Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

SZOLNOK 3 Népi ülnöki beszámoló az AKÖV-nél Vasárnap délelőtt a szol­noki 7. sz. AKOV 2. tele­pi a szokásos oktatás ke­retében Bodnár Zsigmomd — akit 1957-ben választot­tak meg a gépkocsivezetők népi ülnöknek — tartóit beszámolót Ezen jelen vol­tak a rendőrség, a városi tanács és a bíróság képvi­sel« is. A mintegy 60 jelenlévő nagy figyelemmel hallgatta Bodnár Zsigmoml beszámo­lóját, melynek elején vá­zolta a népi ülnök felada­tát, és összekötő szerepét az üzem és a bíróság kö­zött. Ezután rátért arra, hogy a közlekedés fejlődé­sévél nő a forgalom, a gép­járművek száma, több az ■„esély” a balesetre, mely tekintetében megyénk — sajnos — a negyedik he­lyen áll. N- omatékosan ki­jelentette, hogy még job­ban kell figyelni a figyel­metlenekre. Különösen fon­tos, hogy — mivel nem mindig ugyanaz a sofőr vezet egy gépkocsit — in­dulás előtt alaposan át­nézzék a műszaki berende­zést, elsősorban a féket és a kormányszerkezetet. Majd érdekes, tanulságos esete­ket, példákat mesélt el, hasznos tanácsokat adott (baleset után azonnal szak­értői vizsgálatot kérni, ta­núkat féh'rni, őszinte vallo­mást tenni stb). Ezután került sor az ok­tatás tulajdonképpeni lé­nyegére, az egyes vitás kér­déseknek jogi, rendőrségi és gépkocsivezetői szem­szögből történő megvitatá­sára. A felszólalások előtt dr. Dobos József, a szolnoki járásbíróság elnöke tájé­koztatta a megjelenteket a bíróság álláspontjáról kü­lönböző kérdésekben, rá- hibákra, problé­mákat vetett fel, s kérte a hozzászólásokat, melyekkel nagyban segíthetnek a bí­róságnak, és előrevihetik munkájukat az igazságos ítélkezésben. A felszólalók a legválto­zatosabb ügyekben tettek javaslatot, kértek tanácsot Mutatóba felsorolunk né­hányat: parkolás, szerszám- lopás, kártérítés, az útjel­zőtáblák korszerűsítése (külföldi példára hivatkoz­tak, ugyanis nálunk sok­helyütt ninps meg a kellő tájékozódási lehetőség). Mindebből kiderült, hogy az illetékes szervek és a gépkocsivezetők és szív­ügyüknek tekintik a közle­kedési balesetek számának csökkentését. Dr. Tóth László, a me­gyei bíróság elnökhelyette­se is összefoglalta röviden a véleményét az érintett té­mákról, mielőtt válaszolt volna a kérdésekre. Szót ej­tett a meglehetősen mosto­ha útviszonyokról, az alko­holfogyasztásról, a szerelők felelősségéről. Elmondotta, továbbá, hogy a legtöbb baleset motorosokkal törté­nik, és leginkább azokkal a vezetőkkel, akiknek jogo­sítványa több mint két éve megvan, de még nem ha­ladta meg az 5 évet. Sajná­lattal vonta le a következ­tetést, hogy a gépjárműve­zetők egy része vagy nem tartja be, vagy pedig Dem is ismerik a KRESZ-t. Végül a megyei rendőr- főkapitányság egyik tisztvi­selője adott rövid tájékoz­tatást, többek között arról, hogy rövides«» új vezetői igazolványok, kerülnek használatba. A városi ta­nács megbízottja pedig az útviszonyokkal és az útjel­zőtáblákkal kapcsolatos problémákat és lehetősége­ket ismertette. KÉPEK A GYERMEKNAPR Úttörő avatás volt... Á második otthon A szoba fala fehérre me­szelt. Az asztalon is fehér horgolt csipketerítő. Ebben a nagy fehérségben szinte üdítően hat a szemre a paplanok kéksége. A szo­bák ajtaját Boros József né, a takarítóasszony nyitogat- ja előttünk. Lakód a vi­dám, beszédes lányok, fia­talasszonyok kinn dolgoz­Továbbra is sürget a kapálás, a szénabetakarítás A SsaLoak megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága jelentései alapján A KUKORICA ELSŐ KAPÁLÁSÁNAK „TÉRKÉPET Járás, város neve Jászberény j. Kunhegyesi j: Kunszentmártoei i. Szoktok j. Tiszafüredi k Törökszentmiklós J. Jászberény v. Karcag Kisújszállás Mezőtúr Törökszentoiklós v Túrkeve Szolnok megye termelőszövetkezetei Szobiok megye állami gazdaságai Sajnos júniust írva sem mondhatjuk el, hogy túlva­gyunk az első kapáláson és túl a lucerna első ho­zamának tetaikarításán. — Ami a kapálást illeti a táb­lázat jól mutatja. A lucer­na hozama két járás — a kunszentmártoni és kunhe- gyesi — kivételével jó ré­sze még mindig a táblán van. Különösen Karcagon és Túrkevén, valamint a tiszafüredi járásban van még kint sok széna a je­lentés szerint. Mostanra már kasza alá kívánkozik a vöröshere is, sőt már a múlt héten vágni kellett. Ám még csak a harmadát kaszálták le a megye ter­melőszövetkezeteiben. En- oéi jobban állnak az álla­mi gazdaságok, bár való, hogy vöröshere területük minimális mennyiségű a szövetkezetekéhez mérve. Noha a cukorrépa egye- lése sem fejeződött még be teljes egészében (elsősorban a kunszentmártoni és tisza­füredi járásban van még efirelB) való) megkezdődön T e 1 j e s í t é s: kh Terv géppel k é z z e 1 kh kh % kh % 25 650 24 118 94.0 16 156 62,9 11 549 10 093 87,3 3 726 32,2 13 015 12 344 94,8 7 839 60,2 25 681 22 885 89,1 18 308 71,2 8 200 6013 73,3 3 700 45,1 9 906 9 725 98.1 6 947 70,1 4 952 3 780 83.0 3120 68,5 6 607 6161 93,2 3 851 58,2 4173 3 226 77,3 2 564 61,4 6 010 5 500 91,5 4840 80,5 6 628 6 433 97,0 4 436 66,9 4176 3 176 100,0 3 484 83,4 126147 114 454 96,7 78 971 62,6 20 702 9 621 86,5 5 272 55,3 a cukorrépa második ka­pálása. Túrkevén és a kun- h egyesi járásban máris jól haladnak vele. Az állami gazdaságokban a kukorica másodszori gépi kapálása is megkezdődött. Mindkét szocialista szek­torban vegyszerezik a kü- korica földek gyomnövé­nyeit. A termelőszövetkeze­tek nyolc és félezer holdas vegyszeres gyomirtási ter­vük 95 százalékánál jár­nak. A múlt héten szépen élőre ugrottak, s ebben — ■megelőzték az állami gaz­daságokat, mert náluk még 75 százalékos a teljesít­mény. A közeli napokban elfo­gadható esőzések áztatták a határt. Azonban elég egyenetlenül és nem min­denütt kellő mennyiségben, így a termelőszövetkezetek továbbra is mesterséges csapadékot adnak a még mindig szomjas földnek. Tizennyolc ezer holdat ön­töztek már meg idáig az. öntözési terv negyedét tel­jesítve. Legtöbbet a kar­cagi termelőszövetkezetek, nálunk három ezer hold kapott már eddig vizet. Jászdózsán is kazalban a lucerna Lapunk május 30-i szá­mában a Jászapátm és Jászdózsán . tett határjárás kapcsán szóvátettük: ajász- dózsai termelőszövetkezetek mennyire lemaradtak a lu­cerna betakarításával. Hét­főn este Rimóczy Jánosné, a községi tanács elnöke je­lentette: a község termelő- szövetkezetei kazalba rak­ták a lucernát. Elsőnek a Tamamenti Termelőszövet­kezetben, ahol a legnagyobb volt a lemaradás. A Petőfi Termelőszövetkezetben a jelentés pillanatában az utolsó boglyákat hordták, az Űj Életben pedig szintén befejezték. Mindhárom szövetkezet­ben kapálják a kukoricát nak a földeken, a tej ház­ban, vagy a baromfitelepen, kát hová szólít a munkája. EGY „RÉGI” LAKÓ NYILATKOZIK Gyenes Erzsi négy éve dolgozik itt az állami gaz­daságban. Így beszél: — A hatvan személyt be­fogadó női szállás már ak­kor is megvolt. De amikor idejöttünk, csak a csupasz vaságyakat találtuk a szo­bákban. Aztán, mint a ka­tonáknak, kiszámolták a két lepedőt, két pokrócot, vánkost, meg egy szalma­zsákot, amit úgy-ahogy, magunk tömtünk meg. — Most már fehérhuzatú paplanos ágy, s a tavaly nyáron létesített fürdőben — ahol öt zuhany és öt mosdókagyló van — min­den nap meleg víz várja a szállásra hazatérőket MIT MOND BOROSNÉ? — Általában megbecsü­lik, második otthonuknak tekintik a szállást az itt lakók. Pedig elég sok hely­ről verbuválódnak össze a szerződött munkások. Űj- fehértó, Érdpaitak, Novaj, Jászárokszállás, s még fel­sorolni sem győzném, ki honnan való. Az egyik szo­bában tíz Eger környéki lány és asszony lakik. Min­dig olyan rendes, tiszta a szobájuk, hogy oda takarí­tás előtt is bárkit bevezet­hetünk. NEMCSAK LAKNI, ENNI IS KELL — Erről az üzemi kony­ha gondoskodik. A napi kosztért 9 forintot fizetünk. A reggeli 3 deciliter jó te­jeskávé nagyon ritkán tea. Utána tepertő, kolbász, szalonna, vagy disznósajt. Az ebéd ízletes, s mennyi­ségben is kielégítő. Álta­lában a vacsora is főtt étel — sorolja a Jászkisérre való Boros Erzsi, tejkezelő szakmunkás. MEGALAKUL A SZÁLLÁS­ÖNKORMÁNYZAT — Tavaly is működött a munkásszállásokon ez a bi­zottság. Néhány nap múlva most is megalakítjuk. A Jászsági Állami Gaz­daság III. kerületében lá­tottak, hallottak is arról tunúskodnak, hogy ahol törődnek ezzel, nemcsak szállást,, hanem második otthont teremthetnek a dol­gozóknak. N. K. Utcai rajzverseny SZÍNVONALAS IRODALOM kevés felnőttnek, sok gyereknek Jászalsószentgyörgyön nem az első eset, hogy irodal­mat ad a művelődési ott­hon a falunak. így azután nem is csoda, hogy a mű­vészek is szívesen jönnek ebbe a jászsági faluba. A szombat esti műsor be­bizonyította, hogy a szóra­koztatás és az igényesség kézenfogva is járhatnak. Két művész, Sellei Zoltán, a TIT budapesti központjá­nak előadóművésze és Kis- tétényi Melinda zongora- művész, a zeneművészeti főiskola tanára a magyar irodalom humoros versei­ből adtak válogatást. A mű­soron szerepelt Garainak az Obsitosa, Vörösmarty, Csokonai és Arany vidám költeményei. Sellei Zoltánban olyan előadót ismertünk meg, aki a jellegzetesen népi ihleté­sű epikus szereplőket han­gulatilag kitűnően jelle­mezte. Anélkül, hogy göre- gáboros népi álromanticiz- musba esett volna, a fur­fangos és mégis naiv pa­raszti hősöket kitűnően ad­ta vissza. Kár, hogy he­lyenként túlpoentírozta a csattanókat, véleményünk szerint erre nem volt szük­sége. Külön elismerésre méltó teljesítmény, hogy Jóka ördögének kilencszáz sorát fejből, hiba nélkül iu- tonálta. Kistétényi Melinda érde­kes és Magyarországon nem igen űzött művészetnek, az improvizációnak mestere. Kissé féltünk ettől, azon­ban az egyes versek hangu­latát visszaadó rögtönzött zeneszámok szellemesek, humorosak voltak. Különö­sen a nagyotmondó Háry és a Benjámin László nagyra­vágyó bolháját (Bolhama­dár) megelevenítő számok tetszettek. Szép este volt. Kár, hogy a felnőttek közül csak húsz-huszonöten voltak, fő­leg diákok töltötték meg a termet. Pedig Arany, Pető­fi, Vörösmarty, Csokonai az idősebbekhez is szólt. — Irt — Kunszenlinárion ban láttuk - hallottuk Nagy piaikát a művelő­dési ház előtt azt hirdeti, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokra külön autóbuszt indítanak, változatos prog­rammal, több előadásra is. A részvételi díjban benne van az elsőrangú ülőhely is a nézőtéren. Ez helyes kezdeményezés. • Örömmel hallottuk, hogy június 30-ig átadják az egy év óta épülő főutat, mely fedett csatornával lesz el­látva. A csatorna-költség csaknem mésfél millió fo­rint, míg az utat magát több mint három millió Ft értékű beruházással készí­tették. Sok társadalmi munka van benne, a csa­tornát például a szentesi honvédségi alakulat ásta ki, segítségüket magneto­fonnal jutalmazták. A be­temetést négy szombat-va­sárnapon mintegy 300 hely­beli lakos vállalta. A járda és az útperem rendbehoza­talára pedig a napokban került sor. Gondolnak a gyerekekre! Ez derült ki abból a né­hány szóiból, mely tudtunk­ra adta: soha nem volt játszótér Kunszentmárton- ban, most pedig kettő is épül, összesen 1200 négy­zetméter területen. A kör­hinta és más játékszerek elkészítésére a vasipari vál­lalat társadalmi munkában ajánlkozott, homokot pe­dig a helyi Zalka Máté Tsz ad, s biztosítja a szállítást is. Jó hír a víz kedvelőinek: korszerűsítik a Körös sza­badstrandját. Eddig jófor­mán csak öltözőfülkék vol­tak, idén nyáron pedig már büfé is lesz, meleg ételek, hűsítő italok, meg finom, habzó sör. A friss halat a földművesszövetkezet biz­tosítja. Most azt tervezi a községi tanács, hogy tiszta artézi vizet vezetnek a partra, és zuhanyozót állí­tanak fel. Jövőre újabb elgondolásaik vannak. * A Játék- és Kultúrcikk Bolt kirakatában örömmel láttuk meg, és jóleső ér­zéssel nyugtáztuk, hogy a Szolnok megyei Néplap egy példányát Intették a kira­katba, feltűnő helyre. Gon­doltuk, minden nap cse­rélik, hogy az is olvashassa a lapót, aki nem járatja. De aztán jobban megnéztük, s kiderült, hogy pontosan egy hetes. Pedig talán egy perces fáradsággal ki le­hetne cserélni minden nap az újságot. Vagy egyáltalán nem kellene kitenni. De ez a fenti megoldás — nem megoldás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom