Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NEpr a 1984. február 18 TÖRTÉNETEK MICHEL ANGEL ÓRÓL Négyszáz esztendővel ezelőtt, 1564 február 15-án. hunyt el Buonarroti Michelangelo olasz szobrász, fes­tő, ppí,. sz és költő, a reneszánsz nagy alkotója, nun den áők egyik legmonu rrenráiioabb művésze. Él'.zírV afrikjáról. müveiről vi mák tcnténeteink. Még fiatalember volt. amikor kollégája, Pietro Torrigiani egy heves mű­vészeti vita folytán alapo­san összeverkedett vele ás bezúzta orrcsontját. Talán arcának éktelenkedése is hozzájárult ahhoz, hogy felfokozza művészi becs­vágyát — megmutassa, hogy mégis benne testesült meg az igazi szépség. Sohasem szignálta mű­veit— illetőleg csak egyet­len egyszer a Szent Péter templom „Pietá”-ján, a Madonna övén. de ott is csak azért, mert egyszer éppen a közelben tartóz­kodott, amikor néhány lombardiai látogató kije­lentette: — Ezt a remekművet nyilván a mi milánói Gob- bo-barátunk készítette! A feldühödött mester magához vette lámpását, vésőjét és kalapácsát, este bezáratta magát a temp­lomba és reggelre jó olvas­ható betűkkel belevéste a márványba: MICHAEL ANGELOS BONAROTUS FLORENT FACIEBAT. A sixtusi-kápolnában lé­vő freskóját, a2 „Utolsó ítélet”-et Aretino költő er­kölcstelennek tartotta és azonnali megsemmisítését követelte. Túlbuzgó egyhá­zi személyek hosszú me­morandumokban, udvari költők szatirikus szonet­tekben támadták a nagy­szerű képet a sok meztelen alak miatt s végül a tri- denti-zsinatkongregáció el­rendelte, hogy a megütkö­zést keltő meztelenséget festessék át. Amikor Michelangelo meghallotta, hogy maga IV. Pál pápa is retusá­lási kíván, megüzente: — Ennél mi sem köny- nyebb. Egy képet könnyű megváltoztatni. De bárcsak a pápa ilyen könnyen meg tudná változtatni a vilá­got! A pápa eredetileg az egész freskót le akarta ve­retni a falról. A művész­barátok tanácsára azonban elállt ettől a tervtől és Da­niele da Volterrának pa­rancsot adott, takarja le az „Útolsó ítélet” alakjainak feltűnő Dőreségeit. Volterra úgy tett eleget az utasításnak, hogy min­denféle kendőket, tuniká­kat és nadrágokat húzott rá a meztelen tagokra — az utókor ezért a „Bra- chettone” (Nadrágcsináló) művésznévvel ajándékozta meg. Michelangelo remekmű­vét. IV. Pius pápa alatt 1590-ben és XIII. Gergely pápa alatt 1760-ban újra meg újra „felö’töztették” és „átfestették”, ma már az eredeti freskó helyett csupán egy tragikus torzó látható. Michelangelo „Meztelen Krisztus”-a a Santa Maria sopra Minerva templom­ban sem menekült meg attól, hogy egy bronz ágvékkötőt lóff"ssanak rá. A szobor jobb’ábára is bronzcipőt húzták — ezt azonban már nem illendő- ségi okokból, hanem, hogy el ne kopjék a hívők csók­jaitól. A Szent Péter templom Péter-szobrának lábujjait ugyanis az áhítatos sikált már egészen lecsiszolták... A mester „Alvó Cupidó”- iát Milanese műkereskedő hosszú időre elásta szőlejé­ben, majd mint antik mű­vet adta el magas áron San Giorgio bíborosnak. — Amikor ez tudomást szer­zett a csalásról, egyszerűen visszaküldte a szobrot Mi- lanesenek. Michelangelo erre dühé­ben égy Ceres-f'gurát ásott el a földben, majd „nyom­ra vezetett” néhány régész­kutatót, akik ismét kiásták és tudományos hitelesség­gel megállapították róla. hogy a híres Praxitelész- műve. Michelangelo várt. amíg a nagyszerű PraXite- lesz-szobor felfedeztetésé­nek híre elterjedt, azután műterme sarkából elővette a Ceres-figura hiányzó kar­ját, amelyet nem is ásott el, bebizonyította, hogy ez pontosan illik az „antik torzó” megfelelő helyére, s így a Praxitelesz-féle Ce­res „csak” Buonarroti Mi­chelangelo műve... Egyszer így vélekedett: — A szeszélyes asszo­nyokból nekem elég egy — a művészetem! Nem is nősült meg soha. Sokat emlegették tréfás természetét. Egy festő va­lami képet festett, melyen egy ökör különösen élet­hűen volt ábrázolva, any- nyira, hogy teljesen elütött a képen lévő többi alaktól. Valaki megkérdezte Mi­chel an cel ót. miért festette a festő az ökröt olyan ki­válóan, míg a többi alak­ját hanyagul. Michelangelo hunyorogva nézett a kér­dezőre, és így válaszolt: — Minden festő saját 1 magát tudja legjobban le­rajzolni. A kor egyik ismert olasz főura Cosmus Med'-cis her­ceg két művészetet űzött, a festészetet és a szobrá­szait egyaránt. Egy Nep- tunt alkotott és azt Flo­rence piacán egy forrás fö­lé helyeztette, hogy min­denki gyönyörködhessen benne. Itt találkozott a herceg MichelangelóVal és meg­kérdezte tőle, mint véleke­dik a Neptun-szoborról? Michelangelo Udvariasan meghal tóttá maeát a her­ceg előtt és ártatlan arccal válaSZo’ta: — Óh, buzgón imádko­zom 'anor- ’ ^­meg nagyságodnak, hogv ilyen szép márványt tett semmivé... A márványról ugyanis így vélekedett a mester: — Minden márvány­tömbben egy remekmű al­szik. Csak felébresztése ne­héz. Révész Tibor I Mennvil dogozik egv ház^a^yom? A svéd statisztikusok ki­számították, mennyit dolgo­zik egy átlagos svéd házi­asszony. Állításuk szerint munkanapja átlagosan 10— 13 órás, ha három gyerme­ke és mosógépe Ven. Ha­vonta átlag 42 kg fehérne­műt mos ki gépen. Ti­zenöt nylon ingat, 30 pár harisnyát és gyerm-. kesz­tyűt mos ki kézzel. Ha­vonta 27 liter kávét, 22,5 liter teát, 9 liter kakaót, 7,5 liter darakását főz, 240 szendvicset Részit és meg­főzi a2 összes ebédet. — Ezek a havi feladatai. Egy év alatt a boltból hazavisz 72 kg cukrot, 6 kg sót, 3,6 liter majonézt, 18 kg rizst, 4 kg teát, 9 kg tésztaárut. 24 liter gyümölcslevet, 183 kg zöldségfélét, 26 kg mo­sóport, 2,6 kg fogkrémet, 42 kg sajtot, 21 kg kávét, 125 kg burgonyát, 35,5 kg to­jást. 52 n?gv csomag papír- pelenkát. 183 kg gyümöl­csöt, 156 cipó kenyeret, 93 kg halat, 52 kg kolbászt, 156 kg húst, 520 palack sört, 912,5 liter tejet, 15,5 liter tejszínt és egyéb apró- ságot. Vagyis összesen 2941 kg különféle árut és élel­miszert. Ebből is megálla­píthatjuk: a háziasszony dolga bizony nem könnyű! Tudósok a jövőbe tekintenek A SZOVJET TUDOMÁNY neves képviselői válaszol­tak a Szovjetszkaja Rosszi- ja és a Komszomolszkaja Pravda című lapban feltett alábbi kérdésekre: „Mit ért el eddig a tudomány? Mit kell a jövőben elérnie?” Mark Farberov profesz- szor az emberiség szem­pontjából a legfontosabb tudományos problémák közé sorolja az élelmiszerek szintetikus előállítását. „Eb­ben az irányban 1963 nagy eredményeket hozott — je­lentette ki á tudós. — Ná­lunk és külföldön techni­kailag (kísérleti ‘ ipari be­rendezésekben) megoldó­dott az olaj szénhidrogén­jeiből származó teljesérté- • kű fehérjék bioszintézisé- I nek kérdése. Ezek a fehér­jék, minőségüket tekintve, nem maradnak el a „hús­fehérjék” mögött.” 1 Nyikolaj Szemjonov, a Szovjet Tudományos Aka­démia alelnöke. elégedett azzal, hogy „a kémiának a népgaaöaság valamennyi ágába való behatolását ná­lunk úg'r tekintik, mint a kommunizmus felépítésé­nek egyik legfontosabb fel­tételét. Szemjonov két problémát nevez meg, amellyel neki személyesen foglalkoznia kell: új Mód­szerek bevezetése a formal­dehid földgázból Való elő­állítására és a formaldehid- j bői készülő polimer anya­gok korszerű gyártás tech- i nológíájának kidolgozása. ‘ Ivan Artobolevszkij aka­démikus korunk egyik leg­fontosabb problémájának^ tekinti „az emberek életé-1 , nek meghosszabbítását és j az emberiség megszabadí­tását sok súlyos betegség­től”. Szerinte e probléma megoldásához nemcsak az. orvostudomány dolgozói fognak hozzájárulni. „A matematika, a fizika, a ké­mia, a mechanika és az elektronika sikerei lehetővé tették, hogy e tudományo­kat felhasználjuk egész sor orvosi kérdés megoldására — jelentette ki Artobo­levszkij. — 1963-ban szá­mos speciális berendezés készült a megbetegedések tüneteinek tanulmányozá­sára, az emberi szervezet fiziológiai és orvosi elemzé­sére,’! Vajon min. dolgoznak a tudósok a :ardiológia terü­letén, mire vágynak? Erre a kérdésre Alskszandr Ba­kulev akadémikus válaszolt: „Arra vágynak, hogy végre lehessen hajtani a szív „nagyjavítását”, legfőbb „alkatrészeinek” cseréjét. Arra is vágynak, hogy ecál érdekében a szívet hosszú időre 1—2, sőt talán több napra is meg tudják állí­tani, hogy aztán ismét he­lyére tegyék és üzembehe­lyezzék.” Nofajr Sziszkajan akadé­mikusnak, a jeles biokémi­kusnak meggyőződése, hogy „a fehérje mesterséges szin­tézise, amely a természet­tudósok számos nemzedé­kének vágya volt, a közel­jövőben feltétlenül megva­lósul.” ALEKSZANDR PETROV, a Szovjet Tudományos Aka­démia levelező tagja, aki a kibernetika vasúti alkalma­zásával foglalkozik, úgy vé­li, hogy a közeljövőben elektronikus gépek fogják irányítani a vonatok hala­dását, az állomások mun­káját és az összes szállítá­sokat. Légpárnás építkezés A technika világában di­vatos a légpárna. Készíte­nek mór légpárnán mozgó precíziós-szerszámgépet, szántóföldek és árkok fe­lett száguldó gépkocsit, és vízre szorított légrétegen sikló motorcsónakot is. A legújabb érdekes próbálko­zás a légpárnás építkezés, amellyel i nemzetközi vi­szonylatban is elismert ma­gyar Vízügyi tudomány je­les képviselői és szakembe­rei kísérleteznek. Az Építő­ipari és Közlekedési Mű­szaki Egyetem vízépítési tanszékének és a Vízügyi Építő Vállalat dolgozói vé­geznek közös kutatást. A légpárna azonban merőben más feladatot kapott az építkezéseken, mint a gép­iparban. E2 lesz az építők láthatatlan pajzsa, amely megvédelmezi őket a víz­betöréstől, amikor a mély munkagödrökben alapozzák az új építményeket. Jelenleg még az a gya­korlat, hogy szünet nélküli szivattyúzással tartják szá­razon a munkahelyeket és nem egyszer több halastóra való vizet emelnek ki úgy­szólván haszontalanul, amíg az alap felépül. Az új mód­szerrel viszont nem kell szivattyúzni, mert levegővel „oltják be” talajt. A mun­kahely környékén vékony csöveken levegőt préselnek a földbe és ezekkel az injek­ciós tűkkel alakítják ki az összefüggő légpárnát, amely lenyomja a talajvizet, le­zárja útját. Ez az eljárás lényegében a keszonos mun­kához hasonlít, de sokkal egyszerűbb, mert nem kell az egész építkezést légmen­tesen beborítani, hogy a nagy levegőnyomással visz- szaszoríthassák a vizet. Az újfajta módszer laborató­riumi kísérletei jól sikerül­tek és még az idén meg­kezdik Harkányban az első légpárnás építkezést. Lengyel régészek Egyiptomban Alexandria környékén Kom-el-Dekkában már egy esztendeje folynak az ása­tások egy lengyel régészeti csoport vezetésével. A ke­rületi kormányzóság most további két évre meghos2- szabbitotta a régészek ku­tatási engedélyét Dr. Mikhalovsky, a len­gyel régészek vezetője el­mondotta, hogy az ásatá­sok színhelyét szabadtéri múzeumnak fogják nyilvá­nítani, a2 itt talált ptole- máioszi, római és görög műemlékek Észak-Egyip­tom ban páratlan érdekes- aésűek. LADÄSYI MIHÁLY ÚJ VERSEI * SZÉP VAŰV Tűzijátékot gyújtanék neked, szerelem, káprázatos rakétákat, hogy elbűvöljelek, hosszú verssorokat, hogy körülöleljék tomporodat és égő mondatok hálóiba fogjam melledet... De lebiggyeszted a szád, csak akkor ragy ogsz föl, mikor tükrödbe pillantasz. Szép vagy, mint egy húsevő növény, álmos és izgalmakra ehes; csókom ijedt állata végigmászik karodon, nyakadon, aztán égető nedvek emésztenek el. ^éha boldogan mesélnék fekete napjaimról a kövekről, amiket a feneketlen szakadékba cipelek, S7ánnivaló énekeimről, amiket az emberek fülébe üvöltenék, hogy fölébredjenek, az őrült órák kalapácskattogásáról, amit egész éjszaka hallok, míg nézem a hold lassú menetelését a fal penészvirágai közt — Szemem leragad reggel a villamoson, de aztán újra rádnyilik, szerelem, mert te vagy az én napom, tündöklő tomporú! Most e kocsmába várok rád, ahol piszkos abroszokon kiloccsant borcseppek vöröslenek, s. a fejeket támasztó karok erdejében, a riadt, kutyatekintetek csillagai közt a világból, mely a cigarettafüst ősködéből kifordul slstergve, lested forró pusztái villognak csak szemembe, ahol. kopott csavargó, kiszáradt torokkal kószálok és háromnapos szakállal, s már csak fáradt, véres szemem néz szembe a világgal * UTÁNAD KÓSZÁLOK Utánad kószálok, amikor egy nőt követek egész este, és s koszos lépcsőházakban is miattad ácsorgók csak, arra várva, hogy te nyitsz ajtót, te seholsem-található! Ezek a versek is, amiket mostanában mondogatok, esetlenül és reménytelenül várnak reá A Ó, nem félek a nőktől, ismerem őket és szájonesókolom, aki megadatik. De aztán újra csak egész este követek .valakit, aki a sarkon visszapillant, és újra látom, nem te vagy, ma is a másik utcán ring a szoknyád. És éjjel meggyújtva villanyom, sokáig nézem az alvó lányt, aki feljött az este, hisz keres Valakit, akárcsak én, amikor egy nőt követek, mert ismerős, ahogy hajába túr a szél és feketén S2éjjelteríti vállain az álmaim. MÚZSÁHOZ Az egyik nyaralóra vágyik, másik dicsfényről álmodik — Fertelme« nő, kikkel kokettálsz, amíg eljutsz az ágyamig!? Szerencse, hogy míg ideérsz, a csaholó falvakon át, a csípős országúti por lemarja \ kölnid Illatát. S amíg e graciő2 virág — csókod nyomán — számból kihajt, ágyamra zökken feneked. Itt nem alkuszik senki rád. A füstös kávéházi 2ajt énnálam kipihenheted.

Next

/
Oldalképek
Tartalom