni tudósí­tója, Joseph Fried jelenti — az eddigi legnagyobb lé­gi deszánt-hadművelet ku­darcba fulladt Kétezer par­tizán kicsúszott a kormány­csapatok keze közül és el­tűnt a dzsungelben. A kormánycsapatok vesz­tesége: hat sebesült és há­rom halott. A halottak kö­zött van egy amerikai re­pülőhadnagy, akit szívén talált a golyó, amikor bu­kórepülésben bombázáshoz készült. (MTI) ben az új víziút megépíté­sével kapcsolatosan konk­rét tárgyalásokat kezdtek Kolumbiával: Legkevesebb ráfordítással — 0,6 milliárd dollárért — a jelenlegi csa­tornától mintegy hatvan kilométerre délkeletre fek­vő területen lehetne meg­építeni az új víziutat Azon­ban e változat a panamai politikai helyzetre való te­kintettel az Egyesült Álla­mok számára nem kerülhet szóba, A világkereskedelem nagyarányú fejlődése kö­vetkeztében egyébként hasznos és méreteiben is nagyszabású terv bármely változatának realizálása azonban korszakunkban már csak a kölcsönös érde­kek és előnyök tisztelet- bentartásával valósítható meg. Ezt a tényt az USA- nak is tudomásul kell ven­nie, még akkor is ha az Egyesült Államok az ame­rikai kontinens gazdasági­lag, politikailag és katonai­lag legerősebb országa. ázsiai államok között, a szovjet kormány szükséges­nek tartja, hogy részletesen kifejtó az értekezleten va­ló részvétel kérdésében val­lott álláspontját. A nyilatkozat emlékeztet a május elején, közzétett szovjet kormánynyilatko­zatra, amely a Szovjetunió támogatására. biztosította az értekezletet, ha az az imperializmus és .a gyarma­ti rendszer ellen küzdő erők egybeíogását szolgálja. Ez nem is lehet másként, hiszen a gyarmati iga aló felszabadult országokká kötött barátság és szőve: - , ség politikája egyike e szovjet külpolitika Lenin által megfogalmazott alap- élveinek. Természetes, hogv a szovjet emberek nem fog­ják ezt a számukra szent eszmét függővé tenni attól, hogy országuk részt vesz-e, vagy nem vesz részt vala­mely értakjezlgt munkájá­ban. ;|. ' , A kormánynyilatkozat rá­mutat, hogy a Szovjetunió í nem vett részt a bandungi értekezleten s te sem ve­tette a részvétei kérdését. Erre minden oka megvolt, hiszen a konferencia rész­vevőit a szolidaritás és a kölcsönös megértés szelle­me egyesítette, a konferen­cia valamennyi kezdemé­nyezője — köztük a Kínai Népköztársaság is —együtt lépett te a békéért, a nem­zetközi enyhülésért, a nem­zeti. felszabadítás és a ha­ladás harcosainak egységé­ért A bandungi értekezle­ten nem voltak olyan erők, amelyek eltéríthették volna a konferenciát ezektől a cé­loktól. Később azonban —- a kínai—indiai tragikus ösz- szeütkozés után, a kínai ve­zetők nacionalista egyed­uralmi törekvéseinek nyílt megjelenése után — a hely­zet megváltozott. Most tel­jesen érthető, hogy egyes államok ott szeretnék látni az értekezlet tárgyalóaszta­lánál a Szovjetuniót is- így vetődött te a Szovjetunió részvételének kérdése, and annál is természetesebb, mivel az ázsiai földrész két­ötödét szovjet terület teszi ki, s semmiféle politikai vagy földrajzi szemfény­vesztéssel sem lehet az Európát Ázsiától elválasztó Ural hegységet a Csendes- óceánhoz ,,áthelyezni”. A Szovjetunió részvétele ellen emelt érvek ellent­mondanak az értekezlet el­veinek és céljainak — mu­tat rá a továbbiakban a nyilatkozati Ha bizonyos erők saját frakciós céljaik érdekében ellenzik a Szov­jetunió részvételét, az ilyen magatartás kétségkívül kárt okoz a nemzeti felsza­badító mozgalomnak, alá­ássd a népek összefogását: Ezeknek az erőknek a kép­viselői kijelentették, hogy nem vesznek részt az érte­kezleten, ha a Szovjetuniót oda meghívják. Ez a beje­lentés is azt bizonyítja, hogy ezek az erők minde­nek fölé helyezik_ frakciós céljaikat, amely célok ked­véért semmibe veszik a né­pek létérdekeit is. Befejezésül a szovjet kor­mánynyilatkozat hangoz­tatja. hogy a Szovjetunió — tekintet nélkül az érte­kezleten való részvételre, vagy távolmaradásra — to­vábbra is követni fogja ki­próbált külpolitikai irány­vonalát. támogatni fogja a fiatal független államokat, az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen, harcoló népeket, továbbra is vallja, hogy tömöríteni keli a világ összes szabad-; ságszerető, haladó erőit fajra, nemzetiségre, föld« rajzi helyzetre való tekhfcj tét nélkül; (U»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom