Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-09 / 133. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP W64. Jönías 9. Tito Leningrádban Moszkva (MTI), Hétfőn Nyikita Hruscsov meghívására Leningrádba érkezett Jos zip Broz Tito. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a jugoszláv Kommu­nisták szövetségének főtitkára, aki előzőleg egyhetes hivatalos látogatást tett Finnországban. A Helsinkiből érkező jugoszláv államfőt és feleségét, valamint Ko- csa Popovics külügyminisztert és a jugoszláv küldött­ség többi tagját a leningrádi repülőtéren *—* Nyikita Hruscsov fogadta; Tito elnököt a Jugoszlávia* a Szovjetunió és az OSZSZSZK állami zászlóval feldíszített leningrádi re­pülőtéren Nyikita Hruscsov meleg, közvetlen szavak­kal köszöntötte* Kifejezte azt a reményét, hogy Tito elnök minden statisztikai kézikönyv nélkül is észre­veszi majd a városban végbement óriási változásokat és kellemes emlékekkel zárja le ezt a néhány napos leningrádi látogatást. „Remélem, hogy jelenlegi meg­beszéléseink is barátiak és hasznosak lesznek*5 —mon­dotta. Tito elnök orosz nyelven mondott válaszában megköszönte Hruscsov üdvözlő szavait, tolmácsolta a jugoszláv nép testvéri üdvözletét Leningrad dolgozói­nak. A szovjet és jugoszláv vezetők ezután autóba ül­tek és szállásukra hajtattak. A frcmda külügyminiszter Bonnban BERLVN-TOKYO-MOSZKVA NEW-YORK-BELGRAD-LONDON Kisházi Ödön és Kállai Gyula fogadta a román nagy nemzetgyűlés küldöttségét Kisházi Ödön az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Kállai Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese hét­főn a parlamentben fogad­ta az Adton Moisescunak, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése alelnö­kiének vezetésével hazánk­ban tartózkodó küldöttsé­gét. A szívélyes légkörben lezajlott találkozásnál jelen volt Vasas Istvánná, az or­szággyűlés elnöke és Mihail Roianu Rosianu budapesti aotüéa nagykövet. (MTI) Walter Ulbricht Omszkba utazott Krasznojarszk, (TASZSZ) Walter Ulbricht feleségé­vel és kíséretének tagjai­val hétfőn Krasznoj arszk- ból Omszkba utazott re­pülőgépen. (MTI) Ball londoni tanácskozásai London, (AP, Reuter) George Ball amerikai külügyminiszterhelyettes, aki vasárnap este érkezett Párizsból Londonba, hét­főn megkezdte egynapos tárgyalásait angol kollégá­jával, Butlerrel és Heath kereskedelemügyi minisz­terrel, valamint más veze­tőkkel. Ball párizsi és lon­doni tárgyalásaira Johnson elnök megbízása alapján kerül sor. A megbeszélések — mint ezt már a múlt héten közölték — széles tárgykört ölelnek fel, s el­sősorban Délkelet-Ázsiával, ezen belül Malaysiával és Laosszal, Kambodzsával és Dél-Vietnammal, továbbá Ciprussal, valamint a genfi világkereskedelmi értekez­lettel foglalkoznak. Bonn (Reuter, TASZSZ) A Reuter Iroda jelenté­se szerint vasárnap este hivatalos látogatásra Bonn- ha érkezett Couve de Mur- ville francia külügyminisz!- ter, hogy német kollégáján val tárgyalásokat folytas­son a francia—nyugatné­met barátsági szerződés keretében. A TASZSZ bormi tudó­sítója írja: Bár hivatalosan a láto­gatásról csak annyit közöl­tek, hogy „szokásos tanács­kozásokról van sző”, a francia—nyugatnémet együttműködési szerződés keretében, bonni politikai megfigyelők véleménye sze­rint a francia külügymi­niszter ismét megkísérli, hogy érvényt szerezzen a szerződés ama cikkelyei­nek, amelyek „közös kül­politika követését’5 irá­nyozzák élő a két ország számára. Bonn viszont a maga részéről követelni fogja tárgyalópartnerétól, hogy támogassa a nyugat­német vezető körök min­den realitást szem elől té­vesztő politikáját a német kérdésben. A bonni tárgyalásokon megvitatják mindazokat a problémákat, amelyek né­hány nap múlva szintén szóbakerülnek Erhard kan­cellárnak Johnson ameri­kai elnökkel folytatandó washingtoni megbeszélé­sein. Ezek között említik Bonnban a német kérdést, a kelet-nyugati kapcsolat tokát, a leszerelést, a NATO struktúrájával ösz- szefüggő kérdéseket, vala­mint a délkelet-ázsiai helyzetet. VARSÓ A nemzetközi jog nem ismeri az elévülés fogal­mát amikor olyanokról van szó, akik bűntettet követ­tek ed az emberiség el­len — hangoztatja a Var­sóban ülésezett nemzetközi jogászbizottság határozata* A határozat rámutat, hogy a nemzetközi jogszabályok alapot adnak az emberiség ellen elkövetett bűntettek üldözésére és megtorlására* A háborús bűnösök fele­lősségre vonása nem csu­pán az egyes országok belügye, hanem az államok általános, nemzetközi jogi kötelezettségeit is érinti. A jogászkonferencia megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy Lengyelország fele­lősségre kívánja vonni a háborús bűnösöket* Elis­merésre talált az értekez­leten az NDK kormányá­nak nyilatkozata, amely szerint az elévülés fogal­ma nem alkalmazható hé­LENINGRAD Nyikita Hruscsov szov­jet kormányfő a leningrá­di párt- és tanácsi vezetők társaságában hétfőn reg­gel — Tito elnök érkezé­sét megelőzően — ellátoga­tott a „Barrikád” gyárba, ahol megismerkedett az építőiparban széles körben alkalmazott vasbeton-ké­szítmények gyártásával. Az üzem dolgozói nagy öröm­mel fogadták a magasran­gú vendéget. * MOSZKVA A Pravda hétfői számá­ban I. Beljajev rámutatott: Levi Eskol izraeli minisz­terelnök washingtoni láto­gatása miatt újból kiéle­ződtek az arab—amerikai kapcsolatok. Az arabok ugyanis mindinkább rá­eszmélnek az Egyesült Ál­lamok politikájának kettős jellegére. Washington sza­Washington (Reuter) Az amerikai külügymi­nisztérium és hadügymi­nisztérium vezetői meg­vizsgálták a legújabb je­lentéseket a Laoszban le­lőtt második amerikai re­pülőgépről* Mint ismeretes, szombaton egy amerikai felderítő repülőgép zuhant le találat következtében a Laoszi hazafias erők kezén lévő terület fölött és alig 24 órán belül egy második amerikai katonai repülőgép ielövéséről érkezett hír Washingtonba. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője sajtó- értekezletet tartott, és kö­zölte, az első hírek — amelyek szerint a vasár­nap elveszett gép szántás felderítő repülőgép volt — tévesnek bizonyultak* A később közölt pontos adatokból megállapítható, hogy a második gép egy vsötban az arabokkal fensr tartott barátság mellett foglal állást, a valóságban azonban minden eszközzel támogatja Izraelt az ara­bok ellen; PÁRIZS Párizsban vasárnap be­fejeződött a Francia Kom­munista Ifjúsági Szövetség és a francia leányszövetség kongresszusa* — WaMeck Rochet, a Francia Kommu­nista Párt nevében üdvö­zölte a két kongresszust. Az FKP főtitkára hang­súlyozta, a párt XVII; kongresszusa óta megnőt­tek Franciaországban a kommunisták és szocialis­ták közötti tartós egység esélyei* — Hangoztatta a köztársasági elnökjelölt Gaston Deffere „Horizont— 80”-nak nevezett távlati politikai programja nem nyithatja meg az utat a szocialista fejlődés felé. A közvetlen feladat a jelen­legi egyszemélyi uralom rendszerének felszámolása, ami csak az összes mun­kás- & demokratikus erők egységes harcával érhető eh FA—8 típusú sugárhajtású vadászrepülőgép, amely egy felderítő gépet kísérve re­pült be a laoszi hazafias erők területe fölé* A szóvivő még közölte* hogy a vadászgép pilótája „amerikai kézen van”* de megkerülésének részletei­ről nem nyilatkozott* Washingtoni mértékadó körökben utaltak rá, John­son elnök személyesen já­rult hozzá, hogy a Laosz- ban úgynevezett „felderí­tő” — valójában azonban kémrepüléseket végző — gépeket ezentúl vadászgé­pek kísérjék.- Megjegyez­ték, a vadászgépek paran­csot kaptak „válaszoljanak az elhárító tűzre”* Értesülésék szerint a FA—8 típusú vadászgépe­ken 20 milliméteres gép­ágyúkon és gépfegyvereken kívül rakeiaiövedékek is .toli"» 1 ■ ' "■ » borús bűntettekre* * ' Papén, Hitler szálláscsinálója magas nyugdíjat kap — Mint nyugdíjas, nem foglalkozom politikával, csupán kedvenc virágaimat ápolom. (Fülöt) György rajzai Vadászrepülőgép volt a Laoszban lelőtt második amerikai gép Skandináviai A VIKINGEK ÖHÖKSfiGE űiinapló Á látogató Norvégiában már az első napon bizonyo­san találkozik a büszke em­lékezéssel, a bátor viking hajósok hőstetteiről, ka­landjairól, akik elsőnek ju­tottak el Amerika partjai­ra. így történt velem is. ,,Látogasson el Bigdoyba, ott láthatja a vikinghajó­kat, a Kon-Tiki expedíció pontos történetéről értesül­het, megtekinti éti Amund­sen otthonát és még sok más érdekességet” A városházától kedves kfis hajójárat viszi el az érdek­lődőt körülbelül félóra alatt Bigdoyba. A vikinghajókat nem is olyan régen talál­ták meg az Osló-fjardban, egészen közel a fővároshoz. A járművek meglepően ép állapotban kerültek a ten­ger mélyéről a felszínre, köztük a lenagyobb, a Gokstad, mely a tudósok szerint valamelyik törzsfő­nöké lehetett. A szakértők azt is megállapították, hogy sokszáz évvel ezelőtt az épí­tők szinte bámulatos ügyes­séggel konstruálták meg a hajót, úgy hogy dacolhatott a világtengerek pusztító viharaival. A másik, a Ta­né, valamivel keskenyebb 4c kisebb, ezt valószínűleg csak a közeli tengereken használták. A legszebb vi­szont a harmadik, az Ose- berg, itt a berendezési tár­gyakból még azt is meg­állapíthatták, hogy tulaj­donosa nő voüt Valószínű­leg Asa királynő. Volt itt minden, ami egy hosszabb utazáshoz szükséges. Vi­szonylag kényelmes háló­helyek, egy konyha, az L e IX. század használati esz­közeivel. A hajó orcát a korabeli szobrászok látták el művészi alkotásaikkal és a kép annyira megkapó, hogy a látogató előtt szinte megelevenedik a régmúlt bor, amikor a viking hajó­sok útnak indultak a távoli földrészek felé. Persze, tech­nikai, tudományos felszere­lésről szó sem lehetett. A tengerészek néha hónapo­kig nem tudták, hogy mer­re járnak. De mindig bizo­nyosan visszataláltak hazá­jukba. Következő állomáson a Kon-Tiki múzeum volt. Itt látható egy norvég tudós, Thor Heyerdahl tutaja, mellyel öt társával együtt több mint 5000 mérföldet tett meg Perutól Polinéziá­ig. A nagy kaland lényegi­leg egy tudományos elmé­let alátámasztásául szolgált. Heyerdahl 1046-ban kifej­tette, hogy Déi-Amerika történelemelőtti kulturált népei az akkori tengeri köz­lekedési eszközökön eljut­hattak Polinéziába. Tudo­mányos körökben ezt az el­méletet nem fogadták ei. Heyerdahl ezekután bizo­nyított. Felépítette a tu­tajt, melyhez Ecuador ős­erdejéből használt fatörzse­ket. Nem vittek magukkal semmi mást, mint ami már az inkák idején használati eszközként szolgálhatott És százegy nap alatt sze­rencsésen célhoz értek— Igen, ennek az országnak a történelme szorosan kap­csolódik a tengerhez, a nagy óceánokhoz. Hosszú évszázadokon át küzdöttek a viharokkal, a kis hajók­ból egyre nagyobbak lettek, míg korunkban kiépült a nagy norvég kereskedelmi flotta, immár harmadik a világion. De az út nehéz és viszontagságos volt. Hábo­rúk, csaták, belső küzdel­mek jelentették az egyes mérföldköveket. És most ugarjuk át a sokszáz évet s emlékezzünk meg röviden arról a viharról, amikor a második TlMgh ibrmíIrtic a legveszélyesebb kalózok, a náci hódítók, vetették meg a lábukat Norvégiában. Az ország politikusai kö­zül sokan előre látták a tragédiát A vezérkar, a hadsereg irányítói azonban nagyrészt azt az irreális té­telt hangoztatták, hogy ránca ok aggodalomra. Pe­dig sok tennivaló lett vol­tra, hiszen a haditengeré­szetnek 2100 mérföld hosz- szúságú határvonalat kel­lett védenie. Az események viHámgyarsan követték egy­mást A fasiszta flotta fel­vonult, partra szálltak Ber­gen ben, Stavangerben, Trom- heimben és Kristianstand- ban. A harc egyenlőtlen volt A kiöregedett, Olav Trygvason hadihajó még elsüllyesztett egy német szállítóhajót, és súlyosam megrongálta az Emden cir­kálót A norvég légierő kétségbeesetten próbálko­zott, de mindez nem tartott sokáig. A nácik hamarosan ott masíroztak Oslo főutcá­ján és megkezdődött a má­sodik fejezet Felbukkant a hírhedt név: Vidkun Quisling, aki hosszú éveken át kulcspo­zíciót foglalt el a hadse­regben. (Némi magyarázat az öngyilkos elméletre, hogy „nincs ok aggodalom­ra”.) Később az is bizo­nyossá vált, hogy Narvik- nál Quisling barátja, Kon­rad Sundlo, a nácik kezére dolgozott. Az árulók most igyekeztek „méltó” jutal­mukat elnyerni. A fasiszták su&áztsUE fej Bünden ftatafcemmal, formá­lisan ő lett a miniszterel­nök és a gyilkosok munká­hoz láttak. A norvég mun­kás* 1941-ben sztrájkba léptek. Ezt használták fel ürügyként, felállították a koncentrációs táborokat, majd innen, mint ahogy akkor Európa sok más po­rig sújtott országából is, el­indultak a vonatok a szo­morú szállítmányokkal Né­metország felé. Sokáig tartott, amíg a sö­tétségre felvirradt a haj­nal. Ma már a későbbi ese­mények a világon minde­nütt ismeretesek. De a ta­nulságok még nem minden­ki előtt világosak. A máso­dik világháború után Nor­végiában sok mindent kel­lett újjáépíteni. Hiszen ahol a nácik jártak, rablás és romok tanúsították, kik voltak a látogatók. Az újjá­építés viszonylag gyors és sikeres volt. Politikai sí­kon azonban a fejlődés ko­rántsem egyértelmű. Fel­merültek a nagy problé­mák: milyen legyen a jö­vőben a skandináv orszá­gok közötti együttműködés? Hamarosan feltűnt a nem­zetközi politikai síkon az Atlanti Paktum vésztjósló szervezete. A norvég gaz­dasági nehézségeikre ugyan­akkor felfigyeltek az Egye­sült Államokban te, és ez­zel egyidejűleg egyre éle­sebben vetődtek i fel a poli­tikai követ-'ések. A Fehér Ház részéről a legfontosabb igény az volt, hogy Norvé­gia csatlakozzék a NATO- hos. Egy amszakfrö, O. B. Grimley ezt úgy hatá­rozta meg, „számukra tel­jesen világos, hogy a* Egyesült Államok és a skan­dináv országok között mi­nél szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni Ez termé­szetesen vonatkozik Norvé­giára te. Nemigen érdemes abból titkot csinálni, hogy ennek a kérdésnek megvan a gazdasági háttere, de ta­lán még enné1 te jelentő­sebb a stratégiai szempont. S ha ez így volt néhány évvel ezelőtt, akkor most az Észak-Atlanti Paktum ki­építése és továbbfejleszté­se még sokkal égetőbbé te­szi ezt a feladatot. Lénye­gileg arról van szó, hogy az északi frontszakaszt akar­juk erősíteni. Hogy Norvé­gia ezen a vonalon milyen szerepet vállal, az semmi­képpen sem skandináv vagy norvég probléma. Ezt ilyen vagy amolyan formában Oslóban is meg kell érteni. „Nem kétséges, hogy az amerikai katonai szakem­ber ez alkalommal megál­lapításait főleg belső, ame­rikai használatra szögezte le. Az általa megjelölt vo­nalat azonban amerikai po­litikusok c- katonák ese­tenként finomabb módsze­rek alkalmazásával, de tö­retlenül követték. Ennek „z irányzatnak pedig minden­képpen negatív kihatása van Norvégia fejlődésére; A súlyos és bonyolult proo- lémáról még lesz szó a ké­sőbbiek során. (Folytatjuk.) ÍJümegl Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom