Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-09 / 159. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. július 9. Fogadás a Kremlben a katonai akadémiák végzett növendékei tiszteletére Hruscsov beszéde Ausztria egyelőre csak Bonn és Párizs támogatására számíthat közös piaci társulásánál Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa szerdán a Kremlben fogadást adott a szovjet katonai akadémiák idén végzett növendékei tiszteletére. A megjelentek viharos tapssal köszöntötték az elnökségben helyet- foglaló Hruscsovot, Kirilen- kót, Koszigint Mikojant, Podgornijt, Poljanszkijt, Svernyiket, Szuszlovot, Voronyint és más vezető személyiségeket A megnyitó beszédet Grecskó marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese mondotta. Utána Hruscsov szólalt fel. Szívélyes jókívánságait fejezte ki a katonai akadémiák idén végzett növendékeinek, köztük azoknak is. akik a szocialista testvér- országokból iratkoztak be a katonai akadémiákra és váltak most tanulmányaik befejeztével tisztekké. — Szivem mélyéből kívánom, mondotta — hogy év- ről-évre fejlődjék és erősödjék az összes szocialista államok fegyveres erőinek harcos közössége. — Ma már szemmellát- ható, — tette hozzá — hogy az ipari termelés mérvét tekintve hétéves tervünket túl fogjuk teljesíteni. Hruscsov rámutatott arra, hogy bizonyos enyhülés mutatkozik a nemzetközi feszültségben. Újabb győzelmeket aratott a szovjet külpolitika, amelynek célja a béke megszilárdítása és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése. — Amikor azt mondom — folytatta —, hogy mi ellenezzük a háboi 'tt, akkor az agresszív hódító háborúkra gondolok; — Vannak azonban más háborúk is, nemzeti felszabaditó háborúk, amelyeket az elnyomott népek vívnak elnyomóik, a gyarmatosítók és az imperialisták ellen. Az ilyen háborúkat mi igazságos, szent háborúnak tartjuk. Támogatjuk azokat a népeket, amelyek fegyvert ragadnak és így védelmezik függetlenségüket és szabadságukat. — Támogatásunk nem egyszerűen szavakban, hanem konkrét tettekben is megnyilvánul. A szovjet kormányfő megállapította, hogy még sok nemzetközi feszültség- góc van. E gócok azért veszélyesek, mert e térségekben tulajdonképpen helyi háborúk folynak, amelyek bizonyos körülmények között nagy konfliktusokká fajulhatnak, — sőt világégést idézhetnek elő. — Mi üdvözöljük az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek felszabadító harcát — mondta Hruscsov, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió Dél-Vietnam és Dél-Korea népeinek harcát is támogatja. Az agresszív imperialista hatalmak beavatkozása Laosz ügyeibe, veszedelmes következményekkel fenyegető háborút idézhet elő — jegvezte meg. Hruscsov ismételten hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió rokonszenvet érez azon arab népek iránt, amelyek nemzeti érdekeik védelmére keltek és függetlenségük megszilárdításáért küzdenek. A Szovjetunió együtt érez Észak- Kalimantán (Észak-Bomeo) népeinek felszabadító harcával is, s az indonéz és más népekkel egyetemben síkra száll a Malaysiával kapcsolatos neo-kolonialis- ta tervek ellen. Hruscsov ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok jogot formál Kuba szuveréni tásának megsértésére és behatol Kuba légiterébe. — Ha nem szűnnek meg ezek a cselkmények — jelentette ki — akkor ez a legkomolyabb következményekkel járhat a Karib- tenger térségében. Nem lehet elfogadni ezt a politikát, mert ez ragályos példa lehet az agresszív erők számára a világ más részeiben. A nagyhatalmaknak minden állammal kapcsoA jászsági példa (Folytatás a 1. oldalról) járás valamennyi községében; Sokat tettek a jászsági emberek azért, hogy gazdagabbá tegyék életüket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a tavalyi megyei községfej- lesztési versenyben Jászberény járás két községe helyezést nyert. A községek versenyében az első díjat Alattyán szerezte meg, míg Jászfelsőszent- györgy harmadik lett. Probléma természetesen itt is akad. Legfőbb, hogy az úgynevezett társadalmi munkás „törzsgárda” bővüljön. Hogy egyre újabbak és újabbak kapcsolódjanak be a községfejlesztési munkák végzésébe. De mind a tanácsok, mind a népfront bizottságok tudják; az embereket érdekeltté kell tenni a községfejlesztési tervek teljesítésében. — Mert csak így épülhet több járda; művelődési ház; S e felismerésből következik, hogy e tervüket is valóraváltják; Ezért állíthatjuk példának a megye valameny- nyi járása elé a jászberényieket. Nyugat-német kiadóhivatalban — Ezt az apróhirdetést kár feladaní, ilyen nics.„ latban a belügyekbe való be nem avatkozás politiká- , ját kell folytatniok. Ebben ! rejlik az igazi nemzetközi : biztonság záloga. Hruscsov kijelentette, í hogy a Szovjetunió szívesen látja a ciprusi kérdés meg- : oldását a görögök és tö- j rökök közötti barátság ! alapján. A görög dolgozók — munkások és parasztok — és a török dolgozók — j munkások és parasztok —, akik egy szigeten élnek, mindig meg tudnak férni egymással, sőt testvériesen í együtt tudnak élni és fejlődni kölcsönös megelégedésükre, ha nem fenyegeti őket kívülről jövő beavatkozás. — A német békeszerző- í dés hiánya és a háború be- , fejezése utáni problémák j rendezetlensége következtében veszélyes nemzetközi feszültség-góc áll fenn Európa szívében — jelentette ki Hruscsov. — E térségben nagymennyiségű haderő és fegyverzet összpontosul. A nyugatnémet re- vansisták mindinkább kulcspozíciókat töltenek be a NATO-ban és nukleáris fegyvert igyekeznek szerezni. Ezért a Szovjetunió halaszthatatlan feladatnak tartja a békeszerződés megkötését a két német állammal, és a nyugat-berlini kérdés ennek alapján való megoldását. Hruscsov hangsúlyozta, hogy ha az ellenség háborút robbant ki, akkor a Szovjetunió helyt áll jogaiért A Szovjetunió nem hagyja cserben barátait és szövetségeseit. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt szükségessé vált a szovjet hadiflotta fegyverzetének átalakítása. Meg kellett teremteni az atomtengeralattjáró flottát mondotta — és fegyveres erőnk, hadiflottánk is megkapta a félelmetes fegyvert. A Szovjetunió az utóbbi években létrehozta stratégiai nukleáris rakétahaderejét, amely a föld bármely pontján megsemmisítő módon vághat vissza az ellenségnek, ha az háborút idéz elő. Hruscsov kijelentette: minden támadási kísérlet a Szovjetunió ellen ugyanúgy dicstelenül és szégyenletesen végződhet, mint ahogyan Hitler számára végződött, de ennél rövi- debb idő alatt. (MTI) Az Európai Gazdasági Közösség Minisztertanácsa, kedden vita nélkül tudomásul vette az Ausztriai Társulásról eddig folytatott puhatolózó tárgyalásokról szóló jelentését és elhatározta: július végéig előkészítik a további előzetes tárgyalások anyagát. A valószínűleg július 29-én sorrakerülő tanácskozás kimenetelétől függ majd, — megbízza-e a miniszteri tanács az EGK főbizottságát az Ausztriai Társulásról folytatandó konkrét tárgyalások felvételével. — Osztrák sajtójelen tűsek szerint Bécs jelenleg csak Bonn és Párizs támogatására számíthat a tárgyalások mielőbbi megkezdésének kérdésében. Belgium és Hollandia nem lát okot a különösebb sietségre és az olasz álláspont — különös tekintettel a Dél-Tirol kérdésében támadt osztrák—olasz viszályra — ugyancsak tartózkodó. Nem kevésbé tartózkodónak lehet minősíteni vezető svájci politikusok állásfoglalását az Ausztriai-közös piac kérdésében. Amerikai elnökválasztás Kedden Scranton villám- látogatást tett Illinois államban. A vasúti sínek mentén felsorakozott ezreket arra próbálta buzdítani, hogy írjanak, táviratozzanak delegátusaiknak, mondják meg nekik, kit akarnak elnökjelöltnek. — Csaknem abban a percben, amikor egy Goldwatter- kortes záptojást vágott a kormányzóhoz, az egyik amerikai televízió-állomás közvetiteni kezdte filmre vett beszédét. Ugyanakkor Cabot Lodge volt saigoni nagykövet megérkezett San Francis- coba, kijelentvén, hogy Scrantonért végigjárt kor- tesútja Kansasban és Missouriban „rendkívül bátorító eredményeket hozott’ s úgy véli, a közvélemény nyomására a köztársaságpárti delegátusok Goldwatertől átállnak majd Scrantonhoz. A Scranton-féle úgynevezett mérsékeltek a San Francisko-i platform-bizottság ülésén egyelőre nem értek el semmit abban, hogy rávegyék a delegátusokat, jelentse ki alkotmányosnak a polgárjogi törvényt, bélyegezzék meg a szélsőséges mozgalmakat. Scrantonnak ma már igen halvány a reménye, hogy a polgárjogok kényes kérdésében Gold- watert a platform-bizottság „szorítójába” csalogatja. — Goldwater a törvény ellen szavazott; Elnökjelölt lesz a szélsőjobboldali Goid wafer? — Úgy gazdálkodjunk vele, hogy ez az egyik utolsó hidegháborús jelöltünk! „ Dollárhullánivasúi és embargó» dollármilliárdokat adtunk „MINDAZON problémák közül, amelyekkel az Egyesült Államok kormányának szembe kell néznie, nincs még egy, amely oly elképesztő lenne, és annyi nehézséget okozott volna, mint Amerikának a világ többi részével lebonyolított üzleteiből fakadó deficit, vagyis a fizetési mérleg hiánya.” Valóban kitűnő a New York Times e megfogalmazása. Tény, hogy az amerikai közvélemény az utóbbi időben mind jobban elképedt a külföldi fizetési deficit s annak folyománya, a krónikus aranykiáramlás miatt. Mert az amerikaiak elképedtek is, nemcsak aggódtak. Az óceán túlsó partján az utca embere hitetlen- kedve figyelte, miként lehetséges, hogy a gazdag Amerika trezorjaiból kifolyik az arany. A tételt az I US News and World Re- * port szerint így állítják fel: a háború után Nyugat-Eu- rópának, azok odaát, főleg a nyugatnémetek, jól megszedték magukat, mi pedig fizetési deficittel küzdünk, holott ma is mi viseljük a NATO-kiadások, meg a segélyezés terhének javát. Körülbelül 1957-ig az amerikai fizetési mérleg hiánya viszonylag csekély volt. Azóta a deficit éld három- milliárd dollárrá nőtt. — Persze, a szint időnként változik, a legutóbbi negyedévben a csökkenés meg is állt, de a hullámvasút- szerű ingadozás évek óta folytonosan lefelé vitt. Kétségtelenül elsősorban a,z említett okok miatt, amiatt, hogy az Egyesült Álfamok kormányai nagy csapatokat állomásoztatnak külföldön, fenntartják a költséges támaszpont rendszert. Így aztán hiába nagy az amerikai exportfelesleg,, hiába haladja meg mintegy négyöt milliárd dollárral az export az importot, az itt befolyt pénz elúszott a fegyver- és tőkekivitellel, valamint a turistaforgalommal kapcsolatos kiadásokon. A New York Times egy másik számában így vélekedett: „A legkülönbözőbb irányú meggyorsult tőkekiáramlás két egymással párhuzamosan érvényesülő okból fakad. Erősbödik az Egyesült Államokon kívüli világ gazdasága, különösen Nyugat- Európáé, és viszonylag lanyha a hazai gazdasági élet menete. Az amerikaiak tehát több pénzt keresnek, ha valamilyen formában külföldön ruházzák be dollárjaikat.” A hullámvasút némi felfelé haladása az elmúlt hónapokban az egyelőre elég halványan jelentkező nyugat-európai visszaesés és a viszonylag Osztrák csempészt ítélte* el Franz Macher, 22 éves bécsi főiskolai hallgató 1962 decemberétől 1964 március közepéig turistaként töb alkalommal járt Magyarországon. — ŰtjaiE' több mint 80 000 forint értékű csempészárut hozott be az országba. Ezeket nagyobbrészt Szegfi Ernő 72 éves, volt kisiparos, kisebb részben pedig Kollá- nyi Pétemé, 69 éves telefonkezelő útján értékesítette. A kapott pénzen Szegfi Ernőtől, valamint Kösztenbaum Sándomé 63 éves nyugdíjastól és Gergely Nándorné, 67 éves volt műkereskedőtől műtárgyakat vásárolt, • s azokat engedély nélkül kivette az országból. A műtárgyak megszerzésében segített Kollányi Péterné is, aki ezenkívül 8000 forint készpénzt adott át a fiatalembernek. Ezenkívül Franz Macher Kösztenbaum Sán- dorné megbízásából ezüsttömböket vitt ki az országból. Az ellenértéket a megbízó később személyesen vette fel Bécsben, az összeget ott takarékbetétbe helyezte, s itthon nem jelentette be. A sorozatos visszaélésekre végülis fény derült, mert ez év tavaszán leleplezték Franz Machert, amikor 6100 forint készpénzt és 18 000 forint értékű csempészárut hozott magával; A központi kerületi bíróság vámbűntettért és üzletszerűen elkövetett devizabűntettért 10 hónapi szabadságvesztésre Ítélte Franz Machert, s elrendelte, hogy a büntetés letöltése után utasítsák ki az országból. Szegfit Ernőt — tekintettel büntetett előéletére — egy évi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Kollányi Pétemét és Kösztenbaum Sándomét — figyelembe véve korukat, betegségüket és büntetlen előéletüket — öt-öt hónapi felfüggesztett szabadság- vesztésre, Gergely Nán- dornét pedig 1000 forint pénzbüntetésre ítélték: A bíróság ezenkívül elrendelte a lefoglalt műtárgyak, csempészáruk, készpénz és takarékbetétkönyv elkobzását, Franz Machert, Kollányi Péternét és Szegfi Ernőt pedig kötelezte, hogy egyenként 5000 forintot fizessenek az el nem kobozható értékek részbeni megtérítésére; — .............- - ~ ‘" é lénk amerikai üzletmenet következménye. Ügy tűnik, az amerikai tőkéseknek kezd levésbé hasznos lenni az óceán túlsó partján beruházott dollár. Ám ma ez még csak egy világosabb folt a beborult égen. Az amerikai aranytartalék törvényszerűen csökkent az elmúlt évtized során, hezzáigazodva a tőkés világban végbement erőváltozásokhoz. A lényeg az, hogy pár év óta a tartalék mil- liárdokka! maradt alatta a külföld rövidlejáratú követeléseinek. Az adósságnak és a fedezetnek ez a feszültsége izgatja az amerikai kormányt és közvéleményt. KÉT GYÓGYSZER — a valutaellenőrzés bevezetése és a dollár leértékelése — tabu. Hiszen a tőkés világ egész pénzügyi mechanizmusa a dollárra támaszkodik. Ez persze azt is jelenti, hogy ha az amerikai passzív fizetési szaldó folytán a külföld, felgyülemlett dollárjaiért, netán egycsapásra aranyat kéme a megcsappant amerikai készletből, igazi égszaka-