Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-30 / 280. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP !9&i. hov ember fi MINDENFELŐL Szovjet rakétakísérlet Johnson beszéde- mindenről BELGRAD (TASZSZ). A jugoszláv fővárosból jelentilt, hogy a bolgár kormány félmillió léva pótlólagos segélyt szava­zott meg a földrengés súj­totta Szkopljenak. Az ösz- szegből iskolákat építenek, amelyet 1965-ben adnak át BOGOTA (AFP). Bogotában, Kolumbia fő­városában ismét bomba rob­bant: ezúttal az amerikai tájékoztató szolgálat új he­lyisége előtt KAIRO (Reuter). Az egyiptomi piramisok környéke elnéptelenedett: sztrájkba lépett a túristá­kat szállító mintegy 40 te­ve hajcsára. mert sérelmes­nek tartják, hogy a kor­mány iparengedélyhez akar­ja kötni működésüket: TOURS (AFP). A franciaországi Tours­ban megnyílt a rövidfil­mek IX. nemzetközi ünne­pi hete, amelyen huszonöt ország képviselteti magát. BELGRAD (Tanjug). A Jugoszláv köztársasági elnök a november 29-1 nemzeti ünnep alkalmából 1323 elitéit személyt köz­kegyelemben részesített ÚJDELHI Nagy János, Űj-delhi nagykövetünk fogadást adott a Vass Istvánnné, az országgyűlés elnöke vezeté­sével Indiában tartózkodó magyar parlamenti küldött­ség tiszteletére. A meleg« baráti légkörben lezajlott fogadáson megjelent az in­diai kormány több tagja, India politikai és társadal­mi életének képviselői, va­lamint az Oj-delhi diplo­máciai testület számos tag­ja ULAN BATOR (MTI). Andrási! Gyula, hazánk mongóliai nagykövete, és Mangolin Vdugerszuren, a Mongol Népköztársaság kül­ügyminisztere Ulan Bátor­ban aláírta a magyar- mongol konzuli egyezményt megerősítő okirat kicseré­léséről szóló jegyzőkönyvet. MADRID (UPI) A spanyol parlament tör­vényt «zavazott meg, amely­nek értelmében Fernando Poo és Rio Muni spanyol- afrikai területek január I- től kezdve autonómiát kap­nak. Fernando Poo spanyol fennhatóság alatt lévő szi­get Kamerun nyugati part­jai előtt, Rio Muni pedig az afrikai kontinensen fek­szik és Gabonnal határos. Moszkva, (MTI) A világűr további meg­hódításéra irányuló tudo­mányos kutatóprogram bő­vítése kapcsán a TASZSZ hírügynökséget felhatalmaz­ták annak közlésére, hogy az 1963. december 2. és 1964. január 25. közti idő­szakban a Szovjetunióban kozmikus objektumok hor­dozórakétáinak új, tökéle­tesített változatait lövik ki a Csendes-óceán vízterüle­tének két körzetébe. Washington, (MTI) Lyndon Johnson, az Egye­sült Államok új elnöke csütörtökön, a hálaadás napja alkalmából rádió-, és televízió-beszédet mondott. „Hét olyan napot éltünk át — hangsúlyozta —, ame­lyet nem egykönnyen felej­tünk el”. Johnson emlékez­tette az amerikaiakat Ken­nedy elnök tragikus sorsá­ra, majd felszólította őket, őrizzék meg észak dél, ke­let és nyugat egységét, gyorsítsák meg aanak a napnak a közeledtét, ami­kor nem lesznek többé faji, vallási és területi éLőíté letek. Johnson beszédében azt ÍR bejelentette, hogy az elhunyt elnök emlékére Cape Canaveralt, az 1-es számú atlanti-óceáni raké- takálövőhelyet és a floridai világűrkutató központot Kennedyről fogják elne­vezni: Angol lapok Mikojan és Johnson megbeszéléseiről Az angol közvélemény a kelet—nyugati kapcsolatok szempontjából fontos bizta­tó jelként üdvözli Mikojan szovjet miniszterelnök-he­lyettesnek azt a kijelenté­sét, hogy elégedett John­son elnökkel folytatott megbeszéléseivel. Az angol sajtó hangsúlyozza, hogy az óriási tárgyalási tapasz­talatokkal rendelkező szov­jet államférfinak ez az íté­lete nagyon kedvező fok­mérője a nemzetiközi lés- körnek. A Daily Express was­hingtoni tudósítója szerint Johnson elnök eltökélte, hogy minél előbb találkozni fog Hruscsowal. A jövő év elején Johnson sir Douglas- Home-mal. De Gaulle-lal és Erharddal találkozik, hogy egybehangolják a nyugati terveket és elgon­dolásokat. Ezt követően ta­vasszal kerülhetne sor a Hruscsowal folytatott meg­beszélésre. Home angol mi­niszterelnök egyébként a kormány csütörtöki ülésén közölte, hogy Anglia támo­gatni fogja Washington ak­cióit a mielőbbi csürrtalál- kozó értelmében. (MTI) SZOVJET ŰRHAJÓSOK IVDT MADRAS: A BIKOVSZKIJ ÉS NYIKOLA­. jev házaspár indiai népviseletben A szociaUsia drámairodalomról Pénteken az írószövetség klubjában Dobozy Imre el­nökletével második tanács­kozási napjára ült össze a szocialista drámairodalom kérdéseivel foglalkozó nem­zetközi konferencia. A fel­szólalók sorát Vészi Endre nyitotta meg, majd Georgj Kranzov bolgár drámaíró elmondotta, hogy Bulgáriá­ban a jövő év tavaszán az ország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából nagyszabású színházi fesz­tivált rendeznek. A feszti­válon mintegy 50 új bolgár színművet mutatnak be a színházaié. Helmut Baierl, a Német Demokratikus Köztársaság drámaíróinak tapasztalatai alapján a va­lóságábrázolás, a témavá­lasztás kérdéseiről beszélt. A következő felszólaló J. N. Rannet észt dráma­író arról a nagy érdeklő­désről számolt be, amely­3ALAMON PÁL* ÚTBAN MACINK FELÉ — i ­Zubor Géza óvatosan —• nehogy meglazítsa a közé­jük épült falat — felült az ágyban. Hosszan elnézte aa alvó asszonyt Ezt gondol­ta: hiába, nem lehet sze­retni. Ha megszakadnék, akkor se. Sajnálom. Ráné­zett Majdnem megsimo­gatta az alvó arcát Előbb az ágy szélére ült. Aztán felállt és a szoba közepére ment A lazán ékelt parketta ellenségesen nyikorgóit Lábujjhegyen a székhez lopakodott ahová a ruháit rakta. Gyors, tol­vaj mozdulatokkal kezdett öltözni. Azután meggondol­ta, és nyugodtan folytatta. Amikor elkészült körbe­nézte a szobát. Hosszú útra gyűjtő tekintettel sokáig figyelte a rádió tetején ál­ló fényes, barnászöld hal hátából kinövő selyemer- ayős lámpát Az olajosok városi iro­dája előtt zöld, sárverte terepjáró állt meg. ötven Mrüli vékony, szürke hajú ugrott ki belőle. Le­szegett fejjel, gyors léptek­kel indult befelé. Zubor Géza a kapu alst+ állt elé. — Főmérnök elvtárs... A főmérnök néző, de nem látó tekintettel mérte meg. — Na, mi van?... — tol­ta félre útjából, és választ se várva besietett az épü­letbe. Csaknem futva ment vé­gig a folyosókon. Zubor kelletlenül oldalgott utána. — Főmérnök elvtárs... A főmérnök lassított. Félfordulattal sietősen hát­ranézett, és megfogta Géza karját. — Mi újság? — hangja érdektelenül, üresen lé­zengett. Zubor Géza lema­radt a siető ember mögött — Na? — a főmérnök meg­állt és visszafordult —- Azt mondta a múlt­kor, főmérnök elvtárs, hogy két hét múlva jöjjek me­gint... —- Nagyon helyes... na­gyon helyes... — húzta ma­ga után a bizonytalan han­got már ismét futtában. A „Főmérnök” feliratú ajtón mentek be. Az elő­szoba üres volt Zubor Géza megütve, ma­gába zárva állt a kopott fe­kete íróasztal előtt Azért se a főmérnökre nézett. Sértett tekintetét leszálló vitorlásként körbejáratta a szobán. Mintha neki ez s szemle fontosabb lenne. El­lenséges, érhetetlenül ide­gen bútordarabok; üveges könyvszekrény heverő könyvekkel, kerek asztal, két foltos vörös fotel nézett rá sötéten. Megszólalt a telefon. A főmérnök felvette a kagy­lót Sokáig hallgatta, amit a másik beszél. Végre meg­szólalt. — Emlékszel, megmond­tam, hogy friss lócitromba — már megbocsás — nem lehet szöget verni. De ha az embernek nem hisztek... A főmérnök letette a kagylót. — Miért nem ül le? — kérdezte hirtelen támadt érdeklődéssel. Géza állva maradt. — Eljöttem ... Főmérnök elvtárs azt mondta ... Két hét múlva..: éppen ma két hete... — Igen... igen __ saj­no s, most se tudok sok jót mondani: Géza nyelt egyet. — Akkor azt mondta, bent vagy esetleg a környé­ken. A főmérnök felélénkült. — Emlékszem magára, ötvennyolcban maga csi­nálta a szénhidrát-leválász- tót Géza reménykedve kapta el a feléje dobott segítsé­get — Igen, azt én csinál­tam ... a miniszterhelyet­tes akkor le is jött meg­nézni .. i — Tudom... emlékszem rá... látja, emlékszem én... Géza várta a folytatást. Világossá lett előtte, hogy a főmérnök csak azért lé­zengett körülötte eddig ilyen idegenül, mert nem tudta, kicsoda ő. Most már végre tudja. — Miért nem megy visz- sza a telepre? Egyáltalán miért jött el? Ezek a kérdések teljesen váratlanul érték. — Szóval... Semmi nem volt velem ... vagyis ..« Abbahagyta, aztán megint nekifutott: — Itt akarnék dolgozni... A főmérnök már ismét messze járt. — Na, igen... elismerem... jobb itt... bár az isten tud­ja... — Nem is azért... — Értem... értem én... hiába. Minden műszaki he­lyem foglalt. Esetleg«. 2 Gondolkodott — Várjon ... esetleg “1- mehetne az új hortobágyi kutatásokhoz. Igaz, ott még nincs semmi... de nagyon érdekes lesz. Három év.|. Már két év múlva is... — Oda azért nem. Nem is annyira a koszt­tól, a kényelmetlenségtől ,ragy az unalomtól félt, va­lami más rossz érzés cso­mósodott benne. Öt elásni„. Hát ez se érti?. •. — Nem... — ismételte határozottabban. — Kár... Látja, pedig oda nagyon is kellene egy jó olajos gépész... Meg­nézni, hogyan vonulhatunk fel. Géza úgy vette észre, hogy a főmérnök most van igazán a közelében. Csak vele törődik. Egymás sze­mébe néztek. A főmérnök gúnyosan méricskélte. Megint a válogató, osztá­lyozó tekintetével. Azután elejtette. — Na, jó... akkor nincs mit csinálni .«. — Egyelőre..: — tette hozzá a főmérnök inkább a maga kényelme kedvéért Géza nem állhatta azt a gunyorosan mérlegelő, el­ejtő nézést. Zártan, tömö­ren dobta oda: — Rendben ... megpró­bálom. A főmérnök mosolygott. Folytatjuk) ; lyel Szovjet-Észtországban a drámairodalmat — a szovjet és a haladó nyugati drámairodalom alkotásait — kísérik. Hermann István kritikus a szocialista drá­mairodalomnak az elmúlt években elért eredményeit összegezte. Henryk Keisch NDK-beli író a drámairo­dalom közönségvonzó hatá­sát, sajátosan demokrati­kus jellegét hangsúlyozta. Ezután Miloslav Stehlik, a csehszlovák drámaíró szólt a konferencia résztvevőihez, a szocialista dráma frázis­ellenes, harcos igazságkere­ső jellegét domborította ki hozzászóláséban. Naqry el Ismeréssel ír az osztrák «ajtó a grazi magyar könyv- kiálHtásról Becs (MTI). A héten Grazban. Ausztria második legnagyobb kulturális köz­pontjában megnyílt, 2000 kötetet bemutató magyar könyvkiállításról nagy elis­meréssel ír a helyi sajtó. A Neue Zeit rámutat: az ed­digi legnagyobb szabású ausztriai magyar könyvki­állításnak nemcsak méretei érdemelnek figyelmet, ha­nem a művek minősége is. A magyar könyvkiadás fej­lettségére a művek átlag- színvonalán tűi a magas példányszámok és az igái alacsony árak is jellemzőek — írja többek között a lap. A Südost-Tagespost a bu­dapesti és a grazi akadé­miai kiadó közös publiká­cióját méltatja: a XII. szá­zad első feléből származó székesfehérvári Zsol táros könyvről készült albumot. Elismeréssel foglalkozik a grazi sajtó a nemrégen Budapesten megjelent oszt­rák lírai antológiával is. Az újdonság kibocsátása alkal­mából egyébként decem­berben néhány, a kötet munkáiban részt vett ma­gyar műfordító érkezik Bécsbe, hogy osztrák mű­fordítókkal találkozzék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom