Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
I9B4. augusztus 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter nyilatkozata a lakosság fogyasztói igényeinek alakulásáról és az új vidéki könnyűipari üzemekről Támogatásra érdemes kezdeményezés Anyag, szerszám és műhely kellene A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste Nagy Józsefné könnyűipari minisztert a szakembereket es a fogyasztókat egyaránt érdeklő kérdéseket tett fel neki. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a válaszokat. KÉRDÉS: Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán sok szó esett — a belkereskedelmi miniszter beszámolója kapcsán — a kereskedelem és az ipar együttműködésétől, kapcsolataik további javításának szükségességéről, Hogyan látja ezt a kérdést a miniszternő? VÁLASZ: A könnyűipar és a belkereskedelem között évek óta kielégítő kapcsolat alakult ki. A tervezés időszakában immár egy évtizede közös programtárgyalásokat folytatunk. Ezek során megállapítjuk, hogy mit gyártunk és mit szállítunk a belföldi fogyasztóknak. Ha szűk kapacitásról vagy hiánycikkről van szó, szinte gyártmányonként határozunk. Ugyanúgy megállapodunk például abban is. hogy a szezoncikkeket, vagy az új gyártmányokat milyen ütemben szállítjuk. Ezeken a tárgyalásokon beszéljük meg a minőségjavító intézkedéseket, a csomagolás fejlesztését, hogy a jó minőségű áru szebb köntösben kerüljön a vevő elé. Az éves terv végrehajtása során igyekszünk az ipari és a kereskedelmi vállalatok között közvetlen kapcsolatot kiépíteni. A kereskedelmi szakemberek a piackutatásokon, az árubemutatókon tapasztalt jogos igényeket közvetlenül a vállalatokhoz továbbíthatják. Mi természetesen igyekszünk éves terveinket — tekintetbe véve anyagkészleteinket és kapacitásunkat — a vevők kívánságai szerint rugalmasan megváltoztatni. Mód van arra tehát, hogy szükség esetén eltérjünk éves megállapodásainktól is. Mindez persze, nem jelenti azt — mint ahogy az országgyűlésen elhangzott referátumból és a hozzászólásokból is kitűnt —, hogy a kereslet és a kínálat, a termelés és a fogyasztás teljes összhangját már megteremtettük. Ezt még sok tényező gátolja, így az ipar anyagellátási nehézségei, a kereskedelem nem mindig helyes keresletfelmérése, az ipar egyenlőtlen szállítása, az új gyártmányok nehézkes bevezetése, de igen jelentősen korlátozza a szükségletek megfelelő kielégítését a raktárhiány is. A Könnyűipari Minisztérium Kollégiuma éppen az elmúlt hetekben tárgyalta a gyártmányfejlesztési intézkedéseket; az új gyártmányok bevezetésével és a gyártmányfejlesztés irányításával kapcsolatos minisztériumi feladatok rendjét. A cél az volt, hogy az új gyártmányok körüli huzavonát megszüntessük és anyagilag is érdekeltté tegyük a vállalatokat új termékek gyártásában. A minisztérium kezdeményezésére a vállalatok hosszabb, féléves és éves szállítási szerződéseket kötnek a belkereskedelemmel és ezáltal is segítik a fo- lyamatos áruellátást. Ezek a szerződések megakadályozzák, hogy alapvető, nél- küjözheteüen könnyűipari fogyasztási cikkekben, például szandálokban, bizony os fajta ruhaneműekben, ingekben, gyermekcipőkben stb. hiány lépjen fel. KÉRDÉS: A gazdasági tárcák közül a könnyűiparnak van a legközvetlenebb kapcsolata, a lakossággal. A fogyasztói kívánságok, a divat alakulása befolyásolja az ipart, az pedig — áruin keresztül — ízlésalkotó hatással van a vevőkre, a közönségre. Egészségesen alakul-e ez a két folyamai? VÁLASZ: A könnyűiparnak nincs olyan közvetlen kapcsolata a lakossággal, mint a kereskedelemnek, ahol az eladó naponta találkozik a vevővel. Amikor azonban használatba kerülnek a könnyűipar termékei, azok jó vagy rossz minősége szabja meg a fogyasztónak az iparról kialakult véleményét. A könnyűipari cikkek jó minősége mindennapi életünkben okozhat örömet, de hibái bosszúságot is. A fogyasztók véleménye, kívánsága befolyásolja az ipar termelését. hiszen nem célunk raiktárra termelni, sőt szigorú jogszabály van arra, hogy vállalataink csak előre megrendelt árut termelhetnek. A divat alakulása — vagy azt is mondhatnánk, szeszélye — befolyásolja az ipar termelését, ha nálunk nem is annyira, mint a kapitalista országokban. Mi magunk is igyekszünk a divatot befolyásolni, az emberek ízlését és szépérzékét nevelni. Több éve működik a tárcán belül a divattanács, újabban a gyártmányfejlesztési és divatbizottság. A bizottság félévenként kiadott, a közös vita alapján kialakult, a divatirányzatot összefoglaló könyve szabad utat mutat mind a nagyvállalatok divattervezőinek, mind a tanácsi vállalatoknak és a kereskedelemnek is. Az utolsó években sok volt a panasz, hogy a különleges méretű vásárlók nem találtak megfelelő ruházati cikkeket. Ennek a hiánynak pótlására a Ruházati Mintatervező Vállalat 1962 óta gyűjti az adatokat, hogy a megfelelő méretezést kialakítsa. 53 000 férfit, nőt, leányt mértók meg és a részletesen kidolgozott mérettáblázat 88 férfi. 92 női, 96 leány és 102 fiú testalkatának megfelelő méretet alakított ki. Ennek alapján kon fékei óválla tataink már különböző méretállású ruházati cikkeket gyártanak, hogy minden igényt kielégíthessenek. KÉRDÉS: Milyen tapasztalatai vannak a mmiszte- niumnak a vidéki lakosság fogyasztói igényeinek alakulásáról a könnyűipar szempontjából? VÁLASZ: Ma már a televízió. a rádió, a kultúrházak hálózatának fejlődése, a közlekedés javulása következtében a falusi lakosság gyorsan reagál a változásokra, és ezért nem évek, hónapok, hanem napok kérdése, hogy a városban tért hódító, új alapanyagú, divatos cikkeket falun is keressék. A nagy lakásépítkezések nyomán falun is átalakult a lakás- kultúra. Mi nemcsak számolunk ezzel a változással, hanem segítjük is a falusi lakosság ilyen irányú fejlődését. — Az elmúlt években és az idén 16 nagy vidéki városban tartott többnapos divatbemutatót, a Ruházati Mintatervező Vállalat, többízben ízlésnevelő előadásokkal egybekötve. A vidéki áruházak és szövetkezeti boltok programjában gyakran szerepelnek lakberendezési kiállítások is. A fejlődés arra vezetett, hogy — egy-két, a mező- gazdasági munkát érintő cikket kivéve — ma már nem gyártunk mást a falusi és mást a városi lakosságnak. — A Ruházati Mintatervező Vállalat rendszeresen foglalkozik mezőgazdasági munkaruha tervezésével, és a KGST keretén belül működő öltözködési állandó bizottság munkájában is fontos témaként szerepel a mezőgazdasági munkaruha. — 1962—63-ban férfi mezőgazdasági gépkezelőknek, tehenészeknek, női kertészeti dolgozóknak terveztek téli-nyári öltözéket és készítettek munkaruhát, általános mezőgazdasági munkához. KÉRDÉS: Az ipartelepülés aránytalanságaiimk felszámolása hosszabb távra szóló fontos kormányzati feladat. A vidék — részben teljesen új, részben fővárosi üzemek áttelepítése révén — egyre több ipari gyárat, üzemet kap. Mi a helyzet e téren a könnyűipari tárca szempontjából? A tervek szerint hol épül (vagy nyílik meg) jövőre, illetve a közeli egy-két esztendőben és milyen gyártási profillal, könnyűipari üzem? VÁLASZ: Iparosítási programunkban, új üzemegységek létesítésében. — üzembővítésben már eddig is érvényesült az az irányzat, hogy a vidéket munkaalkalommal kell ellátni. Ilyen elgondolás alapján létesült a ceglédi, békéscsabai, szentesi, bácsalmási és ózdi ruhagyári telep. Ezzel a céllal indítottuk meg a Győri Kötőttkesz- tyűgyár. a celldömölki. a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat A 7. sz. AKÖV jászberényi telepének kapujában Kiss Pál József garázsmesterrel ismerkedtem meg. — Az újító műhelyt keresem — mondtam. — Szívesen oda kalauzolom. Az udvaron katonás sorban álltak a javításra váró gépkocsik. Itt-ott szerelők tűntek fel, olajos ruhájukon meg-megcsillant a napfény. Az egyik a Zetor nyergébe ült, indított s hosszú percekig keringett a műhelyek mentén. Próbálgatta a féket, a sebességváltót, fülelte a motor munkáját. — Ez a műhely — nyitott be egy kis, hűvös helyiségbe kísérőm. Satupad, köszörű és hegesztőgép és néhány lakatosszerszám — ennyiből áll a felszerelés. Mást vártam. Valamivel többet, korszerűbbet. Ezt a gondolatomat közöltem is. Ádám Ferenc egy rugó- szemhajlító berendezésen dolgozott. Abbahagyta a hegesztést, feltápászkodott, nyújtózott egyet s csak aztán szólalt meg. — Hát bizony még elég szegényesen vagyunk. Talán az idén kapunk esztergagépet is. Utasi Lajos üzemmérnök is betévedt a műhelybe. Szebenyi István csoportvezetőt kereste, s mivel nem találta, ment is volna. Megállítottam s arra kértem, tájékoztasson erről a munkáról. —• Ebben a műhelyben a vállalatunknál benyújtott újítások kivitelezésére és sokszorosítására kerül sor Egyelőre azonban szinte kizárólag a már bevezetett újítások mintadarabjait sokszorosítjuk. Lényegében a műszaki eredmények terjedését segítjük elő. — Más közlekedési vállalat ilyen természetű megbízásának is eleget tehetnek? — Igen. Eddig Kecskemétnek, Szombathelynek dolgoztunk és továbbra is vállalunk újítás-kivitelezést. — Természetesen, ha azokat mi is alkalmazhatjuk, a rendelkezések figyelembevételével saját területünkön bevezetjük. Sokszorosítás után ezt a vállalat igazgatója el is rendelheti. A kis műhely március óta dolgozik újításokon. — Készítettek már kitámasztó ékeket, hidraulikus emelőhöz célszerszámokat, alkatrész mosót, akkumulátoros infralámpát. Az újíszekszárdi, a Pécsi Kesztyűgyár siklósi, a Szombat- helyi Cipőgyár körmendi teleoét. Az idei és a harmadik ötéves tervünkben előirányzott mintegy 40 új létesítmény zöme is vidéki lesz. Épül 790 milliós költséggel a Dunaújvárosi Papírgyár, — a közeljövőben kezdik el — 150 milliós költséggel — a Nagylaki Bútorlapgvár építését. — Ugyancsak bútorlapgyártó üzem létesül majd Fenékpusztán és Nyíregyházán. A nagy üzembővítések is legnagyobb részt vidéken történnek. Több mint 400 millió forintot költünk a Szegedi Textilművek bővítésére és mintegy 70 millió forintos költséggel korszerűsítjük a Szegedi Kenderfonógyárat. Sorolhatnánk tovább a terveinkben szereplő nyomdák. papírgyárak, és egvéb iparágakhoz tartozó üzemek bővítését, létesítését, amelyek mind a vidéki dolgozók jobb életkörülményeit biztosítják; azzal is. hogy munkaalkalmat adnak s azzal is. hogy termékeik a város és a falu árubőségét szolgálják. — fejezte be a Központi Sajtószolgálatnak adott nyilatkoztát i Nagv Józsefné könnyűipari I miniszter. tók örülnek a legjobban, hiszen töprengéseik itt öltenek testet. Néhányan bejárnak a műhelybe, s maguk is részt vesznek a munkában. Szórakozásból. Néhány napja ankéton beszélték meg a műhely fennállása óta szerzett tapasztalatokat. Hasznos és érdekes délután volt az Tóth László szerint is, aki szintén az újítóműhely dolgozója. Civilben ismert gokart versenyző, most éppen a pécsi erőpróbára készül, javítgatja a kis törpét. Való igaz, hogy márciusban okosat gondoltak ki: létrehozták ezt a kis újítóAz ajtón tábla: rézműves műhely. Pent azonban egyetlen rézműves sincs. Hegesztők vannak, jobban mondva csőszerelőik-. Kérdeztem, mit jelent akkor a tábla. — Régi az. Akikor kerülhetett oda, amikor a gyár épült. Hacsak... — gondolkozott a kérdezett. — Bagdi Lajos, öt keresse meg. A főzőállomáson egy létrán állva csövet hegesztett. — Rézművest keres? — kérdezte. — Igaz annak szabadultam 1951-ben, de azóta is csőszerelőként dolgozom. Még a szerszámokkal sem vagyok teljesen tisztában. De a mesterem, akinél szabadultam, az rezes. Az öreg Reichald Nándor. — Dolgozik még? — Nyugdíjas, a telepen lakik. A telepről vissza kellett mennem a cukorgyárba, mert az öreg dolgozott Ahogyan szokta. Minden hónapban hét napot. A szállítószalag javítórészlegénél találtam. Rövidre nyírt hófehér baiuszú, kedves nagypapa arcú ember Reichald Nándor. Készségesen mesélni kezdett. — Igen, én rézműves vagyok. 1914-ben kaptam segédlevelet Mezőhegyesen, Az állami ménesbirtokon kilenc szeszgyár volt. Ott dolgoztam. — Szép szakma? — Nagyon szép, de egyre ismeretlenebb. Szerettem is nagyon, de a technika fejlődése kiszorítja a rezet. Krétát fogott és egy vaskamrát. Mert ez még nem műhely. Az anyag- és szerszamhiány miatt' néha két hétig is a futón dolgoznak Ádám Ferencék. Szóval nagyon jó kezdeményezés született s valósult meg. De ez kevés. A fejlesztésre is futja az erőből. Forgácsológépek kellenek, finom szerszámok és több hely. Persze a 7. sz. AKÖV vezetői szintén jó ügynek tartják ezt az újító-részleget. S ha még egy kicsit hathatósabban is támogatják, akkor lesz ám az újítókamrából korszerűen felszerelt, tágas, világos újító műhely. — f. p. — nappal előre teljes biztonsággal meg lehet határozni a párizsi időjárást”. Az előadás után a meteorológus 1 a házból kilépve észrevette, hogy szakad az eső. Ernyőt természetesen nem hozott magával. csökkentésével éven te mintegy kétszázezer forintot takarítanak meg A talaj mintavevő fúrót Zetor meghajtásra tervezték. A fúró segítségével többméteres mélységből is könnyűszerrel hozzák felszínre a talajmintákat. Az ágnyesés gépesítésével pedig évente mintegy százezer forintot takarítanak meg. lemezre rajzolni kezdett. — Kilenc méter magas szeszapprátok voltak. Tiszta vörösrézből. így nézett ki a belseje. Rajzolt és magyarázott. Egészen belemerült a visz- szaemlékezésbe. — És ezek a rézkalapok, amelyek a nyomást csökkentették. Háromnál többet nem tudott megcsinálni az ember. — Hogyan dolgozták * rezet? — A nyersanyagot fakalapáccsal kezdtük formálni. Azután különböző formájú kalapácsokkal keményítettük. Olyan simák voltak a szerszámaink, mint a tükör. De a réztárgy is olyan lett. — Mikor került a szolnoki cukorgyárba? — 1924 augusztusában. — A gyárban is dolgozott rézzel. — Nagyon keveset._ — Ahogy múltak az évek, egyre kevesebbet. Jöttek a rozsdamentes acélcsövek. Jött a művezető, Morav- szki Mihály. — Nándi bácsi a legjobb tanítómester akit eddig ismertem — mondta. — Nagyon sokat tanultunk tőle Én is. Csak az a baj, hogy egy hónapban már csak egy hetet van velünk. Nagyon hiányzik nekünk, mikor letelik az a hét nap és 6 elbúcsúzik. — Meddig jár még be Nándi bácsi? — kérdeztem — Sokáig. Kegyetlenül hosszú az a három hét amíg távol vagyok az üzemtől. — bj — METEOROLÓGIA ÓH! RÉZMŰVES MŰHELY, mester nélkül Paul-Emile Victor párizsi meteorológus nemrég előadást tartott a párizsi klimáról. Előadásában kijelentette: „A hozzánk érkező viharok szülőföldje Grönland. A grönlandi időjárás alapján nyolc Új gépek a nagyüzemi erdészetekben A Szolnok megye Állami Erdőgazdaságban több olyan új erdőművelő gépet alkalmaznak, amelyeket a gazdaság dolgozói szerkesztettek, illetve újítottak. Hónapok óta sikerrel alkalmazzák a pótkocsis rakodógépeket, amelyek fáradságos emberi munkát takarítanak meg. így a rakodási idő
