Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-03 / 258. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. november 3. A főmezőgazdász megütött... „Szeptember végén, amikor azt kértem, hogy a tsz gépkocsija paprikát szállítson Pestre, a főmezőgazdász, aki ekkor is részeg volt, megütött. Aztán fegyelmi úton elbocsátottak, pedig a munkámmal kapcsolatban semmit nem tudnak felhozni ellenem.” Ünnepségek November 7 tiszteletére Megyeszerte megtörténtek az előkészületek No« vember 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulójának megünneplésére Demeter Istvánná, jász- felsőszentgyörgyi levélírónk soraiból idéztünk. Demeter* né levelezőként tanul a me­zőgazdasági technikumban. Ű volt az első a községben, aki ennek az iskolának ne­kivágott. Követői már töb­ben vannak. A harmadik osztály vizsgái után úgy döntött, hogy ha leérettsé­gizik, jelentkezik az agrár­egyetemre. Ehhez legalább egy év gyakorlat kell, amit még a negyedik osztály el­végzésével egyidőben kí­vánt megszerezni. Jelentke­zett hát az Uj Hajnal Tsz- ben. Nem íróasztalt, nem könnyű munkahelyet kért. Munkát, ami a szakma megtanulásában segíti majd. Ez év februárjában szóban rábízták a szövetkezet 300 holdas konyhakertészetét, hetvenhárom család mun­kájának az irányítását. Ezért kapott havonta 60 munkaegységet. (Megjegy­zem, nem lehet túl nagy rend ott, ahol a szövetke­zeti demokráciát és a mun­kajogi törvényeket annyira sem tartják szemelőtt, hogy akinek munkát adnak, fel­vegyék tagnak, vagy leg­alább munkaszerződést kös­senek vele.) Dolgozott szorgalmasan és a tsz-tagok is megbarátkoz­tak vele. Sokszor fordultak hozzá ügyes-bajos dolgaik­kal. A főagronómus, Győri József nem sokáig nézte ezt jő szemmel. Ragaszkodott ahhoz, hogy Demeterné ne szóljon bele semmibe, csak azt csinálja, amit rábízta);. Az asszony így is igyeke­zett munkáját jól ellátni. Ha kellett, ha kevés volt a munkáskéz, maga is szerel­te az öntözőcsöveket, mért, pakolt és mitagadás, gyak­ran kikelt magából, ha va­lamilyen zavar keletkezett a kertészetben. Különösen sok vita, per­patvar volt közöttük a szál­lítások miatt. A főagronó­mus egyre élesebb hangú veszekedései nyugtalanítot­ták Demeternél — Minden nap úgy men­tem el itthonról, hogy meg­vizsgáltam; hátha mégis én vagyok a hibás, hátha még­is nekem kell változtatnom magatartásomon — mond­ja. Azon a napon az egyik tsz-tag 27 mázsányi zöld­paprikát szedett, le. Deme­terné jelezte ezt a gépcso­port vezetőnek, s még dél­előtt megszervezték, hogy este elindulnak vele Buda­pestre. Este a főagronómus, aki közben beszeszelt, nem adott engedélyt a szállítás­ra. Demeterné nem akart belenyugodni abba, hogy a frissen szedett paprikát tá­rolják, jól tudta, hogy csak az első osztályú árunak volt jó piaca. Ezen az estén a vita két­szer is tettlegességlg fajult Győri főagronómus Deme- ternének is, és egy másik tsz-tagnak is tettlegesen „magyarázta” meg, hogy nem szállíthatnak. Az esetet követően ha­marosan összeült a fegyelmi bizottság a szövetkezetben és Demeterné néhánysoros levelet kapott: „Értesítem az elvtársnőt, hogy folyó hó 30-án tartott vezetőségi ülés határozató alapján az alábbiakat köz­löm tudomására: A vezetőségi ülés határo­zata alapján Demeter Ist- vánnét fegyelmi úton fel kell menteni beosztásából. 1963. október 8-án, Bene László tsz-elnök.” Fegyelmi úton bocsátot­ták tehát el azt, aki a 300 holdas kertészetet egész nyáron úgy irányította, hogy a 3 400 000 forintos tervet eddig 300 000 forint­tal túlteljesítették. Mit mondottak a „sértet­tek” az esetről. Bene Lász­ló, a tsz-elnök: — A főagronómus csak azokkal bánik így, csak azokkal szigorú és kemény, akik rászolgálnak. — Tehát azonosítja a kö­vetkezetes vezetést a tett- legességgel? Győri József szavaiból egy szikrája sem érződött annak, hogy esetleg más­ként is végződhetett volna a vita. Ézsiás János, az ellenőr­ző bizottság elnöke, akinek a legelfogulatlanabbnak kellene lenni, csak annyi időt szakított az újságíró­val való beszélgetésre, míg mindennek újból lehordta Demeternél Lázár Mihály, a beosztott agronómus, Czeczulics Fe­renc, Furek Ferenc, Kerek bácsi, a nyugdíjas agronó­mus és mások is, — akik együtt dolgoztak Demeter­nével — viszont azt mond­ják: dolgozott annyit, hogy a másik két brigádvezető se többet. Rosszat soha nem akart, tisztelte, védte a közös tulajdont. Azt akarta, hogy amit megter­meltek, ne vesszen kárba, hogy aki dolgozott, az meg­kapja a pénzét, s a szövet­kezet is gyarapodjon Szükség is volna rá a szövetkezetben, el is tudná látni a feladatát. Ha szak­mailag még nem is kész agronómus, munkaszeretet­ből nagyon jól vizsgázott. Fürge volt. Fáradhatatlan. Komolyan vette, hogy a tervet teljesíteni kell. Nem tudom, utólag nem is lehet pontosan kideríte­ni, hogy valójában hány ütés csattant el azon a szeptemberi estén a civa- kodás közben. De azt tu­dom: Győri Józsefnek — a leghevesebb viták, közben sincs joga ilyen elégtételt venni. S ha valaki az ese­tért fegyelmi büntetést ér­demel, a sorrendben első csak ő lehet. Borsi Eszter A rádió november 4 és 10-e közötti napokra szín­vonalas, jó műsort Ígér. A jelzett időszakban a szovjet kultúra hete áll a program középpontjában. Különösen a klasszikus ze­neművek kedvelői szánodra tartogat éménydús perceket a műsorterv. November 4- én, hétfőn 22,30 órakor a Kossuth Rádió a Moszkvai Állami Filharmónia zene­karának hangversenyét köz­vetíti. A világhírű együttes műsorán Sosztakovics Vili. és IX. szimfóniája szerepel Kirill Kortdrasin vezényle­tével. Kedden este 20,28 órakor a Petőfi Rádió hullámhosz- szán Mádi Szabó Gábor, a Szigligeti Színház művésze tolmácsolja Sánta Ferenc: Isten a szekéren című no­velláját. Szerdán a Kossuth Rádió­ban délelőtt 9,53 órakor a Leningrad! Filharmóniku- sok játsszák el Haydn: Óra Szolnokon a Magyar Szo­cialista Munkáspárt megyei és városi Bizottsága, a me­gyei és városi tanács, a Hazafias Népfront és az MSZBT megyei elnöksége h&todikán este hét órakor a Szigligeti Színházban ren­dez díszünnepséget, mely a magyar és a szovjet him­nusszal kezdődik. Az ün­nepség megnyitóját Sipos Károly, az MSZMP MB tagja, a Szolnok városi pártbizottság első titkára, az ünnepi beszédet pedig M. Szabó István, az MSZMP MB tagja mondja. Beszéde után fővárosi és megyei művészek, ének­kar. tánccsoport, zenekar fellépte következik. Hetedikén reggel kilenc­kor a Marx parki és a te­metői, tízkor pedig a Hő­sök terén álló szovjet hősi emlékművet koszorúz zík meg. Jászberényben hatodikén délután hatkor a Déryné Színházteremben ünnepi szimfóniáját, Beethowen: IV. szimfóniáját, valamint Csajkovszkij Franceska da Rimini című művét.' Ez al­kalommal Jevgenyij Mra- vinszkij, a. klasszikus és Csajkovszkij zeneművek hi­vatott tolmácsolója áll maid a zenekar élén, aki 1938 óta vezet őj é e csodálatos együt­tesnek. Este 19 órakor az Állami Operaház Erkel Színházából a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepséget közvetíti a Kossuth adó. Csütörtökön, november 7-én a Petőfi Rádió 19.35 órától Muszorgszkij: Borisz Gódunov című négyfelvoná- sos operáját sugározza, amelynek szövegét is — Puskin és Karamzin nyo­mán — a nagy orosz mes­ter írta. Az opera a moszk­vai Nagyszínház ének- és zenekarának tolmácsolásá­beszédet mond Szentesi László, a járás.i-városi párt- bizottság tagja, a járási tanács vb-elnöke. A szó­noklatot kultúrműsor kö­veti. Hetedikén délelőtt tíz­kor koszorúzzák meg a hő­si emlékművet és a hazánk felszabadulásáért elesett szovjet katonák sírját. A járás községeiben az ünnep előestéjén rendez­nek megemlékezést. Karcagon hetedikén dél­előtt tízkor kezdődik a ko- szorúzási ünnepség; dél­után hatkor pedig a városi tanács nagytermében a nagygyűlés. Ennek szónoka Kovács István, a városi pártbizottság titkára lesz. Beszédét követően a Déry­né Művelődési Ház és a zeneiskola szervezésében kultúrműsorra kerül sor. Kisújszálláson a műve­lődési házban hatodikén este fél hétkor kezdi az ünnepi gyűlés megnyitóját Horváth István, a városi pártbizottság titkára, majd ban kerül bemutatásra. Ezen a napon további ki­tűnő adásokra számítha­tunk. Muzsikáló album. A gyermekrádió nyilvános ze­nés műsorát hallhatjuk a hatos stúdióból. Zajlik az élet... — vers, sanzon, kabaré. A műsor írói ismert humoristák. Érdemes megjegyezni a sze­replő művészek nevét is: Kibédi Ervin, Mányai La­jos, Máthé Erzsi, Kálmán György, Sinkovits Imre, Várady Hédi és még sokan mások készülnek f.:J, szóra­koztatásunkra. Éroekessége még e műsornak; hogy a dalokat Básti Lajos és Me­zei Mária énekli, a Módos- vokál, valamint Túrán László és együttese kísére­tében. November 8-án, pénteken a Kossuth Rádió 11 órától Gárdonyi Géza, Az öreg te­kintetes című regényéből készült rádiójátékot sugá­rozza Makláry Zoltán, Tol- nay Klári és Básti Lajos főszereplésével. Vasárnap, késő délután 18.05 órától Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című egy fel vonásos operá­ja csendül fel a Kossuth adó hullámain a Londoni Szimfonikus Zenekar elő­adásában. Császtvay István, az MSZ­MP MB munkatársa mond ünnepi beszédet, melyet kultúrműsor kövmt. A szov­jet hősök emlékművét he­tedikén délelőtt tízkor ko­szorúzzák meg. Kunszentmártonban ha­todikén este hatkor ünnep­séget rendeznek a művelő­dési házban. Az ünnepi be­szédet Czakó Sándor, a já­rási tanács vb elnöke mondja. — Mind a járási székhelyen, mind a közsé­gekben hetedikén délelőtt koszorúzzák meg a szovjet hősök sírjait, az emlékmű­veket. Mezőtúron a városi mű­velődési házban hatodikán este hatkor kezdődő ünnep­ségen mond ünnepi beszé­det Bene Lajos az MSZMP városi bizottságának titká­ra. A műsoron a művelő­dési ház gárdája lép fel. — Hetedikén délelőtt kilenc­kor kezdődik a koszorúzás! ünnepség. Tiszafüreden a községi filmszínházban hatodikán este hat órakor kezdődik a nagygyűlés. Az ünnepi be­szédet Mándi Sándor, a járási pártbizottság titkára mondja. Ezután a „Lenin száműzetésben” című szov­jet filmet vetítik. Hetedikén délelőtt tízkor mind a községben, mind a temetőben koszorúzási ün­nepség lesz. Tőrökszentmiklóson a vá­rosi művelődési házban hatodikán este hatkor kez­dődik a nagygyűlés, majd a kultúrház színjátszói, ze­nészei, fúvós együttese és ifjúsági orosz szakörének tagjai adnak műsort. A já­rási székhely harminchá­rom üzemében már előbb — holnap és holnapután — rendeznek ünnepséget. Az ünnep délelőttjén tíz órakor a szeretet és hála koszorúit teszik a szovjet hősök sírjára, a hősi em­lékmű talapzatára. Túrkevén a városi műve­lődési házban a hatodikán este hatkor kezdődő nagy­gyűlésen Szabó István, a pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. A kultúrház színjátszói a „Nászutazás” című, három- felvonásos szovjet vígjá­tékkal szerepelnek. Hetedi­kén délelőtt kilenckor ko­szorúzzák meg a szovjet hősök emlékművét, mely előtt Simon Sándor, a vá­rosi tanács vb elnöke mond ünnepi beszédet. Ugyaneb­ben az időpontban koszo­rúzzák meg a szovjet kato­nasírokat is. Ezt ígéri a jövő heti rádióműsor A Leningrádi Filharmonikusok hang­versenye — -Zajlik az étet... Mádi Szabó Gábor... Esztendők óta tart már a csatározás Bódis Vince el­nök és Kucor Vendel kö­zött. Az okát kutatja azóta is a falu népe — hasztalan. * Kucor Vendel az örök rebellis. így tartják számon a faluban ezt a fekete, vé­kony dongájú, de nagy erejű embert, aki a szövetkezet megalakulása óta egyfoly­tában a növénytermesztők főbrigadérosa — a tagság legnagyobb megelégedésére. Emberemlékezet óta értő ember hírében állott és az a szóbeszéd járta róla, hogy csak rápislant valamelyik tábla földre és már mond­ja is: ide ' ezt vessenek, amoda meg azt. Az igazság persze az, hogy kerek negy­ven esztendeje tapossa már ugyanazt a földet és igy be­hunyt szemmel is pontosan tudja, hol jár a határban s ott milyen a föld összetéte­le. Érthető, ha a vezetőség adott a szavára, a tagság meg egyenesen szentírásnafc vette, amit egyszer Kucor Vendel kinyilatkoztatott. Hogy miért mégis Kucor az örök rebellis, amikor ép­pen neki van a legkevesebb oka rá? övé a legtöbb munkaegység, ő épített el­sőnek fürdőszobát a házá­hoz — egy főbrigadérostuik így dukál, magyarázta ak­kor az embereknek —, s ő csapott olyan lakodalmat a lányának, hogy még a hete­dik faluban is híre járt, sokan faggatták már, hogy megtudják a titkát — ered­ménytelenül. Első „lázadása” egybeesik a szövetkezet megalakulá­sával. A falu vezetői nem bíz­ván saját erejükben — mint később, borozgatás mellett bevallották: Kucor Vendel makacsságától tartottak leg­inkább — segítséget kértek a közeli város munkásaitól. A kérő szóra egy autóbusz- nyi vasas érkezett a faluba, és annak rendje és módja szerint nyomban hadita­nácsra ültek össze a falu vezetőivel, amikor egyszer­esük kivágódott a tanácste­rem ajtaja és belépett — •Kucor. — Köszönjük, hogy eljöt­tek — fordult a meglepett munkásokhoz —, de feles­legesen fáradtak. — Azzal negyven belépési nyilatko­zatot kért, az elsőt ott hely­ben aláírta, s mint a szö­vetkezeti mozgalom leg­főbb agitátora, egyedül in­dult a Felvégre, ahol a „legnehezebb” emberek lak­tak ... Ö, Kucor Vendel, aki eddig a leghangosabban ellenezte a közös Aznap — a munkások se­gítsége nélkül — közös akaratra jutott az egész fa­lu. Hogyan csinálta Kucor Vendel? Mi indította rá? Hetekig tárgyalta a falu Kucor pálfordulását, de csak a találgatásig jutottak el az emberek. Második „lázadása” az el­ső közös aratá.' or történt. A gépállomás három kom­bájnt küldött a nagy ese­ményre. Az emberek kí­váncsian, de elégedett arc­cal bámulták a három min- denttudó masinát. Csak Ku­cor Vendel nézett át a gé­pek felett. Aztán... Kaszát ragadott s olyan rendet vágott egymaga, hogy a gép se különbet. Felesége szedte utána a markot. Az elnök bosszúsan för- medt rá: — Mit csinál ott, Vendel? Ha nem vigyáz, még elta­possák a gépek! — és cif­rázta hosszan, egyszuszra. Kucor türelmesen végig­várta az elnököt, csak az­tán szólt: — Huszonnégy évig min­den nyáron vágtam a ren­det. Csak nem gondolja, hogy éppen a huszonötödik nyáron ülök majd ölhetett kézzel! — Azzal feleletet sem várva, nagyot suhin­tott kaszájával s a délebé­dig nem is hagyta abba. Harmadik lázadására a nyár végén került sor. Be­állított az elnökhöz: — Nagyobb istálló kell, Vince! Nem férnek már a tehenek! Az elnök kényszeredetten bólogatott, hogy tudja ő 'ól, csak épper nincs miből. Kucor végighallgatta, az­tán sarkonfordult. Az elnök elégedetten mosolygott és a tenyerét dörzsölte: végre, egyszer ő maradt felül! Másnap nyoma veszett a Kucor brigádnak, meg né­hány fogatnak is. Hiába nyomozott Bódis Vince a határban, senki nem látta őket, nem tudott senki ró­luk. Csak késő este kerül­tek elő a szövetkezet erdő­jéből. Az élen Kucor Ven­del és az erdőkerülő balla­gott. Mögöttük a megrakott szekerek. Az erdőkerülő egyenesen Bódis Vincéhoz lépett. — Végrehajtottuk az uta­sítást ... — jelentette kato­násan s azzal, mint aki jól végezte dolgát, távozott. Egy hét múlva már har­mincán szorgoskodtak az új istálló építésénél. Negyedik „lázadása” a na­pokban esett, Kucor éppen az elnöknél járt, amikor megcsörrent a telefon. Vendel köz.lebb állt a készülékhez, felvette, így tudta meg, hogy a me­gye traktort kínál a szövet­kezetnek. Ha a vételár két­harmadát két napon belül készpénzben kifizetik, övék a traktor. Bódis Vince ká­romkodott, kért, hivatko­zott és fenyegetődzött, de a telefonáló hajthatatlannak bizonyult s a kasszában pi­henő ötezer forint $em fiad- zott meg. Kucor Vendel megint csak nem szólt. Elment a kocs­mába, leült az egyik sarok­asztal mellé, a körmét rág­ta és megivott két féldecit. Aztán nyakába vette a fa­lut és másnap reggel nyolc­vanezer forintot szurkolt le az elnök asztalára. Csupa piroshasú bankót. Bódis Vince úgy meredt a rebellisre, majd a jókora pénzcsomóra, mint aki nem tudja, hogy ébren van, avagy álmodik. Csak akkor ocsúdott, amikor Kucor már az ajtónál járt. — Kiraboltad a bankot? — kiáltott utána megdöb­benve. Kucor nyugodtan vála­szolt: — Majdnem... — azzal a kalapjához bökte az uj­ját és kilépett az ajtón. )e mielőtt becsukta volna, még visszaszólt: — Majd elfeledtem: két­száz forinttal tartozunk az embereknek. Kivétel nélkül mind a négyszáznak... Nem várt választ, csak csendesen távozott. * Esztendők óta tqrt már a csatározás Bódis Vince el­nök és Kucor Vendel kö­zött. Akik edaig a tit >fc nyitját keresték, felhagytak vele. Inkább azt találgat­ják: mi lesz Kuco't Vendel ötödik „lázadása”. Pataki Pál i IIBBBBLLIS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom