Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-31 / 305. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. december 31. Az utolsó simítások. Január násodikán a jászberényi Hűtőgépgyárban már új, korszerű, jól felszerelt csainokian készül a 70 literes abszorpciós „kis Lehel" hűtőszekrény A háztartási hűtőgép- gyártásnak hazánkban na­gyon rövid, mindössze öt­hat éves múltja van, de az egyéb elektromos hűtőbe­rendezések készítésében sem áll a magyar ipar mö­gött többévtizedes gyakor­lat és tapasztalat. A mai napig két gyárban, egymás­tól elszigetelve folyt a hű­tőgépgyártás és a hűtőbúto- rok motorkompresszorainak fejlesztése: a budapesti Hű­tőgépgyárban és a jászberé­nyi Fémnyomó és Lemez­áru gyárban. Másfél hónappal ezelőtt az ipari üzemek átszervezé­se és összevonása során végre a hűtőgépgyártás centralizálására is sor ke­rült. Jászberényben, a Fém­nyomó és Lemezárugyárban Bagi Mihály, a KGM Álta­lános Gépipari Igazgatósá­gának vezetője ünnepélyes keretek között átadta a bu­dapesti Hűtőgépgyárat és sárvári telepét a Kohó- és Gépipari Minisztérium Fi­nommechanikai Igazgatósá­gának. Az igazgatóság veze­tője, Pataki István, beje­lentette, hogy az 1964-ben létrejövő új vállalatnak Jászberényben lesz a szék­helye, de az egyesülés után — a pesti üzem elnevezését — a Hűtőgépgyár nevet fogja viselni. Az összevonást őszinte örömmel fogadták a hűtő- gépgyártás fejlesztésén fá­radozó szakemberek. A be­jelentés napjától az év vé­géig eltelt rövid idő alatt is történtek már lényeges dolgok és teljes erővel fo­lyik az új vállalat szerve­zése. Olvasóink a magyar hűtőgépgyártás központját, a jászberényi üzemet, la­punkban megjelent cikkek­ből meglehetősen ismerik, de nem úgy a budapesti Hűtőgépgyárat és annak sárvári gyártelepét. Ezért bemutatjuk az új vállalat megyénk határán túli két gyáregységét Sárvár A Nádasdyak ősi fészke köré települt község immár nemcsak idehaza, hanem az országhatárokon túl is is­mert. Nemcsak az évről évre Vas megyébe látogató turisták százai viszik el a vasi városka hírét, a vár és á Rába part romantikáját, hanem a Sárváron készült cukor, az ízlésesen csoma­golt baromfihús is öregbíii a sárvári üzemek hírnevét. Két esztendő óta a sár­vári vasútállomásról azon­ban nemcsak cukorral és baromfihússal megrakott vagonok gurulnak Európa számos államába, hanem a hűtőgépek százai is messze útra indulnak. A budapesti Hűtőgépgyár telepe 1961 tavaszán kezdte meg működését a sárváriak nagy örömére. Több mint kétszázan lakóhelyükön kaptak munkát és többé nem kellett naponta a haj­nali vonattal Sznmhatheilyre utazniok. Az üzemben ma kétszáz­hatvanán dolgoznak és évente körülbelül 2500— 3000 különböző űrtartalmú hűtőgép hagyja el a gyá­rat. Sárváron készülnek — helyesebben itt szerelik össze a KÖZÉRT-ekben, vendéglátó egységekben, kórházakban, üzemi kony­hákban alkalmazható hűtő­gépeket, fagylaltpultokat, hűtővitrineket. Az ízléses, szépkivitelű berendezések zöme exportra készül. A gyár 1963-ban még a budapesti Hűtőgépgyárhoz tartozott, 1964-től pedig a jászberényi Hűtőgépgyár sárvári telepeként nevezik majd. Az átszervezés a sár­vári üzemben egy kicsit fel­korbácsolta a kedélyeket és olyan hírek keringtek, hogy rövidesen megszűnik a sár­vári üzem. A KGM-ben azonban megcáfolták a ní- reket és az üzem dolgozói megnyugvással vehették tu­domásul, hogy 1964-re már rendelkezésre állnak a ter­vek, sőt annyi megrendelést kaptak, amennyit nem is tudnak kielégíteni. Az idén befejeződött az üzemben egy több millió forintos felújítási program. Több épületet korszerűsí­tettek és pótolták az eddig hiányzó víz- és csatorna­hálózatot, valamint a köz­ponti fűtést. A jövő évben a sokat nélkülözött szociá­lis létesítményekkel gya­rapszik az üzem. Budapest Ez teljesen a véletlen műve. A Lehel útról nyíló kis utca elején van a Hű­tőgépgyár épülete. Szinte magától adódik a hasonlat: Lehel út. Lehel hűtőszek­rény. öreg, szürke épület hom­lokzatán olvasható a HŰ­TŐGÉPGYÁR felirat. A gyárkapun belépve még vigasztalanabb kép fogadja a látogatót. Az udvar na­gyon kicsi, teljesen körül­épített. Alföldi emberre fullasztóan hat ez a leve- gőtlesnség, zsúfoltság. Abban az épületben sem kedvezőbb a helyzet, ahol a kompresszorok összesze­relését végzik. Korszerűt­len, kellő higiéniát nélkü­löző helyiségekben dolgoz­nak az emberek. A gyár hátsó részében keresztbe épített öreg, egyemeletes omladozó épület áll, ame­lyet egy más vállalat Mr­tököl és nem hajlandó ab­ból kiköltözni. Az egész gyár 93x110 méter terüle­ten fekszik. Pál Imre, a kísérleti osz­tály vezetője kalauzolt az üzemben. Elmondotta, hogy a jelenlegi gyár helyén egykor versenyistálló volt. A szénapadlására egy eme­letet húztak, ami 1958-ban leszakadt. Horváth Ferenc, a gyár igazgatója elmesélte, hogy a jelenlegi Hűtőgépgyár egykor Egyesült Fém- és Gépárugyár volt. Mint régi tőkés kisüzemben a fasa­roktól a jancsiszegig min­dent gyártottak. 1948-ban aztán öt kis üzemből ala­kult a mai. Ezek közül négy hűtőgép egy pedig légkompresszor gyártásával foglalkozott. Lé gkompr esszorból még a mai napig is ugyanez készül az üzemben, amit 1948 ban átvettek. Sajnos a hűtőgépeknél is megma­radt néhány 48-as típus. Hat éve létrehozták a gyártmányfejlesztési részle­get, ettől az időtől kezdve el kell ismenni, komoly fejlődésen mentek át gyárt­mányaik. Háromszáz kcal/ óra teljesítményű agregá­tcktól kezdve 15 000 kcal/ óra teljesítményű agregá- tok készülnék az üzemben. E hűtőagregátokat hűtő­szekrényekbe (370 litertől 1500 literig) különféle hű­tővitrinekbe, mélyhűtőpul­tokba és laboratóriumi mélyhűtőpultofcba szerelik. Az ezer kcal/óra teljesít­ményen felüli hűtőagregá- tok rendszerint egyedi hű­tőberendezések, hűtőkam­rák részére szolgáltatják a hideget. 1963 ban a gyár a 830 literes hűtőszekrényekből gyártott legtöbbet, 1700 da­rabot. Ebből a hazai fo­gyasztókhoz 700 került, ezer szekrényt pedig Szov­jetunióba exportáltak. Saj­nos az export évről évre csökken.. Megkérdeztük Horváth Ferencet, miben látja a kereskedelmi hűtőberende­zések exportjának csökke­nését. Nem sokat gondol­kozott és egyetlen mon­dattal válaszolt: félherme- likus és nyitott kompresz- szoraink elavultak, külföld hermetikus motorkomp­resszorokat keres. Jászberény Az új vállalat főmér­nökének, László Károlynak is az az álláspontja, hogy a budapesti gyáregység kompresszorai elavultak. A külföldi vásárlók igé­nyeit már nem elégítik ki. A jövő egyetlen járható útja a leggyorsabb ütemű műszaki fejlesztés lehet és kell, hogy legyen. A feladatok összetett szemmel való vizsp^’ata után a gyártást úgy kell megszervezni, hogy a ter­mékek korszerűsítésére tett erőfeszítések kedvező ha­tása néhány év múlva már érezhető legyen. Egyszóval, a másik szekeret egy ki­csit meg akarjuk tolni — mondta László Károly. A jászberényi üzem se­gítsége — igaz, hogy ez még csak elvtársi segítség volt — már a hivatalos összevonás előtt is megmu­tatkozott. A sárvári üzem átvette a mosonmagyaróvá­ri MOFÍM-tól a Zúzmara elnevezésű kis hűtővitrint. A gyártás megkezdésével egyszerre súlyos gond sza­kadt a nyakukba. Nem ment a munka. Leégtek a motorok, szökött a gáz, stb. A fémnyomóban műszert készítettek a hibák kiküszö­bölésére és december kö­zepén . eljuttatták Sárvár­ra. A műszerrel együtt egy mérnök is utazott — az első jászberényi a távoli telepen —, hogy felderítse a hibák forrásait és a lá­tottak alapján a fémnyo­mó műszaki gárdája ké­sőbb eredményes javasla­tokkal segítse a sárvári gyárat a jóminőségű Zúz­marák gyártásában. Egyelőre,. a jövő év ele­jén csak a legfontosabb funkciókat akarják közpon­tosítani — mondta a fő­mérnök. Nagyon fontos az, hogy a kialakult vállalati struktúra nagyobb meg­rázkódtatás nélkül kerül­jön egy fejlettebb fokozat­ba. 1964. április 1-ig elké­szül a végleges szervezeti séma. Ennek azonban már egy homogén vállalat szer­vezetét kell tükröznie. Az új vállalat vezetői mindenkor a dolgozók ér­dekeit szemelőtt tartva hozzák intézkedéseiket. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy a TMK és a szerszámkészítő részleg közpoitosítása (Jászberény­be htlyezése) már január első napjától gazdaságos és szikséges lenne. Mégis erre az összevonásra csak akkc kerülhet sor, amikor a bidapesti gyáregységben a kísérleti vonalat olyan fokra fejlesztik, hogy az említett műhelyek jó szak­embereit ott elhelyezhetik. A Hűtőgépgyárban nagyon jó szakemberek dolgoznak és őket továbbra is együtt kell tartani. A műanyaggyártás köz­pontja is Jászberény lesz* sőt a sajtológépen gyárt­ható lemezféleségek is csak ott készülnek. A budapesti gyáregységnek egyik részét a gyártmányfejlesztési szerv foglalja el, laboratórium­mal és kísérleti üzemmel együtt. Az üzem másik része a félhermetikus és nyitott agregátgyártás bá­zisa lesz. Ugyancsak ott készülnek az egyedi beren­dezések, a különleges és kis sorozatú hűtőbútorok is. Az 1964. évi terveket még mind a két gyár kü­lön készíti el. A tervek összevonására csak az át­szervezés második lépcső­jében kerül sor. A jászberényi üzem ter­melése az új esztendőben 62 százalékkal emelkedik. Hetvenezer háztartási hű­tőszekrény készül. Ebből 45 000, 120 literes komp­resszoros, 25 000 pedig 70 literes abszorpciós kis Le­hel lesz. Az újfajta, mo­dern formájú autoszif ón­ból 200 000, a Zúzmara háztartási fagylaltgépből már a második negyedév­ben 5000 kerül a kereske­delemhez. Szöveg: Bognár János Fotó: Nagy Zsolt Polónyi Endre, a .jászberényi Hűtőgépgyár budapesti gyáregysége kis' ti oszt; '»ak dolgozója az LMP 2.5 la boratóriumi méri hűtőpult hőmérsékletét ellenőrei Egy ízléses, kör alakú hű tő vitrin Farsang István elektrikus a jászberényi hűt^'g épüzem automata festőműhelyének vezérlő asztala mellett ÚJ fill, Ú J GYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom