Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉP La* j.üö4. április 6, A mindennapok munkája magasabb színien Brazíliában tovább folyik a haladó erők üldözése Rio de Janeiro A brazil belpolitikai élet súlypontja pillanatnyilag a szövetségi fővárosba, Bra- siliába helyeződött át, ahol jelenleg élénk tárgyalások folynak a megválasztandó új elnök személyéről. Po­litikai megfigyelők szerint immár csaknem biztosnak tetónhető, hogy Humberto A jelenleg Uruguayban tartózkodó Goulart ügyét kormánybizottság tárgyal­ta. A bizottság javaslatot terjesztett az uruguayi mi­nisztertanács elé mely­nek értelmében a brazil politikust menedékjogban részesítenék. Ha Goulart elfogadja a menedékjogot, szabadon választhatja meg Ioao Goulart, as Uruguayba menekült brazil köztár­sasági elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek Castello Branco táborno­kot, a vezérkar főnökét választják meg köztársasá­gi elnöknek. Közben tovább folyik Brazíliában Goulart hívei­nek és általában a haladó erőknek az üldözése. A Diario uruguayi lap Rio de Janeiro-i tudósítói szerint fegyveres fiatalok bandái a hatóságok hallgatólagos támogatásával „házkutatá­sokat” hajtanak végre a különböző haladó szerve­zetek helyiségeiben és ha­ladó beállítottságú szemé­lyek otthonaiban, s szinte hajtóvadászatot tartanak Goulart hívei és a kom­munisták ellen. Minthogy Brazíliában a börtönök nincsenek ilyen „konjunktúrára” mére­tezve, a politikai hatósá­goknak kisegítő megoldá­sokhoz kellett folyamod­ni ok. Az „Are Parreiras” nevű hajó fogházzá ala­kult, de az is megtelt Most a „Raul Soarez” hajót is befogták erre a feladatra. Rio de Janeiro államban autóbuszokat állítottak a riadó-rendőrség azolgáiatá­lakhelyét az országon be­lül, ugyanakkor azonban köteleznie kell magát, — hogy tartózkodik az olyan politikai tevékenységtől, — amhly sérthetné az uru­guayi kormány érdekeit és „megzavarhatná az ország rendjét”s A megfélemlített brazil szenátus kedden reggel el­fogadta az ideiglenes elnök kongresszusi megválasztá­sára vonatkozó rendkívüli törvényt, amely most a képviselőház elé kerül és alig kétséges, hogy itt is igen gyorsan megszavazzák. A Magyar Népköztársa­ság brazíliai követsége til­takozó jegyzéket nyújtott át a külügyminisztériumban amiatt, mert április 4-én barbár módon megrohan­ták a magyar kereskedelmi képviselet helyiségeit Újabb állásfoglalások a nemzetközi kommunista mozgalom össze for* rottságáért vívott harcról hozott határozattal kapcsolatban MOSZKVA (TASZSZí A Pravda beszámol arról, hogy az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumon vitatta njeg, mi­lyen feladatok várnak a pártra az SZKP Központi Bizottságának februári plé­numán a nemzetközi kom­munista mozgalom őssze- forrottságáért vívott harc­ról hozott határozattal kap­csolatban. A plenum résztvevői ki­fejtették, hogy a kínai ve­zetők cselekedeteinek sem­mi közük a marxizmus— leninizmushoz. A plénum szónokai felháborodással beszéltek a pekingi veze­tőknek a szovjet népre, Le­nin pártjára szórt rágal­mairól, arról az igyekezeté­ről, hogy befeketítsék a Szovjetunió és más szocia­lista országok részéről Kí­nának nyújtott segítséget Elítélően nyilatkoztak arról, hogy a kínai vezetők sza­kadást próbálnak előidézni a nemzetközi kommunista és a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalomban, a kommunista ifjúsági szö­vetségek egysége éllen lép­tek fel. A plénumon egyhangúlag elfogadott határozat mara­déktalanul helyesli az SZKP Központi Bizottsá­gának februári plénumán hozott határozatot, a párt­nak és Hruscsov-vezette Központi Bizottságának po­litikáját és gyakorlati tevé­kenységét, amely a kom­munista világmozgalom egységének megszilárdítá­sára irányid. PRÁGA Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára Csehszlovákia fővárosában tartott sajtóértekezletén élesen elítélte a Kínai Kommunista Párt vezetői­nek szakadár, a nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalomra ártalmas tevé­kenységét. Kijelentette, hogy a Német Kommunista Párt hűségesen kitart a marxista—leninista tanítás, a történelmi jelentőségű moszkvai nyilatkozatok mel­lett, síkraszáll a nemzetkö­zi kommunista mozgalom­nak a marxizmus—lenini z- mus elvein alapuló egysé­géért. A párt szükségesnek tartja a kommunista- és munkáspártok értekezleté­nek mielőbbi összehívását, azzal a feladattal, hogy ki­jelölje a nemzetközi kom­munista mozgalom egyse­Ciprusi helyzetkép Nicosia (MTI). Az ENSZ békefenntartó erőinek közvetítésével hét­főn este tűzszüneti megálla­podást kötöttek a ciprusi gö­rög és török közösségek a sziget nyugati részén. Há­romnapos lövöldözés után helyreállt a nyugalom a Nyugat-ciprusi Kokkina tö­rök faluban és környékén. A feszültség azonban nem szűnt meg a vidéken és az ENSZ erők lehetségesnek tartanak további összetűzé­seket. Gyani tábornok hétfőn es­te bejelentette, hogy megál­lapodásra jutottak Maka- riosz érsekkel az utak sza­bad forgalmának helyreállí­tását illetően, de Kücsük al- elnökkel folytatott azonoscé­lú tárgyalásai nehézségekbe ütköztek. Kücsük a többi között azt a feltételt szabta • Nicosia—kireniai főútvo­nal felszabadításához, hogy előbb a görögök kezén levő útvonalakat adják vissza a forgalomnak és helyezzék az ENSZ-erők ellenőrzése alá. Nicosia környékén hétfőre virradó éjjel újabb kiderí­tetlen hátterű összetűzés zajlott le a két nemzetiség tagjai között. A lövöldözés következtében két török meghalt. A görögök által irányított ciprusi rendőrség egy szóvivője kijelentette, hogy az incidens ügyében vizsgálatot rendeltek el. A török kormány hétfőn bejelentette, hogy felmondja az 1952-ben megkötött török —görög vízum-egyezményt, amely utazási könnyítéseket biztosít a két ország állam­polgárainak egymás orszá­gában. Az egyezmény fel­mondása ez év szeptember 16-án lép érvénybe. Dél-tiroli terroristákat tartóztattak le Róma (MTI). Az elmúlt napokban Dél-Tirolban az olasz rendőrség letartóztat­ta a terroristák egyik veze­tőjét, Gunther Andergassen professzort. Andergassen a „Dél-Tirol felszabadításáért harcoló bizottság” vezetője volt. Ez a szervezet az el­múlt években több tucat merényletet követett él. A professzorral együtt 15 másik terroristát is letar­tóztattak: az őrizetbe vett személyek merényleteket terveztek egész Olaszország területén. Sajtóértekezlet a közelgő szovjet űrhajósnap alkalmából Moszkva — (TASZSZ? A Szovjetunióban április 12-én tartják az űrhajósok napját, annak a napnak évfordulóján, amikor Jurij Gagarin először tett utazást a világűrben. A közelgő évforduló al­kalmából kedden, Moszk­vában sajtóértekezletet tar­tottak a szovjet űrhajósok, ismert tudósok részvételé­vel. Blagonravov akadémi­kus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia űrkutatási és űrhajózási bizottságá­nak elnöke bevezető be­szédében hangsúlyozta, hogy a szovjet űrrepülések a tudósok erőfeszítéseinek eredményeiként jöttek létre. Szergej Vemov akadémi­kus, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja kifejtette, hogy a szovjet űrhajósok repülései meg­mutatták: a világűr meg­hódítása gyors ütemben fo­lyik, de még sok különfé­le kísérletet kell végezni a kozmikus sugarak elleni védekezéshez. Az újságírók kérdéseire válaszolva Vernov akadé­mikus elmondotta, az Elektron—1 és az Elekt­ron—2 szputnyikok gályá­ját úgy választották meg, hogy a tudósok minél több értesülést szerezhessenek a sugárzási övezetekről. A Szonda—1 űrállomás a Földtől jóval messzebb eső kozmikus térségek ilyen irányú tanulmányozására nyújt lehetőséget. Az akadémikus igennel válaszolt azokra a kérdé­sekre, hogy manőverezés segítségével el lehet-e ke­rülni a sugárzási övezete­ket. A sarkvidék fölött a, rakéta a sugárzási övezet átszelése nélkül juthat ki a világűrbe. ges marxista—leninsotít irányvonalát. COLOMBO Pieter Keuneman, a Cey­loni Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtit­kára a TASZSZ tudósítójá­nak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „a Kínai Kommunista Párt példát­lan és tűrhetetlen helyzetet teremtett a nemzetközi kommunista mozgalomban. A KKP vezetősége rendsze­res kampányt folytat a nemzetközi kommunista mozgalom egységének alu- aknázására. BRÜSSZEL A Drapeau Rouge, a Bel­ga Kommunista Párt lapja részletes kivonatban közöl­te Szuszlovnak, az SZKP Központi Bizottsága plénu­mán tartott beszámolóját és a plénumon a nemzetkirá kommunista mozgalom egy­ségének megszilárdításáért vívott harcáról hozott ha­tározatot A lap rámutat e pártdo­kumentumok nagy jelentő­ségére és hangsúlyozza, hogy azok a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének biztosítását céloz­zák. PRÁGA A Rudé Právó keddi szá­mában „Összeforrottan a marxizmus—leninizmus szellemében” cím alatt há­rom hasábos vezérei kket közöl. A vezércikk beveze­tőben utal Szuszlovnak az SzKP plénumán mondott beszámolójára, majd meg­állapítja: a kínai vezetők, akik korábban lándzsát törtek az 1957-es és 1960-as nyilatkozatok mellett és ép­pen az SzKP-t és a testvér­pártokat vádolták meg a kommunista és munkás­pártok tanácskozásain ho­zott okmányok öveinek megsértésével, s magukat tüntették fel a mozgalom egysége bajnokainak, most arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy az egység le­hetetlen, mert magán viseli a kettészakadás tendenciá­ját. A szakadás ilymódon szükségszerű. Ezzel kapcso­latban javasolják, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom fogadja el az 3 „módosításaikat”, magyarán mondjanak le az SzKP XX. és XXII. kongresszu­sán elfogadott lenini irány­vonalról, amelynek alapté­telei képezik a két nyilat­kozat lényegét Ezzel a reakciós burzsoá­zia malmára hajtják a vi­zet — szögezi le a vezér­cikk, majd így folytatja: a kínaiak saját nemzetközi szervezeteket akarnak létre­hozni, s a meglevő szerve­zetekben helyet foglaló af­rikai és ázsiai képviselő­ket a i„fehér imperializ­mus” ellen hangolják. De tévednek, aki azt hi­szik — fejeződik be a Ru­dé Pravo vezércikke —, hogy a kínai vezetők fe­lelőtlen cselekedeteikkel szakadást idézhetnek elő a kommunista mozgalomban. A kommunista pártok több­sége hű marad a proletár nemzetköziség elveihez az 1957-es és 1960-as nyilat­kozatcár szelleméhez. • Novotny csehszlovák köz- társasági elnök, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára hétfőn fogadta a Prágában vendégeskedő Max Reimannt, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát. A két testvérpártot köl­csönösen érdeklő kérdések­ről folyt eszmecsere során a Német Kommunista Párt és a Csehszlovák Kommunista Párt vezető képviselői megállapították, hogy pártjaik véleménye teljesefi megegyezik a nemzetközi kommunista mozgalom egységének alap­vető problémáit illetően. Vannak országok, ame­lyek számára különlege­sen nagy szerepe, külön­legesen döntő súlya van a nemzetközi gazdasági együttműködésnek. A modern iparfejlődés só­sán elkerülhetetlenné vált nagysorozatú gyár­tás ugyanis csak akkor lehetséges, ha egy na­gyobb, átfogóbb piacra termelünk, ha termelé­sünk gazdaságos, nagy sorozatokban történik. Etet már már persze csak a nemzetközi együttmű­ködés keretein belül le­het megszervezni, s szí­vósan dolgozva azért, hogy minél gyorsabban és hatásosabban megva­lósuljon a termelés spe­cializálódása. Mindez azt jelenti, ha egyáltalában „rangsort” lehet felállítani a szo­cialista. országok között abban a tekintetben, hogy nemzeti gazdasági érde­keik mennyire követelik meg a KGST gyors fej­lesztését — Magyarország az elsők között szerepel­ne a listán. A KGST egyezményen belül, s annak elválaszt­hatatlan részeként sors­döntő szerepe van nem­zetközi gazdasági kapcso­latainkban a magyar— szovjet együttműködés­nek. A közelmúltban ép­pen ezen a területen mi­nőségi változás követke­zett be a kapcsolatok színvonalában. Megala­kult kormányszinten a magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bi­zottság. Ez azt jelenti, hogy gazdasági kapcsola­taink operatív irányítá­sát a korábbi, voltakép­pen szakértői színvonal­nak nevezhető irányítás helyett kormányszínvo­nalra emeltük. Ebinek az intézkedés­nek a fontosságát vilá­gosan jelzi már az is, ha egy pillantást vetünk a magyar—szovjet gaz­dasági együttműködés méreteire és jelentőségé­re hazánk gazdasági éle­tében. A Szovjetunióval bonyolódik egész külke­reskedelmi forgalmunk mintegy harmad része. Innen származik a be­hozott nyersanyag döntő hányada, s a Szovjetunió a magyar exportáruk, elsősorban iparcikkek legnagyobb felvevője. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a termelés és a felvevő piac, valamint a nyers­anyagellátás szempontjá­tól rendkivül stabillá vált a magyar gazdaság­úiét, — hanem azt is, hogy távlati terveink el­készítésében mint állan­dó tényezővel számolha­tunk a hosszúlejáratú egyezményekben rögzí­tett magyar—szovjet gaz­dasági együttműködéssel. Az együttműködés anyagi tartalmával pár­huzamosan, bonyolításá­nak módszerei és szín­vonala is rendkívül so­kat fejlődött. Az együtt­működés operatív irányí­tásának kormányszintre emelése ennek a fejlődés­nek legfrissebb és leg­magasabb lépcsőfoka. Az új együttműködési bizott­ság megalakítása azt je­lenti, hogy négyszer egy évben igen magas, mi- niszterelnöhelyettesi szin­ten tárgyalják meg az együttműködés gyakorlati kérdéseit. A tanácskozás első ülésszaka már meg­mutatta, hogy ez lehetővé teszi a gazdasági gya­korlatban felmerült prob­lémák hajlékony, gyors és magasszínvonahí elin­tézését. A bizottságban ugyanis a miniszterel­nökhelyettesi szintet kép­viselő tagozati elnökök mellett, az egyes gazda­sági ágazatok főfelelősei, az esetek legnagyobb ré­szében kifejezett döntési joggal rendelkező minisz­terek vesznek részt. Az együttműködés így sok­kal hatásosabbá és ope­ratívabbá válik. A kormányközi bizott­ság közelmúltban tartott első ülésén például meg­vitatták a gépipari ter­melés szakosításának kér­dését, a két ország mű­szaki tudományos együtt- j működésének napirendi j problémáit és megálla­podtak az iparágak és az iparirányitó szervek munkájának hatásosabb összehangolásáról. A na­pirendi pontokon belül elvi, érdemi szempontból legfontosabb, hogy a kor­mányszintű bizottság se­gítségével máris maga­sabb szinten, jobban hangolható össze a két ország népgazdaságfej­lesztési terve. Számunkra különösen jelentős; hogy ; az összehangolás során nagy figyelem irányul a villamosenergia, fűtő­anyag- és nyersanyag- szükséglet kielégítésér«« számbavéve esetleges ma­gyar hozzájárulás lehető­ségét is a szovjet alap- anyaggyártó iparágak fejlesztésére. Ez ugyanis j lehetővé tenné számunk- j ra olyan anyagok biztos és olcsó beszerzését, amelyeket itthon egyál­talán nem, vagy csak na­gyon gazdaságtalanul tud­nánk előállítani. Végső elemzésképpen az együttműködési bi­zottság kormányszintre emelése lehetővé teszi, hogy az eddiginél sokkal eredményesebben és gyorsabban használjuk ki azokat a lehetősége­ket, amelyek a két or­szág gazdaságának szer­kezeti sajátosságaiból adódnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom