Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

1984. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Lear királyijátszam rangot jelent A letartóztatott Boccaccio Marvin B. Becker ame­rikai történész egy XIV. századi olasz rendőri nyil­vántartásban feljegyzést talált, amely szerint 1367. július 25-én egy bizonyos Giovanni Boccaccio nevű személyt kockázás miatt letartóztattak. Becker a feljegyzést a firenzei állami levéltárban találta meg. Az is kitűnik belőíe, hogy a tiltott sze­rencsejáték miatt Boccaeci- ot hét líra tíz soldi pénz­bírság megfizetésére ítél­ték. A Decamerone világhírű írója firenzei polgár volt és 1375-ben hunyt el egy Firenze-körnvéki község­ben. Az irodalomtörténet feljegyezte róla, hogy éle­te végén megtagadta paj­zán történeteit és ájtatos vezeklő életmódot folyta­tott. Ha azonban a rendőri feljegyzésben szereplő Gio­vanni Boccaccio valóban azonos a világhírű íróval, mint Becker állítja, ez arra vallana, hogy az ájtatos Vezekléssel nem tartotta összeegyeztethetetlennek az akkoriban divatos zara nevű kockajátékot. Kandinsky képek árverése Az amerikai Guggenheim alapítvány elnöke London­ban bejelentette, hogy jú­nius hó folyamán a Sot- heby árverési csarnokban áruba bocsátanak — 50 Kandinsky festményt. Az árverés iránt feltehetően Igen nagy nemzetközi ér­deklődés fog megnyilvá­nulni, már csak azért is; mert az orosz származású festőművész művei közül alig egy-kettő van magán­kézen. Műveinek zöme szovjet múzeumokban, a müncheni Városi Galériá­ban és a New York-i Guggenheim múzeumban található. A New Yorkban lévő 170 Kandinsky kép közül most ötvenet bocsá­tanak áruba. 'A Szigligeti Színház február 14-én mutatja be a Lear királyt.) „Nincs költő, akitől az emberiség többet tudott volna meg az emberiségről, mint Shakespeare-től” — írja egy tanulmányában Kardos László. Shakespeare a XVI. szá­zad végén tűnt fel, amikor már kialakult az angol drá­ma anyaga és nyelve. A ki­rály-drámák 1591—S6-ban születnek, amelyek egyrészt a megerősödött polgárság diadalmát mesélik el, más­részt felvonultatják az an­gol történelem vad száza­dait. Víg játékait 1596— 1601 között írja. Ez a kor­szak Shakespeare életének legderflsebb szakasza. Er­zsébet királynő 45 éves uralkodása után I. Jakab került Anglia trónjára. Uralkodása alatt egyre romlottak a közállapotok, nőttek az ellentétek a nemesség és a polgárság, az uralkodó osztály és az el­nyomottak, a katolikusok és a protestánsok között. Az ellentétek harca Shakes­peare munkásságában is tükröződik. Ebben a bor­szakban születtek nagy tra­gédiái: a Julius Caesar, az Antonius és Cleopatra, a Hamlet, a Macbeth, az Othello és a Léár király. A Lear király nyomta­tásban először 1608-ban je­lent meg. Valószínűleg kel­ta eredetű. A monda első irodalmi változatát a „His­tória Britonum” krónikában találjuk meg a XII. század­ban. Verses elbeszélés for­mában jelenik meg a Ges- ta Romanorumban, jóval később, 1594-ben Lear ki­rály címmel játszották. A Shakespeare előtti változa­tok sehol sem tragikusak. Csak ő küldi őrületbe Leart és halálba Cordeliát, akik hordozói voltak eszméinek. A tragédia Lear királyéi lányai, Gloster és fiai vi­szonyában a család fel­bomlását mutatja be. Ezek a családi tragédiák azonban csak mint eszközök szük­ségesek Shakespearenek mondanivalója kifejezésére. Egy egész világ, a feudaliz­mus világának összeomlása ez „...a szeretet meghűl, a barátság meghasonlik, a városokban zendülés, vi­szály a falukon, palotákban árulás, s a viszony felbom­lik apa és fiú közt”. A színre lépő Lear önhittsége, despotikus vaksága, Glos­ter babonássága — a feuda­lizmus Vonásai. így ők, akik saját világuk farkas­törvényei szerint éltek, sa­ját módszereikkel kerülnek szembe. Ez a szembekerü­lés eredményezi, fel tudják majd mérni saját életüket. A drámában világosan két tábor áll egymással szemben, de ezek ellentéte­sek, önmagukban is. Az Összetettséget fokozza a tel­jesen kibontott, egész tra­gédián Végighúzódó mellék- cselekmény, a Gloster-vo- nal. A Gloster-tragéöja szerves része Lear tragé­diájának. Schlegel szerint: „két ilyen hallatlan eset, amely egyidőben játszódik le, azt a hgtást kelti, hogy az erkölcsi világban nagy változás állt be”. A dráma sokrétűségének visszaadása nehéz feladat. A szolnoki Szigligeti Szín­ház igazgatója, a darab Já- szai-díjas rendezője, Seré­nyi Gábor a következőket mondotta a Lear király szolnoki bemutatója előtt.: — Nem a szerencsétlen őszhajú öregember és go­nosz lányai történetét akar­juk bemutatni, Iranern azt, hogy a zsarnok önkényúr miképpen döbben rá maga alkotta törvényeinek em­bertelenségére, melyek öt is nyomorulttá teszik. Lear megőrül, hogy megtisztul hasson, Gloster elveszti sze­mét. hogy végre lásson. A barbár leari világ humánus világgá lesz. A darab min­den szereplőjét a vihar más emberré teszi. Dobroliubov azt mondja: „Ha Leart szemléljük, először gyűlö­letet érzünk a könnyelmű zsarnok, iránt, de a dráma fejlődését figyelve, egyre jobban kibékülünk vele, mint emberrel..Mi ezt a folyamatot fejezzük ki. Ennek a Szolgálatába áll a díszlet, a jelme2 és a ren­dezés is. A Lear királyt Mádi-Sza- bő Gábor, a színház Jászai- díjas művésze alakítja. — A főszerenlŐk szövegü­ket már a nyáron megkap­ták. Itt mond im el a for­dítás érdekességét. A darab legjobb fordítása Vörös- marty-é, de ez már sok­helyütt nehézkes, elavult. Mészöly Dezső javította át, mi már ebben a formában játsszuk. A szerepemről mit mondjak? Talán azt, amit a cigány: „Elolvasni nem tudom, de eímüzsiká- lom”. Shakespeare-t játszani mindig kitüntetés egy szín­háznak. A Lear királyt ját­szani már rangot jelent. (VI) Megalakult a legű jobbkor i történeti bizottság Szolnok megyében Jelentős eseményként könyvelheti el Szolnok me­gye valamennyi történeti kutatója a Legújabbkori Történeti Bizottság, megalakulását. Megyénk a legal­jábbkor! kutatás területén eddig is igen fontos szere­pet töltött be. Számtalan cikk jelent meg a megye történetének utóbbi száz évéről, s a múzeumi munka eredményességének beszédes bizonyítéka volt a felsza­badulás 15. évfordulóján rendezett kiállítás. Az egyes kutatók mun­kája azonban nem volt kellőképpen összekarcolva, egymástól függetlenül ol­dottak meg kérdéseket, s véleményüket, eredményei­ket legfeljebb alkalmilag tudják kicserélni. Ez a szervezetlenség mind máig komoly akadálya volt an­nak, hogy a megye leg­újabbkori történetéről egységes képet alkothassanak A Legújabbkori Történe­ti Múzeum és a Múzeumi Főosztály éppen ezért cél­szerűnek látta egy olyan bizottság létrehozását, min­den megyében, amely ezt a feladatot megoldhatná. A bizottság alakuló gyű­lését Kaposvári Gyula, a Szolnok Áegyei múzeumok igazgatója nyitotta meg és bevezető előadásában is­mertette a megyében ez ideig végzett legújabbkori történeti munka eredmé­nyeit. Szolnok megyében az 1944—45-ös felszabadító harcok története van leg­inkább feldolgozva, s a Jászkunságban megjelent tanulmányok alapján most tnk e£* összefoglaló taául­mány megíráséra is sor kerülhet. Az 1918—19-es események kutatásához jó alapul szolgál a „Szolnok megye 1918—19-ben” című munka, melyet érdemes lenne az újabban felbuk­kanó adatokkal kiegészíte­ni. A „Szabadulás és mag­vetés” című könyv igen alaposan dolgozza fel az ' 1945-ös földreform előzmé­nyeit és történetét me­gyénkben. E három részle­tesebben kiművelt terüle­ten kívül még több kisebb munka is megjelent más témakörökből. Elkészült az elmúlt években néhány üzem és falu történetét fel­dolgozó írás is. A „Szol­nok megye története 1920 -1945-ig” című tanulmány pedig kéziratban évek óta megjelenését várja. A szolnoki Állami Le­véltárban most késiül a Megyei történelmi olvasókönyv“ és az 1945-ös földosztás iratanyagának publikáció­ja. Igen alapos falumonog­ráfiának Ígérkezik Kunma­daras és Kunhegyes tör­ténete is, mely jelentős új­kori részt dolgoz fel. Ké­szül a cukorgyár és a ve­gyiművek története is. A kutatás nagy ütemű, de nem terjed ki az elmúlt száz év történetének min­den fontos területére. A kezdeti munkásmozgalmak, a világháborúk, az * ellen­állási mozgalom és felsza­badulás utáni életünk egyes területei még nem találtak gazdára. A bizottságban résztvevő történetkutatók feladata éppen egy alapos, minden területet felölelő munkaterv kidolgozása. A megyei kutatómunka megszervezése mellett egy másik jelentős feladata is van a bizottságnak, a mú­zeumi gyűjtőmunka tá­mogatása. Különösen indo­kolt ez most, amikor me- gyeszerte az alkalomhoz méltó kiállításokkal kíván­juk megünnepelni a fel- szabadulás 20. évforduló­ját. , A bizottság elhatározta, hogy elkészít egy olyan lelőhely kataszterrel ellátott katalógust, mely valamennyi vidéki múzeum, a megyei könyv­tár és az Állami Levéltár könyvtári anyagát felöleli E több példányban elké­szítendő katalógus legelő­ször az 1945 utáni anya­got dolgozná fel, s vala­mennyi múzeumban, az Állami Levéltárban és a megyei könyvtárban a ku­tatók rendelkezésére álla­na. Ez az igen nagyjelen­tőségű vállalkozás nagy­mértékben elősegítheti a kutatómunkát. A jelenlévő intézmények képviselői ha­tározatot hoztak, hogy a felszabadulás 20. évfordu­lójára közös kiállítást ren­deznek, s azt a megye mi­nél több községében bemu­tatják. A 20. évfordulóra szorgalmazzák a falumo- nográfiák készítését, S a Jászkunságot az alkalom­hoz méltó tudományos cik­kekkel keresik fel. Végül a gyűlésen jelen­lévő képviselők megvá­lasztották a Legújabbkori Történeti Bizottság vezető­ségét. A bizottság elnöké­nek egyhangúlag Fodor Mi­hályt. a Megyei Tanács VB elnökhelyettesét választot­ták, aki e megbízatást örömmel vállalta. Titkára Szabó László, a Damjanich Múzeum múzeológusa lett E nagyjelentőségű ese­mény úgy hisszük beváltja a hozzáfűzött reményeket és megyénk legújabbkori történetéről mihamarabb olyan munkák állanak majd rendelkezésünkre, amelyek a népművelés és oktatás alapjaiul is szolgál­hatnák. Se. L. TANÍTVA TANULUNK Szerkesztőm a jász­berényi járásban járva fel­lelkesülve tért vissza azt tapasztalván, mekkora ott a tanulási láz. Roppant ét­vággyal í veszik magukhoz lelki táplálékul a jászsági falvak lakói a tudást, az ismereteket — mondta és a legszívesebben ő írna róla, de egyetemi tanulmá­nyai miatt most nincs rá ideje. Vettem hát a köz­vélemény sajtószolgálatá­nak vándorbotját és elin­dultam tudakozódni Jász­országba. A jászapáti Ve- lemi Endre Termelőszövet- keztben kerestem az elnö­köt és az agronómust, hogy tőlük tájékozódjam. — Benn vannak Jászbe­rényben, vizsgáznak a marxista egyetemen mind­ketten, — kaptam a vá­laszt. Majd a jászkiséri kul- túrottbonban egy szép sző­ke kislánytól érdek’ődöm. Sajnálkozva kitér előlem. — Én csak főiskolai vizsgára készülök itt fel a könyvtárban, de sajnos a Győri tanár úr is tanul­mányi szabadságon van. Győri János jászkiséri tanár ugyanis az osztály­főnöké annak a techniku­mi első osztálynak, mely most januárban indult öt­venegy jászkiséri, többnyi­re parasztember részvéte­lével. Odahaza a lakásán politikai gazdaságtanba mé- lyedve szakít időt arra, hogy mégis informálion a jászki­séri technikumról. Szép, na­gyon felemelő dolgokat hal­lok. Ami mindennél többet jelent: a jászkiséri ötven technikumi hallgató közül tizenkilencen egyszerű szö­vetkezeti tagok, akik mint S2üle Mihály, a szövetke­zet baromfitelepén, Orosz Józsefné. a közös gazdaság kertészetében, Szües Fe­renc, a kollektív mezőgaz­dasági üzem Super-Zetorá- nak nyergében, Nagy Lász­ló, a határ gondos megmű­velésében veszi, ki a tár­sadalom rászabott munká­jának részét. Mi .fűti} mi készteti bensőiig ezeket az embere­ket, hogy ne elégedjenek meg annyival, amit fiatal­ságuk éveiben a tankötele­zettség korában magukba szívtak, nem tartják ele­gendőnek. A tanulás hallatlan nagy, szinte felbecsülhetetlen jellemalakító lehetőség. A tanuló ember új ismeretek birtokába jut, sokoldalúvá lesz, szép fogalmakkal, kul­túrával, művészettel is­merkedik, s közben maga is. lelkülete is egészségesen fejlődik, erényekben gya­rapodik, jellemi vonások­ban gazdagszik. A tudat felszabadítása ez, a jogi és gazdasági fel­szabadítás után követke­zően. A szocialista társa­dalom a kiművelt ember­fők sokaságának magas­rendű társadalmi együtt­élése. A műveltség, a sok­oldalúság. a szellemi gaz­dagság. a szocializmusnak legalább olyan alapvető lé­nyegi vonása, mint az anyagi javak munka sze­rinti elosztásának elve. Az emberiség gondolkodóinak évezredeken át felhalmo­zott, valaha utóoiának tűnő elképzeléseit, álmait tudat­lan emberek nem valósít­hatják meg, szépségét, nagyságát nem mérhetik fel, lelkesedni nem tudnak érte. Mindezt egyszóban is el­intézhetjük, s úgy is jelöl­hetjük, kultúrforradalom. A társadalmi forradalom legbonyolultabb befejező szakasza. És az, hogy most ennyien (csak Szolnok me­gyében tizenkétezren fel­nőttek) tanulnak az ország­ban. törvényszerű velejáró­ja a szocializmus megvaló­sulásának. Az is teljesen biztos, hogy a közeljövőben még inkább el fog hatal­masodni, a „mindenki ta­núi valahol valamit" je­lensége. Társadalmilag fel­ébresztettük az emberek­ben a szónak és a szépnek éhségét és a tanulás, a megismerés vágya (éppen gyönyörűségéből, szépségé­ből eredően) nem lesz ha­táros. Szocialista államunk fel is készült erre. Noha egyetlen tanuló ember sem tesz külön szívességet. az­zal a társadalomnak, hogy tanul, a közösség mégis elismeri, méltányolja igye­kezetét, tanulmányi sza­badsággal, utazási kedvez­ménnyel, tankönyvellátás­sal honorálja azt. A városokban lakó és a nem mezőgazdasági foglalkozást, hivatást űző emberek tanulási .lőhető, ségei rendezettek. De nem így a szövetkezetekben. • A jászberényi járási pártbi­zottságon mesélték el. hogy mit kellett esatározni szö­vetkezeti vezetőkkel, mire megértették, igen is a ta­nuló szövetkezeti gazdák­nak írjanak jóvá munka­egységet, térítsenek úti­költséget. A jászapáti Ve- lemi Endre Termelőszövet­kezetben a közgyűlés hatá­rozata értelmében tanul­mányi szabadságot kannak munkaegység jóváírással azok a parasztemberek, akik technikumban, közép­iskolákban vagv bárhol ta­nulnak. Másutt viszont a szövetkezeti tagok mara­dibb rétege áffál az ilyen méltányos intézkedések el­len. És nem egy helyen, de nagy dolgot vállal magára az a parasztember, aki ne­kivág ilven vagy olvan ok­tatási forma látogatásának. Mindannyian büszkélke­dünk, külföldiek előtt ön­érzetesen beszélünk arról miiven nagy nálunk a ta­nult emberré Válás elérhe­tő vágya. Már ez is jó do­log természetesen, hogy a közvélemény rangot ad a tanulóknak. A városban így is van, s így kell len- nfo a falnhan ís. Falun a tudás elsajátításának folya­mata kezdeti kibontakozó szakasza igaz patakocska még csak a városi folyam­hoz mérve. De, hogy mi­előbb azzá legyen — hi­szen mindnyájan szívből kívánjuk — legnagyobb gyorsító eszköz a tanuló felnőttek segítése. Az, hogy a szövetkezetek gondos­kodjanak róla, anyagilag so mo** ..ft nagy iskolások” és Idejük is legyen a felkészülésre. így gyorsulhat meg a fo­lyamat. És ez a legvonzóbb hatás. A tanulás ízét meg­kóstoló emberek aztán ^ új fent mások érdeklődését keltik fel. Átad iák tudásu­kat ismét újaknak, s ők még többre, még tovább törnek. Megállíthatatlan körforgás ez, ahogy a régi latin közmondás tárttá: doeendo discimus — tanít­va tanulunk. És erre fel kell készülniük a falusi ve­zetőknek, a falusi párt- rp”"váenknak. Olyan Ügyszeretettel és olyan tényleges segíteni- akarással kell szolgálni ezt a nemes ügyet, ahogyan a jászberényi járás pártbi­zottságánál történik. Az az igazság, elsősorban a járás pártmunkásainak köszön­hető, hogy most januártól kezdődően Jászkiséren, Jászapátln, Jászalsőszent- gvörgvön, Jászárokszálláson és Jászberényben kétszáz­ötven parasztember kezdi meg tamilmánvait a török­szentmiklósi mezőgazdasá­gi technikum öt kihelye­zett osztályában. De lövő­re több lesz és jövőre más­hol is gvaraoodnsk a ta­nuló falusi emberek. Fel kell készülnünk a folya­matra. Legyen ennek se­gítése össztársadalmi gond, legyen ez szervezett ntrt- munka. vagv ha a kifeje­zés lobban tetszik, a naol politikai munka állandó leckéje. Börzék Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom