Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
1964, augusztus 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Akik mindig „úton*4 vonnak A tizenötödik elnökkel » jobban megy Búzás Károly brigádvezető — Rágyújtás! A kiáltás még kétszer megismétlődik. Aztán az emberek abbahagyják a munkát: tíz percre. Naponta kétszer, délelőtt 10-kor és délután 3-kor. Persze az ebédidőt kivéve: — akkor evés közben kibeszélgetik magukat. Fekete András ki tudja már hányszor mesélte el: a második világháború alatt hogyan szökött haza szülőfalujába, — miként bujkált erdőben, gyalogolt szántásokon. — Ilyenkor azonban csak néhány mondatra van idő! Autók döcögnek el mellettük — a frissen leterített köveken nem száguldozhatnak. — Majd hajtanak ha kész leszünk — így a brigádvezető Búzás Károly. — Aszfaltút lesz itt, hat méter széles. — Milyen hosszú? — Hat kilométer: a vasúti átjárótól a Kisasszonytanyáig. Aztán majd Tisza- gyendán a termelőszövetkezetnek csinálunk 600 méter bekötőutat. Onnan meg a kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezetbe megyünk: ott építünk 5 kilométer hosszú bekötőutat. — Tehát van munkájuk bőven... — Hát még jövőre! Hallottam, hogy 1965-ben 30 millió forint értékű útépítéssel kell végezni. Ülünk az árokparton. Az emberek füstfelhőbe burkolóznak. A vízhordó asz- szony, Báti Gézáné töri meg a csendet: kérdi ismerem-e a bátyját? Szolnokon rendőr. Ha igen. adjam át az üzenetüket: jól vannak, csókolják őket. — Maguk is szolnokiak? — Á, dehogy. Itt lakunk Kunhegyesen — válaszolja. — A brigádból majd mindenki odavaló. — És hogy járnak ki a munkába? — A vállalat kocsija hoz ki bennünket minden reggel és visz is vissza. A gyerekek addig a napköziben vannak. A kisfiúnk most megy ősszel iskolába. Kisfiúk? Igen! Báti Géza is a brigádban dolgozik. Reggelente együtt indul munkába asszonyával. Nem könnyű az útépítő munkája — mármint a férfiaké. Egy kilométer hosszú útba 1200 köbméter követ kell beépíteni. Sokat kell ahhoz lapátolni. Bár újabban itt is segít az ember barátja, a gép: gréder, talajlazitó. — Aztán meg megszokja az ember — mondja a brigádvezető. — Egyébként is ez a szakmája? — Nem. Tímár vagyok... dehát ma már a bőrgyárak feldolgoznak minden bőrt. Gyár meg itt a környéken nincsen, hát idejöttem dolgozni... Előzőleg voltam én a budapesti aszíaltútépitő vállalatnál is. dehát nem jó az a sok utazgatás... — Én meg azelőtt kalauz voltam Pesten a Beszkárt- nál... — szól közbe Szász j Mihály. — Hazajöttünk... — Nem volt jó a kereset? — Az jó volt, csak lakásunk nem volt... Itthon az is megvan. A kereset se rossz, 1600—1700 ■ forint megvan havonta. Futja még a balatoni kirándulásra is. Igaz-e, Pista bácsi’ Nevet a brigád. Aztán megmagyarázzák: jó munkájukért a brigád négy tagját a vállalat négynapos balatoni kirándulásra viszi. Csörögi István bácsi is most utazik életében először arra a vidékre. — Majd ad az asszony zsebpénzt — pnondja —, mert hallom, hogy oda pénz nélkül nem lehet utazni. Fekete András az egykori katonaszökevény — Visz a fia Pista bácsi — ugratják a többiek az öreget. Mivel, hogy a fiú is amikor leszerelt a Befejezés felé közelednek a nagy nyári munkák. A tsz-tagok most használják ki szabadságukat, hiszen a munka dandárja alatt nem lehetett szó utazásról vagy üdülésről. Az Állami Biztosító önsegélyező csoportjának rendezésében az őszi időszakban több tsz-ből országjáró körútra, üdülésre mennek a tagok. A mesterszállási Úttörő Tsz és az öcsödi Kossuth Tsz tagjai a mezőgazdasági kiállítást kerekatonaságtól, ide jött dolgozni. — Majd fizet az egy fröccsöt. — Na emberek, folytassuk! — mondja Búzás Károly. Míg szedelőzködnek megkérdezem: — Nem furcsa az, hogy maguk mindig úton vannak? Hogy mindig változik a munkahely? — Az út mindenhol egyforma... legalábbis ahol nekünk munkát ad... Legfeljebb az a különbség, hogy egyik helyen több autó megy el mellettünk, máshelyen kevesebb... de tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben mindenhol több... És már folytatják is a munkát. Lapátolás közben búcsúznak: látogasson el hozzánk máskor is. A Debreceni Közúti Üzemi Vállalat 4-es számú építésvezetőségén bárki megmondhatja, hol található a Búzás brigád. V. V. Szász Mihály, aki a Besz- kárttól jött az útépítőkhöz dolgozni sik fel szeptemberben. Ba- latonlellén egyhetes turnusokban tizenkét fő üdül a megye tsz-eiből. Októbertől kezdve az egész télen tsz-tagok üdülnek Miskolc- Tapolcán és Hévízen tizen- kétnaponkénti váltásban. A mezőgazdasági kiállításra a megye tsz-ei közül úgy látszik, a jászboldog- házi Aranykalász Tsz tagjai a legkíváncsiabbak, mert mintegy százötvenen jelentették be igényüket a budapesti kirándulásra. A fiatalabb Csörögi István mikor leszerelt a katonaságtól, apja mellé jött dolgozni a brigádba Megérdemelt a pihenés Érdemes fellapozni a három évvel ezelőtti újságokat. A Népszabadság és a mi lapunk is csak rosszat írt a két tiszaőrsi termelőszövetkezetről. A Búzakalász 1961-ben csaknem egymillió. a Rákóczi pedig félmillió forint mérleghiáry- nyal zárt. Ésszerűtlenül gazdálkodtak mindkét tsz- ben. Haszontalan beruházások húzták a gazdákat, jövedelmük a mélypon’.on volt. Nem csoda, hisz a laza munkafegyelemmel termelt termék is tönkrement. Új vezetők kerültek a szövetkezetek élére. Tavaly már eredményesebb volt az év, az idén még inkább az lesz. Búzakalász néven ez év tavaszán egyesültek a lábadozó őrsi szövetkezetek. Helybeli elnököt választottak Molnár Boldizsár Igarról jött haza, abol tanácselnök volt. majd egy évig a Rákóczi Tsz-t vezette. A másik Molnárral, a tiszasü’y- ről jött főagronómussal kezdték rendbehozni a közöst. Nem ment volna a dolog, ha nem támaszkodnak a szövetkezeti gazdákra. A kezdet hónapjaira így emlékszik vissza a 15. elnök: — A fogatokat már három hónapja nem fogták be. 1962-ben csak 12 forintot kaptak a tagok munkaegységeikre. Nem akartak dolgozni. Nem volt állattenyésztő, igaz, állat se nagyon. A baromfitörzset a pestis vitte el, a kocaállományt paratífusz fertőzött- ség miatt kellett kiirtani. Hatvan új kocát és kanokat vásároltunk. A legnagyobb baj az volt. hogy nem hittek az emberek. Nem volt hitele a munkaegységnek, prémiumnak. A cséplőgép mellől az elnök egy alacsony köpcös férfit hív félre. — Hogy is volt az a birka eset? Póta Elek nem szívesen emlékszik vissza a dologra. Most is szégyenli hogy tavaly ősszel így állított be az elnök irodájába: — Boldi, adjatok egy selejt birkát, a többit egye a fene. — Nem adunk! Neked 500 forint vetési prémium jár (nem azonos a központi kerettel) megkapod. Tudod, hogy a birka csak 50 forintot ér. — Miért volt bizalmatlan Elek bácsi? — Sokat csalódtunk mar! A Nap felső atmoszférája G. Nyikolszkij szovjet asztronofizikus a kozmikus rakéták segítségével különböző időpontokban készített sprektumok alapján összeállította a Nap atmaszférájában végbemenő jelenségek képét. G. Nyikoiszkij egyebek között megállapította, hogy a Nap koronája és kro- moszférája között van egy közbeeső terület is, amelynek vastagsága mintegy 10—20 ezer kilométer. Itt keletkezik annak az energiának a legnagyobb része, amely ibolyántúli és röntgensugárzás formájában indul ki a Napból. A szovjet tudós a különböző rakétakutatások gazdag anyaga alapján elkészítette a nap-atmoszféra nyugodt és aktív területeinek modelljét. Munkájának egyik következtetése a napatmoszféra vegyi összetételének bizonyos sajátosságaira vonatkozik. A kutatási eredmények egyebek között azt bizonyítják hogy a Nap felső atmoszférájában a nitrogéntartalom jóval kisebb, mint eddig gondolták. A vasipar történetének egy fejezete Tíz évvel ezelőtt, 1954. augusztus 20-án csapoltak először acélt a Dunai Vasmű első martinkemencéje- ben. Tíz éve folyik a szakadatlan és eredményes munka ebben az üzemrészben. Ha idővel nem halványodnának bizonyos jelzők, akkor most idéznünk kellene mindazt a sok dicséretet, amelyet a Dunai Vasmű martinosai kaptak a kemény munkában eltelt első évtized során. A közelmúltban átépítették az első martinkemencét. Elfáradt alkatrészeit felújították és modernizálták. Azok a kőművesek, akik elvégezték ezt a feladatot, nemritkán 60— 70 fokos melegben dolgoztak. őket ugyanúgy lelkesítette az alkotásvágy. mint ahogy 10 éven keresztül lelkesítette a martinosokat is. A Dunai Vasmű martinosai értékes és feledhetetlen fejezetét írták meg a magyar vasipar történetének. E martinkemence nélkül nem gyárthattunk volna annyi traktort, szerszámgépet, munkaeszközt, mint amennyi elkészült. Rohanó életünk pirosbetűs ünnepnapján, alkotmányunk megszületésének tizenötödik évfordulóján szeretettel és szerény nemzeti büszkeségünk minden melegével gondolunk a tervezőkre. a kivitelezőkre, s legfőképpen magukra a martinosokra. És gondolunk arra a népi hatalomra, amely lehetővé tette, hogy ez a nagy létesítményünk is a dolgozó nép javát, a békét szolgálja. A szolnoki Dolgozók önálló Közgazdasági Technikumában a javító, pótló és különbözeti vizsgák írásbeli része augusztus 28-án, szóbeli része pedig 29-én reggel 8 órakor kezdődik. A vizsgázók bizonyítványukat legkésőbb 27-ig adják le az irodába. Beiratkozni szeptember 1-én az ipari levelező osztályoknak, 2-án a mezőgazdasági, kereskedelmi és pénzügyi levelező osztályoknak, 3-án az esti és SZÖVOSZ osztályoknak délután 3-tól 6-ig lehet a legutolsó iskolai bizonyítvány bemutatásával. — A gimnáziumi érettségivel rendelkezők kereskedelmi és pénzügyi kiegészítő tanfolyamra szeptember első hetében jelentkezhetnek, az érettségi bizonyítvány és a képesítés megszerzésének szükségességét igazoló vállalati engedély leadásával. Dr. Száz János igazgató Vrebovszki decemberben 50, januárban 34 forintos munkaegységgel biztatott bennünket. Februárban pedig tizenkettőt kaptunk. A főkönyvelőnő sorolja az idei eredményeket: — 1400 süldőnk van, még ezer malacot várunk az idén. A hízó átadási tervünk kétmillió forint, s már másfélmilliónál tartunk. Pedig 685 sertést még ezután adunk le. Van baromfitörzsünk, 22 ezer csirkét nevelünk. A tervezettnél 20 vagonnal több búzánk lett. Nem sok hiányzik 323 ezer forintos tej és a 394 ezer forintos tojás értékesítési terv teljesítéséből. Az elnök még hozzáteszi: — Jól fizet a burgonya és a dohány. A dohányunk 8 mázsa helyett 11-et ad holdanként. A kertészet is meghozza a magáét. Kétszáz hold maglucemánk is jónak ígérkezik. A szövetkezet túlteljesítette öntözési tervét eddig 804 holdjuk kapott mesterséges csapadéka Igaz. hogy öntöző brigádjaikat az aratáskor sem oszlatták fel. Hatalmas öntözött kuko ricatábla mellett állunk meg. A 2,5 méteres szárak két csövet is hoztak. Sűrű az állomány. Legalább 30 mázsát hoz májusi mor- zsoltban. — Háromszor árasztottuk. s mindig idejében. — magyarázza az elnök. , A kertészetben egyszerű megoldású hajtatóházat lát- tűnk. A három hajót 1.2 méterre a föld alá sü'y- ■ lyesztették, s alul fekvő kemencével fűtötték- Az itt nevelt paprikát márciusban kiültették a holland tápcserépben. A fél hold primőr ' paprikából 120 ezer forint : árbevétel volt. Szinte paprikafák nőttek az előnevelt növényekből. Pedig egyszerű. olcsó a megoldás. A hizlalda környéke virágerdő. A betonozott járdák szélén nyárfasor, szegfű és őszirózsa virít. \ gondozók ültették. Nyilván azért, mert kedvvel dolgoznak. A hatszázas hizlalda is szép tiszta. Az itt dolgozók februárban részben készpénz, részben munkaegység mellett kezdték a munkát. Huppauer Ignác május 1- , tői rátért a munkaegység plusz prémium bérezésre. Érdemes volt? — Azóta ezer forint pré miumot kaptam a ráhizla- lásért. Most már ők is bíznak A kocagondozók szintén, akik a tervenfelüli malacokból kaptak. Katona Imre zetoroe műtrágyáért indult a vasútállomásra, de feltartom néhány percre. — Lát-e változást az egyesülés óta? — Szervezettebb a munka. Sokan féltek, hogy nem lesz kenyerük — mondja ironikusan — Nem győzöm hordani az építőanyagot a tagoknak. Tavaly átépítettük a házunkat, aztán motorkerékpárt és ú' szobabútort vettünk. Iga:- az asszony is. meg a kislányom is itt dolgozik. — Maga mennyit keres? — A múlt hónapban 400' forintot,, s abból 2200-a' kézhezkaptam. Meggyőzően beszélnek az egyesült szövetkezet gazdái Látják a változást, az erősödést. Szeretik az elnököl, mert közülük való, s szavahihető ember. A 60 éves Gólya bácsi a szemébe is megmondja: — Ha jól viselkedsz, Boldi, nem váltunk le. Máthé László Közérdekű közlemény
