Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

2 SZOLNOK WEG Vő NÉPLA1 . 963. december í. Uj miniszte a kormányban A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnök­sége szombaton délelőtt ülést tartott. Kádár János előterjesztésére megtárgyal­ta, s egyhangúlag elfogad­ta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának a kormányzati munka további erősítését szolgáló személyi és szer­vezeti javaslatait. A Minisztertanács szom­baton délelőtt ülést tartott. Kádár János előterjesztésé­re megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének a kormányzati munka további erősítésére irányuló javas­latait. A kormány a javas­latokat egyhangúlag elfo­gadta, majd miniszterhe­lyettesi kinevezésekre ho­zott határozatot. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton délben ülést tartott. Az Elnöki Tanács tagjain kívül részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP első titkára, a kormány elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnö­ke. a kormány elnökhelyet­tese. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságinak és a Hazafias Néprront Orszá­gos Tanácsa elnökségének együttes javaslatára Incze Jenőt külkereskedelmi mi­niszteri, Kossá Istvánt — saját kérelmére, nyugalom­ba van masára tekintettel — közlekedés- és postaügyi miniszteri. Pap Jánost bel­ügyminiszteri tiszte alól ér­demeik elismerése mellett felmentette. Az Elnöki Tanács Pap Jánost a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Béniiéi Andrást belügyminiszterré, Bíró Józsefet külkereskedel­mi miniszterré, dr. Csarádi Györgyöt közlekedés- és postaügyi miniszterré meg­választotta. Az Elnöki Tanács Hollai Imrét és Incze Jenőt rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte. A kormány új tagjai Do­bi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének kezébe letették a hivatali esküt. Az iinnepé’yes esMi+éte- len ielen volt Nádár János. Fehér Latos. Foek Jenő és Kállai Gyula. Az új mrní «zier élt éüeírajya Benkei András 1923-ban született Nyíregyházán. — Hosszabb időn át géplaka­tosként dolgozott. 1949 ben az élelmezési ipari dolgo­zók szakszerveze+e Szabolcs- Szatmár megyei bizottságá­nak titkárává választották. A következő éveikben a szakszervezetek megyei ta­nácsának termelési felelőse volt, majd 1951-ben a me­gyei pártbizottság ipari osztályának vezetője lett. 1954-ben a nyíregyházi vá­rosi pártbizottság első tit­kárává. 1957-ben a Sza­bó!cs-Szatmár megyei párt- bizottság első titkárává vá­lasztották. E tisztségében dolgozott belügyminiszterré történt megválasztásáig. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának tagja, országgyűlési képviselő. Bíró József 1921-ben szü­letett Budape-ten. Hosszabb időn át mim műszerész. szere1 ő. illetve heresztő dol­gozott különböző budapesti üzemekben. A felszabadulás után elvégezte a műszaki főiskolát, majd. a gazdasági és műszaki akadémiát. A Külkereskedelmi Miniszté­riumban e’őbb a bérosztály, majd a műszaki osztály ve­zetője, később az import- főo'ztály vezetője lett. 1955- ben külkereskedői mi vátta- lat vezérigazgatóiává nevez­ték ki. 1957-től 19í!0-ig a londoni külkereskedelmi ki- rendeltség vezetője. 1980- ban a Külkereskedelmi Mi­nisztérium pártbizottságá­nak titkárává választották 1962 januárjától külikeres­kedeimi miniszterhelyettes­ként dolgozott Dr. Csanádi György 1905- ben született. Műszaki egye­temet végzett, mérnök, köz­gazdász, a műszaki tudo­mányok doktora. 1929-től 1945-ig a magyar állam­vasutak pécsi igazgatóságá­nál dolgozott, mint pálya- fenntartási és építési mér­nök. 1945-ben a MÁV pécsi igazgatóságának vezetőjévé nevezték Id. 1947-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vasúti mű­szaki osztályának vezetője, 1949-ben a MÁV vezérigaz­gatója lett. 1957-től a köz­lekedés és postaügyi mi­niszter első helyettese volt. Kinevezések A Minisztertanács szom­bati ülésén — érdemeik elismerése mellett, más be­osztásukra tekintettel — felmentette tisztségükből dr. Simonovits Istvánt, az egészségügyi miniszter első helyettesét, Púja Frigyes külügym iniszterhelyettest, dr. Hegedűs Andrást. a Központi Statisztikai Hi­vatal elnökhelyettesét és dr. Korom Mihályt, a hatál őr­ség országos parancsnokát. A Minisztertanács kine­vezte Horn Dezső közleke­dés- és postaügyi minisz­terhelyettest a miniszter első helyettesévé, Köteles Jenő altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettest a_ miniszter első helyettesévé," dr. Szabó Zoltánt, az or­vos-egészségügyi dolgozók szakszervezetinek főtitkárát az egészségügyi miniszter első helyettesévé; Kiss Dezsőt, a budapesti pártbizottság titkárát köz­lekedés- és postaügvi mi­niszterhelyettessé. Rödönyi Károlyt, a MÁV vezérigaz­gató-helyettesét közieket!es­és postaügyi miniszterhe­lyettessé és a MÁV vezér­iga zre tóiává. Szalai BéMt, a HUNOAROTEX vezér- igazgatóját külkereskedelmi minis-rierhe’ve^tessé. Szilá­gyi Bélát, a KüHigymini'Z- förium főosztályvezetőjét külügyminiszter?! elve14 essé. Huszár Istvánt, az MSZMP KB osztályvezető helyette­sét a Központi Statisztikai Hivatal ei'ő elnökhelyette­sévé. dr Srebady Egon fő­osztályvezetőt a Köroonti Statisztikai Hivatal elnök- helyettesévé. (MTI) wsaa\ 1 Luanda (AP). Tömegsze- rencsétlenség történt por- j tugál-Angolában. E^y au‘ö- 1 busz, amely munkába szál­lította utasait, a Cutato fo­lyó hídjának korlátját át­törve az örvénylő vízbe zuhant, ötvennégy ember — az autóbusz vezetője és minden utasa — életét vesztette * Washington (Reuter). Az Egyesült Áljamok atomerő- bizottsága bejelentette, hogy földkörüli pályára in­dították a második atom­energiával működő mester­séges holdat, amely pályá- ratérése óta rendszer- sugározza hívójelét. A fel­lövés időpontiáról nem ad­tak tájékoztatást. * London (Reuter, AP). London nyugati részében j szombaton hajnalban több robbanás megrongálta a légiforgalmi társaság tíz­emeletes igazgatási épüle- I tének V., VI. és VII. eme- ' letét, majd tűz ütött ki, j amelynek eloltása 150 tűz- ! oltó megfeszített munkáját követelte. Az épületben j tartózkodókat még idejé­ben sikerült kimenteni. A | robbanás okát eddig nem j tudták megállapítani. • Bolzano (AFP). Az olasz rendőrség — az olasz— osztrák határmenti terület átfésülésénél — négy fegy­ver- és lőszerraktárat fe­dezett fel, mintegy kétezer méter magasságban lévő barlangokban. Feltételezik, hogy a fegyverrnktárak a Dél-Tirol területén műkö­dő terrorista csoportok bir- i tokában voltak. Reykjavik (AFP). Elké­szültek az első felvételek az Izland közelében a ten­gerből felbukkant új vul- j káni szigetről, — jelentik ! szombaton Reykjavikból. A . jelentés szerint három fran- , cia térképész merész.kezett | a november 4-én a tenger- ' bői kiemelkedett új sziget i területire. A sziget ma i már 170 méter magasan I áll ki a hullámokból. KGST tanácskozás Prágában Prága (MTI). A Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa (KGST) tagállamai­nak küldöttei Prágában de­cember 3-tól 6-ig megtar­tott tanácskozásukon meg­állapodtak abban, hogy 1964. január l-től a cseh­szlovák fővárosban megkez­di működését a mezőgazda­ság tudományos-műszaki tájékoztatás koordinálásá­val foglalkozó tudományos tanács. Az új szervnek az lesz a feladata, hogy egybehan­golja az együttműködést a mezőgazdasági könyvtárak munkájában, a tudományos és dokumentációs tényke­désben, valamint a tudomá­nyos kutatási hírek és más fontos források felhaszná­lásában. Elhatározták, hogy nem­zetközi bulletint adnak ki, s hogy a tudományos ta­nács alapszabályzatának tervezetét a KGST mező- gazdasági állandó bizottsá­ga elé terjesztik. Általános sztrájk Argentínában Buenos Aires (TASZSZ). Pénteken Argentínában ál­talános sztrájk kezdődött. A sztrájkolok követelik a munkabérek emelését, a munkanélküliség felszámo­lását, a politikai és szak- szervezeti bebörtönzöttek szabadonbocsátását, a hala­dó pártok elleni elnyomó törvények hatálytalanítását és haladéktalan intézkedé­seket a drágaság megszün­tetésére. A sztrájkot a két és fél­millió tagot egyesítő Álla lános Munkásszövetség fel­hívására indították. (MTI) A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 a ahvdrált szó* net kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi Igazolás és katona- t könyv. . ; Jelentkezni lehet: 1964. január 30-ig, a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. ! ­.... . . . - ■ ---­Fekete forradalom, fehér ellenforradalom őszinteséggel meg is írta — „a déli államokban a szak- szervezetek viszonylag gyengék és a nyomorgó tö­megek a szakszervezeti szo­még a fehér munkások bére is 20 százalékkal alacsonyabb, mint a keleti fehéreké. A négerek pedig további 20 százalékkal kapnak keve­sebbet. Ez évi 4—5 milliárd többlethasznot biztosít a gyárosoknak, nem szólva a „mellékesről”. Ez utóbbi abból származik, hogy a néger-gettókba kény- szerített fekete mun­kásokat a lakbéruzsora és az ár-uzsora ráadásként sújtja. Harrington A másik Amerika című könyv szer­zője kimutatta, hogy a né­ger családok csak feleany- nyit keresnek, mint a fehé­rek, az átlagos életkoruk pedig 8—10 évvel alacso­nyabb. A jenki nagytőke déli belső gyarmata ipari kon­centráció forrása lett ugyan, de ezzel egyidőben — noha ezt nem akarta —, megnö­velte a néger munkásosz­tály szerepét az egész ame­rikai munkásmozgalmon belül. Igaz, ez a mennyi­ségi és rr>! őségi változás még nem a tudatos forra- dalmiságot jelenti. Hang­súlyos tendencia azonban, Nagy déli lomegeket mozdított Amerika négerjei egyen­jogúságot akarnak. Harcu­kat „fekete forradalom”- nak nevezi az Economist, az angol tőkések lapja, és „fe­hér ellenforradalom”-nak a fajüldözők ádáz mesterke­déseit. Drámai a küzdelem, amelynek az első négerlin- cselésektől a birminghami bombamerényletig, a civil RIGHTS ACT OF 1963 el­nevezésű Kennedy-féle Tör­vényjavaslattól a dallasi gyilkosságokig számtalan fejezet» van. Felmerül azonban a kérdés, miért ép­pen napjainkban vált eny- nyire kihegyezetté a kon­fliktus? Vajon, mi ment végbe a „néger lélekben”, hogy se bomba és golyó, se rendőrkutya és börtön — semmiféle terror nem ké­pes többé visszariasztani követeléseitől? Nos, a helyzet megérté­sének kulcsa* a néger mun­kásosztály számbeli növe­kedése és politikai aktivi­pozitívabb, noha illúziói vannak a néger egységről. Azt vallja: „minden néger elnyomott, minden néger együtt szabadul fel”. Nem látja tehát egyfelől a né­ger burzsoázia kétarcúsá­gát, és nem látja másfelől az osztállyá szerveződő né­ger munkásság dinamikus mozgását. A néger értelmi­ség képviselői között a Mar­tin Luther Kins típusú pa­zálódása. Az a hajtóerő, amely az amerikai néger munkások növekvő osztály- tudatában jelentkezik, meg­határozó új elem az egyen­jogúságért folyó perdöntő küzdelemben. Ez a tény, természetesen, nem csök­kenti az egyéb tényezők je­lentőségét, csak módosítja, de a módosulás mértéke éppen nem jelentéktelen. Vitathatatlan, hogy az amerikai néger burzsoázia támogatja az amerikai össz- négerség modern szabad­ságharcát. Ez a fellépése egyértelműen halad, de az amerikai néger burzsoázia, mint kapitalista tényező, ir­tózik a radikális megoldá­soktól és lényegében egyet­ért a nem néger kizsákmá­nyolok általános politikájá­val. Ez a kétarcúság elvte­len kompromisszumokat szül s ezzel, de facto, kés­lelteti a probléma megol­dását. pi vezetők a legbefolyáso- sabbak. Oka: sok néger a különféle vallási szektákba menekült az üldözések elől. Ami a jenki burzsoáziát illeti, ez már nem egysé­ges a néger kérdés megíté­lésében sem. Egy része lé­nyegében „szellemi atyja” a Ku-Klux-Klan, a John Birch Társaság, a Minuten- man és egyéb szervezetek négerellenes terrorjának. A másik része, amely „jezsui­tább, eszközökkel akar elő­retörni a neokolonializmus útján, s megpróbált teret nyerni a szfnesbőrűek vilá­gában, engedékenyebbnek mutatkozik a saját színesei irányában. Legalább a sza­badság látszatát hajlandó megadni nekik, hogy „ka­mat fejében” új gyarmat- rendszert teremthessen Fe- kete-Afrikában és másutt. Ezzel a törekvésével — aka- . ratlanul bár. de segíti a né­ger mozgalmat Csakhogy a jenki bur­zsoázia nemcsak neokolo- nialista érdekeinek szolgá­latában befolyásolja a né­ger szabadságharcot, a fe­kete forradalmat hanem saját sírásóinak kitermelé­sével is. Az történt ugyanis, hogy az amerikai nagytőke felfedezte a maga belső gyarmatát, a déli államok­ban parlagon heverő olcsó néger munkaerőt. Óda- áramlott és iparosított. Más oldaláról nézve a jelenséget, nagy tömegekben a váro­sokba csábította a néger mezőgazdasági dolgozókat s ezzel elindította ipari mun­kásosztállyá való szervező­désüket Az Us News and V’orld Report szerint: ,az ipari kon - ráció központ­ja délre és nyugatra helye­ződött át”. A terep kedve­zett a tőkének, hiszen — amint ezt a Wall Street Journal szemérmetlen ki eddigi passzivitásukból. Aktivizálta a néger értel­miséget is. A vallási szek­táit négerjei előtt megnyi­lidaritást félretolva futnak a munkalehetőségek után”. A Novoje Vremja hasáb­jain V. Zorin idézte azokat a jenki statisztikákat, ame­lyek szerint délen amelyet külső tényezők is erősítenek. Ilyen tényezők:' 1. A gyarmati színes né­pek sikeres küzdelme nemzeti függetlenségü­kért. 2. Az amerikai össznéger- ség haladó rétegeinek az a felismerése, hogy testvéreik harca a Fe- kete-Afrikában és az ő harcuk a Fehér-Ameri- kában — közvetve és közvetlenül támogatják egymást. 3. Továbbá: az amerikai munkások és értelmisé­giek színe-java nem a fehér ellenforradalmat, hanem a fekete forra­dalmat segíti. Arról még nincs szó, hogy a déli államokban létrejött új néger munkásosztály a saját osztályérdekeinek megfelelően politizál. Veze­tői még nem a saját sorai­ból valók, harci követelé­seit nem kizárólag önmaga szabja meg. Léte mégis több fronton vitte előre a fejlődés ügyét. Lökést adott a keleti néger munkás- mozgalomnak. tóttá a másik utat, az „imádkozz és dolgozz” jel­szava helyett a „harcolj és .boldogulj” jelszót hirdeti. Előre látható, hogy ebben a folyamatban a mozgalom céljait és eszközeit mind nagyobb mértékben a né­ger munkásosztály érdekei határozzák majd meg. Még nem eléggé tudatosan, de az ösztönösséget kezdi áttörni a forradalmi munkásosz­tály egysége felé. Olyan fordulat ez, amely egy po­litikai láncreakció méreteit öltheti. Felismerték ezt az amerikai veszettek is, ezért szeretnék csírájában elfoj­tani a „négerkérdés” konst­ruktív megoldását. A probléma, persze, rend­kívül bonyolult. De az alap­képlet már világos: a folya­matosan izmosodó néger munkásosztály új politikai tényező lett Amerikában, s mint tényező, nem áll egye­dül. Joggal írta tehát a kon­zervatív londoni Times: „Az USA színes problémá­ja olyan válság méreteit öl­tötte, amely nem ígérkezik átmeneti jellegűnek.. .’s Kennedy tragikus halála te­hát arra is utal, hogy a jenki ultrák még a felszíni engedményeket sem helyes­lik. A néger munkásosztály számbeli növekedése vi­szont új lendületet adott a fekete forradalomnak, ame­lyet olcsó engedményekkel aligha lehet többé „meder­be” szorítani... G. U. A néger értelmiség szerepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom