Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-15 / 191. szám
1984. augusztus 15. SZOLNOK MISGYEI NfiPfcA? 1 Augusztus 20~án kezdődnek a Balatoni Hetek Augusztus 20-tól—szeptember 17-ig rendezik meg a magyar tenger mindkét partján az idei balatoni szezon utolsó jelentős eseménysorozatát, a hagyományos Balatoni Heteket. A négyhetes eseménysorozat augusztus 19-én este Siófokon színpompás tűzijátékkal kezdődik. Az ünnepélyes megnyitóra — a 20-án Siófokon rendezendő Kálmán Imre operettest keretében kerül sor. A Balatoni Hetek idején a tó mindkét oldalán gazdag, változatos program, operett- és színházi estek, az Országos Rendező Iroda előadásai, nemzetközi divatbemutatók, a Filharmónia hangversenyei és különböző alkalmi rendezvények,' sportműsorok szórakoztatják majd a nyaralókat. Miért escili: m agaknak hizlalnak? Kevés a háztáji gazdaságokból származó hízott sertés. A megyei tanács vb felvásárlási osztályának jelentése szerint a tervezettnél jóval kevesebb hízót kötöttek le. A jászberényi járás községei mindössze 12,9 százalékra teljesítették a szerződéskötési terv időarányos részét. Még ennél is kirívóbb a pusztamonostoriak példája. A község háztáji és egyéni gazdaságaitól az idén 150 hízottsertést várnak, augusztus 1-ig azonban csak 18 hízó átadására szerződtek. 2 300 hóidról ^ egyetlen hízót sem' Meglepő, hogy a pusztamonostori Búzakalász Tsz az idén egyetlen hízót sem szállít a felvásárló vállalatnak, pedig 2300 hold földön gazdálkodik. Igaz, hogy nagy területen kertészkednek, s 45 ezer baromfit nevelnek egy év alatt. Ám a sertést sem a zöldségféle, sem a baromfihús nem pótolhatja. Évek óta gyomor- és bélgyulladás tizedelte a közös sertésállományt, s tavaly az utolsó malacokat is értékesítették; Amíg megfelelő helyük nem lesz, nem foglalkoznak sertés- tartással; Csak bizottságot szerveztek, mást nem Télen, nyárom wamÉolgnk Szilágyi Lajosné, a nőtanács kisújszállási titkára mondta el az alábbiakat annak bizonyítására, hogy náluk nyáridőben sem tétlenkednek a mozgalom aktívái; Sőt ilyenkor még szinte sokszínűbb, többirányú munkát végeznek az asszonyok. Az, hogy a tsz-ek gazdasági munkáit segítik, már szinte természetes. A széna gyűjtés, a kapálás jórészt a nők gondja, például az Ady tsz-ben. Hatvan asszony jelenleg is a legelő gyomtalanításán dolgozik. A Búzakalász tsz-ben a gyümölcsszedésben vettek részt olyan asszonyok, akik nem tagjai ugyan a tsz-nek, de érdekeltek a gyors munkában, mert férjük a tsz tagja; A gondos, szorgos munka jutalmaként a napokban országjárásra is mennek az asszonyok az Ady Tsz-ből. A termelő munka mellett bőven akad más tennivaló is. Különösen a szociális és kulturális ügyeink futnak össze ilyenkor. Az öregek; a nyugdíjasok napjának a megszervezése kimondottan a tsz nőbizottságok dolga. Ezeken a találkozásokon aztán sokszor a jó hangulat, az ünneplés közben is több olyan probléma adódik; amit nem lehet elhallgatni, nem lehet el nem intézni; A tavasszal családlátogatásokat is szerveztek az asszonyok. Jó volt tudni, hogy volt szegény- és középparaszt feleségek együtt kopogtattak be a családokhoz • és együtt beszélgettek' mai gondokról. Különösen hasznos dolognak tartom, hogy a tanyákon lakó aszszonyokhoz is gyakran eljutnák a nőmozgalom aktívái. S most már ők is szívesen bejönnek a városi rendezvényekre. így vettek részt a nyáron például a városban megrendezett anyák napján sokan a tanyán élő asszonyok közül is. Olyan gondjaink, dolgaink is vannak, amit nem magunk keresünk magunknak. B. B.-nét nemrég például családi tragédia érte, amibe maga is belebetegedett. Egyedülálló asszony; Nem hagyhattuk magára. Az Ady Tsz nőbizottsága segített neki; Istápolták; gondozták. Egy fiatal asz- szonyka azért fordult a nőtanácshoz, hogy segítsük el-, helyezni, mert férje kilenc- hóhapos kicsijével magára- hagyta őt. Egy hatgyerekes fiatalasszonynak, abban kellett segítenünk, hogy kibéküljön és jobb megértésben éljen az anyósával. Sok ilyen tennivalónk van. Pedig ezek közül egy- egynek a megoldása is napokon, olykor heteken át tartó gondot okoz. Van ami még többet. A városban van egy leánykollégium. Oda is nagyon kell a segítség. Eddig tizennyolc patronáló szülőt . szerveztünk. Ez azt jelenti, hogy tizennyolc családi otthonban fogadnak be vasárnaponként egy-egy kislányt, hogy egy hétre, vagy néhány napra megajándékozzák a családi .otthon melegével. Még erre a nyárra is van elég tennivalónk. A közeljövőben összehívjuk a munkásőr feleségeket. A turgonyi határrészen a szülők akadémiájának szervezésén fáradoznak. Harminc- negyven család él ezen a határrészen. Remélhetőleg, szívesen fogadják a közeledést. Az egyszerű összejövetelek megrendezése mellett az asszonyoktól is kitartó munkát kívánó feladatokra is vállalkoznak. S ezért tél- vagy nyáridőben sose tétlenkedik az ötvennyolctagú városi nőbizottság, sem a sok, segíteni mindig kész. aktíva. De vajon mit tettek a község és a szövetkezet vezetői az állami terv teljesítése érdekében? A háztáji bizottság kijelölésén kívül nem sokat. Mint Nagy Sándor elvtárs, a községi és a tsz pártszervezet titkára mondotta, a májusi közgyűlésen megválasztották a háztáji bizottságot, majd a tanács vb-ülésen a tömegszervezeteket kérték fel bi szerződéskötés szorgalmazásával. Hogy mit végeztek eddig? A 12 százalékos eredmény mutatja. A járási felvásárlási osztályon és Pusztamonostoron a szabadpiaci és a fel- vásárlási ár közötti különbségre hivatkoznak. Valóban nagy az eltérés, s az eladóknak előnyösebb a szabadpiaci ár. . Jellemző erre, hogy a jászberényi piacon néhány héttel ezelőtt még 1400 forintért adtak el egy pár — nyolc— tíz kilós átlagsúlyú — választási malacot. Hétfőn azonban már felére csökkent az ára; Mostanában nem fordult elő, hogy az állatforgalmi vállalat egyetlen piacon 30 süldőt és 300 választási malacot vásároljon fel; Tehát van hízónakvaló. Minden háztájiból egy hízót S nemcsak a járásban, hanem Pusztamonostoron is. A községben 70 kocát és több mint 600 süldőt tartanak nyilván. Ez jóval több, mint a háztáji szükséglet. Még egy számadatot. A tsz- ben —- a nyugdíjasokat nem számítva — mintegy 200 család dolgozik. Háztáji földje, kukoricája valamennyi tagnak van. Vajon nagy követelmény-e, hogy minden háztáji gazdaság egy-egy hízót értékesítsen az állami vállalatnak? Egyáltalán nem. De ezt szervezni kellene, méghozzá a tsz vezetőinek, s a háztáji bizottságnak mely semmit. sem tett eddig. Miért csak maguknak hizlalnak sertést a puszta- monostoriak? Máthé László Népszerű a szezonvégi kiárusítás Néhány napja tették ki .egyes üzletek kirakatába a táblát: 30 százalékos árleszállítás. Máris jelentős emelkedés mutatkozik a forgalomban, • fogynak a legkülönbözőbb idénycikkek, megállás nélkül dolgoznak az elárusítók, a veyők pedig egymás hegyen-hátán — vásárolnak. A Kossuth téri cipőbplt forgalma az első napon 56 ezer forint volt, jóval több, mint egyéb napokon. Elsősorban a női, férfi és gyermekszandálok ára csökkent, valamint a pan- tonetteké, és a könnyű nyári cipőké. Ezek iránt a legnagyobb a kereslet. A 215 forintos női utcai papucs most csak 150 forintba kerül, 46.90-ért pedig már női szandált lehet kapni. A 39. sz. divatáruholt vezetője szerint az egyik legkeresettebb cikk az asztalterítő. az ingkabát (147 forint helyett J0?90-ért) női nylonfehérnemű — 105 forintot ..kóstál” pgy kombiné. Nekik az első '.ét napon a szezonvégi árusításból 85 ezer forint bevételük volt Á vezetésről — mindenkinek Mi keil a jó hangulathoz ? A termelés legfontosabb tényezője — a korszerű technika mellett is — az ember. A termelési célok teljesülése jórészt a termelő emberek munkakedvétől, hangulatától és közérzetétől függ; ezek kialakulását pedig több fontos és kevésbé fontos körülménye határozza. meg. Ezért kutatják a munka közbeni pihenés, a színdinamika felhasználásának hatását, ezért vizsgálják a zaj és a porképződés csökkenés lehetőségeit, azért tartják fontosnak a jó és helyesen megválasztott világítást. A vezetők, a szervezők, a pszichológusok, valamint a fiziológusok az egész világon kutatják a megfelelő üzemi légkör kialakításának lehetőségeit, hogy a fizikai és szellemi dolgozó egyaránt otthonosan érezze magát a munkahelyén. Ma már egyre több újság- és folyóiratcikkben olvashatjuk azt a helyes megállapítást, hogy a termelékeny munkának egy legfőbb hajtóereje, előfeltétele a munkával va-ó megelégedettség. Igaza van P. Wieming nyugatnémet szerzőnek, aki egyik cikkében azt írja: „Minden dolgozóban fel kell ébrednie az üzem érdekével való együttérzésnek. Nemcsak a kenyérszerzés kényszerűségének, hanem a munkában való kielégülés^ nek is hajtóerőként keli működnie.” Más dolog az, hogy a tőkés társadalmi viszonyok ezt a hajtóerőt nem engedik kifejlődni. A jó munkahelyi légkör kialakítása a munkaerők kiválasztásával és megfelelő munkábaállításukkal kezdődik. Rendkívül fontos tehát, hogy mind a kiválasztás, mint a munkábaállítás ennek figyelembevételével történjék. Ahhoz, hogy egy ember tartósan jól érezze magát munkahelyén, mindenekelőtt az szükséges, hogy alkalmas legyen munkakörének ellátására. Enél- kül nem produkálhat eredményt; ennek következtében elveszti önbizalmát, feleslegesség érzése lesz benne úrrá. és egyre kevesebbnek érzi magát. így fordulhat az elő, hogy két azonos munkát végző és megegyező körülmények között dolgozó ember közül az egyik sikeresen és jól dolgozik, míg a másjk nem érzi jól magát és nem találja helyét a környezetében. Ezért helyeselhetők azok a törekvések, Smelyek a módszeres pályaalkalmassági vizsgálatok kiterjesztésére irányulnak. Addig is, amíg ez általánossá válik, minden vállalat és intézmény keresse azokat az átmeneti megoldásokat. . melyeknek segítségével az emberek kiválasztásánál uralkodó véletleneket a minimálisra lehet korlátozni. Amikor sikerül az adott munkakör betöltésére alkalmas dolgozót megtalálni, a fő feladat az, hogy mielőbb sikerüljön új környezetét megszokni, abba beilleszkedni. Különösen a női munkaerők — akik általában érzékenyebb természetűek, mint a férfiak —, idegesen reagálnak az új helyzet okozta feszültségre. A felvételtől a munkahely megszokásáig, illetve a beilleszkedésig hosszú az út. Helyes az új dolgozót egy kis körsétára vinni a vállalatnál s bemutatni a feletteseknek, továbbá a leendő munkatársaknak. Az új munkatársnak mindig tudÉpül a szolnoki új Zagyva híd Homok hegyek, kavicsdombok a ima-parton A Szolnok megyei Építő- anyagipari Vállalat kotróhajói szüntelenül bányászszák a Tisza medréből a* kiváló minőségű füredi homokot és a sódert. Két vontatóhajó, három-három nagy uszállyal felváltva szállítja az építőanyagot. Szolnokon a vállalat tárolóhelyén azonban nem fogynak, inkább egyre nőnek a kavics és homokhegyek. ügy néz ki, egyetlen vállalat sem érdeklődik az építőanyag iránt, azazhogy ezek egész jelentéktelen mennyiségben 30—40 köbméter anyagot fuvaroznak el. A napi beérkezés mintegy 100 köbméterre tehető, s olyan termelési és fogyasztási tempó meltára kell adni, hogy mi az, amit elvárnak és mi az, amit még nem várnak el tőle. A betanuló dolgozó ugyanis sokszor feleslegesen ideges lesz, mert azt hiszi, hogy már az első órákban és napokban különleges teljesítményeket várnak tőle. Fejlődését, teljesítményét állandóan figyelemmel kell kísérni. Előfordulhat, hogy munkájában visszaesés következik be, vagy egyéb, a teljesítménnyel kapcsolatos akadályok keletkeznek. Ilyen esetekben célszerű megbeszélni az esetleges visszaesés okait, amelyek származhatnak a munkahelyen adódó félreértésekből, feszültségekből, a művezetővel, vagy más felettessel, esetleg a munkatársakkal támadt nézeteltérésekből, otthoni, családi bajoktól stb. A szocialista ember igényli, hogy kellő tapintattal törődjenek vele, hogy ne tekintsék „élettelen tárgynak”, mert ő is részese és fontos láncszeme a termelési, vagy más társadalmi tevékenységnek, függetlenül attól, hogy munkagép. vagy íróasztal mellett dolgozik, hogy kalapács, vagy logarléc van a kezében Munkájuk fontosságának, társadalmi . hasznosságának tudata nélkülözhetetlen eleve az emberek jó közérzetének. A vezető feladata a balett rövid időn belül teljesem megtelik a Tisza- parti tárolóhely; Annak ellenére, hogy az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat is megrendelt az építőanyagipari vállalattól 5000 köbméter kavicsot, a mai napig 80—100 köbmétert szállított el. Valószínű, hogy az építőipari vállalatok is szállítóeszköz hiámy- nyal küzdenek, mégis nagyobb gondot kell, hogy fordítsanak a lekötött anyag elszállítására. A felhalmozott építőanyag nemsokára gátolni fogja, hogy nagyobbszemű, kiváló minőségű betonkaviccsal lássák el az építőipart. — b — osztottait szakmailag és emberileg nevelni. Ehhez meg kell ismernie őket. A munka iránti felelősségtudat nem önmagától válik az ember szokásává és tulajdonságává. Ha a vezető igényes a beosztottak munkájára. ha reális, de feszes követelményeket támaszt velük szemben, akkor kialakul az emberekben az igény önmagukkal szemben is. Ez az idők folyamán belső kényszerré, szokássá rögződik. Akivel szemben ilyen igény nincs, az hajlandó a kényelmességre, a „minden mindegy” közönyös magatartásra. A jó üzemi légkör kialakításához szinte minden embernél vizsgálni kell a munkát gátló lélektani körülményeket, az üzemben és az üzemen kívüli lélektani gátlásokat; Ezért szükséges, hogy emberi kapcsolat szövődjön a vezető és a munkatársa között. Ennek a kapcsolatnak a lényege a kölcsönös bizalom és őszinteség, kölcsönös tisztelet és segítőkészség. Ha ezt sikerül kialakítani, akkor a munkatársak között nem lesz gyakori a sértődöttség, kevesebb lesz a rosszkedvű ember, nyugodtabban kiegyen- súlyozottabban dolgozik mindenki és a vezető még a legnehezebb helyzetekben is bátran számíthat munkatársaira. Frank Tibor
