Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. augusztus 20. Jászkiséren szeretik a sportot. Asztaliteniszeznek, sakkoznak, nők-férfiak ké- zilabdázinak és természetesen — mint a legtöbb helyen —, a fősport a labdarúgás. Ha jól megy a csapatnak a játék, akkor egy- egy otthoni mérkőzésen 600—700 néző is biztatja a csapatot, vagyis sokkal többen, mint a szomszédos, jóval nagyobb lélekszámú Jászapátin az ottani szurkolók a maguk csapatát. Igenám, de nem mindig megy jól a játék a mérkőzéseken. A tavaszi szezonban általában csak 100— 150 néző volt kint mérkőzésenként a pályán és azok is inkább bosszankodtak. mint tapsoltak a labdarúgóknak. Pedig a megyei I. osztályban szereplő együttes nagy tervekkel, jó reményekkel indult a bajnokságnak. Az 1963. szeptemberi sportköri ülésein a vezetők, játékosok, pártoló tagok egyaránt lelkesen tervezgették az 1964-es évet. Az eredmény? 1964. májusában a csapat a bajnoki táblázat utolsó helyén áll, 15 mérkőzésen egyszer sem győzött és mindössze két pontot tudott szerezni. Vajon mi lehetett az oka, hogy lelkes indulás után mégis ilyen mélyre csúszott a labdarúgó együttes? — Azt mondják, hogy minden baj oka az elmaradt öltöző építés volt. Miről is van szó tulajdonképpen? — Tavaly megállapodtak a község vezetői, hogy a községfejlesztési alapból 120 000 forint segítséggel és társadalmi munkával új öltözőket építenek a pálya mellett a jelenlegi, nagyon alkalmatlan helyett. 1964. elején viszont született egy olyan megyei határozat, hogy a községben -diák kollégiumot kell építeni 'a- községfejlesztési alap egy részéből. Meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek a község vezetői. Kollégium+ sportöltöző építése mellett nem jutott volna pénz a betervezett villamosításra, járdák, utak rendbehozatalára. Ez viszont a község összességének érdekeit figyelembe véve legalább annyira fontos, mint a sportöltöző. Érthető és reális volt a döntés: a kollégium mellett a község villamosítását, az utcák rend- behozatalát kell befejezni. Nem mindenki gondolkodott azonban így. A sportkör vezetői közül néhá- nyan azt .mondták, hogy a község vezetői nem törődnek eléggé a sporttal, nem képviselik a sport érdekeit. Visszahúzódtak, nem törődtek a vállalt sportvezetői munkájukkal. Ez volt tehát a lejtőn az indulópont. Tetézte a nehézségeket, hogy a labdarúgók közül néhányan elmentek Budapestre dolgozni, néhányan pedig visszavonultak az aktív sportolástól. A megmaradtak kedvtelenül játszottak és a sorozatos vereségekért az edzőt okolták, A mélyrejutás jelem- zője az április végi sportköri közgyűlés volt. Erre közel kétszáz embert hívtak meg. de csak mintegy húsz felnőtt jelent meg. — Nem csoda tehát, hogy ilyen érdeklődés mellett a jászkisériek a bajnokság „tök utolsói” lettek. Bár sokan azt mondták, hogy ebből a csapatból már nem|lesz semmi, jobb. ha visszalépnek a bajnokságtól — szerencsére 'nem mindenki gondolkodott így. Májusban meglátogatta a sportkört és a község vezetőit a megyei TS és a járási TS elnök. Beszélgettek vezetőkkel, játékosokkal és olyan megállapodásra jutottak, hogy megpróbálják a lehetetMerre fart lent: újra megszerettetik a labdarúgást a játékosokkal, szurkolókkal. És most mutatkozott meg igazán, hogy a sokszor hibáztatott községi vezetők mégis csak törődnek a sporttal A pártszervezet minden játékossal külön beszélt. — Véleményüket, panaszaikat meghallgatta és a község vezetőivel közösen orvosolta. Megkeresték a községből eltávozottakat is és ennek eredményeként — most mindhárman — Major, Sitkéi és Kovács —, akik nemrégen itt szereztek szakmát _is, újra játszanak. Néhány játékos a fiatalok közül sok gondot okozott. Segítettek nekik és ma velük sincs gond. A vezetők közé beválasztották a labdarúgó szakosztály intézőjének Nagy G. Lajost és ezt ma is szerencsés megoldásnak tartják. Az ő türelme, hozzáértése nagyon sokat jelent a csapatnak. A legutóbbi tanácsülésen 16 000 forintót szavaztak meg új felszerelés vásárlására, ami azóta meg is történt. Nem feledkeztek el a sokat emlegettett, valóban nagyon rossz állapotban lévő öltözőkről sem. — Megállapodtak a járási tanáccsal, hogy a jövő évben feltétlenül biztosítanak pénzt az 50 000 forint értékű társadalmi munka mellé. Az összefogás, a kedélyek lecsillapulása a pályán eredményekben jelentkezett. Az őszi szezon négy mérkőzésén már négy pontot szereztek és hogy jobban játszanak, mint tavasszal, arra bizonyíték a vasárnaponkénti 400—500 néző. Elindultak tehát Jászkiséren is a lejtőről visszafelé. Reálisan gondolkodnak és legfontosabb céljuknak a sport népszerűségének, tekintélyének visszaszerzését tartják. És persze, a nem is olyan remélytelent; elkerülni a kiesést a megyei I. osztályból. Reméljük, most már véglegesen erre tart Jászkisér. — egy — Hegyei II. osztályú labdarúgó bajnokság eredményei Északi csoport Szó. Előre—Mezőtúri Honvéd II. 4:1, Tószeg—Karcagi Honvéd 1:1, Kengyel—Rákó- czifalva 3:0, Abádszaiók— Túrkeve 3:0, Tiszagyenda— Fegyvernek 6:1, Kenderes- Martfű II. 4:2. Deli csoport Jászladány—Jb. Honvéd 7:2, Homok—Tiszasüly 1:0, Szó. Vegyiművek — Jászfényszaru 1:0, Üjszász—Jb. Vass II. 2:1, Cibakháza — Jászdózsa 1:1, Kunszentmártoni Sp.—Öcsöd 1:0. A BAJNOKSÁG ÁLLASA Északi csoport: 1. R-falva 13 7 4 2 32: 9 18 2. Kenderes 12 7 3 2 35:12 17 3. Kengyel 13 7 3 3 42:21 17 4. Karcag 13 7 2 4 37:20 16 5. T-füred 12 6 2 4 24:25 14 6. Szó. Elő. 12 5 3 4 22:24 13 7. Szó. Hé. 12 5 2 5 16:13 12 8. Abádsz. 13 6 0 7 15:22 12 9. * Túrkeve 13 5 1 7 21:22 11 10. Tószeg 13 4 3 6 20:33 11 11. T-gyenda 13 4 2 7 29:35 10 12. Kunmad. 12 1 5 6 12:37 7 13. Fegyver. 13 2 1 10 12:34 5 M-túri H. II. 14 7 1 6 34:26 15 Martfű II. 14 6 2 6 36:24 14 Déli csoport 1. J-ladány 13 9 1 3 41:24 19 2. Vegyim. 13 8 1 4 38: 8 17 3. Üjszász 12 7 3 2 31:13 17 4. Cibakh. 13 7 2 4 34:22 16 5. J-dózsa 13 7 2 4 25:18 16 6. Jb. Hon. 13 6 3 4 35:24 15 7. T-süly 13 5 3 5 16:15 13 8. J-fénysz. 13 5 2 6 18:21 12 9 Km. Sp. 13 4 4 5 18:24 12 10. Szászb. 12 4 3 5 11:19 11 11. Öcsöd 13 2 3 8 19:37 7 12. Homok 13 3 1 9 18:49 7 13. Z-rékas 12 1 2 9 8:30 4 Jb. Vas. II, 14 6 6 2 29:20 18 Augusztus 21-22-23: Tiszántúli kerékpáros körverseny A hét végén hetedszer kerül sor a magyar kerékpárosok egyik legnagyobb erőpróbájára — a Tiszántúli körversenyre. A 400 kilométeres versenyen amely Békés és Szolnok megyében zajlik le, az idén is rajthoz állnak a legjobb versenyzők- A fővárosiak teljes élgárdával és közöttük a válogatottak egyesületük színeiben. A vidékiek közül a pécsiek, miskolciak, szegediek és a délmagyarországi területi bajnokságban küzdő szakosztályok versenyzői. Természetesen a Szolnok megyeiek is részt vesznek a körversenyben. Két csapatot indítanak, egyik a megyét, másik a szolnoki Kinizsit képviseli. A szolnokiak közül Haris Károly és a fiatal Prókay László most harmadízben vesz részt a versenyen — nem is esélytelenül. A Szolnoki Kinizsi versenyzői az elmúlt hetekben fejezték be a területi verseny utolsó fordulóját, amiben nagy sikert értek el. Tíz év után most első ízben végeztek az első helyen és szerezték meg a bajnoki címet. A háromnapos verseny részletes programja a következő: Első nap: Békéscsaba—Szarvas — Kun- szentmárton — Cserkeszöllő — Tiszaföldvár—Martfű—Szolnok (128 km) Szolnokra 12,30 és 13.10 óra között érkeznek a versenyzők. Második nap: Szolnok-Martfű-Cserkeszöl- lő—Kunszentmárton—Szentes— Hódmezővásárhely — Szeged (130 km.) Harmadik nap: Szeged—Makó — (34 km.) egyenkénti indítással. Makó— Hódmezővásárhely — Orosháza Békéscsaba (106 km.) tömegrajtos indítással. Olvasóink írják TÉNYLEG „A MINŐSÍTÉSEKKEL LEHET A BAJ?” A Kunhegyes—Kunszent- márton labdarúgó mérkőzésen történtekhez lenne néhány megjegyzésem. A kapufa nem a mérkőzésen, hanem a mérkőzés befejezésének pillanatában tört el, mert egy kunszentmártoni játékos rákapaszkodott. Az igazság az, hogy nem a játékvezetővel volt a baj. hanem a kunszentmártoniak sportszerűtlenségével. Barócsi Sándor Kunhegyes LÁTATLANBA ÍTÉLKEZÜNK? A Néplap augusztus 8-i számában az „Olvasóink írják” című írásban jelent meg Lázi József írása a Kunhegyes—Kunszentmár- ton mérkőzésről. Az írás olyan valótlan adatokat tartalmaz, ami miatt biztosra veszem, hogy Lázi József nem látta a mérkőzést, csupán lá'/tatlanba Ítélkezik. Tekintve, hogy a mérkőzést én vezettem, így mint egyik legilletékesebb mondhatom el a történteket: a kapufa mérkőzés közben megrepedt, — mert a kunszentmártoni kapus rákapaszkodott. — Ezért figyelmeztettem, majd a kapufa megvizsgálása után tovább vezettem a mérkőzést. Amikor a mérkőzés végét jeleztem, a hármas sípszó közben az egyik kunszentmártoni játékos belekapaszkodott a már megrepedt felső kapufába. amely azonnal letörött. Hofey mennyire igazságtalan volt ez az írás mi sem jellemzi jobban, minthogy Lázi József, a Kun- szentroárton — Szolnoki MÁV mérkőzés játékvezetőjét is bírálja, hogy a négy gól közül mindössze egy esett szabályos körülmények között. Bállá László játékvezető Mai sportműsor JÁSZBERÉNY Jászberényi Vasas II.—Jászberény város válogatott labdarúgómérkőzés a sporttelepen, 14,30 órakor. Jászberényi Vasas—Gyöngyösi Izzó labdarúgómérkőzés, 16.30 órakor. Atlétikai verseny a sporttelepen, 16 órától. A Jászberényi Lehel SC alkotmány ünnepi országos úszóversenye a városi uszodában 11 órától, utána vízilabda villámtorna. KUNHEGYES Az MHS összetett versenye 9 órától. Motoros ügyességi verseny a sportpályán 11 órától. Kunhegyes—Mezőtúri Honvéd labdarúgómérkőzés, 16 óra. SZOLNOK Négy város sakkversenye a helyőrségi klubban 8 órától. 1 Tekeverseny hat csapat részvételével a Járműjavító tekecsarnokában 8 órától. KARCAG Karcag válogatott—Magyar utánpótlás válogatott labdarúgómérkőzés a városi sporttelepen 16-30 órától. TÖRÖKSZENTMIKLÖS Törökszentmiklósi Fáklya- Szolnoki Vízügy női kézilabda mérkőzés, 8.30 óra. A kispályás labdarúgó bajnokság második fordulója, 9 órától. Gyógyszer V.—Finommechanika férfi röplabda mérkőzés, 9.30 óra. Sakkverseny a járási tanács alagsori nagytermében, 9.80 órától. Ifjúsági kispályás labdarúgó villámtorna, sportpálya, 14 órától. Törökszentmiklósi Vasas- Debreceni Elektromos labdarúgómérkőzés sportpálya. 16.30 Birkózó bemutató a sportpályán 17.15 órától, Áz olimpiák történetéből — VII. — COUBERTIN UTOLSÓ ÜZENEÍE ÉS A IIÁBORÜS SEREGSZEMLE A világ népei 1936 nya- , rán a XI. olimpiára készültek. A kulisszák mögött azonban már másfajta erőpróba körvonalai is kibontakoztak. Sőt, már nem is csak a színfalak mögött. Olaszország meghódította Abesszíniát. A fasiszta Németország cézárjai is vicsorították már fogukat. A NOB-nak minden tekintélyére, sőt erélyes lépéseire volt szükség, hogy Berlinben ne uralkodjon el a faji megkülönböztetés, amelyet a nácizmus az olimpiára akart kényszeríteni. És éppen azon négerek egyike, akiket a német hatóságok ki akartak rekeszteni a versenyekből, fémjelezte ezt az olimpiát. Jesse Owens négy olimpiai aranyérmet nyert: 100, 200 méteres síkfutásban, a 4x100-as váltóban és távolugrásban. AZ AMERIKAI POLGÁRMESTER NEM MENT BERLINBE Berlinben az első pillanatban kitűnt, hogy a rendezők túl szeretnének tenni az amerikaiakon. Impozáns létesítményeket emeltek, köztük a százezres stadiont, uszodákat, tornacsarnokokat. Az olimpiai zónában 250 ezer néző lehetett jelen egyidejűleg a különböző versenyeken. Az olimpiai falut korán megnyitották, mert az első versenyzők a játékok kezdete élőit egy hónappal már megérkeztek Az első „fecskék” japánok voltak. Pierre de Coubertin báró a versenyekre utazó sportolókra bízta üzenetét, amely mint mondta, bizonyára utolsó üzenete lesz. (Igaza lett. A NOB vezetésétől már 1925- ben a prágai kongresszuson visszavonult. Egy évvel a berlini olimpia után, 1937- ben meghalt. Utolsó kívánságára szívét Olimpia szent ligetében temették el.) Los Angeles polgármestere nem vitte az olimpiai zászlót személyesen Németországba, hanem azt az amerikai csapat kapitányára bízta. Az augusztus 1-i megnyitó ünnepségen százezer ember és Hitler jelenlétében Lausaneból közvetlen adásban közvetítették Coubertin szavait: „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, mert az élet lényege nem a hódítás, hanem a küzdeni tudás”. Közben az égbolton, a stadion felett, megjelent a Hinder - burgról elnevezett kormányozható léghajó... TlZ ARANYÉREM A magyar csapat teljesítménye minden előzőt felülmúlt. A nem hivatalos pontversenyben, amelynek jogosságát a NOB tagadja, de a versenyek után mindenki siet megállapítani, hazánk Németország és az USA mögött a harmadik helyen végzett 10 aranyéremmel, egy második és öt harmadikhelyezéssel. Bajnokain*: Csík Ferenc a 100 méteres gyorsúszásban, Kabos Endre a kardvívásban, Elek Ilona a női tőrvívásban, Csák Ibolya magasugrásban, Zombori Ödön a szabadfogású birkózás légsú- lyában. Kárpáti Károly a szabadfogású birkózás könnyűsúlyában, Lőrincz Márton a kötöttfogású birkózás légsúlyban. Harangi Imre az ökölvívás könnyűsúlyúban, kardcsapatban és vízilabdában. A legnagyobb meglepetést kétségtelenül Csík Ferenc okozta, aki a nagy esélyes japánok elől hódította el az aranyérmet. Valamennyi győzelmünk nagy küzdelemben született, hiszen ekkor már az olimpia a legnagyobb világversenynek számított, amelyre valamennyi résztvevő komolyan felkészült, A NÉMET SIKER HIDEG FOGADTATÁSA Németország Berlinben elérte a maga elé tűzött két célt: a' legimpozánsabb olimpiát rendezték, amely megragadta az egész világot és a félhivatalos pontversenyben megelőzték az USA-t. Igaz, hogy győzelmüket az olimpián először bevezetett és nem mindig fontos sportágaiknak köszönhették. A rendezvények stílusát és tónusát azonban nem mindenki dicsérte. Derűs összehasonlításokban gyakran emlegették, hogy jobban kedvelik Los Angeles egyszerűbb, mi nt Berlin tökéletes, de nehézkes stílusát. Néhány technikai érdekesség vonta magára a figyelmet a versenyeken, mint például, hogy a párbajtőrvívásban először alkalmaztak elektromos találatjelző készüléket. A katonai sportágak mindegyikében a németek győztek, kezdve az öttusától, valamennyi lovas számot beleértve. EGY ELMARADT VISZONTLÁTÁS A gigászi berlini olimpián így búcsúztak egymástól a különböző nemzetek fiai: „Viszontlátásra 1940-ben Tokióban”, A XII. és a XIII. olimpia évében — 1944-ben a finnek rendezték volna — azonban a világot az eddig legsúlyosabb háború marcangolta. Berlin óta újabb tizenkét évnek kellett eltelnie, hogy a világ ifjúsága ismét ösz- szegyűlhessen az ötkarikás lobogó alatt és a sportpályákon mérhesse össze erejét, tudását. Tokió — mint ismeretes — csak ebben az évben rendezhet olimpiát, mintegy kárpótlásul a háború miatt elmaradtért. (Folytatjuk.) Becs István Atlétika, 1936. Owens nevét kőbe vésik a berlini olimpián
