Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

/Av Világ proletárjai egyesüljetek! i1 \ ... o] z-J *1 'V SZOLNOK VWm | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 81. szám. Ara 50 fillér 1964. április S„ szerda. r---------------------------------------­A Magyar Kamarazenekar bemutatkozó hangversenye Szolnokon A TITOK A Bodrog mentén húsz ház összedőlt V_____________________________) A BNV hírei A szovjet párt- és kormányküldöttség Marton vásáron Éliizem lett a törökszentmiklósi gépgyár A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban elkészült az KF rendfelrakó prototípusa, A sorozatgyártásra a törökszentmiklósi gyáregységben kerül sor A kohó- és gépipari mi­niszter a vasas szakszer­vezet elnökségével egyetér­tésben, az 1963-ban elért eredmények alapján kije­lölte a kohó- és gépipar új élüzemeit. Az él üzem címet többek között a kö­vetkező vállalatok kapták: Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregysége, Csepel motor­kerékpárgyár, December 4 Drótművek, Csepeli Egyedi Gépgyár, Fémlemezipari Művek,' Finomszerelvény- gyár, Gyár- és Gépszerelő Vállalat, Kismotor- és Gép­gyár, K lement Gottwald Villamossági Gyár, A város 1964. évi költségvetését — a női dolgozók munkakörülményeit tárgyalta Szolnokon a városi tanácsülés Április 7-én ülést tartott a Szolnok városi tanács. Az ülésen többek között megvitatták a já­rási-városi bíróság, valamint a népi ülnökök munká­ját, a lakóbizottságok szervezéséről' szóló tanácsren­deletet és a nők elhelyezkedési lehetőségeit, illetve a már dolgozó nők munkakörülményeit. A tanácsülés jóvá hagyta az 1964. évi költségvetést is. N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságá­nak első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, a szovjet párt- és kormányküldött­ség vezetője, valamint a delegáció több tagja kedden délelőtt Marton- vásárra. a Magyar Tudo­mányos Akadémia mező- gazdasági kutatóintézeté­be látogatott. A vendégek társaságában volt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Nép­szabadság főszerkesztője, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Amerre elhaladtak, mindenütt so­kan köszöntötték N. Sz Hruscsovot és a többi kedves vendéget. A vendégek gépkocsi-osz­lopa háromnegyed 11-kor kanyarodott az intézet elé. A bejáratnál Juhász János, a Fejét megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára. Bujdosó Imre, a Fejér megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnö­ke, Sen kár István, a járási pártbizottság titkára, Gon- ca István, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Márton János, a községi pártszervezet titká­ra, Lukács János, a mar­ton vásári tanács végrehaj­tó bizottságának elnöke, to­vábbá dr. Rajki Sándor, a kutatóintézet igazgatója, va­lamint az intézet több más vezetője fogadta a vendé­geket Az üdvözlések után dr, RajM Sándor részletes tá­jékoztatót adott az intézet tevékenységéről, kutatási programjáról, eredményei­ről. Ezekben az eredmények­ben nagy része van azoknak a gyümölcsöző kapcsolatoknak, amelye­ket szovjet kutatókkal, intézetekkel építettek ki. Csaknem valamennyi ha­sonló jellegű szovjet tudo­mányos intézménnyel állan­dó összeköttetésben állnak, rendszeres gyakorlattá vált a különböző tanulmányok, tudományos dokumentu­mok, sőt a nemesítési alap­anyagok cseréje is. A köz­vetlen és szoros kapcsola­tokra jellemző, hogy az utóbbi öt esztendőben a martonvásári kutatóintézet valamennyi tudományos munkása hosszabb-rövidebb időt töltött a Szovjetunió­ban tanulmányúton, s ter­mészetesen jó néhány szov­jet kollégát Martonvásáron láttak vendégül. A magyar és a szovjet kutatók együttműködése különösen termékeny a bú­za fagyállóságának fokozá­sában, nemesítésében, va­lamint a kukorica hibridi­zációban. így Lukjanyenko akadémikus, a krasznodari kutatóintézet helyettes igaz­gatója, a híres Bezosztája és Szkoroszpelka búzák nemesítője állandó kapcso­latot tart az intézettel, s ő küldte meg az itteni neme­sítő munka segítésére az általa kinemesített Bezosz- tája 1, és 4., valamint a Szkoroszpelka 3. és 3/b faj­tákat. Ezután Szalai Dezső, in­tézeti párttitkár a pártszer­vezet tevékenységéről szá­molt be. A tájékoztatóik után csak­hamar kötetlen, baráti han­gú beszélgetés alakult ki, amely természetesen szakmai témák körül for­gott Nyikita Hruscsov szá­mos kérdést tett fel. A beszélgetés során az intézet munkatársainak fi­gyelmébe ajánlotta, hogy a hazánkban elterjedt és nagyon jól bevált szovjet Bezosztája 1-esnek új ve- télytársa is támadt a Mi- ronovka 808-as elnevezésű búzafajtában, amelynek ter­mesztése főleg hidegebb éghajlat alatt előnyös. — Megemlítette, hogy szülő­falujában, Kalinovkában ezzel a búzafajtával a nagy téli hidegek ellenére 43 métermázsa termést ta­karítottak ie egy hektárról, míg a Bezosztája ilyen kö­rülmények között csak 21 mázsás átlagot adott. Ter­mészetesen melegebb ég­hajlatú vidékeken a Be­zosztája előnyösebb a Mi- ronovkánál. A továbbiakban N. Sz. Hruscsov azokról az el­gondolásokról beszélt, ame­lyek alapján a - Szovjetunióban tovább akarják tökéletesíteni a mezőgazdaság szervezetét, irányítását. A központi' gondolat a ter­melés specializálása, szako­sítása, mert ez teszi lehető­vé a n agyüzem-r.yú j tytta lehetőségek teljes kihaszná­lását. Természetesen meg­felelő közgazdasági számí­tások után. a gépesítés elő­nyeinek kihasználásával, tu­dományos alapon folytatott termelő munkával lehet igazán nagy eredményeket elérni. Ezután a vendégek meg­tekintették a kutatóintézet parkjában levő, Beethoven emlékét őrző kis szigetet. A parkban összegyűlt dolgo­zók a séta közben hosszan­tartó tapssal, meleg ba­rátsággal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot, a szovjet párt- és kormányküldöttsé­get A vendégek a séta vé­gén búcsút vettek a házi­gazdáktól, s gépkocsin visszautaztak a fővárosba. A járási-városi bíróság és a népi ülnökök munká­járól dr. Dobos József, a járási-városi bíróság elnö­ke számolt be. A tanácsülés ezután a lakóbizottságok szervezé­séről, választásáról és mű­ködéséről szóló tanácsren­delet tervezetet vitatta meg, illetve fogadta el. Következő napirendi pont­ként a nők elhelyezkedési lehetőségeiről, az elhelyez­kedés nehézségeinek okai­ról és a már dolgozó nők munkakörülményeiről ta­nácskoztak. — A jelentést Csák László, a városi ta­nács munkaügyi csoportjá­nak vezetője terjesztette a tanácsülés elé. Abban szó volt többek között arról, iiogy tavaly csaknem 5 ezer nő jelentkezett a mun­kaügyi csoportnál s ennek csak ötven százalékát tud­ták elhelyezni. Ez részben a munkalehetőség hiányá­ból adódott. Oka azonban ennek a szakképzettség hiánya is. A munkát kere­ső nők nagyobb részének ugyanis nincs szakmája. Minden 100 jelentkező kö­zül 8S-nak nincs szakmai képesítése, iskolai végzett­ségük nem éri el a 7 álta­lánost. A női munkaerő felsza­porodásának harmadik oka, az üzemek rekonstrukciója — automatizálás, gépesítés — a fizikai munkalehető­ség csökkenését jelenti. — Csökkenti ugyan némileg ezt a munkaerő tartalékot az Idénymunkásokat fog­lalkoztató dohányfermen­táló és részben a cukor­gyár, de gyökeres változást csak egy 800—1000 nőt foglalkoztató üzem tudna hozni. A továbbiakban szó volt a már dolgozó nők munka- körülményeiről. A jelentés megállapítja, a vállalatok nagy többségénél nincs megfelelő szociális létesít­mény. Ennek okát általá­ban a vállalatok azzal in­dokolják, hogy az utóbbi években a termelési volu­men fejlődésével növeke­dett a foglalkoztatott mim­Milyen ipari újdonságok bemutatásával készül a szovjet külkereskedelem a budapesti nemzetközi vá­sárra? — ezzel a kérdéssel fordult az MTI munka­társa a városligetben már épülő szovjet pavilon igaz­gatójához. M. Lvövhöz, aki a következő tájékoztatást adta: Az 1964. évi budapesti nemzetközi vásáron a szov­jet kiállítási anyagot 2100 négyzetméter alapterületű új pavilonban és ezer négyzetméter nyitott térsé­gen helyezzük el. Hétszáz szovjet vállalat küldi el termékeit s a több mint kétezer kiállítási tárgy tük­rözi majd a szovjet ipar gyorsütemű fejlődését, — A hagyományé« szov­jet exportcikkeken, köztük a hengerelt acél árukon és csöveiken, a színesféme­ken, a vasérckoncentrátű­mön, a mangánércen, az antraciton, a kokszon, a műtrágyákon kívül pavilo­nunkban sok újfajta gépet és egyéb ipari berendezést is bemutatunk. Tíznél több automata és félautomata fémmegmunkáló gépet ál­lítunk majd fel és mutat­juk be működésüket. A szovjet műszergyártást elektromos mérőműszerek, optikai, rádió, hidromete- orológiai és geofizikai mű­szerek egész sora képviseli majd, A legújabb' filmfel­vevő és fényképezőgépek, órák, rádiók, magnetofonok nagy választékát la szem­léltetjük. Külön figyelmet érdemelnek az orvosi mű­szerek, közöttük a szív­ás véredény, a mellkas és a has-sebészet számára ké­szülő varró készülékek kások száma, a beruházá­sok azonban elsősorban a termelés növekedését szol­gálták! Ennek következ­ménye, hogy sok helyen a meglévő öltözők, mosdók túlzsúfoltak, elhanyagol­tak, nincs szekrény és hiányzik a melegvíz is. — Ilyen körülmény van töb­bek között a 7. számú Autóközlekedési Vállalat­nál, a patyolatnál és álta­lában az építő iparban. A helyzet javítására már történtek intézkedések! — Arra Is kitért a beszámolói hogy a mezőgazdasági gép­javítóban az idén két szak­tanfolyamot szerveztekj ahol 15 nő szerez porlasz­tócsúcsköszörű», Illetve elektromotor tekercselő szakmát. A munkaerő át­csoportosítás eredménye; hogy a cukorgyárban 00- nal, az építőipari vállalat­nál 40-nel, a bútorgyárban 22-vel több női dölgpzót foglalkoztathatnak mint az előző időkben. A tanácsülés ezután el­fogadta a város 1964. évi költségvetését. Ebben az évben több mint 66 millió forinttal gazdálkodhat a város, Nyina Hruscsovát a sasadi termelőszövetkezetbe érkezésekor úttörők köszöntöt­ték. A kép baloldalán Ág István, a tsz elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom