Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-09 / 159. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. július 9. Fogadás a Kremlben a katonai akadémiák végzett növendékei tiszteletére Hruscsov beszéde Ausztria egyelőre csak Bonn és Párizs támogatására számíthat közös piaci társulásánál Az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa szerdán a Kremlben fogadást adott a szovjet katonai akadémiák idén végzett növendékei tiszteletére. A megjelentek viharos tapssal köszöntöt­ték az elnökségben helyet- foglaló Hruscsovot, Kirilen- kót, Koszigint Mikojant, Podgornijt, Poljanszkijt, Svernyiket, Szuszlovot, Voronyint és más vezető személyiségeket A megnyitó beszédet Grecskó marsall, a honvé­delmi miniszter első helyet­tese mondotta. Utána Hrus­csov szólalt fel. Szívélyes jókívánságait fejezte ki a katonai akadé­miák idén végzett növendé­keinek, köztük azoknak is. akik a szocialista testvér- országokból iratkoztak be a katonai akadémiákra és váltak most tanulmányaik befejeztével tisztekké. — Szivem mélyéből kívá­nom, mondotta — hogy év- ről-évre fejlődjék és erő­södjék az összes szocialista államok fegyveres erőinek harcos közössége. — Ma már szemmellát- ható, — tette hozzá — hogy az ipari termelés mérvét tekintve hétéves tervünket túl fogjuk teljesíteni. Hruscsov rámutatott ar­ra, hogy bizonyos enyhülés mutatkozik a nemzetközi feszültségben. Újabb győ­zelmeket aratott a szovjet külpolitika, amelynek célja a béke megszilárdítása és a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­élése. — Amikor azt mondom — folytatta —, hogy mi el­lenezzük a háboi 'tt, akkor az agresszív hódító hábo­rúkra gondolok; — Vannak azonban más háborúk is, nemzeti felszabaditó hábo­rúk, amelyeket az elnyo­mott népek vívnak elnyo­móik, a gyarmatosítók és az imperialisták ellen. Az ilyen háborúkat mi igazsá­gos, szent háborúnak tart­juk. Támogatjuk azokat a népeket, amelyek fegyvert ragadnak és így védelmezik függetlenségüket és szabad­ságukat. — Támogatásunk nem egyszerűen szavakban, hanem konkrét tettekben is megnyilvánul. A szovjet kormányfő megállapította, hogy még sok nemzetközi feszültség- góc van. E gócok azért ve­szélyesek, mert e térségek­ben tulajdonképpen helyi háborúk folynak, amelyek bizonyos körülmények kö­zött nagy konfliktusokká fa­julhatnak, — sőt világégést idézhetnek elő. — Mi üdvözöljük az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai népek felszabadító harcát — mondta Hruscsov, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió Dél-Vietnam és Dél-Korea népeinek harcát is támogatja. Az agresszív imperialista hatalmak be­avatkozása Laosz ügyeibe, veszedelmes következmé­nyekkel fenyegető háborút idézhet elő — jegvezte meg. Hruscsov ismételten hang­súlyozta, hogy a Szovjet­unió rokonszenvet érez azon arab népek iránt, amelyek nemzeti érdekeik védelmére keltek és füg­getlenségük megszilárdítá­sáért küzdenek. A Szovjet­unió együtt érez Észak- Kalimantán (Észak-Bomeo) népeinek felszabadító har­cával is, s az indonéz és más népekkel egyetemben síkra száll a Malaysiával kapcsolatos neo-kolonialis- ta tervek ellen. Hruscsov ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok jogot formál Ku­ba szuveréni tásának meg­sértésére és behatol Kuba légiterébe. — Ha nem szűnnek meg ezek a cselkmények — je­lentette ki — akkor ez a legkomolyabb következmé­nyekkel járhat a Karib- tenger térségében. Nem le­het elfogadni ezt a politi­kát, mert ez ragályos példa lehet az agresszív erők szá­mára a világ más részei­ben. A nagyhatalmaknak minden állammal kapcso­A jászsági példa (Folytatás a 1. oldalról) járás valamennyi közsé­gében; Sokat tettek a jászsági emberek azért, hogy gaz­dagabbá tegyék életüket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a tavalyi megyei községfej- lesztési versenyben Jász­berény járás két községe helyezést nyert. A közsé­gek versenyében az első díjat Alattyán szerezte meg, míg Jászfelsőszent- györgy harmadik lett. Probléma természete­sen itt is akad. Legfőbb, hogy az úgynevezett tár­sadalmi munkás „törzs­gárda” bővüljön. Hogy egyre újabbak és újabbak kapcsolódjanak be a köz­ségfejlesztési munkák végzésébe. De mind a ta­nácsok, mind a népfront bizottságok tudják; az embereket érdekeltté kell tenni a községfejlesztési tervek teljesítésében. — Mert csak így épülhet több járda; művelődési ház; S e felismerésből következik, hogy e tervü­ket is valóraváltják; Ezért állíthatjuk pél­dának a megye valameny- nyi járása elé a jászbe­rényieket. Nyugat-német kiadóhivatalban — Ezt az apróhirdetést kár feladaní, ilyen nics.„ latban a belügyekbe való be nem avatkozás politiká- , ját kell folytatniok. Ebben ! rejlik az igazi nemzetközi : biztonság záloga. Hruscsov kijelentette, í hogy a Szovjetunió szívesen látja a ciprusi kérdés meg- : oldását a görögök és tö- j rökök közötti barátság ! alapján. A görög dolgozók — munkások és parasztok — és a török dolgozók — j munkások és parasztok —, akik egy szigeten élnek, mindig meg tudnak férni egymással, sőt testvériesen í együtt tudnak élni és fej­lődni kölcsönös megelége­désükre, ha nem fenyegeti őket kívülről jövő beavat­kozás. — A német békeszerző- í dés hiánya és a háború be- , fejezése utáni problémák j rendezetlensége következ­tében veszélyes nemzetközi feszültség-góc áll fenn Eu­rópa szívében — jelentette ki Hruscsov. — E térség­ben nagymennyiségű had­erő és fegyverzet összpon­tosul. A nyugatnémet re- vansisták mindinkább kulcspozíciókat töltenek be a NATO-ban és nukleáris fegyvert igyekeznek sze­rezni. Ezért a Szovjetunió halaszthatatlan feladatnak tartja a békeszerződés meg­kötését a két német ál­lammal, és a nyugat-berlini kérdés ennek alapján való megoldását. Hruscsov hangsúlyozta, hogy ha az ellenség hábo­rút robbant ki, akkor a Szovjetunió helyt áll jogai­ért A Szovjetunió nem hagyja cserben barátait és szövetségeseit. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt szükséges­sé vált a szovjet hadiflot­ta fegyverzetének átalakí­tása. Meg kellett terem­teni az atomtengeralattjáró flottát mondotta — és fegyveres erőnk, hadiflot­tánk is megkapta a félel­metes fegyvert. A Szovjet­unió az utóbbi években létrehozta stratégiai nuk­leáris rakétahaderejét, amely a föld bármely pont­ján megsemmisítő módon vághat vissza az ellenség­nek, ha az háborút idéz elő. Hruscsov kijelentette: minden támadási kísérlet a Szovjetunió ellen ugyan­úgy dicstelenül és szégyen­letesen végződhet, mint ahogyan Hitler számára végződött, de ennél rövi- debb idő alatt. (MTI) Az Európai Gazdasági Közösség Minisztertanácsa, kedden vita nélkül tudo­másul vette az Ausztriai Társulásról eddig folyta­tott puhatolózó tárgyalá­sokról szóló jelentését és elhatározta: július végéig előkészítik a további elő­zetes tárgyalások anyagát. A valószínűleg július 29-én sorrakerülő tanácskozás ki­menetelétől függ majd, — megbízza-e a miniszteri tanács az EGK főbizottsá­gát az Ausztriai Társulás­ról folytatandó konkrét tárgyalások felvételével. — Osztrák sajtójelen tűsek szerint Bécs jelenleg csak Bonn és Párizs támogatá­sára számíthat a tárgya­lások mielőbbi megkezdé­sének kérdésében. Bel­gium és Hollandia nem lát okot a különösebb sietség­re és az olasz álláspont — különös tekintettel a Dél-Tirol kérdésében tá­madt osztrák—olasz vi­szályra — ugyancsak tar­tózkodó. Nem kevésbé tartózkodó­nak lehet minősíteni veze­tő svájci politikusok állás­foglalását az Ausztriai-kö­zös piac kérdésében. Amerikai elnökválasztás Kedden Scranton villám- látogatást tett Illinois ál­lamban. A vasúti sínek mentén felsorakozott ezre­ket arra próbálta buzdíta­ni, hogy írjanak, távira­tozzanak delegátusaiknak, mondják meg nekik, kit akarnak elnökjelöltnek. — Csaknem abban a percben, amikor egy Goldwatter- kortes záptojást vágott a kormányzóhoz, az egyik amerikai televízió-állomás közvetiteni kezdte filmre vett beszédét. Ugyanakkor Cabot Lod­ge volt saigoni nagykövet megérkezett San Francis- coba, kijelentvén, hogy Scrantonért végigjárt kor- tesútja Kansasban és Missouriban „rendkívül bátorító eredményeket ho­zott’ s úgy véli, a közvé­lemény nyomására a köz­társaságpárti delegátusok Goldwatertől átállnak majd Scrantonhoz. A Scranton-féle úgyne­vezett mérsékeltek a San Francisko-i platform-bi­zottság ülésén egyelőre nem értek el semmit ab­ban, hogy rávegyék a de­legátusokat, jelentse ki al­kotmányosnak a polgárjo­gi törvényt, bélyegezzék meg a szélsőséges moz­galmakat. Scrantonnak ma már igen halvány a remé­nye, hogy a polgárjogok kényes kérdésében Gold- watert a platform-bizottság „szorítójába” csalogatja. — Goldwater a törvény el­len szavazott; Elnökjelölt lesz a szélsőjobboldali Goid wafer? — Úgy gazdálkodjunk vele, hogy ez az egyik utolsó hidegháborús jelöltünk! „ Dollárhullánivasúi és embargó» dollármilliárdokat adtunk „MINDAZON problémák közül, amelyekkel az Egye­sült Államok kormányának szembe kell néznie, nincs még egy, amely oly elké­pesztő lenne, és annyi ne­hézséget okozott volna, mint Amerikának a világ többi részével lebonyolított üzleteiből fakadó deficit, vagyis a fizetési mérleg hiánya.” Valóban kitűnő a New York Times e meg­fogalmazása. Tény, hogy az amerikai közvélemény az utóbbi időben mind jobban elképedt a külföldi fizetési deficit s annak folyománya, a krónikus aranykiáramlás miatt. Mert az amerikaiak elképedtek is, nemcsak ag­gódtak. Az óceán túlsó part­ján az utca embere hitetlen- kedve figyelte, miként le­hetséges, hogy a gazdag Amerika trezorjaiból kifo­lyik az arany. A tételt az I US News and World Re- * port szerint így állítják fel: a háború után Nyugat-Eu- rópának, azok odaát, főleg a nyugatnémetek, jól meg­szedték magukat, mi pedig fizetési deficittel küzdünk, holott ma is mi viseljük a NATO-kiadások, meg a segélyezés terhének javát. Körülbelül 1957-ig az ame­rikai fizetési mérleg hiánya viszonylag csekély volt. Az­óta a deficit éld három- milliárd dollárrá nőtt. — Persze, a szint időnként változik, a legutóbbi ne­gyedévben a csökkenés meg is állt, de a hullámvasút- szerű ingadozás évek óta folytonosan lefelé vitt. Két­ségtelenül elsősorban a,z említett okok miatt, amiatt, hogy az Egyesült Álfamok kormányai nagy csapatokat állomásoztatnak külföldön, fenntartják a költséges tá­maszpont rendszert. Így aztán hiába nagy az ame­rikai exportfelesleg,, hiába haladja meg mintegy négy­öt milliárd dollárral az ex­port az importot, az itt befolyt pénz elúszott a fegyver- és tőkekivitel­lel, valamint a turistafor­galommal kapcsolatos ki­adásokon. A New York Times egy másik számában így vélekedett: „A legkü­lönbözőbb irányú meg­gyorsult tőkekiáramlás két egymással párhuzamosan érvényesülő okból fakad. Erősbödik az Egyesült Ál­lamokon kívüli világ gaz­dasága, különösen Nyugat- Európáé, és viszonylag lanyha a hazai gazdasági élet menete. Az amerikaiak tehát több pénzt keresnek, ha valamilyen formában külföldön ruházzák be dol­lárjaikat.” A hullámvasút némi felfelé haladása az elmúlt hónapokban az egyelőre elég halványan je­lentkező nyugat-európai visszaesés és a viszonylag Osztrák csempészt ítélte* el Franz Macher, 22 éves bécsi főiskolai hallgató 1962 decemberétől 1964 március közepéig turista­ként töb alkalommal járt Magyarországon. — ŰtjaiE' több mint 80 000 forint ér­tékű csempészárut hozott be az országba. Ezeket nagyobbrészt Szegfi Ernő 72 éves, volt kisiparos, ki­sebb részben pedig Kollá- nyi Pétemé, 69 éves te­lefonkezelő útján értékesí­tette. A kapott pénzen Szegfi Ernőtől, valamint Kösztenbaum Sándomé 63 éves nyugdíjastól és Ger­gely Nándorné, 67 éves volt műkereskedőtől mű­tárgyakat vásárolt, • s azo­kat engedély nélkül ki­vette az országból. A mű­tárgyak megszerzésében se­gített Kollányi Péterné is, aki ezenkívül 8000 forint készpénzt adott át a fiatal­embernek. Ezenkívül Franz Macher Kösztenbaum Sán- dorné megbízásából ezüst­tömböket vitt ki az ország­ból. Az ellenértéket a megbízó később személye­sen vette fel Bécsben, az összeget ott takarékbetét­be helyezte, s itthon nem jelentette be. A sorozatos visszaélésekre végülis fény derült, mert ez év tava­szán leleplezték Franz Machert, amikor 6100 fo­rint készpénzt és 18 000 forint értékű csempészárut hozott magával; A központi kerületi bí­róság vámbűntettért és üz­letszerűen elkövetett de­vizabűntettért 10 hónapi szabadságvesztésre Ítélte Franz Machert, s elren­delte, hogy a büntetés le­töltése után utasítsák ki az országból. Szegfit Ernőt — tekintettel büntetett elő­életére — egy évi szabad­ságvesztésre ítélte a bíró­ság. Kollányi Pétemét és Kösztenbaum Sándomét — figyelembe véve korukat, betegségüket és büntetlen előéletüket — öt-öt hónapi felfüggesztett szabadság- vesztésre, Gergely Nán- dornét pedig 1000 forint pénzbüntetésre ítélték: A bíróság ezenkívül elrendel­te a lefoglalt műtárgyak, csempészáruk, készpénz és takarékbetétkönyv elkobzá­sát, Franz Machert, Kol­lányi Péternét és Szegfi Ernőt pedig kötelezte, hogy egyenként 5000 forintot fizessenek az el nem ko­bozható értékek részbeni megtérítésére; — .............- - ~ ‘" é lénk amerikai üzletmenet következménye. Ügy tűnik, az amerikai tőkéseknek kezd levésbé hasznos lenni az óceán túlsó partján be­ruházott dollár. Ám ma ez még csak egy világosabb folt a beborult égen. Az ame­rikai aranytartalék tör­vényszerűen csökkent az elmúlt évtized során, hezzáigazodva a tőkés vi­lágban végbement erőválto­zásokhoz. A lényeg az, hogy pár év óta a tartalék mil- liárdokka! maradt alatta a külföld rövidlejáratú köve­teléseinek. Az adósságnak és a fedezetnek ez a fe­szültsége izgatja az ame­rikai kormányt és közvéle­ményt. KÉT GYÓGYSZER — a valutaellenőrzés bevezetése és a dollár leértékelése — tabu. Hiszen a tőkés világ egész pénzügyi mechaniz­musa a dollárra támasz­kodik. Ez persze azt is jelenti, hogy ha az ameri­kai passzív fizetési szaldó folytán a külföld, felgyü­lemlett dollárjaiért, netán egycsapásra aranyat kéme a megcsappant amerikai készletből, igazi égszaka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom