Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964: július 25 A 1ASZSZ nyilatkozata az Egyesült Államok és a NATO megegyesésr&l Johnson- Gold water találkozó Az olasz KP az új kormányról Moro új középbal kormá­nya — álőzetes római je­lentések szerint — jövő szerdán vagy csütörtökön lép a parlament elé, hogy bizalmat kérjen. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága, amely július 22-én és 23- án tartotta ülését, határo­zatában a többi között — megállapítja: a második Moro-karmány összetétele és programja az előző kö­zépbal formációkkal össze­hasonlítva újabb lépés hát­rafelé a konzervatív és az úgynevezett mérsékelt po­zíciók irányában. Egyúttal a demokratikus és pária- mentális intézmények tisz- teletbentartása terén is — visszalépést mutat. A Központi Bizottság nyilatkozata megállapítja: csak a tömegek aktív támo­gatásán alapuló demokrati­kus reformpolitika tudná megállítani a konzervatív erők támadását A Központi Bizottság megbízza a kommunista képviselőket és szenátoro­kat hogy a bizalmi vita so­rán fejtsék ki a párt hatá­rozott ellenzéki álláspontjá­nak indokait továbbá köve­teljék a törvény szerint őszre kiírt országos köz- igazgatási választások meg­tartását. A fekete kontinensen az utóbbi éveikben sok min­den történt, és napjaink­ban is érezhető a változá­sok egyre gyorsuló folya­mata. Ezt tükrözi a máso­dik afrikai csúcstalálkozó is, amelyen immár 33 or­szág vett részt A konfe­rencia alapvető tanulsága, hogy az afrikai államok a kolonializmussal. a Dél-Af- rikában, Dél-Rhodesdában és a portugál gyarmatokon tapasztalható fajüldzéssel szemben egységesen foglal­tak állást. Ennék a hatása pedig minden bizonnyal érződni fog az említett te­rületek jövőbeni politikai fejlődésében. Erre utalt Hruscsov szovjet minisz­terelnök is, aki üdvözleté­ben hangsúlyozta: „az érte­kezlet nemcsak Afrika szempontjából nagy jelen­tőségű, de a tanácskozáso­kat figyelemmel kísérik mindazok a népek, amelyek sorsukat összekötötték a szabadság, a haladás és a béke eszméivel”. Űj jelenségként könyvel­hetjük él, hogy már fel­szabadult, önálló országo­kat eddiginél szorosabban összekapcsolják sorsukat a még gyarmati sorban élő népek problémáival. „Nem lehetünk igazán szabadok addig, — mondotta Kenyat- ta —, amíg Dél-Afrika, Angola és más afrikai terü­leteik népei gyarmati szol­gaságban sínylődnék.” Ez a jelenség egyébként ész­lelhető volt a nemrég le­zajlott brit nemzetközösségi konferencián is, ahol a részvevők a dél-rhodesiai, dél-afrikai fajüldözés prob­lémáit rendkívül élesen tették szóvá. A afrikai csúcstalálkozón pedig világossá vált az is, hogy a gyors előrelépés előfeltétele: a már kivívott függetlenség széles körű gazdasági fejlődéssel kell alátámasztani és az afrikai országok számára mind na­gyobb szerepet kell bizto­sítani a nemzetközi fóru­mokon és a világszervezet­ben. Hasonlóképpen nyilat­kozott megnyitó beszédében U Thant ENSZ-főtitkár is. Az afrikai csúcsértekezlet jelentős eseménye volt, hogy Csombét nem kívána­tos személynek nyilvánítot­ták és így nem is utazha­tott Kairóba. A ghanai kül­döttség odáig ment el, hogy leszögezte: ha Csőmbe jön, akkor Nkrumah elnök nem vesz részt a megbe­széléseken. Ben Bella fcije­Moszkva (TASZSZ). A Fehér Ház a napokban bejelentette: az Egyesült Ál­lamok kormánya egyez­ményt kötött a NATO-val, hogy átad neki az atom­fegyverre vonatkozó külön­böző információkat. A meg­állapodás — mint a Fehér Ház közleménye kimondja — előirányozza, hogy ki­terjesztik az atomfegyve­rekre vonatkozó tájékozta­tást és az Egyesült Államok saját belátása szerint adja át azokat az egész NATO- nak vagy a NATO egyes tagjainak. Különösen az olyan értesülések átadását terjesztik ki, amelyek „az atomfegyver célbajuttatását szolgáló megbízható rend­szerek kidolgozásához” szük­ségesek, vagyis amelyek le­hetővé teszik azokat az Egye­sült Államok szövetségesei számára, hogy rakétáikat és egyéb harci eszközeiket al­kalmassá tegyék a nukleá­ris töltetek hordozására. A fentiekkel kapcsolat­ban az alábbiak kijelenté­sére hatalmazták fel a TASZSZ-t: tanulságai lentette: nem ül le Csom­óéval egy asztalhoz. Hasz- szán marokkói király pedig rádióbeszédében gyilkosnak jellemezte Csombét, mond­ván: „hogyan kelhetnék fel nyugodt lelkiismerettel a tárgyalóasztaltól, hogy egy perces néma kegyelettel - adózzak az afrikai hősök emlékének, tudva azt, hogy velem egy asztalnál foglal helyet a hősök egyik gyil­kosa”. Ebből egyrészt is­mét azt a következtetést vonhatjuk le, hogy alap­vető kérdésékben a nem azonos politikai árnyalato­kat képviselő afrikai orszá­gok js azonos álláspontot képviselnek. Csőmbe meg­bélyegzése ugyanakkor azoknak az új-gyarmatosító erőknek a címére is szól, melyek a volt batangaá diktátor újbóli' bevetésével akarják pozícióikat meg­erősítem. Csőmbe eltaná- csolása elgondolkoztatja az adott körülmények között az európai közös piacban résztvevő államok gyarma­tosító szakembereit is, mi­vel több jel mutat arra, hogy újabban éppen ezek az országok igyekeznek ak­tivizálódni Afrikában. A végső afrikai kibonta­Az amerikai fővárosban közös közleményt adtak ki Tunku Abdul Rahman ma- laysiai miniszterelnök és Johnson elnök tárgyalásai­ról. Az általános közös közleményből is világos — mint a hírügynöksé­gek jelentik —, hogy az Egyesült Államok ígéretet tett arra, „támogatja Ma­laysia függetlenségi harcát” értsd: Indonézia ellen irá­nyuló agresszív politikáját. Johnson elnök megelé­gedését fejezte ki amiatt, hogy Malaysia segítséget nyújt az Egyesült Államok­nak dél-vietnami háború­jához. majd hangsúlyozza: „a délkelet-ázsiai országok, beleértve Malaysiát, bíz­hatnak az Egyesült Álla­moknak abban a szilárd nem először tesz olyan lé­péseket, amelyek a nukleá­ris fegyverek elterjedéséhez vezetnek és minden ilyen lépésnél azt bizonygatja, hogy nincs szó a nukleáris fegyverek átadásáról és a népek nyugodtak marad­hatnak. így volt ez 1955-ben, ami­kor az Egyesült Államok kezdte hivatalosan átadni az atomfegyverekre vonat­kozó információit. így volt 1958-ban is, amikor az Egye­sült Államok kétoldalú megállapodásokat kötött a Német Szövetségi Köztársa­sággal, Angliával és több más országgal az atomfegy­verre vonatkozó értesülések kicseréléséről. A megnyug­tató nyilakozatokban nem volt hiány 1962-ben sem, amikor a NATO-tanács at­héni ülésszakán az Egye­sült Államok arról beszélt, hogy hajlandó nagyobb mér­tékben megosztani európai szövetségeseivel nukleáris arzenáljára vonatkozó In­formációit; Amerikai sze­mélyiségektől sokszor hal­lottunk olyan kijelentése­ket, hogy a sokoldalú kiozásnak persze, vannak még akadályai. Kétségtelen, hogy az úgynevezett afri­kai egységkormány meg­alakításának feltételei még nem érlelődtek meg. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Afrika társa­dalmi és gazdasági viszo­nyai éppen az évszázados gyarmati elnyomás miatt rendkívül bonyolultak, A kontinensen 800 nyelv és nyelvjárás van használat­ban, ami már magában vé­ve is megnehezíti az egy­ség létrejöttét, Gazdasági téren is rendkívül sok a tennivaló, hiszen a konti­nens csak tíz százalékkal vesz részt a világkereske­delemben és úgyszólván valamennyi afrikai ország még csak a gazdasági fej­lődés útját járja. A neo- kolonialista hatalmak pedig az elmaradottságot, a bizo­nyos esetekben érezhető törzsi és vallási ellentéte­ket igyekeznek felhasznál­ni. Mindez persze súlyos örökség. De vitán felül áll, hogy a viszahúzó tényezők ma mór hátvéd harcra kényszerülnék és Afrikában napjainkban a legfőbb po­litikai erőt a felszabadító mozgalmak jelentik. elhatározásában, hogy el­hárítja a szabad ázsiai or­szágok ellen irányuló kom­munista agressziót”. A közös közlemény sze­rint az amerikai kormány vállalja malaysiai katonák kiképzését az Egyesült Ál­lamokban és katonai fel­szerelések hitelben történő szállítását. A tárgyalófelek ezután hirtelen hangnemet változ­tatva kijelentik, hogy a malaysiai—indonéziai vi­szály békés megoldásán fognak munkálkodni. A DPA tudósítása szerint Tunku Abdul Rahman, aki rendkívül elégedetten nyi­latkozott tárgyalásainak eredményéről, pénteken el­látogat az amerikai hadse- ‘ reg Fort Bragg-i iskolá- | jába és a Cape Kennedy-i j rakéta kísérleti telepre. NATO-haderő megteremté­sének semmi köze sincs a nukleáris fegyverek elter­jesztéséhez. Ma pedig a Fe­hér Ház okmányaiban és az amerikai sajtóban úgy akarják beállítani az Egye­sült Államok és a NATO új egyezményét, mint holmi ártatlan vállalkozást, amely nem jár a nukleáris fegy­ver elterjedésének kockáza­tával: De miféle más értelme lehet az új megállapodás­nak, amely köntörfalazás nélkül kimondja: az Egye­sült Államok szövetségesei­nek katonai személyzetét kiképezik a nukleáris fegy­ver kezelésére, eközben ez a személyzet hozzájut a nukleáris fegyver felhasz­nálásának terveihez és olyan adatokhoz, ' amelyek „értékelik a potenciális el­lenség lehetőségeit az atom­fegyver felhasználási ter­vében”, megismertetik őket a rakéta-nukleáris fegyver- rendszerekre vonatkozó amerikai tudományos és műszaki anyagokkal és így tovább már ebből is lát­ható, hogy bár az Egyesült Államok nyiltan nem adja át szövetségeseinek a nuk­leáris fegyvert, de felkészí­ti őket a nukleáris fegyve­rek birtoklására. Minden alapja megvan annak a feltételezésnek, hogy mindenekelőtt a nyu­gatnémet igények miatt született meg ez a megálla­podás. Nyugat-Németország- nak nem kis szerepe van abban is, hogy a NATO- ban az Észak Atlanti Tömb sok új tagjának tiltakozása ellenére is keresztül erősza­kolják a sokoldalú atom­haderő megteremtésének tervét. Nyugaton talán nem tud­ják, hogy Straussnak, az NSZK volt hadügyminisz­terének állítása szerint a nukleáris fegyver birtoklá­sa és a vele való rendel­kezési jog „a szuverénitás jelképe, jellemző vonása és meghatározó ismérve”? Miközben pedig egyez­ményt írnak alá a nukleá­ris fegyverekre vonatkozó tájékoztatás fokozásáról, amikor a' nyugatnémet tisz­tek és matrózok már fel- szállnak a Biddle torpedó­romboló, a sokoldalú atom- haderő első mintahajója fedélzetére, a — tizennyolc- hatalmi leszerelési bizott­ságban az amerikai meg­bízottak továbbra is azt bizonygatják, hogy az Egyesült Államok az atom­fegyverek elterjedése ellen száll síkra. Ez az eltérés a szavak és a tettek között természete­sen nem ara vall, hogy az Egyesült Államok őszintén viselkedik egy olyan fon­tos probléma megoldásában mint a nukleáris fegyverek további elterjedésének meg­akadályozása. Az amerikai politikusok, amikor szavak­ban az atomfegyverek el­terjedésének megakadályo­zása mellett nyilatkoznak, jogilag, szerződésileg növe­lik az atomfegyver elter­jesztésének lehetőségeit. A világ népei jól tudják milyen veszélyt rejt magá­ban a nukleáris fegyver el­terjedése és hogy haloga­tás nélkül ki kell dolgozni azt a megállapodást, amely elősegítené e veszély kikü­szöbölését. Az Egyesült Ál­lamoknak az a törekvése, hogy az NSZK-val és más NATO-államokkal együtt készüljön fél a nukleáris háborúra, a fő akadálya egy ilyen egyezmény meg­kötésének. A nukleáris fegyver elterjedését meg­akadályozó tilalomnak pe­dig hatékonynak kell len­nie, olyannak, amit semmi­képpen nem lehet megke­rülni. Az Egyesült Államok és más NATO-országok kor­mányai, amikor újabb lé­péseket tesznek a nukleáris fegyverekre vonatkozó ada­tok elterjesztésére, súlyos felelősséget vállalnak ma­gukra a népek előtt Washington (AP) A Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy Johnson elnök pénteken délután fogadja Goldwater. szená­tort, a köztársasági párt elnökjelöltjét. A találkozón megvitatják, miként lehet­N e w York (AP) A New York-i rendőrfő­kapitányság épülete előtt csütörtökön este újabb tüntetés volt. A felvonu­lók — a faji egyenlőség kongresszusának körülbelül 200 néger és fehér tagja — csendesen és fegyelme­zetten tüntettek a rendőri brutalitás és önkény ellen. A főkapitányság előtt tün­tető 200 embert fehér faj­védők 300 főnyi csoportja támadta meg. Az ellen-tün­NEW YORK Az Egyesült Államok la­kossága 16 milliárd ciga­rettával kevesebbet szívott 1964 első felében, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A cigarettózás az ame­rikai kormánybizottságnak a dohányzás ártalmasságá- ról közzétett jelentése óta csőikként. Hivatalos szer­vek kötelezték az amerikai dohánygyárakat, hogy ci­garettamárkáik dobozán tüntessék fel a „veszélyes” jelzést s a szövegben kö­zöljék milyen egészségügyi ártalmakkal jár a cigaretta szívása. BERLIN A német szociáldemok­rata főiskolai szövetség ötödik küldött-konferenciá­ján az Odera—Neisse határ végleges elismerését köve­telte a bonni kormánytól. A szociáldemokrata ifjúsá­gi szervezet felhívásához most csatlakozott a nyu­gat-berlini német szocialis­ta diákszövetség, a német Egy évvel ezelőtt dön­tötte romba Szkopljét, a Macedón Szocialista Köz­társaság fővárosát egy bor­zalmas erejű földrengés. A Jugoszláviában közzétett adatok szerint a földren­gést követően egy év alatt 74 ország, összesen több mint 12 milliárd dinár se­gítséget nyújtott a romba- dőlt városnak: Szkopljeben egymás után épülnek, nemzetközi szoli­daritással az új városne­gyedek. A Taftalidzs nevű városrészben például Cseh­szlovákia 71>, Lengyelország hatvan, Norvégia és Olasz­ország húsz-húsz, Svájc negyvennégy, Mexikó pedig 20 lakást építtetett. Ugyan­ezen a helyen három to­ronyház, összesen 102 la­kás épül a Román Nép- köztársaság ajándékaként. A három toronyházat úgy építik, hogy ellen tudjanak állni a 10-es erősségű föld­rengésnek. ne az elnökválasztási had­járat során mellőzni a polgári jogokról szóló tör­vény feletti vitát. A Fehér Ház szóvivője közölte, hogy a pénteki találkozó Goldwater kérésére jön létre; tetők verekedést kezdtek, kövekkel, záptojással do­bálták a felvonulókat. Később a fajvédők vere­kedő bandájához újabb cso­portok csatlakoztak. A vá­ros központjából 15 fehér fiatalember autóbuszon ér­kezett, és ilyen táblát mu­tatott fel: „Goldwater le­gyen az elnök!” A tüntetés csak — ma­gyar idő szerint — pénte­ken, a hajnali órákban ért véget. BERLIN-TOKYO-MOSZkVA NEW-YORK-BELGRAD-LONDON Egy évvel a Szkopljei földrengés után liberális diákszövetség és az úgynevezett Argumen­tum klub is. ■ BERLIN A Bundeswehr állam a2 államban, a bonni parla­menti demokráciát csak komédiának tekinti a nyu­gatnémet tábornoki kar. Ez derül ki abból a most nap­világra került utasításból; amelyet Trettner, a náci múltjáról . hírhedt, jelenleg Bundeswehr-főfelügyelő 1962. február 27-én intézett a Bundeswehr első hadtes­tének alakulataihoz. Trett- ner ebben az utasításban világosan kimondja: a Bun­deswehr egyetlen tisztjének sem keli tartania attól, hogy panasz érkezik elle­nük a katonák részéről. — Ellenkezőleg: a katonák jo­gairól a szövetségi gyűlés­ben hozott törvényt ma­guk a katonák ellen for- fdthatiák a parancsnokok, ha a szükség azt kívánja. A katona ilyen esetben fe­gyelemsértés miatt büntető eljárás alá esik és fele­lősségre vonható. Svédország egy gyermek- kórhágat építtetett a vá­rosban. Az Egyesült Álla­mok 253 összeszerelhető épületet, az egyházak vi­lágtanácsa pedig 125 lakás­ból álló települést ajándé­kozott a macedón fővá­rosnak. A legértékesebb azonban a Szovjetunió ajándéka: egy lakásgyár, amely évenként 1200 lakás előállítására képes. A Magyar Népköztársa­ság szintén méltkóképpen járult hozzá a romba dőlt város megesegítéséhez: Ma­gyarországról a katasztrófa után 10 millió forint ér­tékű élelmiszer- és gyógy­szersegélyt küldtek Mace­dóniába. Szkopljébam július 26 és augusztus 2 között nemzet­közi szolidaritási találkozó keretében ünnepségekkel emlékeznek meg az évfor­dulóról és a katasztrófa után kibontakozott újjáépí­tésről, (MTI) Az Egyesült Államok Az afrikai csúcsértekezlet Washington hathatós támogatást ígért Malaysiának Újabb összecsapások Slew York-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom