Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-09 / 133. szám
UWt tárám 9. SZOLNOK BBBGTBI NÉPLAP 3 Síit teszünk a felvásárlási terv teljesítéséért? Jól sikerültök q szerződéskötési napok Csorkesxöllő mórt is élen jár Tavalyi felvásárlási (érvünkét járási szinten ösz- azess égében 100,1 százalékra teljesítettük. Ezenbelül a kenyérgabonát 108,9, a hízottsertést 104,8, a tejet *97,3 százalékra. Napraforgóból, vágóbaromfiból és tojásból viszont nem sikerült elérnünk a tervezettet. Eredményeinkhez a háztáji gazdaságok is jelentős mennyiségű áruval járultak hozzá. Ezek adták a hízó 28, a baromfi 42, a tojás 83 és a tej 28 százalékát A háztáji gazdaságok! - által értékesített áru értéke: 22 millió 667 ezer 500 forint Idei feladataink nagyobbak az 1963. évinél. Néhány adat erre: kenyérgabona-felvásárlási tervünk (szerződött és szabad) 630 vagon* napraforgó 86 vagon* szárazbab 300 mázsa, vágóbaromfi 5500 mázsa, 24 ezer 200 hízottsertés és 4 millió 500 ezer tojás* A háztáji gazdaságokból te több árut várunk a tava-’ lyinál* 7 ezer hizottsertést, 2500 mázsa vágóbaromfit 4 millió tojást és 11 ezer hektoliter tejet Minden termelőszövetkezetben megalakult a háztáji bizottság. S már többkevesebb eredményt értek el a szerződéskötés szervezésében. Májusban például a háztáji gazdaságok több mint 500 sertés hizlalására kötötték szerződést Az ál- totforgami vállalat járási kirendeltségével közösen minden községben szerződéskötési napot szervezünk. Tiszaugon és Szele- vényen ez már megtörtént* Ezt az alkalmai is felhasz- aáltuk arra, hogy felmérjük a háztáji gazdaságok állatállományát, szót értsünk a gazdákkal, szaktanácsot adjunk a helyes takarmányozással kapcsolatban* tanulmányozzuk a háztáji árutermelést gátló tényezőket Azokban a községekben, mint például Cserkeszöl- 16n* ahol a vezetők jő példával járnak élen, már eddig is szép eredményt értek el. A cserkeszöllői háztáji gazdaságokból 418 sertés átadására szerződtek- Csépán a háztáji bizottság jó munkájának eredményeként egy nap alatt 54-gyei gyarapodott a hízósertésre szerződő gazdák száma* Az állatok takarmányozásához is segítséget nyújtanak Jutányos díjért minden szerződött hfaó után 15* az anyakoca után pedig 20 négyszögöl lucernaföldet kapnak a gazdák. Felvásárlási terveink teljesítésének megvan az A Dobri Dzsurov vezér- ezredes, honvédelmi miniszter vezette bolgár katonai delegáció hétfőn délelőtt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára látogatott. A vendégeket Csémi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke is elkísérte. Borbás Máté vezérőrnagy, az akadémia parancsnoka köszöntötte, majd tájékoztatta a küldöttséget a katonai tanintézet Setéről, oktatómunkájáról. Ezt kővetően a Bolgár Néphadsereg alapja. Ehhez azonban az szükséges, hogy minden községben az állami és gazdasági vezetők fokozott segítséget adjanak, s jó példával is élen járjanak. Ha így lesz, cikkenként is teljesíteni tudjuk tervünket. küldöttei megtekintettek több bemutató-termet. A látogatás befejezéseként a vendégek felkeresték az akadémia múzeumát Itt Deicso Szi meny vezérőrnagy, a delegáció nevében megköszönte a tanintézetben kapott tájékoztatást és tolmácsolta a Bolgár Néphadsereg forró, baráti üdvözletét az akadémia tanári karának, hallgatóinak. A bolgár katonai küldöttség délben a Finommechanikai Vállalathoz látogatott el, ahol a delegáció üzem- látogatáson vett részt (MTI) K. Varga József Kunszentmártoa Szerelmi csalódás (Balázs-Piri Balázs rajzai A bolgár katonai küldöttség hétfői látogatásai Harminc évi szolgálat Nagyot nevet* aztán így folytatja a beszélgetést: — Ezek az éjszakai kezelések* nem mondom, kifárasztották az embert, mert az első vonat nulla óra 3 perckor futott be az állomásra és utána reggel négyig még három jött A postát fel kellett adni™ Egyszer, emlékszem, elaludtunk a feleségemmel. Arra ébredek föl* hogy már az állomáson van a vonat. Hűha... kapom magara* csak úgy hosszú hálóingben* fogtam a zsákot... át a kerítésen... irány a vonat. Az utasok meg mind kiálltak nézni, miféle őrült szalad ott... Tehát ezeknek az éjszakai szolgalatoknak vége. Három évvel ezelőtt beszün- örmény esi öreg postásnak tette a minisztérium. Vi- — Kúti Séra Györgynek •zant az is igaz, hogy az meg feleségének: Joiánka néninek — mindennemű szolgálat véget ért. Nyugdíjasok lettek. Kereken három évtizeden keresztül dolgoztak ebben a kis faluban. Még akkor kezdték a munkát, amikor a vidéken Swarcz György, Glázer Vilmos földbirtokosok meg a Kepich-család voltak a mindenhatók. Akkoriban petróleum-lámpa világított a postán, s csak a parádéskocsi állt meg nagyritkán az állomáson, a postahivatal előtt, ö vitte a levelet a tanyákra. Nem sok levél lapult akkor a zsákokban. A cselédember nem nagyon írogatott. Az uras ágoknak címezték a legtöbb borítékot — De telefonszolgálat az veit — emlékszik vissza Jolánba néni. És ezzel kapcsolatban Gyuri bácsinak ismét akad egy története: — Akkoriban még nem volt önálló község örmé! Kitüntetések Szombaton délelőtt a pedagógusnap alkalmával a KISZ megyei bizottságán kitüntették a legjobban dolgozó ifjúsági vezetőket Kiss Kálmán, a kisújszállási gimnázium KISZ tanácsadó tanára, KISZ Érdemérmet, heten aranykoszorús KISZ-jelvényt, tizenhármán pedig Kiváló Üttörővezető jelvényt kaptak. A kitüntetéseket Verbal Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára nyújtotta át • A Munkaügyi Minisztérium 605. Iparitanuló Intézetének « szakszervezeti bizott- . ' sága a pedagógusnapi megemlékezést egy kis jubileumi ünnepség megrendezésével kötötte össze. Szombat délután a Ságvári Művelődési Ház Ady-termé- ben ízléses emlékplakettekkel köszöntötték a tíz, vagy ennél több éve az intézetnél működő nevelőket, majd az iskola KISZ-szervezete köszöntötte a megjelent tanárokat, oktatókat. A jólsikerült délutáni ünnepségen, mintegy kétszázan vettek részt. Jelen voltak azoknak a vállalatoknak a vezetői, képviselői is, amelyekkel az intézet kapcsolatban áll. hHiiiiiiiiiiiimiiiliii<*; „Hónapokat éru a fiatalos lendület (Tudósítónktól) Hírt adtunk már arról, hogy a KISZ Központi Bizottság és a Nehézipari Minisztérium által hirdetett országos versenyben a Vegyipar fejlesztéséért” a Tiszamenti Vegyiművek KISZ fiataljai a harmadik helyen végeztek. Felkerestük Szívós Antalt, a vegyiművek KISZ bizottságának titkárát, s megkérdeztük mivel érték el ezt az értékes helyezést. A válaszból megtudtuk, 1963-ban a KISZ fiatalok a kénsavüzem és a szuperfoszfát gyár befejezését, valamint az induló új beruházások előkészítését segítették védnökségi munkájukkal. Tizenhárom gépgyártó vállalattal kötöttek szocialista szerződést. A hat legnagyobb szállító vállalat ezen szerződések eredményeképpen a különböző gépek szállításánál összesen 152 hónap határidő rövidítést ért el. A Győri Vagon- és Gépgyár részére szükséges hengerelt lemezeket a Lőrinczi Hengermű a KISZ Bizottság közbenjárására három napon belül soronkívül leszállította a kénsavtartá- lyok gyártásához. A HŐTERV és az Április 4 Gépgyár KISZ fiataljaival való ko operálás eredménye, hogy három hónappal előbb készült el a tápházi rekonstrukció. A vegyiművek és az Április 4 KISZ fiataljai sok esetben társadalmi munkával segítették elő egy-egy létesítmény időben történő átadását. így volt a tápház berendezéseinek, valamint az új öltöző központi fűtésének a szerelésénél is. A csörgedező hűtőkhöz az import kőagyagcsövek helyett a Vegyszer KISZ brigádja társadalmi munkában készített csöveket. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat műszer automatika részlegének KISZ fiataljaival kötött szerződés eredményezte a hőközpont műszerezési munkáinak negyedévvel hamarabb való befejezését. Ez a nem egészen részletes felsorolás is bizonyítja, hogy a szép oklevelet és kitüntetést jól szervezett munkával érték el a vegyiművek KISZ-esei. Nem pihennek ma sem, az elért eredményekkel nincsenek megelégedve. A folyamatban levő beruházásokra is védnökségi szerződéseket kötöttek. Sok szállító cég már zömmel teljesítette is vállalását, így a Mélyfúróberendezések Gyára, Hajtóműgyár, Szellőző Művek, VILLÉRT, Láng Gépgyár. Idén szeretnék az első díjat kiérdemelni, melyen ők* az üzem és a népgazdaság is sokat nyerne. Asszonyok a darun A jászberényi Aprítógép- gyár legforgalmasabb csarnokában, a forgácsolóban a daruidat nők kezelik. A délelőtti műszakban öt asz- szony dolgozik. Nagy Jánosáé a csoportvezető. — Ez az én első munkahelyem. Szép, felelősség- teljes a foglalkozásom. — Képzeljék csak el hatszáz ember szeszélyeit kellett megismerni. Már nem keli lentről szólni, hogy mikor merre menjek. A mozdulataikat ismerem. Mint csoportvezető én osztom be a három műszakot. Vigyázok arra, hogy ahol gyerek van, az éjjeli és a délutáni váltás ne essen egybe a férjével, Légy«» mindig valaki otthon a gyerekkel. — Képzeld Rozikám, megkaptuk a beutalót. — Kiáltja lelkendezve Pernyém Andrásáé. — Most Az igazsághoz tartozik, hogy Gyuri bácsival köny- nyebb volt beszélgetni, mint Joiánka nénivel — ő inkább csak hallgatott Nagynehezen tudtam meg tőle, hogy hites urával még gyerekkorában ismerkedett meg... aztán évekig nem találkoztak. Csak akkor kerültek össze, amikor Gyuri bácsi özvegyen maradt négy gyerekkel. Joiánka néni vállalta a gyerekek felnevelését... s napjainkban Nagy Jánosné, daracsoport vezető megy a család először együtt nyaralni! Hogyan akarják tölteni majd napjaikat? — Olvasunk — mondják —, meg majd sorra látogatjuk a gyerekeket. De azért ha kisegíteni hívnak bennünket, mindig szívesen jövünk. Joiánka néni megtörli a szemüvegét. Meleg van a hivatalban. Bepárásodott. Aztán így szól: — Hiába. Nekünk már csak a munka az életünk. Varga Viktória Szabó Erzsébet, ő a legfiatalabb Pernyésiné 12 éve „vezeti a darut”. — Olyan mintha repülőben ülnék! Ismerem minden csínját-bínját ennek a drága jószágnak. Kiáltás hallatszik. Hívják folytatni a munkát. — Asszonyok együtt, sokan azt mondják, fegyelemlazuláshoz vezet. Néha persze beszélgetünk a gyerekről, háztartásról. De ez nem megy a munka rovására. Az eredmények azt mutatják, hogy az asszonyok jól megállják a helyüket. A daru kezelése látszólag nem nehéz munka. Hiszen a hatalmas gép gombnyomásra indítható. De milyen fokozott figyelmet igényel helyes beállítása, a munkadarab pontos szállítása. Hosszú évek gyakorlata eredményezte, hogy Nagy Jánosnénak, Urbán Antalnénak, Szabó Sándor- nénak a lent dolgozók intése is elég, mit, hová helyezzenek. — A darukezelőnek helyén kell legyen a szíve — mondja Urbánné. Itt nem lehet szédülni, tériszonyra panaszkodni. Miért választottam ezt a szakmát? Szereteti a gépet. Nagyszerű dolog gombnyomásra mázsás darabokat emelni, — mondta Szabó Erzsébet, a legfiatalabb darus.- vi — nyes. Fegyvemekhez tartoztunk. A postát is Fegy- nek Il.-nek nevezték. No- mármost... ugye a postahivatalok morse-jellel hívják egymást Hát a mi jelünk éveken keresztül a „K” betű volt Azután 1952-ben, amikor önálló községek lettünk, s örményesnek neveztek el bennünket, megváltozott a morse-jel te, „M” betű lett belőle. Kijött az igazgatóságtól egy elvtársnő, aztán azt mondja: ugye kicsit nehéz lesz megszokni az új jelet? Mon- ,dom: hát, igen, mert évekig csak úgy hívtak, hogy Ká... már rajtuk kívül hat unoka jár látogatóba az örményes! posta épületébe. Mert még mindig ott laknak az öreg postaházban. Hogy megöregedtek? Kis sóhajjal, lemondással veszik tudomásul. Most lenne jó még egy kicsit dolgozni — mondják szinte egyszerre. Aztán az idős postás még hozzáteszi: — Megkopott az öreg jószág... — s a szívére mutat. — Kell a pihenés. Ám a hivatalba azért napjába többször is benéznék. A vendéget is ott ültetik le. Itt vannak ők igazán itthon, a bélyegző- pámaszagú, a telefonközpont zajától hangos szobában.
