Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-27 / 122. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK MENYEI XV. évfolyam, 122. szám. Ära 50 fillér 1964. május 27„ szerda Sürget a kapálás, a szénabetakarítás Vedrődy Gusztáv megyei főagronómus nyilatkozata Vedrődy Gusztáv, a Szolnok megyei Tanács Me­zőgazdasági Osztálya növénytermesztési csoportjának vezetője az alábbi tájékoztatást adta lapunk munka­társának a tavaszi munkálatok baladásáról: — Sajnos haladásról nem nagyon szólhatunk; Május végén tartunk és ekkorra a kukorica kapálását be kellett volna fejeznünk; — Ezzel szemben a kézi ka­pálás egyötödét végeztük még csak el és a gépi ka­pálásnak is a felénél tar­tunk mindössze. Nekem is érthetetlen, hogy Török- szentmkiiós városban a te­rület nem sokkal több mint 2 százalékát kapálták még csak meg. Ugyanis most kezdtek a kukorica első ka­pálásához a kunszentmár­toni, a tiszafüredi járás­ban, Karcagon és Kisúj­szálláson, — A műit heti és a még most is folytatódó esőzé­sek pedig nemcsak a kul­túrnövényeknek tettek jót, hanem a gyomnövényzet is jóval gazdagabban tenyé­szik a csapadék által. Már­pedig éppen a Szolnokon tartott országos kukorica­termesztési tanácskozáson hátlpTtuk Keserű János földművelésügyi miniszter­helyettestől, hogy a gyom nemcsak elnyomja a kuko­ricát, nemcsak elszívja a tápanyagot* hanem olyan gyökérnedvet is kiválaszt, amellyel a kultúrnövény fejlődését megakadályozza; — De ugyanezt igazolják a megyében végzett kísér­leti eredmények Néhány állami gazdaságunkban ki­mutatták, hogy azon a táb­lán* amelyen az első ka­pálást nem végezték el* 80 százalékkal termett keve­sebb, mint azon a földön* ahol közepesen megkapál- 6ák a kukoricát. Azon a táblán pedig, ahol jói el­végezték a kukorica első kapálását, 100 százalékkal magasabb termést vettek le. — S ha legalább a vegy- szeres gyomirtás De aról sincs sző; Elsősor­ban szintén a szolnoki és kunhegyes! járás ebbeö helyzetére hivatkozhatom. Tehát pillanatnyilag se a vegyszert, se a kaparint (ahogy tréfásan a kapálást minősítik) nem kapja a kukorica; Jóllehet, magam is tapasztaltam mennyire elgyomosodtak a kukori­cák. A múlt hét közepén a megyében tett körutazá­som során elhüledtem* hogy akkorra a tűikével Búzakalász szövetkezetben például még egyetlen hold kukoricát sem kapáltak meg. De az egész Túrkeván nem tudnám elfogadni a kukorica kapálását a Tán­csics közös gazdaság kivé­telével. És Kisújszállásról, Tőrökszentmiklósról, de még jónéhány helyről ugyanígy elszomorodva tér­tem vissza; — Elismerem, hogy az esőzés hátráltatta a kapá­lást; De nem annyira, mint amennyire lemaradtak. Be tudom azt is, hogy a cu­korrépa kézi munkálatai sok embert lekötöttek. De nem a gépeket. És mégis hány termelőszövetkezetben állni láttam a kultivátoro- kat. Vagyis igyekezettel, szorgalommal, a gépek mun­kájának jó szervezésével gyorsma felszámolhatjuk — és ezt is kell tenni — hát­rányunkat. — Még egy dologról sze­retnék szólni: a lucernafé­lék betakarításáról. Június tizediké körül szoktuk a lucernafélék második növe- dékét betakarítani. — S most május végén még az első kaszálással sem vé­gezték a szolnoki, a jász­berényi, a törökszentmik­lósi járásokban, Túr kévén és Kisújszálláson; — Jócskán szakszerűt­lenségre vall ez a helyzet­kép. Hiszen a jó szakem­ber tudja, hogy a lucernát bimbózás előtti állapotában kell kaszálni, mert akkor még az értékes fehérjéből húsz százalékot tartalmaz és csak tizenkilenc száza­lék rostot. Bimbózáskor már csak tizenhat százalék fehérjét, ellenből huszon­három százalék rostot; — Világzáskor pedig mind­össze tizenkét százalék a lucerna fehérje, de már huszonnyolc százalék a rost tartalma. Tessék utá­na számolni* mekkora veszteség érte fehérjében a kaszálással megkésett szö­vetkezeteket; — De még a kaszálás sem minden ha nem taka­rítják be a szénét Márpe- tfig a kunszentmártoni já­rás kivételévei még sehol történt meg a leka­szált lucerna betakarítása. Sőt Kisújszálláson, Jászbe­rényben és Karcagon a széna négyötöde kint ázik a táblán. Ott veszti érté­két, akadályozza a második növedék felnövését. Sőt a boglyák alatt kipusztul a lucerna és a gyom veri fel a helyét — Mindezt igen jól tud­hatnák a szövetkezetek szakvezetői. Ébredjenek hát felelősségük tudatára és gyorsítsák meg a munká­latokat Még egyet figyel­mükbe ajánlok. Tapasztala­taink szerint ezek a mos­tani munkálatokat elmu­lasztó szövetkezetek jönnek sorbanállni állami készlet­ből takarmányért. Most fi­gyelemmel leszünk arra, ki hogyan végezte el a nö­vényápolást és a takar­mányért jelentkezőket em­lékeztetjük majd erre — fejezte be nyilatkozatát me­gyénk főmezőgazdásza* Szalal elnök Budapesten Ünnepélyes fogadtatás a Ferihegyi repülőtéren Dobi Istvánnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének meg­hívására kedden délelőtt hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett Ab- dullah. Al-SZalal marsall, a Jemeni Arab Köztársa­ság elnöke. A jemeni államelnökkel együtt hazánkba érkezett Al Amid Mohamed Al- Rainy miniszterelnökhelyet­tes, Abdul Rahmcm Al- Ariany miniszterelnökhe­lyettes, Hadi Esa vezérőr­nagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, Abdul Gani Motahhar, államminiszter, Mohamed Gaid Saif, az elnöki ügyek éllamminisz- tere, Abdullah Al-Depi ez­redes, elnökségi jogtaná­csos, dr. Hassan Maki, a miniszterelnök tanácsadója, Ahmed Fuad jogtanácsos, Mujahid Hassan alezredes, a köztársasági elnöki hi­vatal vezetője, Aly Abdul­lah Al-Matari, a köztársa­sági elnökség főtitkára. — Szalal elnököt, aki Buka­resttől érkezett hazánkba, Tapasztalatcserére utaznak Egyre szorosakká és hasz­nosabbá váMk a Török­szentmiklósi Városi Tanács és a Békés megyed Oros­házi Városi Tanács között az alig két éve tartó ba­rátság. A Békés megyeiek tavaly ősszel irtt jártak Törökszentmiklóson és megnézték hogyan dolgozik a tanács, vizsgálták a köz­ségfejlesztési alap natUte&t. Május 28-án, csü­törtökön viszont a töröfc- ezentmiMóeiak utaznak Orosházára. A Törökszentmiklósi Vá­rosi Tanács állandó bizott­ságainak elnökei, valamint á tanács szaiíágazgatási szerveinek vezetői, mintegy huszonötén látogatnak el Orosházára Jól jött az eső, de nem halad jól a munka A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága jelentései alapján a kukorica Kap Adásának Járás, város neve: „TÉRKÉPE” Teljesítés: kb Terv kfc kh «ép pel •h k é z z kfa e 1 % Jászberény % 25 650 12 571 49,0 5 320 20,7 Kunhegyes 11193 5960 53,2 2 240 20,0 Kun szén tmárton 12 815 2 384 18,6 900 7,0 Szolnok j. 25 481 14 343 56,2 10 040 39,4 Tiszafüred 8114 3266 40,2 805 9,9 TőrÖkszentmüdÓB j. 9 906 6 555 66,1 2 538 25,6 Jászberény r. 4552 1405 30,8 684 15,0 Karcag 6 607 2497 37,7 420 6,3 Kisújszállás 4173 1 100 26,3 228 5,4 Mezőtúr 5 930 3 210 54,1 1480 24,9 Törökszentmiklóa «. 6 518 3 631 55,7 150 2,3 Túrke ve 4176 1966 «7,0 463 UA Szolnok megye termelőszövetkezetei 125 US 56 887 «4 25 268 au Szolnok megye állami gazdaságai 26 700 5582 50,2 1856 19,4 A mezőgazdaság mindkét szocialista szektorában igen lemaradtak a kukorica ka­pálásával. Az állami gaz­daságok lemaradásán még enyhít valamit, hogy ná­luk a vegyszeres gyomirtás sokkal jobb, mint a szövet­kezetekben. Amíg a terme­lőszövetkezetek a jóval na­gyobb területen hatezer hold kukoricát vegy szerez­tek idáig, az állami gazda­ságok kisebb területük elle­nére közel ötezer holdnál tartanak. A többi növényápolási munkálatot is az jellemzi, hogy a múlt év hasonló idő­szakához mérten késve va­gyunk. Való az is, hogy az esőzéseik kiállították a táb­lákból a gépeket és az em­bereket, de még sem fogad­ható el, hogy még a cukor­répa sarabolásával sem mindenütt végeztek. Az ál­lami gazdaságokban 90 szá­zalékos teljesítményt sem értek el, és a termelőszö­vetkezetek is csak 96 száza­léknál tartanak. Leg jobban Karcagon és a szolnoki já­rásban maradtak le. A cukorrépa egyelésének befejezése úgyszintén ké­sik. Főképpen a tiszafüredi járásban, Mezőtúron, és a jászberényi járásban sok még az egy el étién cukorxé­paföld. Az állami gazdasá­gokban szintén majd fél­ezer hold cukorrépa egye­lése hiányzik még. Ugyanez áll a napraforgó kapálására, a lucerna, a ré­ti szénafélék kaszálására, betakarítására. A múlt hé­ten az esőzések ellenére to­vább nőtt a megyében az öntözött terület. (Elsősor­ban hét elején az esőzések beköszönte előtt adtak mes­terséges csapadékot a föl­dekre.) Továbbra is Karca­gon és Mezőtúron vezetnek | az öntözött területek nagy­ságának sorrendjében. A megyében tizennégyezer holdat öntöztek idáig ter­melőszövetkezeteink a román fővárosból Ger­gely Miklós, a Külügymi­nisztérium protokollosztá­lyának vezetője kísérte Bu­dapestre. (Folytatás a 2. oldalon) 700 millió forint a gyümölcs és zöldség tárolás, feldolgozás fejlesztésére Több mint 1000 vagonnyi új raktár, épül — Tervesik a debreceni konzervgyárat én hűtőgyárat Mezőgazdaságunk egyik leggyorsabb ütemben fejlő­dő ágazata a kertészet: a második ötéves tervben a termelőszövetkezeti és álla­mi gazdaságok 127 000 hold gyümölcsöst és 80 000 hold szőlőt telepítenek és jelen­tősen növelik az öntözéses zöldségtermelés területét. A tervek szerint 1965-ben mintegy 40 százalékkal több gyümölcsöt takarítanak be, mint az elmúlt évek átla­gában, az új telepítések zö­me pedig még csak azután fordul termőre ^A5 központi elosztásra felvásárolt zöldség és gyümölcs részére a SZÖVOSZ több új nagy raktárai épít, amelyeknek 30—50 százalé­ka hűtésre is alkalmas. Az idén elkészülök között a Legnagyobb a Kecskeméten épülő 500 vagonos raktár. Ezenkívül további négy épül Szegeden* Fonyódlige- ten* Dunaújvárosban és Orosházán, összesen 500 va­gonos kapacitással. A 600 vagonos gyöngyösi raktár az idén részben üzembe lép, Makón pedig 700 vago­nos hagymaraktár építését kezdik meg. A raktárak egy részét korszerű rako­dó, szállító és osztályozó gépekkel szerelik fék A szőlő-* Derive bortáro­lás lehetőségét az álla­mi gazdaságok és az ál­lami pincegazdaságok ki­bővítik. Az idén új szőlőfeldolgozó­üzem építése kezdődik Kis­kunhalason, Kiskőrösön és Tiszakécskén; a három üzemben évente 180 000 má­zsa szőlőből készül majd bor. Az idén folytatják az Izsáki és a villányi szőlő­feldolgozó-telep és pince építését, ezek együttesen 50 ezer hektoliter bor tárolá­sára alkalmasak. Mind a hazai fogyasztás* mind az export-lehetőségek jobb kihasználása megkö­vetelik, hogy a zöldség- és gyümölcstermés mind na­gyobb hányadát konzerv- nek, szörpnek vagy mély­hűtött árunak dolgozzák fel. Ennek érdekében az idén csaknem 250 millió forintos beruhá­zással fejlesztik konzerv­iparunkat. Az összegnek több mint a fele a nyíregyházi konzerv­gyár befejezésére jut, amely az idén már teljes — évi 3250 vagonos — kapacitás­sal dolgozik. A hasonló méretű békéscsabai gyü­mölcs-konzervgyár ebben az évben részlegesen lép üzembe. Továbbá öt kon­zervgyárban kisebb bőví- cesre, Korszerűsítésre Kerül sor. Jelentősen bővül — bár csak a következő két évben — hűtőipaxunk ka­pacitása* az idén ugyanis folytatják a bajai és meg­kezdték a székesfehérvári hűtőház építését A kettő együtt 1300 vagonnyi hűtő- tároló térrel rendelkezik és évi 1700 vagon mirelite- árut állít elő. Készülnek a műszaki tervek a több mint 500 millió forintos költség­gel épülő debreceni kon­zervgyár és hűtőház részé­re, amely évente 5300 va­gem konzervet és 1200 va­gon mélyhűtött árut készít majd. Vőrőskeresztesek vezetői Martfűn Kedden, a kora reggeli órákban mintegy húsz ta­gú küldöttség érkezett Szol­nokról a martfűi Tisza Ci­pőgyárba. A küldöttséget dr. Kun Ákos, a megyei véradó állomás főorvosa, Pintér Béláné a járási-, dr. Dósa Béláné a városi vöröskereszt titkára mu­tatta be a martfűi vörös- kereszt fogadásán, ahol a vendégeket Grosz István vezérigazgató és a mozgal­mi, társadalmi szervek képviselői fogadták. A rövid ismerkedésen kitűnt, hogy szinte vala­mennyi szolnoki nagyüzem küldötte kíváncsi a mart­fűi minta-vöröskereszt szer­vezet munkájára. A vendé­gek egymás után számol­tak be munkahelyük egész­ségügyi helyzetéről, szer­vezetük munkájáról: a tisztasági mozgalomról, a véradás eredményeiről és az üzem egészségügyi, munkavédelmi dolgozók, valamint a vöröskereszt kapcsolatáról. A vitában felszólalt Grosz István vezérigazga­tó, dr. Kun Ákos főorvos, Csabai Ferencné és Sós- hutS Ferenc a járműjavító, Feitel Erzsébet a cukor­gyár, dr. Hámori Ferenc a vegyiművek küldötte, va­lamint a vöröskereszt he­lyi és szolnoki vezetői. Mi­után szótan ismerkedtek, gyárlátogatásra indultak, hogy a gyakorlatban tanul­mányozzák a vöröskereszt munkáját. A látottakról ebéd után cserélték ki ta­pasztalataikat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom