Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-15 / 63. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19Ő4. március 15. KÖZLEMÉNY a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására 1964. március 9-e és 14-e között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Bolgár Népköztársaság párt- és kormány- küldöttsége, élén Todor Zsivkov elvtárssal, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökévelA küldöttség járt ipari és mezőgazdasági üzemekben, tudományos kutató és kulturális intézetekben, képet kapott a magyar népnek a szocialista iparban, a mezőgazdaságban, a tudományban és a kultúrában elért eredményeiről. A küldöttség és a magyar dolgozók találkozásai tovább erősítették a magyar és a bolgár népet összekapcsoló testvéri barátságot. A látogatás alatt a két párt és a kormány képviselői tárgyalásokat folytattak. A két fél képviselőinek megbeszélései a szoros barátság és a testvéri egyetértés szellemében folytak le. A küldöttségek tájékoztatták egymást országaik szocialista építőmunkájának eredményeiről és tapasztalatairól. Eszmecserét folytattak a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság barátságának és együttműködésének továbbfejlesztéséről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről* A két küldöttség megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kapcsolatai a proletárintemacionaliz- mus, a kölcsönös testvéri segítség elvei alapján eredményesen fejlődnek. Megelégedéssel állapították meg, hogy az elmúlt években gyümölcsözően fejlődtek a két ország gazdasági, műszaki és tudományos kapcsolatai. Eredményesnek értékelték a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság tevékenységét. A két fél elhatározta, hogy további intézkedéseket tesz a kereskedelmi forgalom bővítésére. Megállapodtak abban, hogy a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében mind nagyobb mértékben törekszenek a népgazdasági tervek összehangolására, a mindkét fél számára előnyös kooperációra és szakosításra az együttműködés bővítésére mind a tudományos és műszaki kutatásban, mind a termelésben. Ennek megfelelően a két fél elvileg megállapodott abban, hogy közös gazdasági vállalatokat, tudományos kutató és tervező intézeteket hoz létre a gazdasági együttműködés különböző területein. Megbízták a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos bizottságot, hogy vizsgálja meg a közös vállalatok gazdasági feltételeit, és dolgozza ki a konkrét javaslatokat. A két fél megállapította, hogy további lehetőségek vannak a országok közötti kulturális és idegen- forgalmi kapcsolatok fejlesztésére. Megegyeztek abban, hogy előmozdítják a két ország közötti utazási lehetőségek és túristaforga- lom fejlődését A két párt- és kormány- küldöttség teljesen azonos módon ítéli meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet A jelenlegi nemzetközi helyzetben a legfontosabb feladat: küzdeni a világháború veszélyének elhárításáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének megvalósításáért. A két fél megeleégedésr sel állapította meg, hogy a nemzetközi helyzet a békeszerető országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, a szocialista országok fáradhatatlan és következetes erőfeszítéseinek eredményeként kedvezőbbé vált- A nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében tett jelentős lépést az atomfegyver-kísérletek részleges tilalmáról kötött moszkvai egyezmény, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányának az a megállapodása, hogy nem bocsátanak a világűrbe atomfegyvert hordozó rakétákat. A két ország álhatatosan harcol a nemzetközi helyzet javításáért, ezért támogat minden olyan kezdeményezést, amely kiküszöböl valamely veszélyforrást, vagy a világ bármely térségében hozzájárul a feszültség csökkentéséhez. A két kormány nagy fontosságot tulajdonít a 18 hatalmi leszerelési bizottság elé terjesztett szovjet javaslatoknak. A két kormány úgy véli, hogy az európai béke és biztonság megszilárdítása szempontjából nélkülöz- , hetetlen a második világháború maradványainak felszámolása; a német békeszerződés megkötése, Nyugat-Berlin helyzetének rendezése és a két német állam kapcsolatainak normalizálása. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköz- társaság kormánya kifejezik népeik aggodalmát a világ békéjét veszélyeztető többoldalú NATO-atom- ütőerő létrehozásának terve miatt, amelynek megvalósítása atomfegyverhez juttatná a nyugat-német militarista és revansista köröket Ezzel szemben üdvözlik a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát amely szerint a két német állam kötelezettséget vállalna, hogy lemond mindennemű atomfegyver gyártásáról, az atomfegyverek kipróbálásáról és beszerzéséről, továbbá nem járul hozzá e fegyverek tárolásához országa területén. . A felek szükségesnek tartják a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtését és támogatják a lengyel kormánynak az atomfegyvereknek a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköz- társaság területén történő befagyasztására vonatkozó javaslatát A Magyar Népköztársaság kormánya támogatja a Bolgár Népköztársaság kormányának a Balkán félsziget és a Földközi-tenger térségének atommentes övezetté változtatására és a Balkán-félsziget-i országok közötti jószomszédi és kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítására irányuló erőfeszítéseit. E javaslatok megvalósítása elősegítené a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását a Balkánfélszigeten és a Földközitenger keleti térségében. A két fél együttérzéséről biztosítja a nemzetközi imperializmus agressziós kísérleteivel szemben szuverenitását és egységgét védelmező ciprusi népet. A két fél támogatja Dél- Vietnam népének hősies küzdelmét az amerikai imperializmus ellen, nemzeti függetlenségének kivívásáért. Ismételten kifejezik szolidaritásukat Angola népének a portugál elnyomók elleni szabadságharcával, elítélik a Dél Afrikai Unióban folyó fajüldözést és támogatják a fajüldöző kormányzat nemzetközi bojkottját. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköz- társaság ismételten síkra száll a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogai- nak legrövidebb időn belüli helyreállításáért. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt képviselői eszmecserét folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista. és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy nézeteik az összes megvitatott kérdésben azonosak. Megelégedéssel hangsúlyozók, hogy a két párt testvéri kapcsolatai állandóan erősödnék és fejlődnek, a tapasztalatcsere elősegíti a szocializmus építésében kifejtett tevékenységüket, A két pártot politikájában és kapcsolataikban a marxista-leninista testvérpártok által közösen kidolgozott dokumentumok — az 1957-ben és 1960-ban Moszkvában aláírt nyilatkozatok — vezérlik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Komunista Párt hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXIX. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatai, valamint új programjában általánosított tapasztalatai felbecsülhetetlen értékű eszmei és politikai fegyverek a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom harcában. A két páj-t a világ kommunista- és munkásmozgalmának 1957-ben és 1960- ban kidolgozott dokumentumai szellemében harcol a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és erejének szüntelen növeléséért, ami a békéért és a szocializmusért folytatott harc sikereinek alapvető feltétele. * * Todor Zsivkov elvtárs a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság kormánya nevében magyar párt és kormányküldöttséget hívott meg, hogy Kádár János elvtárs vezetésével, a számára alkalmas időben látogasson el a Bolgár Népköztársaságba. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság kormánya a meghívást köszönettel elfogadta, a látogatás időpontját később határozzák meg. Elutazott Budapestről a bolgár párt- és kormány- küldöttség (Folytatás az U oldalról) Ezután Kádár János elvtárs búcsúztatója következett. Kedves Zsivkov elvtárs! Kedves barátaink! Kedves elvtársak, elvtársnők! — Most, amikor búcsút veszünk bolgár barátainktól ismét el kell mondanunk, hogy öröm és megtiszteltetés volt számunkra, hogy meghívásunkat elfő-- gadva ellátogattak hozzánk. — A testvéri Bulgária párt- és kormányküldöttsége látogatásának legfőbb eredménye, hogy tovább erősödött népeink testvéri barátsága, találkozásaink során azon voltunk, hogy legalábbis nagy vonalakban megmutassuk önöknek szocialista építőmunkánk eredményeit— A tárgyalásainkon kicseréltük tapasztalatainkat, megosztottuk gondjainkat — Találkozásunk feltétlen pozitív mérlege mellett külön öröm számunkra, hogy bolgár barátaink tapasztalhatták a magyar nép vendégszeretetét és azt a testvéri érzést, amely szivünkben él a bolgár nép iránt. — Kérem önöket, kedves Zsivkov elvtárs, tolmácsolják népüknek, bolgár testvéreinknek a magyar dolgozók szeretetteljes üdvözletét és legjobb kívánságait. — Szerencsés utat, a viszontlátásra kedves barátaink! • A hosszantartó tapssal fogadott beszédek után a bolgár párt- és kormány- küldöttség tagjai búcsút vettek a megjelent magyar közéleti vezetőktől, a diplomáciai testületek képviselőitől, majd a fővárosi dolgozók küldötteitől. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át a küldöttség tagjainak- Kádár János, a magyar küldöttség tagjai és más közéleti személyiségek az IL—18-as különrepiilőgép feljárójáig kísérték a vendégeket és szívélyes búcsút vettek tőlük. A repülőgép néhány perc múlva a magasba emelkedett és élindult Bulgária félé. (MTI) Todor Zsivkov távirata Kádár Jánoshoz Todor Zsivkov, a Bolgár párt- és kormányküldöttség vezetője útban hazafelé a repülőgép fedélzetéről táviratot küldött Kádár elvtársnak: — A Magyar Népköztársaság területét elhagyva a bolgár párt- és kormányküldöttség, valamint a magam nevében szívélyes köszöne- temet küldöm önnek a meleg fogdatatásért, amelyben bennünket részesítettek. A német és a berlini kérdésről KADAR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkásparaszt kormány elnök* Otto Winzer, az NDK külügyminiszterének első helyettese nyilatkozott a Monde című francia lap tudósítójának, s e nyilatkozatában foglalkozott a német és a berlini kérdéssel, valamint Franciaország és az NDK viszonyá- vaL Nyomatékosan síkraszállt a német nép önrendelkezési jogáért. Ezzel összefüggésben elutasította Mende bonni alkancellár- nak és más nyugatnémet politikusoknak azt a javaslatát; hogy a „szövetségesek védnökségé alatt” létesítsenek úgynevezett össznémet bizottságokat. Winzer rámutatott, hogy e javaslatok elfogadása „visszatérés lenne a megszállási rendszerhez*’ és a német nép feláldozná döntési jogát Részletesen foglalkozott a külügyminiszterhelyettes a nyugat-berlini problémával. Megállapította, hogy az NDK és a nyugatberlini szenátus tavaly december 17-i megállapodása (a látogatási engedélyek ügyében) első lépés volt a megegyezés útján. Még a nyugati hatalmak is — beleértve Franciaországot — kedvezően reagáltak erre a megoldásra. E megegyezés bizonyos mértékig csökkentette a feszültséget, amelynek forrása különben mindig Nyugat- Berlin volt. „Éppen ezért kívánatos lenne, hogy javaslatainknak megfelelően a megállapodást meghosz- szabbftsuk’* — mondotta. A Monde tudósítója megkérdezte, vajon az NDK kormánya most is ideális megoldásnak tartaná-e, ha Nyugat-Berlint szabad várossá nyilvánítanák. Winzer igenlően válaszolt. de hozzáfűzte azt is, hogy Nyugat-Berlin számára már most kívánatosak lennének bizonyos részleges megoldások is, amelyek hozzájárulnának a nyugat-berlini helyzet enyhüléséhez. Az ilyen részleges megoldásoknál azonban figvelembe kell venni a realitásokat. A legfontosabb feltétel a fennálló határok elismerése. Erre már az Egvesült Államok bizonvos körei is ráeszméltek. Csak ily- módon kerülhet sor a két német állam békés kaocso- latainak megteremtésére, a kereskedelem és az ösz- szeköttetés fejlesztésére, a megoldatlan problémák fokozatos rendezésére, — hangoztatta. Ami Nvugat-Berlip és Nyugat-Németország összeköttetéseit illeti. Winzer elmondotta, hogy az NDK már több mint tíz esztendeje ellenőrzi a frontvárosba irányuló és az onnan kiinduló személyi- és áruforgalmat. Az NDK kormánya ugyanakkor ismételten kijelentette, hajlandó megegyezni minden érdekelt állammal a tranzit-forgalomról. Magától értetődően az NDK kormánya szigorúan megtartja az egyenjogú tárgyalások eredményeként vállalandó kötelezettségeit. Ez nem zárja ki bizonyos, biztosítékok vállalását sem. A Monde tudósítója ezután az NDK és Francia- ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről érdeklődött. Winzer válaszában közölte: „kétségtelenül vannak új lehetőségek a szocialista államok és a nem szocialista országok kereskedelmének serkentésére.., Az NDK és Franciaország kereskedelmének lehetőségei még nincsenek teljesen kiaknázva* Ennek előmozdítását szolgálná — jelentette lei Winzer —, ha Franciaország Berlinben kereskedelmi kirendeltséget létesítene, amely megvizsgálná, mily lehetőségei vannak a kereskedelem bővítéséinek. Franciaország is cselekedhet úgy, mint Nyü- gat-Németország, amely már számos szocialista országban létesített kereskedelmi képviseleteket Frázisok mögött aknamunka Szagatelján, a TASZSZ szemleirója részletesen elemzi azt a beszámolót, amelyet Averell Harriman külügyi államtitkár az amerikai képviselőház külügyi bizottságának — európai ügyekkel foglalkozó albizottságában tartott „a kelet-európai helyzetről”, A külügyminiszterhelyettes beszámolójában ismertette, hogy az utóbi években számos kelet-európai szocialista országban „lényeges javulás következett be” mind gazdasági téren, mind a szocialista rendszer megszilárdulása terén. Külföldön is lényegesen emelkedett tekintélyük. Ezzel a megállapítással azonban ki is merül Harriman realizmusa és amikor kísérletet tett, hogy elemezze ezeknek a jelenségeknek okait, a dullesi idők zavaros, az élet által régen elvetett pozícióból kiindulva végezte el azt — állapítja meg a Szagatelján. Milyen politikát szándékszik folytatni az Egyesült Államok külügymi- nisztéruma a kelet-európai szocialista államokkal szemben? Mr. Harriman megígérte a kongresszusi képviselőknek, hogy az Egyesült Államok politikája „e téren nem marad tétlen”. Meglehetősen átlátszóan utalt arra, hogy az USA minden „békés eszközzel’’ törekedni Sog a kelet-európai szocialista országok és a Szovjetunió kapcsolatainak gyengítésére. Nem nehéz felfedezni, — hogy az amerikai diplomáciának ebből az egész programjából — Harriman ködös fogalmazásai ellenére — messzire bűzlik a dúl lesd „felszabadítás! politika’’ amely a múltban annyiszor vitte veszélyes külpolitikai zsákutcába az Egyesült Államokat — szögezi le a TASZSZ kommentátora. Washingtonban talán komolyan hiszik, hogy a nyugat és kelet közötti kapcsolatok normalizálásáról hangoztatott frázisok leple mögött büntetlenül folytathatják aknamunkájukat a szocialista államok ellen? Ha az amerikai külpolitikának ez az iránya — akkor ez rendkívül kilátástalan és veszélyes irány — állapítja meg a szemleíró. Averell Harriman régi diplomata. Neki természetesen emlékeznie kell arra, hogy még „a felszabadítá- si politika” megalkotója, John Foster Dulles is életének utolsó hónapjaiban nyilvánosan beismerte a politika tarthatatlanságát. Felmerül hát a kérdés: miért kell életre galvanizálni a tetemet és reális értékelések helyett idejétmúlté, be nem teljesülő álmokkal traktálni a kongresszusi képviselőket? — írja befejezésül Szagatelján, Budapest, 1964. márc. 13. TODOR ZSIVKOV a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke
