Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

19*4. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kettévágott öltözőszekrények Hét hónap alatt hízott sertés Egy kiló hús önköltsége 10,36 forint A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat munkásainak nagy panasza van. Sérelmesnek tartják, hogy az újonnan épült szép és modern öltöző­ben, a normális méretű öltözőszekrénynek csak a fele jut egy-egy embernek. *— A hosszában kettévá­gott szekrény egészségügyi szempontból nem felel meg nekik. A gépjavító dolgozóinak panaszáról lapunk mun­katársa is tudomást szerzett, s az ügyben eljárva, a következőket tapasztalta: Évekkel ezelőtt (még az előző igazgató idejében) felvetődött egy új épület elkészítésének a gondola­ta, amelynek földszintjét öltözők és mosdók, emeleti részét pedig irodák fog­lalják el. A beruházás ki­vitelezésének elhúzódása miatt az épület csak az idén készült eh A gépjavító állandó fej­lődésének következtében az új öltözőkben néhány év múlva ötszázhetven- négy embert kell elhe­lyezni. Azt ma már nem lehet kideríteni, hogy az öltöző eredetileg is a már említett létszámra készült-e, any- nyi bizonyos, a rendelke­zésre álló öltözőhelyiségek­ben rendes méretű — 32,5x50x170 centiméteres — ruhaszekrényekből mind­össze háromszázat lehet csak elhelyezni; A tervező — hogy az ötszázhetvennégy dolgozó­nak helyet adjon — az ér­vényben lévő MOTI 51—62 számú „Tervezési irányel­vek szociális létesítmé­nyekhez” cjmű előírás fi­gyelmen kívül hagyásával olyan bútorzatot tervezett az öltözőbe, amely az üzem sajátosságainak és a mun­kásoknak nem felel meg. Mivel a bútorzatot az egyik békéscsabai ktsz az épület átadásával egyidő- ben nem szállította le — sőt még a mai napig sem fogott hozzá elkészítéséhez — a vállalat vezetője a régi szekrények kettévágá- sára adott utasítást- Nem hallgatta meg az üzem szakszervezetének vezetőit, akik felkeresték, hogy a munkások kérését tolmácsolják: a 32,5x50x85 centiméteres szekrények nem elégítik ki a szoci­ális igényeiket; Bár, Ambrus Imre jó­maga is fizikai dolgozó­ból lett igazgató, s tud­ja, milyen öltözőszekrény jár, kijelentette: őt nem érdekli a munkások vé­leménye. A mai napig mintegy harminc—negyven szek­rényt alakítottak át, egyen­ként 250—300 forint rá­fordítással. Az SZMT munkavédelmi főfelügyelő­je már napokkal előbb ta­nácsolta: hagyják abba a bútorok kettévágását, mert az szabálytalan méretével úgyis használhatatlan lesz. Ennek ellenére még napok múlva is dolgoztak a „fele­zésen”; A munkások hiába mondták, hogy a keskeny fakkban az izzadt, össze­hajtogatott munkásruha — mert másképpen nem fér el — másnap reggelig nem tud kiszáradni, kiszellőzni, ennek következtében be- büdösödik és ha így vise­lik bizony az egészségtelen; Az sem érdekelte az igaz­gatót, hogy majd télen a felső szekrénybe rakott havas cipőről leolvad a hó és az alsó szekrény tu­lajdonosainak ruháira fo­lyik a szennyes lé. Fittyet hányt arra is, hogy télen a vattaruha és az egyéb meleg alsóruha nem fér el a kis szekrényben. Mit törődött azzal, hogy a két szekrényközbe bezsúfolt sok ember összekeni egy­mást olajos ruhájával, az alsó szekrény tulajdonosai a felettük lévők lába közt bújkálnak, lökdösik egy­mást. Pedig a gépjavító mun­kásai nem nagyigényű em­berek. Belátták azt is, hogy kicsi a hely és már csak azt kérték, hogy legalább maradjanak meg a régi nagy szekrények és két emberé legyen egy szek­rény; A 170 centiméter magas szekrényben leg­alább nem gyúródnék és kiszellőződnek a munka­ruhák. Az igazgató, akinek „ön­érzetét” bántotta az, hogy dolgozói nem fo­gadják el vakon intéz­kedéseit, már ebbe sem akar belemenni. A MOTI' 51—62 ugyanis kimondja, az olyan üzem­ben, mint a gépjavító, két­féle öltöző lehet. Nagy­szekrényes, vagy fogasos öltöző. Ha már az ő el­képzelését nem tudja vég­rehajtani, akkor ne telje­A kunhegyesi Vörös Ok­tóber Tsz-ben több mint kétezer hold aratnivalóval végeztek. Magtárban a szem, de hátra van még a tarlók letakairítása, trágyá­zása és művelése. A közös gazdaságban öt kombájn dolgozott, tehát bőven ma­radt utánuk szalma. A tsz 40 vagon papírszalma szál­lítására szerződött, ám a bő szalmatermés arra ösztönzi a gazdaság vezetőit, hogy újabb mennyiségre szerződ­jön. A bálázógép gyorsítja a letakarítást, könnyíti a tárolásit, ezért az alomszal­ma egy részét is préselik. Mint Nagy István elnök mondotta — 450—500 hol­dat akarnak istállótrágyáz­ni. Egy brigád egy markoló és négy szórógéppel dolgo­zik. Másfél hét alatt 170 holdon végeztek, ami igen jó eredménynek számít. A trágyázásokat a talaj­művelő gépek követik. Ed­dig csaknem 500 holdnyi mélyszántásuk, s 80 hold tarlóhántásuk van. Bár a járás tsz-ei közt az elsők között vannak, az elnök mégis elégedetlen a telje­sítménnyeL Tizenkét műszaki filmet küldünk Athénbe Az idén szeptember 19 és 27 között Athénben tartja 18. kongresszusát a Nem­zetközi Tudományos Film­szövetség. Ez alkalommal fesztivált is rendeznek, elő­reláthatólag 35—40 ország filmjeiből. A fesztiválon hazánk is részt vesz. Tizenkét műsza­ki élettani és művészeti ku­tató, oktató, illetve népsze­rű tudományos filmünket küldik ki erre a fesztiválra. (MTI) ÁLARC HIDEG ELLEN Az elmúlt télen Chicago utcáin sok gyalogost lehe­tett látni, arcán olyan ál­arccal, amilyet az orvosok kötnek maguk elé műtét idején. A lyukacsos anyag­ból készült álarcon kis fű­tőtest van amely felmele­gíti a beszívott levegőt. A fűtőtestet zsebben hordoz­ható elem táplálja. Termán amerikai orvos találta fel a szerkezetet azok számá­ra, akiknek érzékeny lég­zőszervei vannak és nehe­zen tudják a nagy hideget elviselni; süljön a dolgozóké sem. Legyen hát a fogasos öltöző. Neki az sem számít, hogy szekrény átalakításokra feleslegesen kiadott kilenc­tízezer forintot, megcsi­náltatja a fogasokat — mondta. Az sem izgatja, hogy mi lesz a meglévő háromszáz nagy szekrény­nyel, amiben hatszáz em­ber holmija férne el? — Majd eladjuk — mondta. Kirívó az eset, hogy a szolnoki Mezőgazdasá- , gi Gépjavító Vállalat igazgatója ennyire sem­mibe veszi a dolgozók véleményét, javaslatait, és a munká­sok érdekeit képviselő szakszervezeti vezetőkre sem hallgat, még olyankor sem, amikor saját maga is tudja, hogy nincs igaza. Bízunk abban, hogy Ambrus Imre a munkásból lett igazgató végül is meg­hallgatja a munkások vé­leményét és orvosolja jo­gos panaszukat. — bognár — Tíz. traktorosukat — az aratás idejére — átadták a gépállomásnak, ahol kom­bájnra ültették őket. így traktoros hiány miatt két DT és a. kormos gépek is álltak. A 24 univerzál gép a szállítással volt elfoglal­va. A kombájnosok már visszatértek a gazdaságba, s most kettős műszakban vég­zik a talajmunkát, a nyári mélyszántást. AZ ÖTSZÁZ férőhelyes hizlaldák környezete meg­kapó látványt nyújt a Szenttamása Állami Gaz­daságban. Az épületek be­járata mellett rózsát fut­tattak a falra, s a durvább munkához szokott férfike­zek violát ültettek. A sár­ga homokot frissen gereb­lyézik. mintha látogatókat várnának állandóan. Az egyik épület előtt Csendes Antal és Csordás József sertésgondozók kisebb cö­löpöket vernek, bekerítik a maguk alkotta kertecskét. A HIZLALDÁK falai vakító fehérek, hetenként frissen meszelik a gondo­zók, Az elkerített kutricák- ban 25 fehér hússertés hí­zik. Gondosan válogatottak, súlyra, nagyságra egyfor­mák. A sertések az önetető lemezéit döfködik. ahonnan lehullik a száraz takar­mány. Mellette van az ita­tó, friss vízzel öblítik le a koncentrált abrakot. Az ólak szeliősek, két oldalt jókora nyílásaik vannak, légy alig van bennük. Té­len bálaszalmával szüntetik meg a huzatot. A kániku­lában sincs 25—27 foknál melegebb bénít, a tetőzet nádpallója, a kinti hullám­pala és az ablaknyílások csökkentik a hőt. Középen száraz cipővel lehet jár­kálni, a trágyalé fedett aknákba folyik. A külső tetszetős, s a körülményeket ideálissá tet­ték a gazdaság szakvezetői és dolgozói. De vajon mi tudják, hogy többet kellene tenniük, de egyelőre nincs rá lehetőség. Ízt szokták objektív akadálynak mon­dani. — Az „objektív nehéz­ség” elhárítása talán még­is rajtunk múlik. Az el múlt hónapban például mintegy 400 bejelentett hi­bát nem tudtunk megvizs­gálni, kijavítani. Több mint nyolcszázat igen, viszont amazokra nem jutott idő és munkás. A nyári hónapok­ban, az őszi esők beálltáig pótolnunk kell ezt a res­tanciát A saját javítórész­legünkön kívül igénybeve­szünk más vállalatokat, ktsz-eket is. zakkal is ennyi baj lesz. Mert a régi államosítottak- nál még érthető, azok több­nyire elavultak. — Vagy egy másik példa. Nemrégiben beázott az iro­daház. Nem építési hibáról van szó — nagyfokú figyel­metlenségről. Egy futball­meccset akartak nézni, és a televízióantennákat Aliit­rejlik a csillogó külső mö­gött? A hizlalda dolgozói­nak mégsem a kertészke­dés, hanem a gazdaságos termelés^ az olcsó, nagy­tömegű hízottsertés előál­lítása a feladatuk, KÍSÉRŐM, Nagy Ferenc főállattenyésztő tájékozta­tott a hizlalda eredményei­ről. Rekord idő — 210 nap — ' alatt hizlalják meg a itt a sertéseket. Jelenleg 3170 a hízóállomány, s egy év alatt 56 súlyvagonnyi, mintegy 4600 sertést adnak a népgazdaságnak. Egy ki­logramm sertéshúst ez év első felében 10.36 forintért állítottak elő, több mint két forinttal olcsóbban, mint tavaly. Az egyik épületben a kutricák fölé kis fekete táblákat helyez el Antal István brigádvezető és Ba- ranyi Sándor gondozó. — Ezekre jegyzik fel a 25-ös hízócsoport főbb adatait (életkor, súlygyarapodás, keményítő-értékesülés.) — Baranyi elvtárstól ép­pen ma vittek el 200 hízót — mondja a főállatte- nyésztő. — Milyen korúak voltak? — Az idősebbek decem­ber végiek, de jónéhány februári ellésű malac is volt köztük. Az átlagsú­lyúk 130 kiló volt. — Ezeket, — mutat a 110 kilón felüli hízókra — a jövő héten szállítjuk. — Mennyi súlygyarapo­dást ért el? — A havi átlagom serté­senként 13,2 kilogramm. gatták a külföldi adóra. A tetőn összetörték a pa'át. A nagy esőben beázott a tervező iroda — majdnem tönkre ment a féléves mun­kájuk. Tudja, nekkora kár lehetett volna? Csillagá­szati szám. És lehetetlen pótolni, hiszen így is kiesi az 1 iroda kapacitása. — A Ságvári körút egyik új lakásának fürdőszobájá­ban libáhizlaldát találtunk. Ennek mintegy másfél éve, de mostanság * elő-előfor- dul, hogy bő vízzel mossák, felpukkasztják a parket­tát; hogy eltörik a WC-csé- szét vagy mosdókagylót, és nem szólnak; hogy betörik a lépcsőház ablakát, és nem kerül meg a tettes. — Némely esetben ránk hárítanák olyan javítások költségeit, amelyek kifeje­zetten a lakókat terhelik. Ezt rendelet szabályozza. Ezeket kiszűrni külön mun­ka, mert a helyszínre kell mennünk vizsgálatot tarta­ni. Aztán néha hosszú vi­ták következnek. Kérjük a lakosságot — Saját tapasztalatom, hogy eléggé sok vizet pa- zarlunk el feleslegesen. Pe­dig néha csak egy kis bőr­tömítés hiányzik a víz­csapról. — Nos, ilyenek a mi pa­naszaink. Egy kéréssel sze­retném befejezni a beszél­getést: Mi szeretnénk a ja­vításokat megelőző jellegű­vé tenni. Kérjük a lakókat, legyenek segítségünkre. Ne csak akkor szóljanak, ami­kor beázott a tető, mert ez festést és más többletkölt­séget is okoz. (v. p.) — A gazdaság átlaga 12,2 kilogramm — jegyzi meg a föállattenyésztő. Bizonyára a keresete is ehhez alakul. A brigádvezető válaszol: ■— Épp ma néztem meg, az idei havi átlaga 1960 forint. SZENTTAMÁSON már rég abbahagyták a süldőz- tetést. A malacokat 80 na­pos korban, 20.5 kilós súly- lyal választják le. Ezután sok fehérjét kapnak — fö­lözött tejet és pépesített zöldlucemát. Az I-es hízó sertéstáp keverékben ekkor kevesebb a keményítő és több a fehérje. Később az arány a keményítő javára tolódik el. — m. L — Ne legyen pusztába kiáltott szó! Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter a kö­zelmúltban rendelkezett o tárcához tartozó vállalatok túlóra-gazdálkodásáról. Er­re az intézkedésre feltétle­nül szükség volt, mivel az érvényes szabályokat álta­lában kijátszották. Ezentúl azonban a megkötések olyan szigorúak, hogy a vállalatok igazgatói önha­talmúlag nem engedélyez­hetnek túlórákat. A szak- szervezeti bizottságok egy- egy dolgozó esetében har­minc túlóra kiutalásához járulhatnak hozzá, ezenfe­lül csak a Vas- és Férni- ipari Dolgozók Szakszerve­zetének megyei bizottsága adhat engedélyt, hatvan órán túli túlórázáshoz a központi közgazdasági tit­kárság járulhat hozzá. Ez az intézkedés a me­gye minisztériumi vállala­tai közül elsősorban a jász­berényi Aprítógépgyárat érinti érzékenyen. Remél­hetőleg ott is megszünteti majd az említett rendelke­zés a mértéktelen túlóra osztogatást. Az éves keret több mint felét felhasznál­ták az első negyedév során. A miniszteri állásfogla­lás lényegében azt a sokat és sajnos kissé hiába han­goztatott követelést tükrözi, hogy a tervet elsősorban a rendelkezésre álló norma­órákkal kell teljesíteni. A megyei pártbizottság május 12-i ülésén szintén hangsú­lyozta a túlóra felhasználás csökkentésének fontosságát. Ennek ellenére a vállalatok továbbra is ehhez a régi, általuk megváltónak kép- zeit módszerhez folyamod­tak. A miniszter rendelkezése remélhetőleg véglegesen felszámolja ezt a szemléle­tet. A vasas szakszervezeti bizottságok e napoktól kezdve a miniszter erejével is hadakozhatnak a dolgo­zók indokolatlan és mérték­telen túlóráztatása ellen. Kívánatos, hogy a hatáskö­rükbe rendelt harminc óra aláírását is alaposan fon­tolják meg, s ellenőrizzék, hogy egy-egy munkás való­ban ne álljon többet a gé­pe mögött. Feltehetően a miniszteri utasítás megszegői példás büntetésben részesülnek. Csak így nem lesz pusztába kiáltott szó: elég volt a túl­óra pocsékolásból. Az a bizonyos másik oldal Sok furcsaság van az emb éri természetben. Nézzük például az elfogultságot. X kisfia verekedett az is­kolában. A kedves szülő otthon méltatlankodik, s nem éppen hízelgő jelzőkkel emlegeti a pedagógust, aki figyelmeztetést merészelt beírni a kisfiú ellen­őrzőkönyvébe. Y összeveszett a szomszédjával. Ha csak őt hallgatjuk, kiderül, hogy a szomszéd egy undok, összeférhetetlen alak, és még jó, ha csak ilyen ti­tulust hallunk. A vevő panaszkodik az eladóra, az utas a kalauzra, a vendég a pincérre, a drukker a futballbíróra, a lakó a házmesterre vagy az ingatlan­kezelő vállalat dolgozóira. Következő cikkeinkben őket szólaltatjuk meg. Nem azért, hogy visszapanaszoljuk a panaszokat. De hallgatassék meg a másik fél is. Bognár József, a szolno­ki Ingatlankezelő Vállalat műszaki vezetője annál in­kát b sem akarja visszauta­sítani valamennyi panaszt, mert jól tudja, hogy a leg­több kérés jogos. A lakók többsége olyasmire panasz­kodik, aminek megszünte­tése, kijavítása indokolt lenne. A vállalat kezelésé­ben lévő lakások évről évre szaporodnak. Ez érthetően több munkát jelent. Ám a megnövekedett feladatok és a teljesítőképesség között nincs összhang. Ezeket mondta bevezeté­sül. — Tehát az elsőszámú panaszuk: a vállalatnál És a bizonyos szubjektív — Nézzen csak ki az ab­lakon. A Kossuth tér 5. szá­mú ház nincs kétéves. A vízszintes szigetelést, körül az udvarban, újra kell épí­tenünk. Amott, a bejárat fölött csak volt vakolat. A pincékben áll a víz. Itt, az udvaron kellett fásszíneket készíteni. Arra nem ké­szültünk fel, hogy az új li&­Ötszáz holdnyi mélyszántás Kevés a traktoros Kunhegyesen Restancia : 400 javítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom