Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-28 / 150. szám
1964. június 28 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Stabil, színvonalas műsortervet, gondosabb felkészülést, a közönséggel való jobb kapcsolatot (gér a színház jövőre Beszélgetés Berényi Gáborral, a Szigligeti Színház igazgatójával Az. elmúlt színházi évad tapasztalatai meglehetősen vegyeseit- Kiugró sikereit váltogatták egymást kudarcokkal. Magas művészi színvonalon kidolgozott darabokra kapkodó, nem egységes koncepciójú produkcióit is következtek. Érthető hát, nem könnyű az évad eredményeit és hiányosságait reálisan összegezni. Berényi Gábor is mélyen gondolkozik, mielőtt megfoglamazná a választ kérdéseinkre, — A hibákat teljes mértékben ismerjük, tudjuk, hogy az psszkép nem mondható egységesnek. — Színvonalas, kiemelkedő előadások sora mellett volt közepes és gyenge produkciónk is. A tizenhat-havi kényszerszünet után várt ugrásszerű fellendülés nem következett be az újjáépült színházban. Ennek ellenére úgy gondolom a mérlegünk alapjában véve pozitív. — Nemcsak azért, mert a szezonvégi sikeres, jó produkciókkal biztatóbb, jobb lett az összkép. (Ezt nem én mondom, hanem a bérlők számára kibocsátott kérdőívek kérdéseire adott vélemények tükrözik.) Vannak egyéb biztató jelenségek is. — Az utolsó egy-két év színházi életét az jellemed, hogy a magyar színművészet meg próbál szabadulni a századforduló agyonrészletező érzelgős, korszerűtlen játékmódjától, részben romantikus, részben naturalista hagyományok béklyójától. Az utóbbi esztendők tudatos munkája most hozza meg a gyümölcsét. Ebben az esztendőben komoly eredményeink vannak, komoly sikereket könyvelhetünk el. Produkcióink jórésze magas művészi igényességgel készült. Tevékenységünk nemcsak egy produkció létrehozására Irányult, hanem a darab felvetette stílusproblémákat is igyekeztünk megoldani. Kialakulóban van társulatunkban egy olyan helyes és közös nézőpont, amely a jó és korszerű jelenségeket tartja követendőnek és kutatja hol következett be a stílustörés, hol volt produkciónk még korszerűtlen. Ma már a jónak, a korszerűnek, az ízlésesnek van sokkal nagyobb tábora színházon belül. — A problémák ellenére ez volt érezhető a közönség magatartásán is. — Észrevették ami jó és a korszerű törekvéseket ismerték el. Példa erre néhány átütő nagy sikerünk. Régebben előfordult, hogy egy 2ajos siker miatt szégyenkeztünk és az általunk jónak tartott produkció részvétlenségbe fulladt. — 1964-ben erre nem volt példa. A közönség is ugyanazt tartotta jónak, amit mi. És ez a második nagy pozitívum. Kérdés: — A közvélemény nem fogadta örömmel a sok műsorváltozást, a tervszerűt- lenséget. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a színhz népszerűsége — beszéljünk őszintén — meglehetősen csökkent. Mi erről az ön véleménye? — Ez valóban így van. A tizenhat-hónapi kiesés alatt a közönség igényei jelentős mértékben változtak. Ezt mi nem vettük kellőképpen figyelembe. — Azok a darabok, amelyek régebben sikert arattak volna, most igen mérsékelt érdeklődést hoztak. — ügy is mondhatnám, nem lehetett biztosra menni. Mi ezt szezon közben fedeztük fel és igyekeztünk népszerűbb műsortervet összeállítani. Ez sikerült, indokolt és helyes volt. Azt is tudj uk viszont, hogy igen sokan nem szeretik az ilyenfajta változtatásokat, csak az előre meghirdetett és be is tartott műsorterv ébreszti fel bizalmukat. — Éppen ezért ebben az évben már eszerint tervezünk és ahogy a tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta műsortervünket, haladéktalanul nyilvánosságra hozzuk. Minimálisra csökKentjük a bizonytalan tényezőket, ezért csak olyan darabokat iktattunk műsorba, amely már az asztalfiókban található, tehát alaposan és idejében fel lehet rá készülni. — Ez szoros kapcsolatban van második hiányos- ságunakal, tudniillik azzal, hogy egyes darabok művészi színvonala nem ütötte meg a színház közönsége által felállított magas mércét. Tizennégy darabot játszottunk, s ennyit ilyen kis társulattal, egyforma intenzitással, egyformán gondos felkészüléssel nem lehet. Ebből okulva idén már csak tizenkét bemutatót tervezünk. Bár az optimális szám tíz premier lenne, de már ez is nagy könnyebbséget és a művészi színvonal komoly emelkedését teszi lehetővé. Azon dolgozunk, hogy minden darab a legnagyobb próbaidővel, a nyugodtabb feltételek mellett kerülhessen előadásra; Kérdés: — Volt néhány olyan darab, amelynek bemutatását semmi sem indokolta. Ilyen volt például a Ma reggel születtem, a Férfiaknak tilos. Levonta-e a színház vezetősége ennek tanulságait? — Beszéltem már a közönség-igény jelentős és tegyük hozzá, örvendetes változásáról. Országos tapasztalat, hogy sikere elsősorban a jó klasszikusoknak, a nagyon égető problémájú mai daraboknak és az igazán mulatságos, szellemes vígjátékoknak van. Hiszen nagy sikert jelentett a Holnap folytatjuk, a Lear király, a Hamletnek nincs igaza és a vígjátékok közül a Fogad 3—5-ig. A félirodalom, az úgynevezett középműfajok, szalondarabok, álproblémákat felvető művek viszont nem kellenek a közönségnek. Ezt mi a saját kárunkon tanultuk meg. Kérdés: — Mielőtt a jövő évad programjáról és lehetőségeiről beszélnénk, szeretnénk néhány szót hallani arról, miért alakult kedvezőtlenül az utóbbi években a színház és a közönség kapcsolata? — A tizennégy bemutató mellett — bevalljuk őszintén — keveset foglalkoztunk a közönséggel való személyes érintkezéssel és a kezdeti lelkesedés után formálissá váltak az olyanirányú kezdeményezések, amelyek a közönség és a színház szorosabb kapcsolatát jelentenék. A tervek során arra is kitérek, hogyan szándékozunk leszámolni ezzel a szemlélettel és mit teszünk a közönségünkkel való őszinte, jó viszony megerősítéséért. Kérdés: — Akkor hát halljunk valamit arról, mi lesz jövőre? — Mint már említettem, ebben az évadban majdnem a nullára csökkentjük a műsorváltozás lehetőségét. Ennek érdekében a meglevő darabokkal úgv gazdálkodtunk. ezeket úgv válogattuk össze, hogy a megváltozott ízlés megtalálja, a legmagasabbrendű művészetet éppen úgy, mint a nagypn vidám, nagyon szellemes szórakozást- A pontos előretervezés azt is lehetővé teszi, hogy már előre, az évad utolsó napjáig megtervezzük: mikor mit játszunk, próbálunk. Az első négy darab szerepeit a színészek már most, a nyári szünet előtt megkapják, hogy gondolkozni, elmélyedni tudjanak. Ez a művészi munka jelentős emelkedését eredményezi. És ha már a jövő évadnál tartunk, engedjék meg, hogy egy sokat vitatott kérdésre, adjak választ, nevezetesen arra, hogyan alakul a színház jövő évi társulata, egy-két élvonalbeli színészünk eltávozása után. — Mi nagyon örültünk annak, hogy pl. olyan kiváló színészegyéniség mint Mensá- ros László évekig nálunk volt, de az is természetes, hogy Pestre kerülésével ő jogosan megérdemelt helyéré került. 3 éves itt-tartóz- kodása számunkra szerencsés egyedi eset, de egy vidéki színház nem építhet csupán élvanlbeli pesti színészekre. A színház törzsgárdája kipróbált tehetséges, sokoldalú művészekből áll. Kevés ilyen együttes van ma a magyar vidéki színházakban. Rájuk továbbra is bátran támaszkodhatunk. Rajtuk kívül olyan kitűnő erőkkel gyarapodtunk, mint a már szezon végén bemutatkozott Pongrácz Imre, — mint Holl István és Pásztor Erzsi, a Petőfi Színház tehetséges tagjai, mint Szekeres Ilona a budapesti Nemzeti Színházból és Somogyi Miklós Veszprémből. A színház kipróbált törzstársulatára és rájuk egyaránt építünk- Meg vagyunk győződve róla nem alaptalanul. Emellett Linka György két előadásra és valószínűleg Mensá- ros László egy szerepre leszerződik hozzánk. — Egyszóval: bizakodom. Az új igényeket új módon szeretnénk kielégíteni, hogy a jövő évi mérleg az ideinél lényegesen kedvezőbb legyen* — ht — Serfőző Simon : Nem azért Lábujjhegyen jártunk a szobában, feljebbcsavartuk a petróleumlámpái a falon, siettünk lefeküdni, pedig még kukoricát kellett volna morzsolni másnapra, a mohos kútvödröt megszögelni, kannákba szűrni a tejet, amivel elvándorlunk reggel a piacokra, mielőtt meglegeltetjük a tehenet a kucorgó árokparton, s vonatra ülünk délután, megyünk a Füszért-telepre, az óvárosi vagongyárba, füsttel, gondokkal elkeveredve — hadd tanuljanak, hisz nem a haszontalanság szőke babáit dajkálják az udvari, dögös bölcsőkben, meneküljenek ők már onnan, ahol apáik még kétrét görnyedve kullogtak, és sáros pulik hajtották fejüket aszályos tenyerükbe, 6, nem azért tettünk meg értük mindent, nem azért feküdtünk vonatok kereke alá, elszegődtünk sorompóőrnek, gürcöltünk jajgató kubikostalicskákkal a készülő hidaknál, és lettünk deformált lógó keresztek, — nem azért viseltük fejünkön a roppant, bárdolt koronát, télikabátot, nyakkendőt vettünk filléreinkből, elengedtük őket a városba, iskolákba, kirándulásokra, míg mi másnapos kozmás főzeléket tömtünk magunkba az ebédszünetek deszkáin, ázott utak mellékén, hogy vártuk az ünnepeket, karácsonyfát diszítgettünk nekik, csibéket neveltünk az udvar-oduban, hogy kedvük legyen hazajönni, de nem azért, — hogy szégyeljenek végül minket, s érezzük, hogy már nem hozzánk tartoznak, elutasítanak, mikor megkeressük őket a fölvert porban, bérházak környékén, ne segítsenek minket adományokkal, nem várunk .ölük hála-virágszirmokat, csak azt, hogy fölemlegessék néha kóborló tanyáinkat, írjanak: jól vagyunk, mi újság otthon, nem kérünk mást, csak ne feledjék a falut, ahol élünk, s föl-fölrebbennek az alkonyati házak tövén a mezők fáradt zsoltárai. A legfőbb KISZÖV szavalok szolnoki vetélkedője Tegnap immár ötödször rendezték meg Szolnokon a k., , szövetkezetek országos szavalóversenyének döntőjét. Ez a nemes vetélkedő egy kicsit jubileum is volt, hű tükre az öt év alatt megtett útnak. Délelőtt 9 órakor Bordás László, a Szolnok megyei KISZÖV elnökének ünnepélyes megnyitója után kezdődött me» a verseny a Szigligeti Színházban. vr—~\ ezerötszáz versmondó vett részt az idén «, országos mozgalomban, és most először területi selejtezőkön választották ki azt a harmincöt legjobb szavalót, akik Szolnokon képviselték a kisipari szövetkezeteket. Önmagában már az a tény is jelentős, hogy öt év alatt majdnem megháromszorozódott a résztvevők száma; Most először kapcsolódott be a szavalóverseny szervezésébe a testvér szövetség, a MÉSZÖV is. Ezen a szombati napon a KISZÖV szavalók mellett színpadra léptek a földművesszövetkezetek legjobb szavaiéi is. Magasszínvonalú művészi élményt adó eseménynek lehettek tanúi a verseny nézői. Délután 4 órakor hosszas tanácskozás után hirdetett eredményt a bíráló bizottság, melvnek elnöke Kárpáthy Kamii az eredményhirdetés előtt néhány meleg szóban emlékezett meg a jubileumi rendezvény jelentőségéről. Az első díjat Petsching Mária (pécsi KISZÖV) nyerte, — amely egy kéthetes csehszlovákiai utazás, Králik József, a szolnoki KISZÖV irodalmi színpad tagja a második lett, ezer forintos könyvutalvánnyal jutalmazták meg, míg a harmadik díjat Venczel Veronika (budapesti vegyi KISZÖV) és Szilágyi Mária, a szolnoki KISZÖV irodalmi színpad tagja között osztotta meg a bíráló bizottság. A szavalóverseny ünnepélyes befejezéseképpen este fél nyolc órai kezdettel a Szigligeti Színházban díszelőadásra került sor, melyen közreműködött a délelőtti verseny legjobb tíz szavaló ja, valamint a budapesti műszaki Ktsz kamarakórusa, a szegedi énekkar és egy tánccsoport. Kádár János a párt főiskola tanévzáró ünnepségén Az MSZM ' Központi Bizottságának pártfőiskoláján szombaton tartották az 1963—64-es tanév záró” nép - gét. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Szerényi Sándor a Központi Bizottság tagja. a paitfőiskola igazgatója beszámolt a hallgatók tanulmányi eredményeiről, a főiskola munkájáról, majd Kádár János köszöntötte a végzős hallgatókat, s táiéko7totta őket az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. (MTI) Sopron 1964 Ünnepi Hetek HAZÁNK egyik legősibb városában 1946 óta rendeznek különböző ünnepi eseményeket. A rendszeres fejlődés alakította ki azt a programot, amely az ünnepi hetekben a város műemlékeit és kulturális életét bemutatja. A műemlékekben gazdag város a külföldieknek, a hazai turistáknak és saját lakóinak is tud újat nyújtani. 1964-ben á közismerten szép történelmi belváros utcáit tovább szépítették. A Templom és a Szent György utcában a restaurátorok irányításával a kőfaragók és építőmunkások tucatnyi műemlék háznak adták vissza az eredeti formáját. A múlt évben tárta ki kapuit az ország egyik legértékesebb műemléke, a Fabriczius-ház, melynek római-kori alapzata, a középkori gótikus termei okkal elnyerte a látogatók *<»t- szését. Ebben az esztendőben a restaurált épületek közül a Cézár ház számíthat a legnagyobb érdeklődésre. Ez a kialakuló vársétány egy részével — ha nem is olyan értékes, mint az említett FaLriczius ház — a turistáknak bizonyosan kedvenc helyévé válik. Pincétől az emeletéig a soproni borok kóstolója lesz. Ha már a vendéglátás szóba kerül, érdemes megemlíteni, hogy a város híres szállodája, a Pannónia éttermével és presszójával együtt teljesen újjáépült. Ötszázzal bővült a város cukrászdáinak és éttermeinek befogadóképessége. — Épül és a következő esztendőben festői környezetben fogadhatja vendégelt a Fenyves Szálló. A teljesen új épületben nemcsak étterem, presszó, hanem bisztró és bár is lesz. SOPRON vonzóereje ezernyi középkori műemlékké. a szinte egyedülálló gótikus zsinagóga, a csodálatosan szép bányászmúzeum, a híres Lábas ház, az Orsolya téri székesegyház, a jellegzetes tűztorony mindig megcsodál tat ja magát. A város másik nagy vonzóereje a Lővér hegvek természeti szépsége. Ám, aki Sopronba látogat, az nemcsak műemlék épületet láthat, hanem eleven kultúrát is kap. A város színháza, az erdészeti és faipari egyetem, a középiskolai kulturális rendezvények, az üzemi művészcsoportok, mindig adnak szórakozási lehetőséget. Az ünnepi hetekben a gazdag kultúrprogramból is kiemelkedik a lipcsei Tamás templom világhírű kórusának két bemutatója. A J. S. Bach művészetét megörökítő és terjesztő lipcsei kórus szereplése bizonyosan nagy élmény lesz. A fertődi Eszterházi kastély udvarán tartandó Haydn kórus pedig már eddig is az ünnepi hetek kiemelkedő műsorszáma volt. A francia Bretagne táncegyüttes szereplése iránt Is nagy az érdeklődés. A fertőrákos! kőfejtőben tartandó Sopron városi tanács énekkarának hangversenyéről csak annyit, hogy a kőfejtő monumentális csarnoka egymagában megkapó látvány. A nagyszerű akusztikája a hangversennyel együtt még teljesebbé teszi az élményt. SOPRON az ünnepi hetekben különös szeretettel várja vendégeit június 26- tól július 20-ig. A múlt esztendőben csupán külföldről 35 ezren keresték fel a város műemlékeit és voltak részesei kulturális programjának. Ebben az esztendőben a tovább szépülő város kultúrprogram- ja is értékesebbet ígér. — Lehet remélni hogy a siker nem marad el, L. S.