Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-28 / 22. szám
jíWl M, SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP t Több mint ezer Szolnok megyei fiatal dolgozik az idén a KISZ építőtáboraiban (Tudósítónktól) Közép- és főiskolás lányaink, fiaink évről évre nyáron részt vesznek a KISZ által szervezett építőtáborokban, hogy két hétig nehéz fizikai munkáit végezve igazolják: nemcsak a tanulásban, hanem a munkában is becsülettel helytállnak. Megyénkből az idén 680 lány és 350 fiú dolgozik majd az építőtáborokban. A fiúk sátraikat a Jász- alsószentgyörgy melletti vadaskertben ütik fel. Itt a Zagyva folyó árvédelmi töltésének építéséin munkálkodnak majd. Tavaly a folyó áradása 20 000 hold földet öntött el ezen a vidéken. Hogy újabb árvíz ne következhessen be, meg kell építeni a Zagyva árvédelmi töltéseit. E munkálatok egy részét a vízügyi igazgatóság a középiskolásokra bízza. Az idén 18 800, 196b nyarán pedig 17 800 köbméter földet építenek be a fiatalok. Az első Szolnok megyei csoport június 28-án kezdi meg a munkát. Ekkor 250 diák dolgozik majd a gátépítésen. A július 12-én kezdődő második turnusra száz fiatalt mozgósít a KISZ megyénkből. A lányok többsége a nagykőrösi építőtáborban Februárban: szóbeli verseny orosz nyelvből az általános és középiskolákban Az MSZBT, a Művelődés- ügyi Minisztérium Közoktatásügyi Főosztálya, az Országos Pedagógiai Intézet, a KISZ és az Űttörőszövetség az idei tanévben orosz nyelvből szóbeli versenyt rendez az általános iskolák VIII. osztályos, továbbá a középiskolák III. és IV. osztályos tanulóinak. Az első fordulót mindenütt február 15-ig bonyolítják le, a második fordulóra pedig március első hetében kerül sor. Az általános iskolai megyei (Budapesten körzeti) versenyek győztesei jutalmul ingyenes nyári táborozáson vesznek részt. A középiskolai országos verseny győzteseinek díja: utazás a Szovjetunióba. A vetélkedés helyezettjei tárgy- és könyvjutalmat, dicsérő oklevelet kapnak. dolgozik majd. Oj színt jelentenek majd a táborlakók között a szolnoki egészségügyi szakiskola lányai, akik közül öt- venen vesznek részt először építőtáborban. — A leánytáborokban az előző évekhez hasonlóan növényápolási és gyümölcsszedési munkálatokat végeznek majd a fiatalok. A KISZ megyei bizottságán már javában dolgoznak az építőtáborok előkészítésén. A sikeres lebonyolítás érdekében megalakult a megy« táborozási bizottság is. Nagy fontosságú vi7s<>á!atoS4ra készül a népi ellenőrzés az ér első felében Nagy feladatok megoldására készül az első félévben a központi népi ellenőrzési bizottság. Soron következő vizsgálatai egyaránt szolgálják a népgazdaság és a lakosság érdekeit. Megnézik például, hogy az ország energiahordozóinak elosztásában és fel- használásában mennyire érvényesül a célszerűség és a takarékosság elve. Ellenőrzik, hogy az illetékes szervek megtették-e a kellő intézkedéseket az energiagazdálkodás színvonalának emelésére. Munkatervbe vették a tőkés országokkal folytatott kereskedelem mérlegének vizsgálatát is. A népi ellenőrök felfigyeltek arra is. hogy az üzemekben nem mindig megfelelő a termelési tanácskozások előkészítése, s a dolgozók észrevételeit, javaslatait sokszor nem kezelik a fontosságuknak megfelelően. Ezért a SZOT elnökségével együtt megvizsgálják a termelési tanácskozásokkal kapcsolatos kormány és SZOT-határozat végrehajtását. Összegezik majd a közérdekű bejelentések és magánpanaszok intézésének tapasztalatait is. Ellenőrzik egyes fogyasztási cikkek minőségének és árának alakulását, s helyet kapott a munkatervben a munkaerő- gazdálkodás vizsgálata is. Megnézik továbbá, mi az oka, hogy a fontosabb termékek szállítását, tárolását és feldolgozását biztosító beruházások megvalósítása nem tart lépést a mező- gazdasági nagyüzemek növekvő termelésével. Végül még egy vizsgálat. amely a vásárlók érdekeit szolgálja: a népi ellenőrök, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a tanácsok aktivistáival, valamint az állami kereskedelmi felügyelet munkatársaival együtt többnapos országos ellenőrzést folytatnak majd a vendéglátó iparban és az élelmiszer- üzletekben. Tizenötödször ünnepeltek Kettős ünnepük volt szombaton a tiszaföldvári Lenin Tsz gazdáinak. Ez alkalommal tartották zárszámadó közgyűlésüket és megemlékeztek a közös gazdaság fennállásának 15. évfordulójáról. A zsúfolásig megtelt községi művelődési ház nagytermében ott láthattuk Tisza Józsefet, a Termelőszövetkezeti Tanács titkárát, Oláh Györgyöt, a megyei tanács vb-elnökét, a választókerület országgyűlési képviselőjét és Nádas Józsefet, a járási pártbizottság első titkárát. A közgyűlésre meghívták a Nyitra megyei Szlocsani község termelőszövetkezetének tagjait is. A kilenctagú szlovák küldöttséget Ronko Viktor elnök "vezette. A résztvevőket Oláh György elvtárs tájékoztatta az országgyűlés munkájáról, s az ott tárgyalt napirendekről és a jóváhagyott fontosabb törvényekről. TISZ AFÖLD VÄRON 1948. hiányzott a gazdasági felnovember 28-án tizenegy szegényparaszt hintette el a szövetkezés magját. Éhesek. rongyosak voltak, • szerelésük, özvegy Takács Ferencné, az egyik régi tag mondotta el: „Gúnyoltak bennünket, hogy kolhozisAki még a fagyos szélnek is barátja ■pl két pedig általában csak akkor használhatjuk ki megfelelően, ha rajtuk a korábban elképzeltnél lényegesen nagyobb szériákban gyárthatók a termékek. E szériák nagyságát néhány adat eléggé érzékelhetően szemlélteti: Modem középüzemekben gyártott átlagos évi szérianagyság (zárójelben a hazai adatok). Tehergépk. 15 000 ( 3650) Traktor 20 000 ( 2550) Silókombájn 50 000 ( 1940) Motorker. 100 000 (50 000) Varrógép 500 000 (50 000) E néhány kiragadott példa úgy gondolom érzékelteti a modem szériák nagyságát,. de azt is, hogy Magyarországon csak akkor van értelme ilyen nagyságrendben termelni, ha gyártmányainkkal nemcsak a belső, hanem a külső piac szükségleteit is ki akarjuk elégíteni. Marógépből például mi nem gyártunk több ezres szériát, mégis az évi termelésünknek kb. 10 százaléka fedezi az itthoni szükségletet. Ha nem választjuk azt az utat, hogy a marógéptermelésünket lecsökkentüik a jelenleginek a tízed részére, — márpedig ezt nem választhatjuk, hiszen a termelés rendkívül drága, gazdaságtalan lenne — akkor arra kell törekednünk, hogy a gazdaságos széria- nagyság mellett termelt fölöslegeket más országokba adjuk el & cseréljünk rajta olyan termékeket, amelyeknek gyártása itthon nem gazdaságos. A második dolog, ami miatt a nemzetközi gazdasági együttműködés elengedhetetlen követelmény az, hogy ma valóban új termékek felfedezése, kikísérletezése szellemi és anyagi erőknek olyan hallatlan koncentrálását igényli, amellyel az ipar minden ágában, még nálunk nagyobb ország sem rendelkezik. Közismert példa, hogy az első méter nylon fonal kisérleteire, kutatására az Amerikai Egyesült Államokban több mint 25 millió dollárt fordítottak, s ez nem egyedülálló példa. Nem is olyan régen. Írtak a angol lapok — egy ipari kémkedés kapcsán — arról, hogy az egyik legnagyobb angliai, londoni gyógyszergyár egyetlen vér- nyomáscsölrkentő ti i gyógyszer kísérleteire több mint másfélmillió angol fontot, tehát több mint négymillió dollárt fordított. Bármilyen drága is, az új termékek kutatásáról, kísérletezéséről egyetlen ország sem mondhat le. (Hiszen ezek jelentik a — sokat emlegetett — világ- színvonalat, s ezek azok, amelyek azután busásan visszafizetik a rájuk fordított anyagi és szellemi erőket.) Azt viszont szinte egyetlen ország sem engedheti meg magárak, hogy áz ipar minden ágában, minden termékfajtánál egyforma erővel kutasson újabb megoldásokat. Éppen ezért Magyarország számára is az a járható út. ha csak bizonyos. meglehetősen szűk körre koncentráljuk a kutató-kísérletező kapacitásunkat, azokban a termékekben igyekszünk elérni és megtartani a világszínvonalat, amelyeknél termelési tapasztalatink. kutató gárdáink ezt valószínűvé, 'ehetővé teszik. A termelés specializá- cióját és nemzetközi kooperációját tehát, ha akartuk. ha nem, meg kell valósítanunk. Ezt elkerülni nincs módunkban. Ez azonban egyáltalán nem veszélyezteti gazdasági függetlenségünket, ha azok a termékek, amelyeket itthon gyártunk „kapósak” a világpiacon, ha azokat számos ország szívesen és részünkre kedvező áron hajlandó megvásárolni. A gazdasági függetlenség kulcsa, fokmérője egyre inkább a gyártás és a gyártmányok színvonalától függ. És éppen ebben segít nekünk leginkább a szocialista országok nemzetközi együttműködése, mely lehetővé teszi a termelés specializálódását, s amely módot nyújt arra. hogy a szocialista országok tudományos eredményeinek műszaki gyártási tapasztalatainak átvételével megkönnyítsék a fejlődést az előbbrehal ad ást minden szükséges területen. Ezáltal válik a KGST- ben kialakult tudományos tapasztalatcsere, munkamódszerátadás. gyártmány- szakosítás a világszínvonal elérésének, az egyes országok gazdasági és politikai 'fiigge'leoségének fontos feltételévé. Or. G sir am József j Mintha ezer meg ezer óriási ventillátor kavarta volna a hideg levegőt, — olyan hevesen zúdult a szél a vaksötéten didergő mezőtúri határra. Az autó reflektorai az utat pásztázták, de a kihalt országúton sehol egy teremtett lélek. — Egyszer csak kerékpárt toló férfi került a lámpák fénykörébe Nekifeszülve leszegezett fejjel küzdötte előre magát a szüntelenül támadó szélben. — Mikor kocsink megállt előtte ő is megállt. Viharkabátja nem volt begombolva, és a belekapaszkodó légáram dagadó vitorlát formált belőle. Nyakába keresztbevetett vadászpuska lógott, a kerékpár kormányán egy néhai tapsifüles hintázott — Jóestét! — köszöntöttük. — Adjon isten — köszönt vissza. — Vadászni volt? — Ahogy vesszük. Vadőr vagyok. Élő fácánokat fogtunk és azt adtam fel a MAVAD-nak. — Sopronba küldtük a szállítmányt — Mennyit sikerült csapdába ejteni? — Nem nagyon dicsekedhetünk kérem. Huszonegy nap alatt mindössze kettőszázhatot szedtünk össze. — Nincsenek megelégedve? —- Megeszi a fene a fajukat Tavaly egyszerre tizenhárom is volt egy csapdában, az idén öt volt a legtöbb. Kitanulnak ezek is. . Nem mennek bele az istennek sem. Szó szót követett és a pimaszul fütyörésző szél ellenére sokáig beszélgettünk. Arany Jánosnak hívják a tizennyolcezer hold- nyi terület vadállományának őrzőjét — Szereti ezt a foglalkozásit? — kérdeztük búcsúzás előtt — Ezt szeretni kell, másképpen nem ér egy pipabagót sem. — Nem fázik János bácsi? — néztünk megborzongva a nyitott viharkabátra, amelyben szabadon hancúrozott a hideg szél. — Aki télen-nyáron a határban él, még a fagyos széllel is jóba van. Na, viszontlátásra. Elindult, megelégedetten baktatott hazafelé. A fácánok már Sopron felé utaz- , tak.- b) - I tók vagyunk és csajka rendszert akarunk. Eleinte több volt az acat mint a búza földjeinket. Dorkota Lajos, az egyik alapító így emlékezett vissza: „Az első közgyűlésen nem voltak ilyen derűsek az arcok, mint most”. A kis mag tizenöt esztendő alatt hatalmas fává terebélyesedett A földváriak 16.84 mázsa búzát termeltek holdanként, ebből 170 vagonnal (holdanként 10.47 mázsát) adtak el az államnak. A kukoricájuk átlagtermése 28 mázsa volt májusi mor- zsoltban. A Lenin Tsz mintagazdaság. Az új, korszerű hizlaldáiból hat-hét hónapos korban kész hízottsertéseket szállítanak el. Ugyanitt 11 forintért állítanak elő egy kilogramm sertéshúst. A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a gazdasági elemző munkára. Tudják, hogy egy mázsa búzát 114, egy mázsa kukoricát 87. egy mázsa cukorrépát 26 forintért termeltek tavaly. Azt is tudják, hogy drágán, ráfizetéssel termelik a hízottmarhát és ezen változtatni is akarnak. A gazdasági mutatók közül kiemelkedik, hogy 1962-ben a holdanként! gazdasági eredmény 1586, tavaly 2800 forint volt. Óriási ugrás ez. A szövetkezet tiszta vagyona tavaly több mint 7 millió forinttal gyarapodott, saját erőbő! hárommillió forint felett ruh áztak be. Csaknem 30 millió forint értékű árút értékesített«*. CSAK NÉHÁNY mutatót említettünk a vezetők beszámolójából. Fontosak ezek. mert így válik érthetőbbé, hogy az alapok képzésén túlmenően miért oszthattak a tagok munkaegységeire 39 forintot, s miért érhettek el a dolgozó tagok 19.031 forintos évi átlagos jövedelmet. Tiszaföldváron megbecsülik a szakemberek munkáját. Erről az egyszerű szövetkezeti gazdák is szóltak. Bódi Imre elnök és Pető Ferenc ellenőrző bizottsági elnök beszámolójában nyoma sem volt az önteltségnek, s mindenkit óva intettek ettől. A vezetők és a tagok is szóvátették a tavalyi hibákat, hogy okuljanak belőle. Az I-es üzemegységben a tavasszal szervezetlenség volt, a központi brigádban kísértett az elbizakodottság. Néhány személy összetévesztette a közös tulajdont az enyémmel. A vezetőség a kollektívára támaszkodva teremtett rendet. A nagy többség öntudata sokat fejlődött, a kommunisták jól segítik ennek kialakítását. A vezetőség személy szerint is megdicsérte a legszorgalmasabb szövetkezeti gazdákat. Bárány Lászlót. Törőcsik Kálmánt, a líer- bály-testvéreket. Nagy Ilonát. Pálinkás Mihálynét és másokat, akik az átlagosnál is többet nyújtottak a szövetkezetnek. MEGHATÓ JELENET volt. mikor Bódi elvtárs értékes tárgyjutalmat adott át a szövetkezet alapító tagjainak. Szombaton délután hathelyen 4.5 millió forintot fizettek ki a tagoknak. Néhány gazdának az elnök adta át az őket megillető részesedést. Döbrei János 20 990 forintot kapott. (évi jövedelme 44 484 forint), Burján Jánosnak 15 000. Hevesi Györgynek 17 075 forintot adott át. Végezetül Tisza József, á szlovák testvérszövetkezet küldöttei és a helyi úttörők köszöntötték a Lenin Tsz ünneplő gazdáit.- L —
