Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
1964. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Hogyan növelhetjük i Az országos a kukorica hozamát A Szolnokon tartott országos kukoricatermesztési tanácskozáson Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes mondott vitaindító előadást. A tudományos kutatók, gyakorlati szakemberek pedig hasznos tapasztalatokkal, javaslatokkal egészítették ki a referátumot. A KUKORICA A LEGJELENTŐSEBB TAKARMÁNYNÖVÉNYÜNK Állatállományunk abrakszükségletének csaknem 70, szálas- és lédús takarmány- szükségletének mintegy 30 százalékát kukoricával fedezzük. Az ország szántó- területének több mint 25 százalékán, két és negyedVörös Csepel Tsz 33,7, a tiszaföldvári Lenin Tsz 27,4 mázsás átlagot ért el. A KUKORICA MEGHÁLÁLJA A JÓ TALAJ- ELŐKÉSZÍTÉST. A TRÁGYÁT A nemzetközi és hazai tudományos kutatás eredményei, valamint a gyakorlati tapasztalat egész sora bizonyítja, hogy a sikeres kukoricatermesztés egyik fontos szabálya a jó talajelőkészítés. A Földművelésügyi Minisztérium 125 különböző tsz-ben vizsgálta meg, a kukoricatermesztés agrotechnikai módszereit. A tapasztalat szerint az őszi szántás minden talajtípusnál nagyobb termést eredményezett, mint a tavaszi. Rendkívül nagyjelentőségű tehát, hogy az idén csaknem minden kukorica őszi mélyszántásba kerülhet. Jelenleg a leglényegesebb teendő az, hogy a lehető legjobb minőségben készítsék elő vetésre a talajt. Amint rá lehet menni a földekre, igyekezzenek az abban lévő csapadékot azonnal lezárni és sima felületű, jó minőségű vetőágyat készíteni. A kukorica szereti és jól értékesíti az egyenletes jó tápanyagellátottságot, az ősszel bedolgozott istállótrégyát, meghálálja a nagyadagú műtrágyát. ÁlEBYL S ORSZÁGOK ■ VETÉSTERÜLETE itTEBHÍSÁTLAS*\ kedést eredményezett. A jó jpetőmag azonban nem csupán a hibridmag használatot jelenti, hanem azt is, hogy az üzem az adottságainak megfelelő fajtamájus 15-i vetésű kukorica érése 11—16 napot késik. A korábbi vetés tehát egyenes ö szefüggésben van a korábbi betakarítással. Nagyon fontos a jóminőségű egyenletes vetés is, ez azt jelenti, hogy a kukoricát 6—10 centiméter mélyen helyezzük a föld felszíne alá. Sokat vitatott az is, hogy mi a kedvező növényállomány. Többéves tapasztalat alapján ajánlható a holdankénti 17—18 ezres tőszám. Az átlagosnál csapadékosabb vidékeken és jó tápanyagellátás mellett a 24—26 ezres növényszám elérése a kívánatos. Viszont a száraz, rossz táperőben lévő földön sem indokolt a 14 ezres holdankénti növényszámnál kevesebb, öntözött kukoricánál holdanként 28—30 ezerre, jobb tápanyagellátottságú területeken 30 ezer fölé célszerű növelni a tőszámot. ANYAGI ÖSZTÖNZÉS — JÓ NÖVÉNYÁPOLÁS A kukorica legnagyobb ellensége a gyom. . A gyomok kártételére jellemző, hogy négyzetméterenként 10 dkg gyom szárazanyag fejlődik, ez 50 literrel csökkenti a talaj négyzetméterenkénti vízkészletét. Ha erre a területre három ku- koricanövényt számolunk, akkor az említett gyomoso- dás mindenegyes növénytől 1,5—2 kanna vizet von el. A tíz dkg gyom közepes gyomosodást jelent, s ez holdra számítva 5—6 mázsa szemeskukorica terméscsökkenést eredményez. A kukorica ápolása, gyomtalanítása érdekében kívánatos, hogy a már eddig is sok helyen alkalmazott anyagi ösztönzési módszert minden termelőszövetkezetben bevezessék. Ajánlatos már most kijelölni azokat a táblákat, ahol kukoricát vetnek és a tagokkal is megbeszélni, hogy mennyi munkaegység és az össztermésből mennyi prémium jár a művelésért. A kapálás mellett egyre nagyobb szerepe van a vegyszeres gyomirtásnak. Tavaly az állami gazdaságok és tsz-ek 246 ezer hold kukoricát vegy- szereztek, az idén mintegy 380 ezer holdhoz elegendő gyomirtószer áll rendelkezésre. A költségek lényegesen csökkentek, egy hold kukorica vegyszeres gyomirtása Dikonirttal nem haladja meg a 90 Ft-ot, Hun- gasinnal pedig a 304 Ft-ot A közös mellett a háztáji kukoricatermesztésnek is szerepe van. Kukoricatermő területünk mintegy 31 százaléka a háztáji gazdaságok kezelésében van. Tavaly az összes kukorica több mint harminc százalékát a háztáji gazdaságok adták. Itt is a hozamok növelése a cél. Az országos kukoricatermesztési tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal a javaslattal, hogy az idén a vízállásos területek kivételével mindenütt áprilisban kerüljön földbe a kukorica vetőmagja. Ha ez sikerül, ismét jelentősét lépünk előre legfontosabb takarmánynövényünk sikeres termesztésében. Gépjavítás Tiszafüreden millió holdon termesztjük, nagyobb területen, mint a búzát. A kukoricatermesztésben való előrehaladásunk döntő az állatállomány fejlődése, s az ossz mezőgazdasági termelés szempontjából is. Az a cél, hogy minél több kukoricát termeljünk. Ennék útja nálunk nem a terület növelése — ezt csak más növények rovására tudnánk megoldani —, hanem a termésátlagok emelése. Énnek lehetőségeit már érdemes részletesebben vizsgálni, s termésátlagainkat más országokéval összehasonlítani: 1961-ben hektáronként 19 9 mázsa morzsolt kukoricát takarítottunk be, vagyis holdanként 11,7 mázsát, a szomszédos Csehszlovákiában a hektáronkénti átlagtermés 24,8, Ausztriában 38,6, Franciaországban 25,3, Olaszországban 32,9, Nyu- gat-Németországban 30 7 és az Egyesült Államokban 38,9 mázsa volt. Az összehasonlítás szerint kukoricatermesztésünk színvonala nem kielégítő. Adottságaink pedig közismerten olyanok, hogy talán összes növényi termékeink közül a leggyorsabban a kukoricatermesztés- ben emelhetnénk termelésünket világszínvonalra. Az utóbbi években valamelyest javult a kukoricatermesztés színvonala, ami jelentős mértékben összefügg a nagyüzemi körülményekkel, az új hibriömagvak használatával. Főleg az utóbbi három évben növekedtek a terméshozamok, 1961-ben 11,7, 1962-ben 14.5, 1963-ban 15,9 mázsát termeltünk holdanként. — Olyan magas termésátlag, mint tavaly, még nem volt országunkban. Békés, Fejér és Szolnok megye termelőszövetkezeteinek többsége 20 mázsán felüli termést takarított be holdanként. A csanádapácai Űj Barázda Tsz 29,8, a mányi Béke Tsz 25,4, a szajoli talános tapasztalat, hogy az 1.5—2 mázsánál kisebb műtrágya adagok a kukoricánál a mi viszonyaink között nem jól érvényesülnek. Ezért csak akkora területet ajánlatos műtrágyázni, amelyre legalább holdanként 150 kg-os adag jut. A rendelkezésre álló műtrágyát elsősorban olyan táblákra szórják ki, ahol kukoricát kukorica után vetnek, az öntözött kukoricaterületekre, s a régebben istállótrágyázott földekre. A műtrágya hatása az öntözéssel jobban hasznosult, mint száraz viszonyok között. A talajlakó kártevők és rágcsálók elleni védekezés is fontos feltétele a kukorica sikeres termesztésének. ÁPRILISI VETÉS — NAGYOBB HOZAM A hibrid vetőmagvak használata 1957—1962 között terjedt el országunkban. öt év alatt három mázsás átlagtermés növekat termesszen. Azokat, amelyekkel biztosítható a legmagasabb terméshozam és az őszi munkacsúcs időszakában a betakarítás széthúzása. A kukoricatermesztés színvonalának növelésénél a nagy tartalék a legkedvezőbb időben történő vetés. Közismert, hogy a kukorica legalkamasabb vetésideje az, amikor a talaj hőmérséklete a 8—10 Celzius fokot eléri, hazánkban általában április közepe. Tavaly három megyében folytatott vizsgálat eredménye bizonyította, hogy a legnagyobb hozamot az a kukorica hozta, amely április második dekád jában került földbe. A március végén vetett kukorica termésátlaga 12.6, az április első dekádjában vetetté 15.1, az április második dekádjában vetetté pedig 19.7 mázsa. A mar- tonvásári kutató intézet adatai szerint az április 15-i vetéssel szembea t A gépállomás környezete, külső képe rögtön elárulja, hogy nem sok gondot fordítottak fejlesztésére. Az elolvadt hó sártengerré vált a szanaszét épült csarnokok között., Járda még a műhelyek között sincs. Az épületek régiek, korszerűtlenek. Sípos Antal igazgató kisér bennünket az egyik szerelőcsarnokba. . — Két évvel lezelőtt alakítottuk át, addig nyitott gépszín volt — mondja. A szétszedett és félig összeszerelt uni verzál gépek körül emberek szorgoskodnak a csarnokban. Egy DT is látható. — Tizenkettő már elkészült — tájékoztat Szalon- tai Miklós üzemvezető. — Szerencsénkre még a nyáron elkezdtük a DT pót- alkatrészek beszerzését. A hiányzó géphez a komplett sebességváltót várjuk, nem tudjuk, hogy mikor kapjuk meg. — Más alkatrészük is hiányzik? — Az MTZ-hez különböző méretű, bronzperselyekre volna szükség. Ha nem kapunk, kénytelenek leszünk házilag elkészíteni. Csak ez hosszadalmasabb és költségesebb. Az U—28 -asokhoz sem volt elég az alkatrész. — Négy Zetorhoz nem kaptunk cseremotort. Ezeket könnyebb munkára — szállításra — osztjuk be. Ha megjönnek a motorok 10—12 óra alatt ki tudjuk cserélni — magyarázza az igazgató. — Betartják-e a javítási határidőket? — Egy hetes eltolódásunk van az erőgépeknél, ám határidőre, még ebben a hónapban készen lesznek. Az igazgató sorolja: — A DT-ken kívül hat U—23-as, nyolc MTZ és hét Zetor javításával végeztünk. Jelenleg nyolc univerzál gépen dolgozunk. — És milyen. a minőség? Erre Ács Pál műszaki ellenőr válaszol: — Akadt hiba, ha nem is sok. Az igazgató megtoldja: — A végellenőrzéskor nem vesszük át a hibás gépeket. Természetesen ezért munkabért sem fizetünk. A csarnokban ötvenen dolgoznak. Nem szalagszerü- en, mint a korszerű, jól felszerelt gépállomásokon. Bár amennyire lehetett a munkafolyamatokat itt is szakosították. — A munkagépeket hol javítják? — Azokat Tiszaőrsön hozzák rendbe. Ott harmincon dolgoznak. — Az igazgató dicséri őket, mert pontosan, jól dolgoznak. — A tsz-eknek is javítanak gépeket? — Nem. Ehhez nincs kapacitásunk. A tsz-ek gépeit Karcagon javítják. A Tiszafüredi Gépállomáson prémiumot tűztek ki a legjobban dolgozó brigádoknak. A decemberi javításért a kombájnosoknak 1575, a cséplőgépeseknek 762, a munkagép javítóknak pedig 2054 forint jutalmat fizettek ki. Az erőgép javítók kimaradtak, mert 1300 munkaórával túllépték a tervezett javítási időt. A januári teljesítményeket még ezután értékelik. — m. 1. — SZERELÉS KÖZBEN I
