Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * im február lie. Nagy sikerrel mutatta be a Szigligeti Színház Shakespeare Lear király című tragédiáját Sokáig emlékezetes él­ményben volt része pénte­ken este a Szigligeti Szín­ház közönségének. Shakes­peare Lear király című tragédiájának a bemutató­ja volt. A premier közön­gége hosszantartó vastaps- gal köszönte meg a színház művészeinek a nagyszerű előadást. A darabot Beré- oyi Gábor rendezte. A cím­szereplő Mádl Szabó Gábor mellett a főbb szerepeket Győry Ilona, Hegedűs Ág­nes, Gyöngyösy Katalin, Mensáros László, Téri Ár­pád, Upor Péter, Fonyó Ist­ván és Győri Emil játszot­ták. Az új kulturális tervekről tanácskoztak Jászberényben A Jászság termelőszövet­kezeteinek népművelési ügyvezetői tanácskoztak pénteken a jászberényi vá­rosi tanácsnál. Az értekez­leten a pártbizottság és a tanács művelődési-, mező­gazdasági osztályainak kép­viselőin kívül résztvettek a könyvtárak és a művelő­dési otthonok dolgozói is. Először az ügyvezetők mondták el problémáikat, majd a népművelési fel­ügyelőtől megkapták _ a munkájukhoz szükséges út­baigazítást. A tanácskozást a tsz-ek- ben folyó tervezési munka tette szükségessé. Az idén különös gondot fordítanak a párt és a tanács vezetői, hogv a termelőszövetkeze­tekben a gazdasági tervek mellé kulturális tervek is készüljenek és a kulturális alap rendeltetésének meg­felelően kerüjön felhaszná­lásra. Nagyjelentőségű az az intézkedés, mely szerint a kulturális célokra szánt összeget számszerűen is különválasztják a szociális alaptól és a készülő kultu­rális terveknek megfele­lően konkrétan tervezik meg annak felhasználását. Elsősorban a felnőttok- tatás és a szakmunkáskép­zés kap az eddiginél is na­gyobb szerepet, de figye­lemre méltó a tsz-klubok- ra fordítandó összeg fel- használása is. Az elkészült kulturális és pénzügyi ter­veket együtt fogja elbírálni egy népművelési szakem­berekből alakuló bizott­ság. Tízéves az ország — két­ségkívül — legfurcsább ^múzeuma",, amely Pécsett, a baromfikeltető üzemben található. Szatmári Elemér üzemvezető formalinos üve­gekben helyezi el azokat a csibéket, amelyek valami­lyen feltűnő rendellensség- gel bújnak ki a tojásból. Megfigyelése szerint általá­ban százezer csibe között akad csak egy-egy rendkí­vülien hibás testű. Ez a magyarázata annak, hogy miért ritka a torz csibe o falu«* baromfiudvarokban. Egy gazdasssony ugyanis legfeljebb $0—100 csibét nevel fel évente, tehát egész életében is csupán néhány ezret. A pécsi „csibegyár'- ban, amely az ország leg­nagyobb kapacitású keltető­je, érthetően nem számít nagy ritkaságnak a torz csi­be. Itt ugyanis évente több mint hárommillió tojást keltenek ki a „gépkotlós”- ok és közöttük legalább 30 hibás testű akad. Éppen ezért minden torztípusból csak egy-egy példány kerül a formalinos üvegekbe. Ä leggyakoribb rendelle­nesség a csőr egymás mel­lé „vágása”, Mivel d csibék ilymódon nem is tudnak táplálékot felvenni, rend­szerint rövid időn belül el­pusztulnak. — Gyakári a félszemű, sőt a .szemtelen” csibe is, ezek azonban többségükben fel- nevelhetők. Több olyan szárnyasán at is napvilágot látott már, amelyeknek ket­tőnél több Tábuk volt. A harmadik, illetve d negye­dik láb a hason vagy a ha­ton nőtt ki. A furcsább esi be az volt, amelyiknek egy fejet, de két testet adott a természet. Az eddig kikelt J2—13 millió csibe között mind­össze egyszer akadt mezte­len, igaz, akkor egyszerre kettő: jérce és kakas. Az egyébként egészséges, élet­képes csibéknek — kettő­jüknek — összesen három szál tollúk volt. Felnevelték mind a kettőt, mégpedig — mivel meztelenek voltak és mindig fáztak — infrafény- sugárzó lámpák alatt. Jel­lemző, hogy miként pusz­tult el az egyik. Már fel­nőtt korában feltámadt benne a repülés ösztöne és aránylag nem nagy magas­ságból le akart ereszkedni a földre. Más. tollas állat egyszerűen lelibbent volna, ez azonban, a repüléshez szükséges tollak hiányában, féltéglaként hullott a föld­re és természetesen össze- zúzta magát. A másikat pe­dig el kellett pusztítani, mi­vel jöttek a téli hidegek és igen körülményes, drága lett volna további megtar­tása. (Iglói Zoltán) Tavasz csalogató mm . v.y. .... < . • .... • • . •' D e jó Is lenne már. A víz tükrében még a ko­pár ágak vetülete látszik, pedig mi már a minden zöld világ tflkrözetét igézzük az olvadás-rögtönözte tavacskában. Kekünk szabid, hiszen mi még olyan fiatalok vagyunk, tetszenek látni. Tessék hinni, ne­künk biztosan eljön. Számvetés a könyvtarakban 13 ezer új olvasó — ! A megye tanácsi közmű­velődési könyvtárai néhány nappal ezelőtt összegezték elmúlt évi munkájukat. — Megállapították, hogy az | olvasók száma az elmúlt ' két esztendő alatt 26 ezer­í rel emelkedett. 1961-ben a I megye lakosságának 10,8 százaléka, 1963-ban 16,6 százaléka volt valamelyik tanácsi könyvtár olvasója. Így a könyv-tárak az 1965. végére kitűzött célokat már i 1963-ban elérték, j Figyelemre méltó a ti­szafüredi járás eredménye, ahol a lakosság 22 száza­léka valamelyik könyvtár vagy könyvkölcsönző olva­sója. Szép eredményt ért el Mezőtúr (22 százalék) és Túrkeve (20 százalék) is. A járások az olvasók száma tekintetében egy- szinten — 15 százalék kö­rül mozognak, nincs tehát aránytalanság. A városok között viszont már van. I Feltűnő Karcag lemaradá- i sa (12 százalék). A parasztolvasók száma a felnőtt olvasókon belül növekedett. A mintegy 76 ezer olvasóból 46 ezer fel­nőtt; a felnőttek között a parasztolvasók aránya 33 százalék. 1963-ban 3462 fő­vel több a dolgozó paraszt a könyvtárakban, mint az előző évben. Az új olvasók szervezése tehát az elmúlt évben is elsősorban a fel­nőtt parasztolvasók számá­nak emelésére irányult. A könyvtárak és könyvköl­csönzők forgalmának ál­landó és egyenletes növe­kedése azt mutatja, hogy a beiratkozott űj olvasók nemcsak papíron léteznek, hanem valóban olvasnak is. Mind 1962-ben, mind pe­dig 1963-ban 300 ezer kö­tettel többet olvastak. Az elmúlt két évben szerve­zett 13—13 ezer új olvasó mögött tehát 300—300 ez­res kötetszám emelkedés áll. Egy beiratkozott olva­140 ezer új könyv sóra megyei összesítésben 25 kötet elolvasott, illetve kikölcsönzött könyv jut. Ez art jelenti, hogy a megyé­ben átlagban minden ol­vasó havonta két könyvet elolvasott. Emelkedett a mezőgaz­dasági szakkönyveik forgal­ma is. Míg 1961-ben mint­egy 20 ezer, 1963-ban csak­nem 50 ezer mezőgazdasági szakkönyvet kölcsönöztek a megye tanácsi könyvtárai. A jelentős számbeli növe­kedés azonban még min­dig nem elégíti ki a könyv­tárosokat és a könyvbarát- biaottságokaí. A könyvfor­galom és az olvasók szá­mának emelkedése a könyvtárak és a könyv- barát-blzottságok javuló propagandamunkáiénak kö­vetkezménye. 1963-ban a megye tanácsi könyvtárai 620 író-olvasó, szakíró-ol­vasó találkozót, könyvan- kétot, könyvismertetést, irodalmi estet rendeztek, ebből a községekben 327-et. A Megyei Könyvtár két művelődési autója állomás­helyeinek szaporodása az. autók szerepének növekedé­sét jelenti a megye tanya­világában. 1961-ben 16. az elmúlt évben pedig 32 állo­máshelyre jártak ki a könyvtárosok könyvekkel, filmekkel, ismeretterlesrtő előadásokkal. Ez utóbbiak száma egy év alatt 13-ről 58-ra növekedett. I.aDunk a közelmúltban röviden már hírt adott ar­ról, hogy az elmúlt évben a tanácsi könyvtárakba 140 ezer új könyv áramlott be. Így ezer lakosra ma már 1180 kötet könyv jut A célkitűzést tehát ezen a területen is két éwed előbb teljesítették _a_ könyvtárak a tanácsok hathatós pénz­ügyi támogatása következ­tében. A megye tanácsi könyvtáraiban ma már mintegy 540 ezer könyv között válogathat az olvasó­HÍREK a világból Az amerikai antropoló­giai társulat San-Francis- coban tartott kongresszusa elvetette a faji megkülön­böztetés híveinek azt az állítását, hogy a négerek i a biológiai fejlődés ala­csonyabb fokán állnak, mint a fehérek. Az Egyesült Államokban j 1949 óta repülőgépeken, j vagy repülőgépek közelé­ben 15 bomba robbant, amelyeknek több mint 200 ember esett áldozatul. New York-i jogászok egy cso­portja most olyan módszert javasol, aminek a segítsé­gével fel lehet fedezni a csomagba rejtett bombát. Maga az eljárás abból áll. hogy az utasok poggyászát úgynevezett detonációs kamrán bocsátják keresz­tül. Ha a csomagban rob­banóanyag van, azt a be­rendezés elektromágneses készüléke felrobbantja. • George James, NewYOrk város egészségügyi biztosa kijelentette, hogy a vizsgá­latok szerint 2238 tüdőrá­kos betegnél 70 százalék­ban a dohányzásra lehet visszavezetni a betegség eredetét. * A világ legidősebb em­bere Iránban él. A 190 éves Szaed Abu Taieb Mo$2avi egy dél-iráni törzs feje. Felesége jóval fiata­labb”, mindössze 105 éves. Taieb Moszavinak ez az ötödik házassága. Érdekes, hogy Moszavl és törzsének tagjai nagyon kevés húst fogyasztanak. • Indiában két és félmillió a leprások száma. A leprá- soknak körülbelül a fele Madras és Andhra Pradesh államban él. IDEÁLOK Presszósatok. A fekete hajú, kék szemű fiú mögött narancsszínű az absztrakt mintás fal, a nyomott orrú, bávatag tekintetű langalíta pedig almazőld háttér előtt szótlankodik. Hosszú lábait komikus pózban nyújtja ol­dalt az asztaltól, másképp nem férne. A göndör fekete nincs olyan magas, de ön­kéntelenül is utánozza. Vagy talán azért, hogy del­ta-szárú kord nadrágját jobban lássák. A kicsit bamba hórihorgas előtt bambi« üveg. Félig van. A szemtelen képű deltás gesz. tenyepürét evett. Unalmá­ban a maradékot kapirgál- ja az üvegtálka oldaláról. — Klassz menő vagy, öre­gem. Mindig el tudsz ké­redzkedni a munkából. Egy­szerűen bedobod, hogy tré­ningre mész... — állapítja meg érdes kamasz hangon a kisebb. — Nem kéredzkedek én senkitől. Fogom a cuccot és el — nagyvonalúskodik lus­ta szavakkal a méla. — Akkor te is olyan munkakerülő vagy, mint a nagy focisták — csap rá a másik, de röhögése csupa egyetértés ezzel a lezser felfogással. — Herék vagy­tok, élősködtök ilyen dolgo­zókon, mint én, aki két egész nyolc tizedes átlag- bizonyítvánnyá' cipelem az élet terhét... Viselhetem pár hétig a fater intelmeit... Te hányás is vagy? — Negyvennégyes. És te? — Negyvenhatos. Ifjúsá­gom elvirágzása előtt öt perccel... De ha olyan öreg vagy, már nem tudod úgy kezdeni, mint Grosits. Írja abban a hogyishívják című könyvében, hogy a szolnoki Kolbász kapuja mögött ácsorgóit a meccseken, ott kezdte a reflexeit szoktatni. — Olyan nagy ember volt Kolbász?... Te, megvan ne­ked az a Grosits-könyv? — Nincs. De a könyvtár­ból kiveszem, s odaadom... A jövő héten. Addig kiol­vasom a másikat, ami ná­lam van. Te nem vagy be­iratkozva? — Nem... Mi van nálad? — A KRESZ. — Autót vesztek? — Ühüm... Már tavaly majdnem úgy volt, csak... — Nem volt még tehet­ség, mi? Da-da... Ti is vesztek? — Miazhogy. Már két év­vel ezelőtt vehettünk volna. De úgy voltom vele, rakja össze a fater meg a mutter a pénzét. Az enyémhez ne nyúljunk. Hű, ha meglesz, öregem. Fel Lillafüredre; le a Balatonhoz! Csak úgy vá­logatok az autóstoppos nő- cikben... Autó meg egész­ség legyen, apám. A többi jön... — Pénz, apikám, pénz. No meg autó... Te, én fi­gyelem az embereket. Nem mondom, a jóképű srácok­ra is buknak a nők, de ha autód van, tied, akit akarsz. Hogy fognak ájulni a krapgjcok az iskolában, mikor egyszer-kétszer azzal futok be, ha későn kelek. Pláne, ha kirakom a másik sutiba járó babákat... — Veletek milyen nők járnak? — Sötétek... Tudod te, milyen süketek az embor osztálytársnői? Abból a szempontból nem is tudnak érdekelni. Hiába, éveken it kiismeri őket az ember... — Neked mi is a fate­rod? — Budapesten az Agrár Főigazgatóságon dolgozik, járja a nagy gazdaságokat. Hetenként látom, mióta az eszemet tudom. Kicsit régi­módi az öregfiú. de azért lehet tőle embere skedni... Nézd csak azt a krapekotl Most jön azzal a szőke dé­monnal. Ö az egyetlen ötös az osztályban. Irtó fakir alak. Mióta ezzel a cicával jár. Szürke, unalmas nép­ség. Pedig a nőci az a lus­ta, álmos szépség, tudo-1, ezek a legveszedelmeseb­bek... Csak sejteném, mit harap ezen az ürgén... Fi­gyeled, a nő idelesett?... Várd csak a becsapódást. A delta-nadrágos fiú ki­hajtott „Füles’’-t vesz elő nadrágja zsebéből. Kereszt­rejtvény van az oldalon. — Te, hogy van németül — itt? — Hier. — Az három betű, itt meg csak' kettő. Hülye volt, aki a rejtvényt csinálta Most ess hasra, öregfiú! Feláll, a „Füles”-* mar­kába szorítva sétál osztály­társa asztalához. — Csao, puszi magának, hölgyem, szia „Csúcsa”... Te, ehhez a te kapacitásod szükséges... Tudom, hogy „itt” — németül „Mr”, de az három betű. Itt a rejt­vényben csak két kocka van rá. Hogy lehet ez? — Da — mondja szeré­nyen mosolyogva a kislány. — A fiú kis zavarral nézi. — Da-da — igen-igen. Miért két betű „hír”, mikor három? — Da — nyomja meg a szót a kislány. Időnként így is mondja a német — „itt”. — Kösz, angyal... Mát rég szerettem volna bemu­tatkozni — nyújtja hanya­gul a kezét a nagy képű fe­kete. — Már bemutatkozott — forrázza le a lány és tün­tetőleg a partneréhez *ór­ául vissza. ' Tóth István Tíz éves az ország legfurcsább „Múzeuma”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom