Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-17 / 140. szám
1064. Katus K. SZOVNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HAJNALI KÖRÚT ' Először az élénk* kölönc- cai fékezett fekete kutya bukkant fel a kanyarban a gyalogösvényen, amelyet a Tisza mellett kígyózó nyúl- gáton tapostak. Utána az öreg, súlyos kimért léptekkel. Fiatalabb korában szi- ‘kár, magas, egyenesderekú -ember lehetett, most már * inkább kihúzott harmoni- 1 kára hasonlít, amelyből időközben megszökött a ezufla. Teste e^örehajolt, bütykös ujjai a kerékpár kormányát markolták. Barnára cserzett és számtalan barázdából formált arcából kiugró orrán régi vaskeretes pápaszem üvegjén siklott a fény. Kopott ruháján terjedelmes foltok. Vállán kereszt beveted vén repedezett bőrtarisznyában lapult elemózsiája. Hivatalos jelvénye és egyben egyetlen fegyvere a nehéz fokos ott fityegett a váz mellé kötve. A veszedelmes jószág élét bőrtokba rejtette, hosszú patinás , nyele a kormánytól a cső-. I magtartó közepéig ért, I amelyre a szorosra tekert * ócska köpenyét erősítette. ? Elolvastam a gépen lévő névtáblát. Darabos József. Véletlen találkozás volt. A kutya bizalmatlanul szag* láezta nadrágom szárát Rászólt — Nem mész? Teeei Aztán útbaigazított. Amit „ kerestem, a hajó, a korán t hajnalban jó ötven kilomé- I térrel feljebb úszott a folyón. Együtt indultunk vissza Tiszaörvény felé. Messze előttünk haneúro- aott a kutya, utána mentem én, ő két-három méterrel hátrább ballagott Beszélgettünk. — Józsi bácsi hány éves? — Hatvanhét — Nehéz-e a szolgálat? — Nehezebb később, amikor már több érték lesz a határban. Most csak az erdőre vigyázok. A fokosra mutattam. — Használta már? — Nemigen. Inkább a bicskáit Hatalmas zsebkést vett elő. Életemben most láttam először ilyen bugyiit Elmesélte, tavaly kilenc cigány támadt rá. Ha idejében nem sikerül előkapnia a kést eltángálják. Qyen gyiloktól azonban megijedtek és elhúzták a ■fent — A terület? — A tiszafüredi hídtól a községig. — Miln» kezdi és fejezi be a munkát? — Hajnaltól késő estig tart a szolgálat — Kerékpárral könnyebb — mondtam. — Az igaz — hagyta rám hosszabb hallgatás után. — Aztán mennyit kap? — Egyhuszonöt munkaegység naponta. — Jól fizetett legalább? — Huszonkettő volt rá tervezve, de csak tizennyolc valamennyit kaptunk. — Miért csak ennyit? Hallgatott Nem is firtattam. Az örvényi Dózsa mérleghiányos szövetkezet. — A tsz-é a kerékpár is? — kanyarodtam vissza az ő dolgára. — A sajátom. — Biztosan fizetik a használati díjat — Dehogy fizetik. Még gumit sem vesznek rá, de még egy esőköpenyt sera kapok. Szó nélkül ballagtunk tovább. A község alatt elbúcsúzott. Fáradt, lassú mozdulatokkal kapaszkodott nyeregbe és komótosan ka- rikázott az iroda felé. A kutya lógó nyelvvel ügetett utána. — bognár — új bányagépgyár Üj bányagépgyárat építenek Salgótarjánban. A bányagépgyártási tröszt már megkapta a beruházáshoz az engedélyt. Az új gyárat külfejtések — elsősorban Visontán nyitandó nagy külszíni szénbánya szállítószalagjainak előállításéra — ezen kívül bányabiztosító berendezések, acéltámok, süveggerendák készítésére rendezik majd be. Az első hazai házgyár A jövő év közepén adják át a szentendrei úton az első házgyárat, amelynek gépsorai évente 1740 lakás nagy falelemét készítik el. Az az új üzem viszont csak egyik részlege lesz egy újfajta építőipari szervezetnek, a házépítő kombinátnak, amely nemcsak gyártja, szállítja és szereld a falelemeket, hanem az épület alapozásától a kilincsek felerősítéséig minden munkát alvállalkozó nélkül végez el. Az Építésügyi Minisztérium építőipari főigazgatósága és a 43-as építőipari vállalat már megkezdte az új építési szervezet műszaki vezetői és szakmunkás törzs gárda járnak kialakítását. A falu jobb nyári ételellátásáért Kunhegyesen arról tanácskoztak a megye földművesszövetkezeti vendéglátó egységeinek vezetői; hogyan tudják biztosítani a falu jobb, változatosabb nyári ételelíátását. A tanácskozás önmagában még nem hozhat valamiféle varázsütésszerű változást, lesz-e kézzelfogható, közvetlen eredménye? — ez volt az első kérdésem az értekezlet után Török Ferenchez, a MÉSZÖV osztályvezetőjéhez. — Igyekszünk meggyőzni egységeink vezetőit, hogy a nyári időszaknak megfelelően, változatosan állítsák össze étlapjaikat. — Hogy ezt meg lehet valósítani, arra a legjobb példa a helyi, kunhegyesi étterem étel választéka. — Sok helyen arra hivatkoznak, hogy a tava- szias, nyárias ételek előállítása sokkal munkaigényesebb, nincs rá „kapacitásuk”. — Ismerjük ezt a valóban fennálló problémát, talán sikerül megfelelő munkaerő biztosításával ezt az akadályt is elhárítanunk az ételék „nyáriasítása” elől. A falu nyári ételellátása most, a nagy mezőgazda- sági munkák megindulásával különösen aktuális, hiszen biztosítani kell a mezőgazdaságban dolgozók könnyű, vitamindús főtt étellel való ellátását is. — Sajnos, még sokan meglehetősen idegenkednek ilyen irányú szolgáltatásunktól, ragaszkodnak a nehéz „házi koszthoz”. Azt azonban már sikerült elérnünk, hogy a nagy munkák idején a vacsorát már elhordják, célunk, hogy eljuttassuk a földekre a főtt ételt délidőben is. — Az éhség csillapítása után a szomjúságra is gondolni kell. Ilyenkor, nagy kánikulában a földeken is Aktiv emberek BAKÓCZ1FALVÁN Borsószedő Tyereskovák Társadalmi munkában vállalta a termelőszövetkezetek gazdasági munkájának segítését a Jászberény és Vidéke Körzeti Földmű- vessaövetkezet Tyereskova- brigádja. A Felber Ottilia vezette kis csapat — Kri- zsán Istvánné, Németh Mik- lósné, Varga Istvánná, Takács Pétemé és Viktorik Mihályné — 8-án, kora reggel útrakelt Jászberényből, s fél nyolckor már a jász- felsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz borsóföldjén tevékenykedett. A nagy meleg sem csökkentette „Tyeres- kováék” munkakedvét, hatan 450 kg zöldborsót szedtek le, ami igen szép teljesítmény tőlük, hiszen valamennyien járatlanok e munkában, adminisztratív dolgozók. Hazatérve, boldogan jegyezték be munkájukat a brigádnaplóba. Elhatározták, hogy még két tsz-nek nyújtanak segítséget, s ezzel összesen 18 munkanapot, mintegy 160 munkaórát fordítanak ilyenformán tér- | sadalmi munkára. Az így kiesett időt saját munka- területükön jobb munka- j szervezéssel, egymás segí- . tésével fogják pótolni, mert t ott is becsülettel kívánnak helytállni. > Tomajmonostorán a Petőfi Tsz-ben 20 holdon öntözik a burgonyát. — Gréz György öntöző-munkacsoport vezető szélirányba állítja az Sz—Z szórófejet. Hat ország Mezőgazdasági kutatói Szegeden Kedden Szegeden a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben megkezdődött a 6 KGST ország mezőgazdasági kutatóinak ötnapos munkaértekezlete. A tanácskozáson huszonöt hazai szakember és tizennégy bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet kutató vesz részt A napirenden a talaj művelés alapvető kérdései, s az ezzel kapcsolatos hazai és külföldi tapasztalatok megvitatása szerepel. Sarkig tárva ajtó-ablak a rákóczifalvai fmsz klubszobájában. — Nyers a fal, had száradjon ki alaposan, aztán újra festünk, s megvesz- szük a televíziót, a rádiót, a szekrényt, s a társasjátékokat. A pénz megvan a vásárlásra, kaptunk a MESZÖV-től, a szakszervezettől, s megtoldjuk a részjegyekből — meséli Rontó elvtárs, az elnök. . Tavaly ősszel építették, illetve alakították át egy istállóból az fmsz dolgozói, társadalmi munkában. Ki is festették, asztalokat, székeket raktak be, senki nem mondaná meg, mi volt régen itt. Mostanában az igazgatósági üléseket, s más rendezvényeket tartják benne. — A rendszeres klubélet ősszel kezdődik, addigra megkérjük a működési engedélyt. Klubvezetőséget is választunk, azaz hogy már az elnök meg is van, Kővári Ilona. — Beszélhetnénk vele? Biztosan vannak jó elképzelései a klub jövendő munkájáról. — Sajnos nem találjuk itt, tanulmányi szabadságon van. Most elsős a technikumban. Nagy a vizsgaláz az egész vonalon. Én is most jöttem vissza, váltótársam Tóvizi knrtás. a kereskedelmi osztályvezető. Az elnök kereskedelmi és vendéglátóipar! főiskolára jár, a főkönyvelő marxista egyetemre, hárman technikumba, szakmunkás tanfolyamra egy ember. — Tavaly valamennyi boltvezetőnk elvégzete az általános iskolát, akinek a dolgozók közül nincs meg, az őszre vállalta a tanulást. Node, visszatérve a társadalmi munkára, volt ott még tavaly egyéb is, mintegy 8000 forint értékben. Raktárhelyiségeket festettek, rendezték a boltok udvarát, az iroda udvarára a törmelékhegyek helyére virágoskertet varázsoltak. Mások behordták a tüzelőt. Az idén meg a boltokat csinosították kívül-be- lül, súrolták, pingálták. A tavaszi kereskedelmi szemlére — két hete volt, — az fmsz igazgatóság célprémiumot tűzött ki, s a végén úgy megszépülnek a boltok, hogy gondot okozott az 1200 forint jutalom szétosztása. Az első és második díjat összevonták, s négy-négyszáz forintot kapott az 1. és a 3. sz. élelmiszerbolt kollektívája. De jutalmazni kellett a háztartási boltot, meg a rákócziújfalui iparcikk boltot is, mert megérdemelték. — Igazán jól sikerült a szemle, valamennyi bolt lelkiismeretesen felkészült, megszépülve nagy árukészlettel várja a vásárlókat. Lassan hozzákezdünk következő tervünk megvalósításához — teszi hozzá az elnök —, az 1. sz. bolt és a ruházati bolt udvarán fásfészert építünk. A kereskedők mindenhez értenek, nagyszerű kőművesek, lakatosok tudnak lenni, ha a helyzet úgy hozza. A klubszoba kialakításakor sem mondta volna aki fjem tudja, hogy az a poros, csákányos építő- brigád a pultok, s az íróasztalok mögül került ki. — túri — jól esne valamennyire hús* üdítő ital. — Mozgóbolt hálózatunk tavaly elég jól működött» az idén további tízzel növeljük mozgóboltjaink számét. Az egységek vezetőinek figyelmét felhívtuk» hogy tekintettel a korán beköszöntött kánikulára, már most kezdjék meg szolgáltatásaikat. Marakodók Néhány levél fekszik előttem: panasz, válasz, viszontválasz. Egy kis köteg papír, nemhogy megírásuk, még elolvasásuk is időbe telik. Biztosan fontos dologról lehet szó bennük, ha íróik nem kímélték a fáradságot. Csakugyan „fontos”. Egy szolnoki olvasónk, F. J. nehezményezi — ez az első levél —, hogy K. R. szolnoki lakos fuvart vállalt számára, s a költségek rendezésekor hamis összeget tüntetett fel. Társadalmi bíróság tárgyalta az ügyet, s K. R.-t írásbeli megrovásban részesítette, kizárta a jutalmazásból, nyereségrészesedését csökkentette, s a határozatot kitettek a fan- újságra. F. J. azonban nem elégszik meg ennyivel. Enyhének találja, s úgy érzi, hogy sérelme az égre kiált. Azzal vádolja K. R.-t, hogy „haverságban” van a vállalat vezetőivel, pénzzel simítja el a dolgot. Szigorúbb büntetést kellene alkalmazni — véli. Csakhogy a fentiek K. R. fülébe is eljutottak, s ő is levelezni kezdett. Levelében az áll, hogy a fuvarárért megígért 3 mázsa tűzifát ma sem kapta meg. Viszont F. J. gerendákat lopott, s az általa fuvarozott fát is tiltott úton szerezte. Emellett lopja az áramot/ borotvapengéket dobál át az udvarba, feleségét szidalmazza, fenyegeti. Egyszóval a két ember igyekszik egymást befeketíteni. S nem lehet megállapítani, kinek jogosabb a panasza, kinek van igaza. Ügy gondolom, egyiknek sem. De vajon mit akarnak elérni ezzel az áskálódással, marakodással? Kinek használnak vele, hová akarnak jutni ezen az úton? Saját idejük fecsérlése, mások munkájának zavarása helyett hasznosabban is tevékenykedhetnének. Zuglóiak Szolnok megyében Budapest XIV. kerületének üzemei, gyárai patronálnak több Szolnok megyei termelőszövetkezetet. Az idén is, akárcsak a múlt évben segítenek a nyári betakarítási munkákban. Több ezer hold gabona learatásában részt vesznek a szolnoki, a jászberényi járásban, valamint Mezőtúron és Kunhegyesen. * Kipalántázták a füstölnivalót A szolnoki, kunszentmártoni és törökszentmiklósi járásokban, valamint Pest megyében Cegléd környékén négyszázhúsz holdon befejezték a dohány palántázást. Ez a számadat a Szolnok megyei Dohánybeváltó Üzem 1964. évi terve. Az üzem szakemberei július 5-én végzik az első termés- becsléseket A szolnoki járműjavító mozdonyosztályán — Ban» Sándor mozdonytolattyú javításán dolgozik.
