Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-30 / 280. szám

Akik otthon hagyják a szivüket Családi kőiben Funkcióhalmozók C gyük községben nemrég “ « termelőszövetkezeti elnök volt a legtöbb tiszt­séget viselő ember. Nagyon megörültek a falu vezetői, mikor az odahelyezett fia­tal értelmiségi-házaspár részt kért a társadalmi munkából. Rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy nem feltűnési vágy hajtja őket, hanem lelkes segítőkészség. A férj — a község lakóinaik szeretetteljes bizalmából is — hamarosan egyik fontos társadalmi szervezet vezető­je lett. Nem, nem egészen pontos az előbbi mondat. A fiatal, tevékeny férjre azóta leg­alább hét másik tisztséget rásóztak. Csak győzze kedv­vel, meg erővel... Egy másik értelmiségi — más helységben — ugyan­ennek a társadalmi szerve­zetnek városi vezetője — hosszú esztendők őta. Ez az elvtárs, mint mondani szokták, a szakmájában is megnőtt, miután a sok évi társadalmi tevékenység lá­tókörét is gazdagom kiszé­lesítette ö is úgy van azonban, hogy aliflha tudná megmon­dani, hány társadalmi szer­vezetnek, bizottságnak, ak­tívának tagja, — ha úgy hirtelen kellene neki vála­szolnia. A nagyszámú bi­zottsági tagság azonban nemcsak tapasztalatait bő­vítette hanem társadalmi munkásságát is mechani­kussá, sablonossá tette. Mostmár egyformán külső- séfjes a munkája, akár az egészségügyi, akár a műve­lődési albizottságban szere­pel éppen. Azt sem veszi észre, milyen eredményte­lenül látja él megbízatását a legfontosabb társadalmi szervnél, melynek vezetője. Mikor nagy tapintattal, és már ismétlődően megkér­dezték tőle, nem tudna-e ezen a területen olyan em­bert, aki nála Jobban látná el a tisztséggel járó fontos közéleti tevékenysé­get, indokolatlan „derűs optimizmussal” felelte: (.Majd viszem én tovább valahogy”. A két példa megmutatja, hogyan is kezdődik ez a fo­lyamat, és évek múltán mi lesz az eredménye. A tár­sadalmi élet különböző posztjaira sem olyan embe­rekre van szükségünk, akik­nek egyrészt már másik öt hat szervnél funkciójuk van, — másrészt, leginkább ugyanebből kifolyólag, csak valahogy tudják önként még vállalt kötelezettségü­ket ellátni. Napjainkban már nem ál­talános jelenség a funkció­halmozás. Pártszervezeteink, tanácsaink, tömegszerveze- teink vezetési módszerei kifinomultabbak, kulturál­tabbak lettek, emelkedett a vezetés színvonala. Helyen­ként azonban még kísért a múlt —, amikor csak né­hány embert tartottak a ve­zetésre, tisztséegekre megbíz hatónak; — pedig, mondjuk ki őszintén, hat-hét-nyolc féle megbízatás, tisztség, funkció objektíve nem ke­csegtethet sikerrel. Mert ál­talában úgy áll a helyzet, hogy ezek közül egy—kettő­ben, hozzáértése folytán, eredményeket tud felmutat­ni valaki, a többiben azon­ban csak a beidegzetteég, lélektelen rutin érvényesül nála. Ebből azonban sem­mit sem profitál az adott szervezet. Mennyivel jobban, köny- nyebben menne mindenütt a társadalmi mimika, ha egyes örökké futtatott”, mindenüvé kiemelt emberek számolatlan funkcióját töb­bek között osztanák meg. Az az állapot, hogy pél­dául egyes községekben, mondjuk hétfői napon nyolcfajta bizottság ülése­zik » ezeknek tagjai, eset­leg az egy szakelőadót ki­véve mind ugyanazok, nem a bizottságok tekintélyét növeli. Sőt, bizonyos szem­pontból komolytalanná te­szi a lakosság szemében, hiszen senki sem hiszi el, hogy X egyformán érdemi munkát végez az állate- nyésztésa, szőlészeti, egész­ségügyi, művelődési és mű­anyagkutatási bizottságban. Ez csak egyik oldala e dolognak. Az elriasztó ha­tása pedig abban van, hogy ha valakit társadalmi sze­replésre felkérnek egy bá- eottságben, kétkézzél kapá­lózik, mert „látja a fényét jövőt”. Arra gondol, hogy ha ezt az egyet elvállalja, megrakják úgy funkciókkal más bizottságokban, hogy legjobb akarata mellett sem tud elfogadhatóan dol­gozni \t ánnak. akik élvezettel ” hallják nevüket em­lítve, hogy ilyen bizottság, olyan bizottság, emilyen funkcionális csoport, amo­lyan akcióbizottság tagjai. De úgy van az jól, ha vala­kit a tettei emelnek ki az átlagból, nem pedig a cé­gér, amihez hiányzik a jó bor. *. I A „legális kukucsok44 bezárását ja?asolták a tanácstagok Ülésezett Szolnok város tanácsa Tegnap délelőtt a szolno­ki városi tanácsháza nagy­termében tanácsülést tar­tottak. Kapás Rezső, a ta­nács vb elnöke a tanácsta­gok szóbeli kérdéseinek be­jelentése után tájékoztató­jelentést adott a végrehajtó bizottság működéséről. A tanácsülés ez után a terv- és munkaügyi állandó bi­zottság saját tevékenységé­ről adott beszámolóját s az állandó bizottság időszerű feldatait vitatta meg; majd Kiss István rendőrómagya megyeszékhely közbiztonsá­gáról, a bűnözés alakulásá­ról tartott szóbeli tájékoz­tatót. Elmondta, hogy az idén — a tavalyihoz képest — a bűncselekmények száma nem emelkedett; sőt a sze­mélyi tulajdon sérelmére elkövetett esetekben a kár- csökkent A Belkereskedelmi Mi­nisztérium egyik utasítása engedélyezi, hogy a vendég­látóipar eladásra magánla­kásokba palackozott sze­szesitalt helyezzen ki. A zugkocsmát a szolnoki hu­mor kukucs néven ismeri — ezeket az engedéllyel működó lerakatokat pedig már „legális kukucs”-ként emlegeti. E lakásokban az utasítás szerint inni nem szabad. Számtalan tapasz­talat bizonyítja azonban, hogy a vásárlók ott nem­csak isznak — de alaposan be is rúgnak. A rendőrség tájékoztató­jához tizenkilenc tanácstag szólt hozzá; legtöbben erről a kérdésről beszélteik. Több tanácstag javasolta erélye­sen ezeknek az újsütetű italboltoknak azonnali be­zárását. AZ ÖTÖDIK ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT Szolgálatban Ünnepség a TVM-ben A Tiszamenti Vegyimű­veik új kénsav- és szuper- fc&zfát üzemeinek átadási ünnepsége ma délelőtt 9 órakor kezdődik a vállalat művelődési házában. Dr. Szekér Gyula, a ne­hézipari miniszter első he­lyettese átadja a nehézipar kiváló dolgozója oklevele­ket és jelvényeket. Dr. Lé­váról Ferenc nehézipari miniszter a kormÁnykitün- tetések átnyújtása után ün­nepélyesen átadja az új üzemeket a TVM igazgató­jának. A kollektivizálás óta az ötödik zárszámadásra ké­szül az idén megyénk szö­vetkezeteinek közössége. Ilyenformán az idei zár­számadás olyan kis jubile­umnak is beillik. S az meg mindjárt biztató is, hogy az öt zárszámadás közül az idei ígérkezik a legjobbnak. De beszéljenek erről a szá­mok, melyeket Vadasi Nándor, a Szolnok Megyei Tanács mezőgazdasági osz­tályának főkönyvelője mon^ el. Milyen is lesz hát az Idei zárszámadás? Felmérések szerint me- gyénk 173 termelőszövetke­zete valamivel kétmilliárd forint felett teljesíti árube­vételi tervét. Ez azt jelenti, hogy a tervezettnél na­gyobb jövedelemire tesznek szert a szövetkezetek. Igaz, nem sokkal, mindössze hét—nyolc millió forinttal De már ez is mutat vala­mit, Mégpedig azt. hogy lassan megtanulunk jól gaz­dálkodni, az üzemtervekeí egész éven át forgatják a szövetkezetek. Hiszen így derült ki még év közben, hogy a növénytermesztési ágazatból 186 millió forint kiesés mutatkozik a megyé­ben. Ezt főképpen a búza és a lucemamag alacsony termésátlaga okozta. Ám a szövtkezeték ez* látva és erre felkészülve, igyekeztek a kiesést pótolni ötven millió forint híján sikerült is. Viszont ugyancsak öt­ven millió forinttal túltel­jesítette bevételi tervét az állattenyésztési inazat, » így a kiesés és a többletbe­vétel végső soron egalizá- lódik. Köszönhetően elsősorban a szövetkezeti gazdáknak, a szövetkezeti szakembe­reknek, s nem kis részben a szövetkezeti főkönyvelők­nek, könyvelőknek. Mit lehet hát osztani a zárszámadásokon? A gazdák jövedelme egy főre esőea várhatóan 12 000 Kritikus napok a hűtőgépüzemben A jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár hűtőgép­üzemében már hetek óta tart a megfeszített munka, bár a kapkodásnak legKi- sebb jelét sem tapasztal­tuk. — A szokásos napi 150 hűtőszekrény helyett 180— 200 darabot készítünk — mondta Szpisák Pál üzem­vezető. — Ügy tűnik, hogy az üzem dolgozói könnye­dén gyártanak 30—50 gép­pel többet. Ez persze ko­moly erőpróbát jelent mindannyiunknak, elsősor­ban azonban az anyagbe­szerzési osztálynak, mert óramű pontossággal kell érkeznie az anyagnak. — Miért kell növelni e termelést? — A „kis Lehel” sorozat- gyártásánál előbukkant hi­bák, amiket már teljes egé­szében kiküszöböltünk. Ké­sőbb az acélcső hiánya miatt maradtunk le. Ezt pó­toljuk. Fülöp Ferencné és Mol­nár Jánosnéa hűtőgépüzem legrégibb és legügyesebb dolgozója. — öt év alatt szinte tel­jesen elsajátították a vil­lanyszerelő szakmát — di­csérte őket, természetesen a hátuk mögött a szalagpa­rancsnok, Muhari János. Pali bácsi, tudja, milyen meglepetést tartogatunk — kérdezte Fülöpné és kezé­ben pillanatra sem pihent a munkadarab, — ? — Egy pillanatig sem gondoltam az ellenkezőjét — mondta Szpisák Pál, míg az abszorpciós szerelőcsar­nok felé mentünk. — Tud­ják az emberek, hogy vala­mennyiünk hibáján kívüli okokból maradt le a hűtő­gépüzem és nem ismernek lehetetlent, biztos, hogy hiány nélkül átadják a ke­reskedelemnek az ígért mennyiséget Darázs István, az abszorp­ciós részleg vezetője így fo­gadott: — Ha az országos szer­viznek nem lesz nagy igé­nye velünk szemben, akkor december 20-ra befejezzük az éves tervet. — Ezek a kritikus napok, amikor percnyi pontosság­gal kell összehangolni a munkát — Majd hirtelen más témára váltott: — Tudja-e, hogy november 16-án volt ötéves a hűtő­gépüzem? — Megünnepelték? — Meg bizony. A mun­ka v_rseny ben élért ered­ményeink jutalmából disz­nótoros vacsorát rendez­tünk. Nagyon jó és biza­kodó volt a hangulat. Mert ott esett ám csak igazán sok szó erről a tervteljesí­tésről. — Egyszóval? — Mindnyájan azt akar­juk, hogy ne adóssággal zárjuk az évet — mondta Szpisák Pál — és így is lesz. — bj — forint lesz. 1953-ban, tíz évvél ezelőtt 6400 forint volt, tehát tíz év aatt meg­duplázódott. De a teljes kollektivizálás után számí­tott őt esztendőben sem érte el még soha a 12 000 forin­tot. Ezen belül természete­sen nagy a szóródás. Hi­szen vannak szövetkezetek, ahol 15—20 000 forint az egy főre számított jövede­lem és ismét van 34 olyan gyenge szövetkezetünk, ahol csak 6—8000 forint A jövedelem egy részét egyéb­ként előlegként már kiosz­tották. Mintegy 350 millió forintot előlegeztek tagjaik­nak a szövetkezeti gazdaság gok, a kiosztásra kerülő 650 millió forintból. Tavaly egyébként 637 millió forin­tot osztottak megyénk szö­vetkezetét Sajnos, még mindig nem tudtunk eljutni odáig, hogy mérleghiány nélkül zárjuk az évet. Az idén is 19 szö­vetkezetben várható ez. Ta­valy csak 16-baa volt, ám összeségében 10 millióval kevesebb most, mint tavaly. A legtöbb ilyen szövetkezet a kunhegyes! járásban lesz, valamint Törökszentmiklós városban és a törökszent­miklósi járásban. Mi jellemzi még az Idei esztendőt? Az is, hogy háromszáz millió forinttal (beszámítva az ebben az évben kifizetett esedékes hiteleket is) gyara­podott a beruházott vagyon. A pénz főként építkezések­re és gépvásárlásra költöt­ték a szövetkezeti gazda­ságok. öt évve? ezelőtt egyébként 876 millió forint volt a megye szövetkezetei­nek beruházott vagyona, s most meghaladja a kétmil­liárd forintot. Vagyis bőven megduplázódott a közős gyen öt esztendő alatt. A* idén biztonságosabban lép­jük át a következő évet. a termelés folyamatosságát biztosító tartalék szintén nagyobb a tavalyinál. A jobb termés következtében több a szövetkezetek takar­mánykészlete. Mégis az öt év alatt az ide? lesz a legnehezebb zárszámadás. Már tudni­illik a technikáját tekintve. Ebben ac évben először ugyanis a zárszámadásokon ágazati jövedelmezőségi szá­mításokat végeznek, s ez pontosabbá, de nehezebbé teszi a gazdálkodás évvégi elemzését. Ezért máris meg­kezdődtek az előkészületeit. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya Hajdúszo­boszlón három tanfolyamon készítette fel a szövetkezeti könyvelőket és a járási ap­parátus dolgozóit. Decem­ber 1-ig zárszámadási ütem- tervet készítenek a szövet­kezetek. és december elején megalakulnak a leltározó bizottságok. Várhatóan a szövetkezeti gazdák a szo­kott időben, februárban megkapják járandóságaikat; 1964 tavaszára összehívták a Hazafias Nép trónt 111. kongresszusát Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos lanácsa — Teljesítjük a tervet. Erre bárki mérget vehet. 1 Pénteken a parlament vadásztermében ülést tar­tott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A ta­nácskozáson megjelent Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, a budapesti pártbizottság el­ső titkára, dr. Münnich Fe­renc állnn-miniszter, Rónai Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja. Ott voltak a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tisztségviselői. Részt vett az ülésen a központi bizottság és a kormány számos tagja. Megjelent az ülésen a finn nép Demokratikus Uniójá­nak hazánkban tartózkodó küldöttsége. A tanácskozást Szabó Pál, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának alelnöke nyi­totta meg. Javaslatára az ülés részvevői néma felál­lással adóztak Parragi György, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­hunyt tagja emlékének. Ezután Kállai Gyula mon­dott beszédet, majd dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára határozati javaslatot terjesztett elő, hogy az országos tanács 1964. tavaszára hívja össze a Hazafias Népfront III. Kongresszusát. A javasla­tot a tanácskozás részvevői egyhangúlag elfogadták. (MTI? VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK). SZOLNOK' M i & m XIV. évfolyam, 280. szám. Ára 50 fillér 1963. nov. 30, szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom