Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-03 / 258. szám

1963. november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Uf TECHNIKA ­ELEKTROMOSSÁG it A MEZOGAZDASAGBAN Ahogy az iparban új el­járások váltják fel a régiek helyét, természetesnek ta­láljuk, hogy a mezőgazda­ság problémáinak megoldá­sában is korszerű technikai segédeszközök állnak az ember rendelkezésére. A betakarítás javában folyik, éppen ezért nézzük meg az aktuális kérdést, hogy se­gít az új technika a gabo­naraktárak automatizálásá­ban. Egy kilogramm gaboná­ban nemegyszer 32—35 ezer szem is van, s a raktáro­zásnak egyik fő célja, hogy a magok csírázóképességét lehetőleg minél nagyobb százalékarányban fenntart­sa. A helyes raktározás ezért elsőrendű kérdés. Va­jon megmarad-e a gabona­szem biológiai értéke? SEGÍT A SZABÁLYOZÁS­TECHNIKA A frissen betakarított ga­bona nedvesség- és hőtar­talma viszonylag magas, kártékony mikroorganizmu­sok találhatók benne. Mind­ez gondos tisztítást, szárí­tást. raktározást kíván. Ha kisebb a nedvességtartalom, a mikroorganizmusok és rovarkártevők kisebb káro­kat okoznak Gyakran al­kalmazzák korszerű gabona- raktárakban az tin. aktív szellőztetést. Ez a hőmér­séklet és a nedvesség sza­bályozásának olyan együt­tes módja, melynél a külső — esetleg előmelegített — levegőt ventillátorok hajt­ják be. Ennek során bekö­vetkezik egy egyensúlyi ál­lapot: a gabonának a be­hajtott levegővel való érintkezése nem csökkenti és nem is növeli a gabona nedvességtartalmát. Ha a levegő az egyensúlyi érték­nél kevesebb nedvességet tartalmaz, a szellőztetés szárítóhatást fejt ki. A kül­ső levegő állapota viszont napközben gyakran válto­zik, ugyanakkor a gabona állapota meghatározott fel­tételek betartását követeli meg. Ezért olyan berende­zésre van szükség, mely a gabona állapotának megfe­lelően kapcsolja be a ven­tillátort, valamint az elő­melegítő berendezést. A gabona hőmérsékleté­nek mérésére ellenálláshő- mérőt alkalmaznak: ennek villamos ellenállása módo­sul, ha a gabonaszem hő­mérséklete változik, a mé­rés tehát egyszerűen villa­mos mérésre vezethető visz- sza. A nedvességtartalmat lítiumkloridos érzékelővel határozzák meg A műsze­rek önműködően állapítják meg, hogy a külső levegő előmelegítés nélkül alkal- mas-e a gabona hűtésére, 111. szárítására. A folyékony tüzelőanya­got vagy gázt használó le­vegőelőmelegítő berendezés működését teljesen automa­tizálni lehet AUTOMATIZÁLÁS ÉS TÁVIRÁNYÍTÁS A korszerű megoldású nagy gabonaraktárak ki­szolgálásához mindössze 3—4 emberre van szükség. Ezt a korszerű technika, főleg a gépek és berende­zések távellenőrzése és táv- irányítása teszi lehetővé. A gabonaraktárak egész üze­me a központi vezér 1 éte­remből irányítható. A te­remben úgynevezett grafi­kus táblát helyeznek el — ezen látható az egész rak­tár technológiai vázlata az egyes gépek és berendezé­sek működéséről fényjelzé­sek és a táblába szerelt műszerek adnak tájékozta­tást. Ugyanebből a helyi­ségből irányítható a gabo­nát szállító vasúti koc'ik és teherautók ürítése, vala­mint a függőleges és víz­szintes szállftónálvák mű­ködése. A grafikus t-áb’ár látható műszerek jelzik az egyes villamosmoíorok ter­helését, a tárolt gabona nedvességét és hőmérsékle­tét, a szállítópályák meghi­básodását. a tárolóterek fel- töltöttségét. Gyakran alkalmazzák korszerű raktárakban a pneumatikus szállítást. Az ilyen berendezésekben za­varokat okozhat a csőveze­ték eltömődése, különösen kezelő figyelmét. A beren­dezés tovább automatizál­ható, ha nem izzókat, ha­nem a berendezés működé­sét befolyásoló kapcsolókat helyeznek el a jelzőáram­körben. Ekkor a gabona­szállítóban uralkodó álla­potnak megfelelően gyorsul vagy lassul a ventillátor forgása. Pneumatikus gabonaszállító üzemállapotát jelző egy­szerű villamos készülékek. ott, ahol á csővezeték irányt változtat, vagy szétágazó- dik. Egyik képünkön egy­szerű villamos jelzőkészü­lék vázlatát látjuk. A lég­áramlás útjába kis torló- lemezt helyeznek, ez kar­ban s a kar végén elhe­lyezett érintkezőlemezben végződik;. Ha a légáramlás szabályos sebességű, egyik áramkör sem zárul, ha a kisebb a sebesség (az elő­írthoz mérten magasabb a terhelés) a piros izzó áram­köre zárul. Fordított a helyzet, ha a terhelés ki­sebb és ezért a sebesség is nagyobb: ekkor a zöld izzó gyullad ki és felhívja a A méréstechnika fejlődése mind több terhet vesz át a mezőgazdasági termékek tárolásában és feldolgozásá­ban tevékenykedő emberek válláról. £<?y amerikai professzor érdekes kísérletei Szokatlan vendégekkel él egy fedél alatt dr. Ben­son Greansburg, a chicagói egyetem tanára. A pro­fesszoron, feleségén és kislányán kívül két farkas­kölyök — Romulus és Rémus —, egy Suzie nevű anyafarkas és két jól megtermett hímfarkas, Mike és Jimmy lakja még a házat, Hogy kerültek ezek a ve­szélyes fenevadak a pro­fesszor házába? És mi cél­ból vannak ott már csak­nem három éve? Megfigyelés céljából. Mert' a professzor azt állít­ja, hogy a farkasok tanul­mányozásával közelebb ke­rülhet az emberi lélek meg­ismeréséhez. — Véleményem szerint mondja a professzor — az emberben megmaradt va­lami vad vonás az ősidők­ből: a félelem, a nyugta­lanság és a félelem kivál­totta támadó ösztön. Ez különösen az elmebetegek­re vonatkozik. Eddig ugyan nem sókat sikerült bebizo­nyítanom a közös vonások­ról, de meg vagyok győződ-1 ve róla, hogy további tanul­mányozással olyan ered­ményekre jutok, amelyek révén jobban megismerhet­jük az elmebetegek lelki­világának egyes megnyil­vánulásait. LOS A!%GFI ES—MOSZKVA || lóra5perc Egy óra és öt perc §latt teszi majd meg a Los Angeles—Moszkva utat az • a tervek szerint 1990-ben már utasokat szállító hi- perhang gyorsaságú raké­tával a magasba röpített repülőgép, amelynek tervét Leston Fancuf, a Bell Air­craft Corporation mérnöke, készített el. Ahhoz, hogy egy óránál alig hosszabb idő alatt ezt az utat, me­lyet most a leggyorsabb járatú lökhajtásos gép 14 óra 17 perces rekordidőben tett meg, óránként 24 000 kilométeres sebességgel kell szállnia. A mérnök szerint a hi- perhanggyorsaságű gép tu­lajdonképpen két gépből all majd. Kettejük összsúlya 375 tonna lesz, vagyis dup­lája a most legnagyobbnak számítódó bombázó gép­nek. Az egyik gép a hordo­zó gép, amelynek az a fel­adata, hogy a kellő magas­ságban megadja a hátán le­vő síneken álló másik gép­nek a kezdeti sebességet. Szerepe tehát ugyanaz, mint az interkontinentális raké­ták első fokozatának. A gép huszonhét méter hosz- szúságú lesz. Csúcsában két pilóta ül egy elektronikus számológép mögött, amely megadja az indulás, repü­lés és leszállás manőverei­hez szükséges adatokat. A gép „vakon” száll majd. mert a repülés okozta 1400 fokig is fokozódó hőség elől a gép kvarcablakait vastag titán érclemezek takarják el. , A gép törzsében harminc ,utas számára rendeznek be fekvőhelyül is felhasznál­ható üléseket. indulás­ról fényjelzőkkel órterítík majd őket. Közel két kilo­méteres kifutópályán való száguldás után emelkedik 15 fokos szögben fel a föld­ről. Nagy körökben száll mind magasabbra s azután nekivág a Csendes Óceán feletti űrbe. Egyre fokozó­dó gyorsasággal harminc- hatezer kilométer magas­ságba jutnak, amikor be­kapcsolják a gyújtás máso­dik fokozatát. Megindul a rakétámotor és elindítja a hordozógép sínéiről az uta­Nyolcvan kilométer átla­gos magasságban száguld tovább a gép s amikor a világűr közelébe ér, a kül­ső felületek is lehűlnek s azután, bár még egy órája sincsenek a levegőben, kö­zelednek a célhoz. A sű­rűbb légrétegek, amelyekre leereszkednek, lefékezik a száguldást s amikor a gyor­saság már 1000 kilométerre csökkent, a siklórepüléssel lefelé menő gép egyik se­sokat szállító gépet, amely most már a sztratoszférá­ban igyekszik Moszkva fe­lé. Amíg a hordozó gép visszaindul Los Angeles fe­lé, a másik gép gyorsasága óránként 27 750 kilométerre fokozódik. ‘Bár a gép külső felülete izzásba kezd a súr­lódás okozta hőségtől, az utasok mit sem éreznek be­lőle, mert a beépített lég- kondicionáló gondoskodik a" kellemes hőmérsékletről. gédmotorját bekapcsolják, hogy a leszállásnál szüksé­ges manővrirozást elvégez­hessék. A moszkvai repülő­tér felé érkezve körözésbe kezd a gép, gyorsasága most már óránkénti 370 ki­lométernek felel meg. To­vábbi percek kellenek, amíg annyira lelassul a haladása, hogy a kifutópályán robog- ásson néhány kilométert, így képzeli el az utat a tervező mérnök. — Hogy miért éppen far­kasokat választottam kísér­leteimhez? Azért, mert azok még közelebb vannak az ősi természethez, intel­ligenciájuk szintén magától alakult ki. nem dresszírozás révén, mint mondjuk, a kutyáé. MIT CSINÁLJUNK, HA FARKASSAL TALÁLKOZUNK? — Ha két farkas találko­zik, világos, hogy nem szo­ríthatnak kezet, mint az emberek, de nem is sza­golják egymást, mint a ku­tyák, hanem egyenesen egy­más szemébe néznek. Ha aztán egymásról való vé­leményük kedvezőtlen, vé­res marakodiásba kezdenek, ha viszont úgy érzik, hogy meg tudnak barátkozni, megharapják ugyan egy­mást, de csak úgy finoman, inkább megismerkedésük örömének megünneplésére. És mi történik akkor, ha farkas és ember találkozik össze? Minden a farkas kedvétől és az ember bá­torságától függ. Egy azon­ban bizonyos: az embernek nem szabad megfutamod­nia, sem ideges mozdulato­kat tennie, mert ezzel fel­ingerelheti az állatot. Egy elmélet szerint a megrémült ember izzadsá­gának van valamilyen kü­lönös szaga, amit a farkas kifinomult szimata meg- érez, s emiatt lendül tá­madásba. Grt r.sburg sze­rint ez az elmélet nem helytálló.' — Engem és munkatár­saimat is nemegyszer kivert a hideg verejték, mégsem támadtak meg bennünket. Egyébként a farkas is félénk, tartózkodó és gya­nakodó, mint minden vad­állat. Ismeretlen személy vagy tárgy megpillantása után ösztöne először is azt parancsolja, hogy menekül­jön, később azonban vissza­tér. hogy megállapítsa, mi az az ismeretlen valami. — Egy alkalommal fény­képezőgéppel a nyakamban léptem be a farkasok ketre­cébe — mondja a profesz- szor. — Bár jól ismernek, elhúzódtak tőlem, azonban néhány perc múlva az egyik farkas rámugrott, le­tépte nyakamból a készü­léket és iszonyú állkapcsá­val úgy összeroppantoría, mintha gyufasíkafculya lett volna. A Riportert KIVERI A VEREJTÉK Egy újságírónő, miután meglátogatta Greansburg farmiát. így írta le be­nyomásait: — Nem tagadom, kissé inamba szált a bátorságom. A farkasok vésztiósló. ál- nok csöndben néztek a rács túlsó oldaláról ■szemük' va­lósággal parázslóit felém. Greansburg intésére köze­lebb léptem a ketrechez. Tenverornpt 37 utasításához híven kifelé fordítva köze­ledtem a rácsok felé. Ro­mulus és Rémus rögtön odaugrottak és néhánv má­sodperc múlva Mike is csatlakozott bozzáhik. Meg­rettenve lértem bátrg. de nedtsóo-am fölösleges volt. retterptes s7q-í>Tkat nem ba- ranáora tátották ki csnr.án megnváltók a kezemet Úgy W+rs-ík megnyertem kegyei­ket. — Ccak ezután kaptam meg az prsfeúélvt bogv be-' léniák a ketrecbe. Buzié ómncrrfy+t nyalta a képemet. Hasam­nak támasztott mancsa iszonyú nehéznek tűnt. Ro­mulus és Rémus összekap­lak mögöttem, azon vesze­kedtek, hogy melyikük ve­gye birtokába a nyakamat. Csak nem osztozkodni akar­nak már rajtam? — hasított agyamba a félelem. Ijed­temben minden tanácsot el­felejtettem, hirtelen félre- ugrottam, erre a farkasok rámvetették magukat. Lá­baim a földbe gyökereztek, valósággal megbénultam. Patakokban csörgött rólam a verejték. — Romulus és Rémus rövid idő alatt megunták 8 játékot, talán azért, mert nem mutattam támadó szándékot, és hátat fordí­tottak. Suzie azonban nem tágított. Állhatatosan szem­mel tartva állt közöttem és ti ketrecajtó között, elzárta a kijárat felé vezető utat. Pontosan 11 percig nézett rebbenéstelenül, izzó sze­mekkel, aztán lassan, szinte kelletlenül eloldalgott. Ide­je volt. mert nem tudom, meddig álltam volngmégki. EGY-KÉT ADAT A FARKASRÓL Greansburg farmján a farkaskölyköket mind együtt nevelik fel, • vala­mennyien egy „menzán” ét­keznek. Az ennivalót a fel­nőtt farkasok viszik oda eléjük és leteszik a fűre. Csak miután a kölykök be­fejezik, fognak hozzá h felnőtt .ordasok a lakomá­hoz. Egyikük azért minden eshetőségre készen, mindig őrt áll. — A farkas rendkívül intelligens és önálló állat — állítja Greansburg. — Meg lehet vele barátkozni, de megszelídíteni és ido­mítani, mint a kutyát, nem. Ki látott már cirkuszban idomított farkast? Senki. Túl okos ahhoz, hogy más , parancsainak engedelmes­kedjen. Nem is nyílt edény­ben áll a víz a farkasok számára Greansburg ketre­ceiben. Ha megszomjaznak, maguknak kell megnyomni az önműködő csap kioldó gombját. Kitapasztalták a villany bekapcsolásának módját is. Azt is egy-ket­tőre megtanulták, hogyan lehet kinyitni a ketrec aj­taját. Igaz, hogy nem kulccsal van zárva. Hogyan lehet megbarát­kozni a farkassal? Erre nincs biztos mód­szer. Ha felnőtt korában ejtik foglyul, sokáig tart a barátkozási időszak. Néha bizony két hónapba is bele­telik, amíg a farkas legyűri ösztönös félelmét. Mike pél­dául már három hete volt Greansburg farmján, mire úgy^ahogy feloldódott. De csak most gyűlik meg vele a bajunk igazán. A félel­met kíváncsiság váltja fel, a farkas mindent ki akar tapasztalni. Tudják ugyan, hogy nincs gyilkolási szán­déka, csupán az a célja, hogy bebizonyítsa erősebb voltát, de azért erős idegzet kell hozzá, hogy mozdulat­lanul maradjanak. A ketrecbe most Greans­burg egyik munkatársa lép be olyan ruhában, amely­nek szagát Mike már isr meri. Leül a földre, meg sem mozdul. Mike odakú­szik hozzá, megszagolja, aztán elkapja a kezét. Vég­re. úgy látszik, felismeri, mert ráugrik és hosszan nyalja az arcát. De aztán mésís fogai közé kapja a torkát. Fogai látható nvo- mot hamvnak.a fiatalember bőrén. Óvatossága azonban erősebb, mint félelme. Vi­gyázva húzza vissza a fejét. A furcsa kíféríetezéssel foglalkozó tudósokat most meghívták Euróoába. a há­gai egyetemre, hogy ismer- t essék addigi kutatásuk eredményeit. nunsi KÖZÖTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom