Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
IW4. augusztus 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 VASVÁRI ISTVÁN: Á KENYÉR A hamvas nyár már lassan elragyog; jönnek lompos őszi viharok; fellcgeken fenik már foguk. Szélben áll a szikár csordákul. Mi rejtezett, az ősz—tél rög alatt, mint a forrás, mint a gondolat: bűzamag, mely titkos éven át álmodta meg kalászos hadát... Azt a fénylő, hajló sereget, amely túlél fagy-fergcteget, íélő-dacban, fázva készülő, gyenge száron oly sokat tűrő... Milyen jel vagy, hajlongó kalász — annyi társsal rendületlenül állsz, ki megbújtál e nehéz föld telén, hogy testünk, vérünk része légy: kenyér! A negyvennyolcaic paragrafus BARABÁS LÁSZLÓ RAJZA Hlú&eufni Nagykun múzeum „T. BODNÁR PÉTER ÚRNAK, KARCZAG. — KELT 1896. ÁPRILIS 14." 5 A Magyar Nép♦ köztársaság biztosítja * az állampolgároknak 5 a művelődéshez való t jogot”. (A Magyar } Népköztársaság Al- { kotmánya.) Ezeket a szavakat másfél évtizeddel ezelőtt rögzítették papírra. S mint a többi jog esetében, az alkotmány ez esetben sem maradt puszta deklaráció. A művelődéshez való jog ezer hétköznapi cselekedetben realizálódott lehetőséggé, bizonyossággá. A művelődéshez való jog • deklarálása óta tettük általánossá az alsófokú oktatást, vezettük be a munkára való nevelést, ami azután a technikai műveltség szempontjából jelent igen sokat. 1959-től 1963-ig tehát öt év alatt hatszázzal nőtt a megyében tanító nevelők száma. S hogy ez mit jelent a kulturális fejlődés szempontjából, ‘ nem szükséges részleteznünk. — Többek között ez tette lehetővé a felnőttoktatás ki- terjesztését. S most, másfél évtized után az a kérdés vetődik fel: mennyire tudtunk élni a lehetőségekkel? Hogyan változott meg a nagy tömegek tudata, mennyiben éi-ezték, hogy ez a j'óg egyben állampolgári kötelesség is? Hogy ez a társadalom elvárja és megköveteli az emberektől: — akarjanak többek, akarjanak .értékesebbek lenni, mert máskülönben nem jutunk előre, megrekedünk. Fény és árnyék váltakozik azon a képen, amelyet e kérdés felvetésekor kapunk. És ha összehasonlíthatatlanul nagyobb is a fény, nem szabad elfelejtenünk, hogy az árnyék ellen küzdenünk kell, pillanatnyi szünet nélkül. A tudás fénye valóban nagyszerű tartományokat világít meg. Ma már több mint tizennégyezer a felnőttek iskoláit végzők száma. Körülbelül tízezerre tehető a megyében az az állandó gárda, amelyik aktív műkedveléssel, szakkörökben való részvétellel fejleszti tudását. Kialakultak az emberek kulturális érdeklődésének kielégítésére szolgáló új népművelési formák, a szakkörök, a klubok hálózata, ezrekre te- I hető azok száma, akik TIT-, j IBUSZ országjárások * során" | bovuenek és txTVftik föld- ! rajzi, történelmi, művészet- > történeti ismereteiket. Megnövekedett a mú- ■ zeumlátogatók száma is, a színház és mozi keve- ; sebb látogatóját pótolják azok a tízezrek, akik otthon, vagy a kultúrotthon televízióját nézve szívják magukba e csodálatos találmány által nyújtott tudást, színvonalas szórakozást. Hosszú oldalakra terjedne annak a bizonyítása, mit jelentett nekünk a „negyvennyolcas”, hogyan igyekeztünk a mindennapi élet gyakorlatában mindenki kincsévé tenni a marxista tartalmú műveltséget A következő évek feladata éppen az e területen még megmutatkozó, sötétben maradt részek megvilágítása. Hogv megszűntön az árnyék. Az tudniillik, hogy a legszélesebb törne- j gek tudatának fejlődése | még lassú. Az iskolázottság növekedése nem rejtheti el azt a tényt: még mindig nyolcvan százalékon felül van azoknak a felnőtteknek a száma a megyében, akik nem végezték él a nyolc általánost. Szívből örülünk annak a néhányszáz dolgozónak, akik az alapfokú tanfolyamokon megtanulták az írást és az olvasást, de ha arra gondolunk, hogy körülbelül nyolcezer még a negyven éven aluli analfabéta, korántsem lehetünk elégedettek. \ TIT évi jelentésében olvaSKattük, hogy nagymértékben emelkedett a művészeti-esztétikai előadások száma. Viszont még szabadon garáídálkodnak a fertőző gócok, a vásári kereskedők és zugügynökök, akik saját személyautóikon terjesztik a képzőművészeti giccset. Viszik a vásárokra az őzikés falvédőket, a fali háziáldásokat, amelynek még nagy a kelete, arra figyelmeztetve bennünket, hogy ezen a területen még csak a kezdeti lépéseknél tartunk. Jócskán van még tennivalónk az olvasással kapcsolatban. Elértük az ezer lakosra eierkétszáz kötet könyvtári könyvet. Az olvasók számával sincs okunk szégyenkeznünk. De vajon belenyugodhatunk-e abba, hogy éppen a mi életünket tükröző igényesebb művek iránt kisebb az érdeklődés, mint néhány favorizált klasszikus iránt? És ha már itt tartunk, falusi könyvesboltjaink megnövekedett forgalma mellett azt is kell látnunk, hógy a vásárlók között á tulajdonképpeni dolgozó parasztság képviseli a kisebbik részt. Hatalmas jövő áll a „negyvennyolcas” előtt. Üj iskolák épülnek a falvakban és a városokban. Az öt év alatt felavatott 17 művelődési otthont rövidesen hat újabb követi, tegyük hozzá célszerűbbek, szebbek, mint az eddigiek voltak. Tovább szélesítjük a felnőttoktatás hálózatát, új módszerekkel kísérletezünk az ismeretterjesztésben. A művészeti tömegmunkában évek szívós erőfeszítésével kiirtottuk a tematikai giccset. Most a minőségért indulunk harcba H. T, női nylon hálóinget vásárolták. Szép forgalommal büszkélkedhet az Állami Áruház is. Az egy hét alatt eladott áruk értéke 760 000 forint. Nem maradt le a versenyben a 39-es bolt sem — itt szerényebb keretek között, 190 000 forint értékben adtak el leértékelt árut. Külföldi csillagászok szolnoki előadásai Augusztus Wb* a TIT előadótermében a szolnoki TIT-Uránia csillagvizsgáló veltdégei előadást tartottak. A három vendég: B. Po- lesny C. Budejovicéből, Helmuth Busch a harthai csillagvizsgálóból és Rolf Heimlich rádiócsillagász Berlinből, rövid beszámolót tartottak munkásságukról. Ezután megtekintették a cukorgyár melletti csillagvizsgálót. amelynek munkájáról, felszereltségéről igen nagy elismeréssel nyilatkoztak. * Inka váTost találtak Peiuban Luis E. Caloarcel, a perui országos régészeti intézet elnöke bejelentette, hogy a legendás Vilcabamba Grande vidékén — 186 mér- földnyire Cuzeotól, II. Man- co utolsó inka császár menedékhelyétől — megtalálták egy inka város romjait. A város mintegy négyszer akkora. mint a nevezetes délperui Machu Pichu nevű feltárt inka település. Egy valóságos „múzeumi levelet” silabizálunk most itt a karcagi Nagykun múzeum irodájában, Bellon Tibor igazgatóval. Kortörténeti érdekessége van ennek a levélnek. A múzeum féltett kincse egy pompázatos nemesi banderista díszruha, és most néhány hete egyik öreg ház ládafiából ez a levél is előkerült. A régies helyesírással, nagy műgonddal cirkalma- zott sorokat bagdi Papp Sándor kir. közjegyző vetette papírra: „A vármegyei bandérium vezetősége és vezetője mél- tóságos Almássy Géza főispán úr azzal bízott meg, hogy Karczag, Kisújszállás, Kenderes, Madaras, Tisza Hoff és Tisza Bura bande- ristáinak Budapestre felvonulását rendezzem; a czélból hivatkozva a Főispán úr 1896. március 31-én keltezett körlevelére tisztelettel felkérem, hogy a hatósága kerületén tartózkodó banderistákat a következő utasítással, tájékoztatással és rendeléssel lássa el." (Eredeti helyesírással. szerk. megj.) A levél írója a továbbiakban részletezi Bodnár Péter uram tennivalóit. Mint a levélből kiderült, a karcagi banderisták is résztvettek a fővárosi milléniumi ünnepségeken, egyikőjük talán éppen abban a díszruhában, amelyet most itt a múzeumban őriznek. A megsárgult és az idők folyamán már kissé elmosódott írás szerencsés megfejtése után visszatérünk újra a jelenhez. Sőt egy kicsit nagyobbat is ugrunk az időben, és a jövő terveiről beszélgetünk Bellon Tibor igazgatóval. — Három éven belül talán már új helyünkre költözünk, a jelenlegi kórház épületébe — mondja, inkább óhaj, mint bizonyosságként, hiszen ki tudja, elkészül-e addigra az új karcagi kórház. A költözés reménye mindenesetre új feladatokat jelent munkájukban. Hozzákezdenek egy több éves tárgyi gyűjtőmunkához, és ez idő alatt a tárgyi emlékeket használat közben bemutató fényképek gyűjteményét is szeretnék megalapozni. Az igényes múzeumlátogató közönség nevelésére is gondolnak Karcagon. A művelődési házban még ebben a népművelési évadban a fiatalok részére néprajz szakkör indul. A résztvevők itt megismerkedhetnek majd a különböző népek életével, szokásaival és a néprajz- kutatás alapelemeivel. vállaltam ezt a feladatot, hiszen kapcsolatban van tanya-kutatói munkámmá is. — Milyen községekbe) végzett felmérést? — Szelevényen, Csépár, és Mezőhékhez tartozó ka- rasemlyéki tanyavilágban Itt találtam különben f legérdekesebb emléket, eg: régi tanyaépületet. Elbeszéléséből úgy vélem, hogy ennek a leletnek az érdekessége meg érdemli, hogy mai múzeu mi levelünk témája legyer. Az ősi alföldi háztípm az úgynevezett két osztást ház, amelynek egyik végé ben volt a konyha, a másít végében a tulajdonképpen ..ház”, a szoba. Ennek a ősi háztípusnak még sza badkéménye volt. Tovább fejlesztése a kamrával meg toldott úgynevezett három osztású ház, amilyen a ka- rasemlyéki tanya is. Ezer az épületen nyomon lehe' követni fejlődésének égés’ történetét. Eredetileg két- osztású ősi típus volt. ezí az is bizonyítja, hogy a főgerendája három részbő' áll. Fel lehet fedezni ben ne a szabadkémény nyomait is, hiszen kéménye még ma is csak részben zárt. Érdekes és régi a tetőszerkezete is, az úgynevezett szelemenes tető. Egy 76 éves magányos öregember lakja, elbeszéléseiből és egy „családi” biblia bejegyzéseiből a szakemberek arra következtetnek. hogy a tanya 1848 körül épülhetett. — A múzeum felajánlotta, hogy teljes felszerelésével együtt megveszi az épületet, a bácsi azonban nem akar megválni tőle — tájékoztat Szabó László. — A múzeumnak különben továbbra is szándékában áll, hogy egy régi tanyaépületet vásároljon. Ezér! kérjük az illetékes tanácsokat. hogy minden, körzetükben lebontásra ítélt tanyát jelentsenek be a múzeumrak. R. GMásodik félidő a szezonvégi kiárusításban Kiosztották a tsz-pályázat díjait A. TIT. a MÉSZÖV és a megyéT tanács mezőgazda- sági osztálya 1963-ban pályázatot hirdetett tsz mozgalommal foglalkozó monográfiák megírására. A pályázatot országos szervek értékelték és tegnap délelőtt 10 órakor a TIT klubjában ünnepélyesen átadták a 3000 forintos első díjat dr. Kiss Gézának Kisújszállásról és a harmadik díjat Cseppentő Miklósnak Szolnokról. Szurmay Sándor és Somogyváry Imre könyvjutalmat kapott. Somogy- váry Imre dolgozatát a TIT országos központja közzétételre javasolta a népművelési intézet számára. * Vizsgázó könyvtárosok E hó 25-én a Verseghy Könyvtárban tesznek vizsgát a nyáron Kisújszálláson tanfolyamot végzett községi könyvtárosok. A harminc "iatal könyvtáros az utóbbi hónapokban kapcsolódott be a munkába és „menetközben” szerzik meg a szakértelmet. Egy hét telt el a nagy nyári vásár időszakából. A megyeszékhely legnagyobb üzletei nagy forgalmat .bonyolítottak le. A 33-as áruház múltheti forgalma 650 000 forint volt. A leszállított áruk közül elsősorban a nyári cipőket és kartonruhákat, méteráruból a selymet és a kantont, kinfekcióáruból a férfi apacsgalléros inget és a Damjanich múzeum Az elmúlt hét végén fejezte be a Tiszazugban a népi műemlék épületek felmérését Szabó László, a múzeum munkatársa. Most ennek a munkának az eredményéről beszélgetünk. — Amint látom már készül a jelentés, a felmérés tapasztalatainak összegezése. Milyen program keretében került sor most a népi műemlékjellegű épületek számbavételére? — A VÁTI felkérésére kapcsolódott be múzeumunk ebbe az országos mozgalomba. Megadott szempontok szerint végeztük munkánkat és javaslatot kell tennünk a feltárt emlékek megvédésének és gyakorlati hasznosításának lehetőségeiről. Ez utóbbi természetesen az idegenforgalom szempontjából fontos területeket érinti elsősorban. Örömmel
