Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

jíWl M, SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP t Több mint ezer Szolnok megyei fiatal dolgozik az idén a KISZ építőtáboraiban (Tudósítónktól) Közép- és főiskolás lá­nyaink, fiaink évről évre nyáron részt vesznek a KISZ által szervezett építő­táborokban, hogy két hétig nehéz fizikai munkáit vé­gezve igazolják: nemcsak a tanulásban, hanem a munkában is becsülettel helytállnak. Megyénkből az idén 680 lány és 350 fiú dolgozik majd az épí­tőtáborokban. A fiúk sátraikat a Jász- alsószentgyörgy melletti vadaskertben ütik fel. Itt a Zagyva folyó árvédelmi töltésének építéséin mun­kálkodnak majd. Tavaly a folyó áradása 20 000 hold földet öntött el ezen a vi­déken. Hogy újabb árvíz ne következhessen be, meg kell építeni a Zagyva ár­védelmi töltéseit. E mun­kálatok egy részét a víz­ügyi igazgatóság a közép­iskolásokra bízza. Az idén 18 800, 196b nyarán pedig 17 800 köbméter földet épí­tenek be a fiatalok. Az első Szolnok megyei cso­port június 28-án kezdi meg a munkát. Ekkor 250 diák dolgozik majd a gát­építésen. A július 12-én kezdődő második turnusra száz fiatalt mozgósít a KISZ megyénkből. A lányok többsége a nagykőrösi építőtáborban Februárban: szóbeli verseny orosz nyelvből az általános és középiskolákban Az MSZBT, a Művelődés- ügyi Minisztérium Közok­tatásügyi Főosztálya, az Or­szágos Pedagógiai Intézet, a KISZ és az Űttörőszövetség az idei tanévben orosz nyelvből szóbeli versenyt rendez az általános iskolák VIII. osztályos, továbbá a középiskolák III. és IV. osztályos tanulóinak. Az el­ső fordulót mindenütt feb­ruár 15-ig bonyolítják le, a második fordulóra pedig március első hetében kerül sor. Az általános iskolai me­gyei (Budapesten körzeti) versenyek győztesei jutal­mul ingyenes nyári táboro­záson vesznek részt. A kö­zépiskolai országos verseny győzteseinek díja: utazás a Szovjetunióba. A vetélke­dés helyezettjei tárgy- és könyvjutalmat, dicsérő ok­levelet kapnak. dolgozik majd. Oj színt jelentenek majd a táborlakók között a szol­noki egészségügyi szakis­kola lányai, akik közül öt- venen vesznek részt elő­ször építőtáborban. — A leánytáborokban az előző évekhez hasonlóan növény­ápolási és gyümölcsszedési munkálatokat végeznek majd a fiatalok. A KISZ megyei bizott­ságán már javában dol­goznak az építőtáborok elő­készítésén. A sikeres lebo­nyolítás érdekében meg­alakult a megy« táboro­zási bizottság is. Nagy fontosságú vi7s<>á!atoS4ra készül a népi ellenőrzés az ér első felében Nagy feladatok megoldá­sára készül az első félév­ben a központi népi ellen­őrzési bizottság. Soron kö­vetkező vizsgálatai egy­aránt szolgálják a népgaz­daság és a lakosság érde­keit. Megnézik például, hogy az ország energiahordozói­nak elosztásában és fel- használásában mennyire ér­vényesül a célszerűség és a takarékosság elve. Ellen­őrzik, hogy az illetékes szervek megtették-e a kel­lő intézkedéseket az ener­giagazdálkodás színvonalá­nak emelésére. Munkatervbe vették a tőkés országokkal folyta­tott kereskedelem mérlegé­nek vizsgálatát is. A népi ellenőrök felfigyeltek arra is. hogy az üzemekben nem mindig megfelelő a termelési tanácskozások előkészítése, s a dolgozók észrevételeit, javaslatait sokszor nem kezelik a fon­tosságuknak megfelelően. Ezért a SZOT elnökségé­vel együtt megvizsgálják a termelési tanácskozásokkal kapcsolatos kormány és SZOT-határozat végrehajtá­sát. Összegezik majd a köz­érdekű bejelentések és ma­gánpanaszok intézésének ta­pasztalatait is. Ellenőrzik egyes fogyasztási cikkek minőségének és árának ala­kulását, s helyet kapott a munkatervben a munkaerő- gazdálkodás vizsgálata is. Megnézik továbbá, mi az oka, hogy a fontosabb ter­mékek szállítását, tárolását és feldolgozását biztosító beruházások megvalósítása nem tart lépést a mező- gazdasági nagyüzemek nö­vekvő termelésével. Végül még egy vizsgá­lat. amely a vásárlók érde­keit szolgálja: a népi el­lenőrök, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a ta­nácsok aktivistáival, vala­mint az állami kereskedel­mi felügyelet munkatársai­val együtt többnapos or­szágos ellenőrzést folytat­nak majd a vendéglátó iparban és az élelmiszer- üzletekben. Tizenötödször ünnepeltek Kettős ünnepük volt szombaton a tiszaföldvári Lenin Tsz gazdáinak. Ez alkalommal tartották zár­számadó közgyűlésüket és megemlékeztek a közös gaz­daság fennállásának 15. évfordulójáról. A zsúfolásig megtelt községi művelődési ház nagytermében ott lát­hattuk Tisza Józsefet, a Termelőszövetkezeti Tanács titkárát, Oláh Györgyöt, a megyei tanács vb-elnökét, a választókerület országgyűlési képviselőjét és Ná­das Józsefet, a járási pártbizottság első titkárát. A közgyűlésre meghívták a Nyitra megyei Szlocsani község termelőszövetkezetének tagjait is. A kilencta­gú szlovák küldöttséget Ronko Viktor elnök "vezette. A résztvevőket Oláh György elvtárs tájékoztatta az országgyűlés munkájáról, s az ott tárgyalt napiren­dekről és a jóváhagyott fontosabb törvényekről. TISZ AFÖLD VÄRON 1948. hiányzott a gazdasági fel­november 28-án tizenegy szegényparaszt hintette el a szövetkezés magját. Éhe­sek. rongyosak voltak, • szerelésük, özvegy Takács Ferencné, az egyik régi tag mondotta el: „Gúnyoltak bennünket, hogy kolhozis­Aki még a fagyos szélnek is barátja ■pl két pedig általában csak akkor használhatjuk ki megfelelően, ha rajtuk a korábban elképzeltnél lé­nyegesen nagyobb szériák­ban gyárthatók a termékek. E szériák nagyságát né­hány adat eléggé érzékel­hetően szemlélteti: Modem középüzemek­ben gyártott átlagos évi szérianagyság (zárójelben a hazai adatok). Tehergépk. 15 000 ( 3650) Traktor 20 000 ( 2550) Silókombájn 50 000 ( 1940) Motorker. 100 000 (50 000) Varrógép 500 000 (50 000) E néhány kiragadott pél­da úgy gondolom érzékel­teti a modem szériák nagyságát,. de azt is, hogy Magyarországon csak akkor van értelme ilyen nagyság­rendben termelni, ha gyárt­mányainkkal nemcsak a belső, hanem a külső piac szükségleteit is ki akarjuk elégíteni. Marógépből pél­dául mi nem gyártunk több ezres szériát, mégis az évi termelésünknek kb. 10 százaléka fedezi az itthoni szükségletet. Ha nem választjuk azt az utat, hogy a marógéptermelé­sünket lecsökkentüik a je­lenleginek a tízed részére, — márpedig ezt nem vá­laszthatjuk, hiszen a ter­melés rendkívül drága, gazdaságtalan lenne — ak­kor arra kell törekednünk, hogy a gazdaságos széria- nagyság mellett termelt fölöslegeket más országok­ba adjuk el & cseréljünk rajta olyan termékeket, amelyeknek gyártása itthon nem gazdaságos. A második dolog, ami miatt a nemzetközi gaz­dasági együttműködés el­engedhetetlen követelmény az, hogy ma valóban új termékek felfedezése, ki­kísérletezése szellemi és anyagi erőknek olyan hal­latlan koncentrálását igény­li, amellyel az ipar min­den ágában, még nálunk nagyobb ország sem ren­delkezik. Közismert példa, hogy az első méter nylon fonal kisérleteire, kutatá­sára az Amerikai Egyesült Államokban több mint 25 millió dollárt fordítottak, s ez nem egyedülálló példa. Nem is olyan régen. Írtak a angol lapok — egy ipari kémkedés kapcsán — ar­ról, hogy az egyik legna­gyobb angliai, londoni gyógyszergyár egyetlen vér- nyomáscsölrkentő ti i gyógy­szer kísérleteire több mint másfélmillió angol fontot, tehát több mint négymillió dollárt fordított. Bármilyen drága is, az új termékek kutatásáról, kísérletezéséről egyetlen ország sem mondhat le. (Hiszen ezek jelentik a — sokat emlegetett — világ- színvonalat, s ezek azok, amelyek azután busásan visszafizetik a rájuk for­dított anyagi és szellemi erőket.) Azt viszont szinte egyet­len ország sem engedheti meg magárak, hogy áz ipar minden ágában, minden termékfajtánál egyforma erővel kutasson újabb meg­oldásokat. Éppen ezért Magyarország számára is az a járható út. ha csak bizonyos. meglehetősen szűk körre koncentráljuk a kutató-kísérletező kapacitá­sunkat, azokban a termé­kekben igyekszünk elérni és megtartani a világszín­vonalat, amelyeknél terme­lési tapasztalatink. kutató gárdáink ezt valószínűvé, 'ehetővé teszik. A termelés specializá- cióját és nemzetközi koo­perációját tehát, ha akar­tuk. ha nem, meg kell va­lósítanunk. Ezt elkerülni nincs módunkban. Ez azonban egyáltalán nem veszélyezteti gazdasági füg­getlenségünket, ha azok a termékek, amelyeket itthon gyártunk „kapósak” a vi­lágpiacon, ha azokat szá­mos ország szívesen és részünkre kedvező áron hajlandó megvásárolni. A gazdasági függetlenség kulcsa, fokmérője egyre inkább a gyártás és a gyártmányok színvonalától függ. És éppen ebben segít nekünk leginkább a szo­cialista országok nemzet­közi együttműködése, mely lehetővé teszi a termelés specializálódását, s amely módot nyújt arra. hogy a szocialista országok tudo­mányos eredményeinek műszaki gyártási tapaszta­latainak átvételével meg­könnyítsék a fejlődést az előbbrehal ad ást minden szükséges területen. Ezáltal válik a KGST- ben kialakult tudományos tapasztalatcsere, munka­módszerátadás. gyártmány- szakosítás a világszínvonal elérésének, az egyes orszá­gok gazdasági és politikai 'fiigge'leoségének fontos feltételévé. Or. G sir am József j Mintha ezer meg ezer óriási ventillátor kavarta volna a hideg levegőt, — olyan hevesen zúdult a szél a vaksötéten didergő me­zőtúri határra. Az autó ref­lektorai az utat pásztázták, de a kihalt országúton se­hol egy teremtett lélek. — Egyszer csak kerékpárt to­ló férfi került a lámpák fénykörébe Nekifeszülve leszegezett fejjel küz­dötte előre magát a szüntelenül támadó szél­ben. — Mikor kocsink megállt előtte ő is megállt. Viharkabátja nem volt be­gombolva, és a belekapasz­kodó légáram dagadó vitor­lát formált belőle. Nyaká­ba keresztbevetett vadász­puska lógott, a kerékpár kormányán egy néhai tap­sifüles hintázott — Jóestét! — köszöntöt­tük. — Adjon isten — kö­szönt vissza. — Vadászni volt? — Ahogy vesszük. Vadőr vagyok. Élő fácánokat fog­tunk és azt adtam fel a MAVAD-nak. — Sopronba küldtük a szállítmányt — Mennyit sikerült csap­dába ejteni? — Nem nagyon dicseked­hetünk kérem. Huszonegy nap alatt mindössze kettő­százhatot szedtünk össze. — Nincsenek megeléged­ve? —- Megeszi a fene a faju­kat Tavaly egyszerre ti­zenhárom is volt egy csap­dában, az idén öt volt a legtöbb. Kitanulnak ezek is. . Nem mennek bele az isten­nek sem. Szó szót követett és a pimaszul fütyörésző szél el­lenére sokáig beszélget­tünk. Arany Jánosnak hív­ják a tizennyolcezer hold- nyi terület vadállományá­nak őrzőjét — Szereti ezt a foglalko­zásit? — kérdeztük búcsú­zás előtt — Ezt szeretni kell, más­képpen nem ér egy pipa­bagót sem. — Nem fázik János bá­csi? — néztünk megbor­zongva a nyitott viharka­bátra, amelyben szabadon hancúrozott a hideg szél. — Aki télen-nyáron a határban él, még a fagyos széllel is jóba van. Na, vi­szontlátásra. Elindult, megelégedetten baktatott hazafelé. A fácá­nok már Sopron felé utaz- , tak.- b) - I tók vagyunk és csajka rendszert akarunk. Eleinte több volt az acat mint a búza földjeinket. Dorkota Lajos, az egyik alapító így emlékezett vissza: „Az el­ső közgyűlésen nem voltak ilyen derűsek az arcok, mint most”. A kis mag tizenöt esz­tendő alatt hatalmas fává terebélyesedett A földváriak 16.84 mázsa búzát termeltek holdan­ként, ebből 170 vagonnal (holdanként 10.47 mázsát) adtak el az államnak. A kukoricájuk átlagtermése 28 mázsa volt májusi mor- zsoltban. A Lenin Tsz mintagazda­ság. Az új, korszerű hiz­laldáiból hat-hét hónapos korban kész hízottsertése­ket szállítanak el. Ugyan­itt 11 forintért állítanak elő egy kilogramm sertés­húst. A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a gazdasági elemző munkára. Tudják, hogy egy mázsa búzát 114, egy mázsa ku­koricát 87. egy mázsa cu­korrépát 26 forintért ter­meltek tavaly. Azt is tud­ják, hogy drágán, ráfizetés­sel termelik a hízottmar­hát és ezen változtatni is akarnak. A gazdasági mutatók kö­zül kiemelkedik, hogy 1962-ben a holdanként! gazdasági eredmény 1586, tavaly 2800 forint volt. Óriási ugrás ez. A szövet­kezet tiszta vagyona tavaly több mint 7 millió forinttal gyarapodott, saját erőbő! hárommillió forint felett ruh áztak be. Csaknem 30 millió forint értékű árút értékesített«*. CSAK NÉHÁNY muta­tót említettünk a vezetők beszámolójából. Fontosak ezek. mert így válik ért­hetőbbé, hogy az alapok képzésén túlmenően miért oszthattak a tagok munka­egységeire 39 forintot, s miért érhettek el a dolgo­zó tagok 19.031 forintos évi átlagos jövedelmet. Tiszaföldváron megbecsü­lik a szakemberek munká­ját. Erről az egyszerű szö­vetkezeti gazdák is szóltak. Bódi Imre elnök és Pető Ferenc ellenőrző bizottsági elnök beszámolójában nyo­ma sem volt az önteltség­nek, s mindenkit óva in­tettek ettől. A vezetők és a tagok is szóvátették a tavalyi hibákat, hogy okul­janak belőle. Az I-es üzem­egységben a tavasszal szer­vezetlenség volt, a központi brigádban kísértett az elbi­zakodottság. Néhány sze­mély összetévesztette a kö­zös tulajdont az enyémmel. A vezetőség a kollektívára támaszkodva teremtett ren­det. A nagy többség öntu­data sokat fejlődött, a kommunisták jól segítik ennek kialakítását. A vezetőség személy sze­rint is megdicsérte a leg­szorgalmasabb szövetkezeti gazdákat. Bárány Lászlót. Törőcsik Kálmánt, a líer- bály-testvéreket. Nagy Ilo­nát. Pálinkás Mihálynét és másokat, akik az átlagosnál is többet nyújtottak a szö­vetkezetnek. MEGHATÓ JELENET volt. mikor Bódi elvtárs értékes tárgyjutalmat adott át a szövetkezet alapító tagjainak. Szombaton délután hat­helyen 4.5 millió forintot fizettek ki a tagoknak. Né­hány gazdának az elnök adta át az őket megillető részesedést. Döbrei János 20 990 forintot kapott. (évi jövedelme 44 484 forint), Burján Jánosnak 15 000. Hevesi Györgynek 17 075 forintot adott át. Végezetül Tisza József, á szlovák testvérszövetkezet küldöttei és a helyi úttö­rők köszöntötték a Lenin Tsz ünneplő gazdáit.- L —

Next

/
Oldalképek
Tartalom