Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. november 24. & Közös nyilatkozat Részvéttávi rátok (Folytatás az 1. oldalról) loiioozo politikai rendszerű államok békés egymás mel­lett éléséért évek óta foly­tatott lankadatlan küzdel­me a dolgozó tömegek szé­leskörű támogatását élvezi az egész világon. A szocia­lista országok javaslatai megértésre találnak számos el nem kötelezett ország kormányánál is. Az a meg­győződés, hogy valamennyi vitás kérdést békés eszkö­zökkel, nem fegyverek se­gítségévéi, hanem tárgyalá­sok útján kell rendezni, mindinkább utat tör a ka­pitalista országok egyre szé­lesebb társadalmi rétegei­nek, valamint a nyugati ál­lamok uralkodó körei egy részének gondolkodásában is. Mindazonáltal a nemzet­közi események alakulása azt mutatja hogy az impe­rialista táboron belül to­vábbra is olyan befolyásos, hidegháborús erők tevé­kenykednek, amelyek foly­tatják a fegyverkezési ver­seny és a nemzetközi fe­szültség fenntartására irá­nyuló erőfeszítéseiket Ezeknek az erőknek a be­folyására a nyugati hatal­mak nem járulnak hozzá a szocialista országok által előterjesztett konstruktív javaslatok megvalósításá­hoz. Az Egyesült Államok, ellentétben a moszkvai egyezmény szellemével, makacsul olyan intézkedé­sek foganatosítására törek­szik, amelyek fokozzák a feszültséget és növelik a háborús veszélyt. Ezek kö­zé tartozik mindenekelőtt az un. sokoldalú NATO atomütőerő létrehozásának terve. Ez azt jelentené, hogy atomfegyverhez jut­nának az Atlanti Szövet­ség azon európai tagálla­mai, amelyek még nem rendelkeznek atomfegyver­rel és ezen belül elsősor­ban a bundeswehr neohit- lerista vezérkari tisztjei. Mindkét fiél határozottan ellenzi, hogy a nyugatné­met revansiszták bármilyen formában is atomfegyver­hez jussanak, mert ez nagy veszélyt jelentene európa békéjére. A két fél megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya to­vábbra is ellenszegül azok­nak a törekvéseknek, ame­lyek a feszültség enyhítésé­re irányulnak és makacsul elutasítja a német kérdés békés rendezését A Magyar Népköztársa­ságnak és a Lengyel Nép- köztársaságnak a többi szo­cialista országgal együtt az a véleménye, hogy az euró­pai népiek, de a német nép békéjének és biztonságának érdekében is mielőbb fél kell számolni a második világháború maradványait, békeszerződést kell kötni mindkét német állammal, Nyugat-Berlint szabad vá­rossá kell nyilvánítani és el kell ismerni a jelenlegi európai határok, beleértve az Odera—Nysa—Lucycka határ véglegességet. Mindkét fél nagyra érté­keli a Német Demokra­tikus Köztársaság — né­met földön az első munkás­paraszt állam — hozzájá­rulást a német probléma békés megoldásáért és az Európa biztonságának meg­őrzéséért vívott harchoz. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság állandóan erősíti a barát­ságot és az együttműködést a Német Dempkratikus Köztársasággal; Mindkét fél baráti kap­csolatokat óhajt fenntarta­ni az egész német nénpel. A kapcsolatok normalizá­lásához a Német Szövetsé­gi Köztársaságnak szakíta­nia kell revansista politi­kájával, le kell mondania területi igényeiről, el kell ismernie a jelenlegi hatá­rokat és meg kell tartania az államok békés egymás mellett élésének elvét. Mindkét fél határozottan követeli, — az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlése I960, évi határoza­ténak alapján — hogy mi­előbb számoliák fel a kor­hadt gyarmati rendszert és Hruscsov részvéttávirata Kennedy özvegyéhez elítélik az imperialista ha­talmak neokolonialista tö­rekvéseit, melyekkel a füg­getlenné vált népekre új függőségi formákat akar­nak rákényszeríteni. Mindkét ország népié és kormánya támogatja Ázsia, Afirka és Latin-Amerika népeinek harcát független­ségükért, valamint kivívott szuverenitásuk védelmé­ben. Elítélik a gyarmato­kon tomboló brutális ter­rort és a Délafrikai Köz­társaságban dúló szégyen­letes faiüldözést, ellenzik az Egyesült. Államok fegy­veres beavatkozását Dél- Vietnamban. A tárgyaló felek kijelen­tik, hogy szolidárisak a függetlenségét és rendsze­rének szabad megválasztá­sára vonatkozó jogát védel­mező kubai néppel, Elíté­lik azokat az ismétlődő di- verziős próbálkozásokat. —1 amelyeket az ellenforradal­mi erők az Egyesült Álla­mok hozzájárulásával és támogatásával intéznek Ku­ba eben. A Magyar Nénköztrsaság és a Tengvel Nénkea+őrsa- ság támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint a nemzetek közötti békés egvíittmőlrödést elő­segítő szervezetnek megerő­sítésére irányuló törekvé­seket. Az Egyesült Nemze­tek Szervezete teljesértékű működésének érdekében mindkét fél követeli, hogy a kínai nép jogai alapján adják meg a Kínai Nénköz- társaságnak az őt megillető helyet az Egyesült Nemze­tek Szervezetében. _A Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköz- társaság hasznosnak tartja a kereskedelmi árucserét, a gazdasági, valamint mű­szaki tudományos együtt­működést a világ valameny- nyi országa között, a köl­csönös előnyök és egyenlő­ség alapján. Mindkét fél helyesnek tartja a világke­reskedelmi konferencia ösz- szehívását és a kereskedel­mi világszervezet létreho­zását, amely jelentős sze­repet tölthetne be a nem­zetközi gazdasági együtt­működés fejlesztésében, a különböző társadalmi, poli­tikai és gazdasági rend­szerű államok békés gaz­dasági versenyében köve­tendő elvek kialakításában, valamint az újonnan fel­szabadult országok fejlődé­sének meggyorsításában. IIF. huszadik, és huszonkettedik kongresszusának történelmi jelentőségű határozatai nagy hozzájárulást jelente­nék a nemzetközi munkás- mozgalom harcának elmé­letéhez és gyakorlatához. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt kö­vetkezetesen megvalósítja az 1957. évi és az 1960. évi nyilatkozatokból, mint a békéért, a társadalmi hala­dásért és a szocializmusért vívott harcban a nemzet­közi munkásmozgalom stratégiáját és taktikáját meghatározó programdoku­mentumokból eredő felada­tokat. Ezen elvek alapján mindkét párt következete­sen harcol a kommunista világmozgalom egységéért, erejének szüntelen gyarapí­tásáért, mint ami alapfel­tétele a tiékéért és a szo­cializmusért A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Lengyel Nép- köztársaság kormánya vi- szontlátogatásra meghívta a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsé­gét a Lengyel Népköztár­saságba. A meghívást a magyar fél örömmel elfo­gadta. A felek kifejezésre juttat­ják azt a meggyőződésüket, hogy a lengyel párt- és kormányküldöttség baráti látogatása a Magyar Nép­köztársaságban és az ennek során folytatott megbeszé­lések és találkozások hozzá­járulnak a sokoldalú együtt­működés további elmé­lyítéséhez, a két or­szág erőfeszítéseinek még szorosabb összehangolásá­hoz, a közös célokért foly­tatott harchoz és ezzel szol­gálják Magyarország és Lengyelország érdekeit, a béke és a szocializmus nagy, közös ügyét. Kelt Budapesten, az 1983. évi november hó 22. napján. KÁDÁR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke. WLADYSLAW GOMULKA, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára JOZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) küldte az elhúnyt Kennedy elnök özvegyéhez: ASSZONYNAK, Washington Fehér Ház Mindenki, aki ismerte őt, nagy megbecsülést érzett iránta. A vele történt ta­lálkozók örökké emlékeze­tesek maradnak számomra. Fogadja legőszintébb rész­vétemet és szívből jö­vő együttérzésemet mély gyászában. 1963. november 23. N. Hruscsov lamférfinek, az Egyesült Államok elnökének halálá­ról. J. F. Kennedy halála sú­lyos csapás minden ember­re, akiknek kedves a béke és a szovjet — amerikai együttműködés. Az Egyesült Államok el­nökének kegyetlen meg­gyilkolása, akkor amikor a békeszerető népek erőfeszí­téseinek eredményeként megjelentek a nemzetközi feszültség enyhülésének je­lei és kitárultak a szov jet— amerikai kapcsolatok javí­tásának távlatai, felháboro­dást vált ki a szovjet em­berekből e szörnyű bűntett elkövetőivel szemben. Találkozásaink alapján úgy őrzöm meg emlékeze­temben Kennedy elnököt, aki reálisan értékelte a helyzetet és arra töreke­dett, hogy a tárgyalások se­gítéségével lelje meg a vi­lágot a jelenleg megosztó nemzetközi problémák megoldásának útját. A szovjet kormány és a szovjet nép osztozik az amerikai nép fájdalmában a nagy veszteség miatt és kifejezi azt a reményét, hogy a vitás kérdések meg­oldásának keresése, amely­hez John F. Kennedy nem csekély mértékben járult hozzá, tovább folytatódik, a béke és az egész embe­riség boldogulásának érde­kében. Fogadja elnök úr szemé­lyes részvéínyilvánításomat, N. Hruscsov a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke Moszkva, Kreml, 1983. november 23. Dobi István részvéttávirata Lyndon B. Johnson amerikai elnöknek Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke táviratot intézett Lyndon B. John- sonhoz, az Amerikai Egye­sült Államok új elnökéhez, amelyben kifejezte az Elnö­ki Tanács részvétét John F. Kennedy tragikus el* bunyiával kapcsolatban, Hruscsov szovjet kor­mányfő az alábbi táviratot JACQUELINE KENNED Mély fájdalommal érte­sültem férjének, John F. Kennedynek, az Egyesült Államok elnökének tra­gikus haláláról. Az új amerikai elnök életraiza Lyndon B. Johnson az Egyesült Államok 36. el­nöke, 1908. augusztus 27-én született a Texas állam­beli Stanewall-ban. Először 1937-ben válasz­tották képviselőnek, szülő­földjén, Texasban. 1949-ben a texasi szava­zók szenátorrá választották, 1953-ban pedig a demok­rata többség vezetője lett a szenátusban. Szülőföld­jét több éven át képviselte az Egyesült Államok tör­vényhozásában. 1960-ban maga is pályáz­ni készült az elnökjelölt­ségre, amikor azonban pártja John F. Kennedy mellett döntött elvállalta az alelnökséget. 1960 novem­berében az Egyesült Álla­mok alelnökévé választot­ták. Johnson egyik legközeleb­bi munkatársa volt a meg­gyilkolt elnöknek. Pártja jelentős érdemeket tulajdo­nít személyének Kennedy elnökkéválasztásában. — Johnson volt ugyanis a De­mokrata Párt 1960-as vá­lasztási kampányának fő irányítója a déli államok­ban és az itt szerzett sza­vazattöbblet döntően esett latba a demokraták mel­lett. Mint alelnök, egyebek között az amerikai világűr- kutatási program, valamint az egyenlő foglalkoztatási lehetőségekkel kap>csolaos tervezet végrehajtását irá­nyította. Lyndon B. Johnson nős, két lánya van: Lynda és Lucy, Brezsnyev részvéttávirata Leonyid Brezsnyev az alábbi táviratot intézte Lyndon Johnsonhoz: LYNDON B. JOHN?! ÓN­NAK, az Egyesült Államok elünkének, Washington Fehér Ház Most értesültem John Fitzgerald Kennedy elnök gálád meggyilkolásáról. A hír mélyen elszomorított. A szovjet emberek osztoznak az amerikai nép gyászában amiatt a súlyos veszteség miatt, amely e kiváló ál­lamférfinak élete virágában — trag-kus halálával érte. Foga dia legőszintébb részvétemet, Moszkva, Kreml, 1963. november 23. L. Brezsnyev a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke N. Sz. Hruscsov részvéttávírata Lyndon B. Johnsonhoz LYNDON B. JOHNSON ÚRNAK, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉNEK, Washington Fehér Ház Mély fájdalommal érte­sültünk John Fitzgerald Kennedynek, a kiváló ál­ÄZ Egyesüli Államok népe gyászolja Kennedy! A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt képi- viselői sokoldalú eszmecse­rét folytattak a két testvér­párt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista mozgalcMi időszerű kérdé­seiről. A két párt képviselői megelégedéssel hangsúlyoz­zák, hogy testvéri kapcso­lataik állandóan erősödnek és fejlődnek, a tapasztala­tok kölcsönös cseréje egy­aránt jelentős mértékben gazdagítja a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkás­párt tevékenységét. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista közösség orszá­gainak, valamint a nemzet­közi munkás- és kommu­nista mozgalomnak ereje és jelentősége szakadatlanul növekszik, ami döntő sze­repet játszik a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért vívott küzdelem nemzetközi frontjának meg­szilárdulásában. A szocia­lizmus és a haladás erői­nek egyre növekvő fölénye az imperializmus és a re­akció erőivel szemben alapi- vető biztosítékot jelent a béke megőrzésére és valóra váltja azt a lehetőséget, hogy az emberiséget meg­óvjuk a háborútól. Mindkét párt nyomatéko­san rámutat arra, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja gazdag eredményei rendkívül jelentősek az egész nemzetközi munkás- mozgalom számára és meg­állapítja. hogy a Szovjet- j unió Kommunista Pártja 1 A washingtoni Fehér Ház­ban a gyász jeléül félár- bócra engedték az Egyesült Államok nemzeti lobogóját. A nagyvárosokban a szín­házak, mozik és egyéb szó­rakozóhelyek bezártak. A New York-i Broadway rek­lámfényei kialudtak. A kü­lönböző sporteseményeket félbeszakították. A hírügynökség! jelenté­sek megerendítő részleteket közölnek az elnök halálát követő első órák eseményei­ről. Mielőtt a dallasi kór­házban Kennedy bronzko- piorsóját lezárták volna, az elnök felesége még utoljára megcsókolta férjét és jegygyűrűjét a halott ujjú­ra húzta Az elnöki repülő­gépien Washingtonig az utat Kennedyné abban a fülké­ben töltötte, ahol férje ko­porsóját elhelyezték. Helyi idő szerint 18.00 órakor (magyar idő szerint éjfél­kor! ereszkedett le az. elnöki repülőgép a légierők Wa­shington melletti Andrex-si támaszpontjára. Kennedy koporsóját mentőkocsiban helyezték el, és ebbe szállt az elnök özvegye is. A mentőkocsi a haditen­gerészet közeli kórházába vitte az elnök koporsóját. Kennedyné a kórházban töltötte az éjszakát és szom­baton a reggeli órákban halott férjét kísérve érke­zett a Fehér Házba. Dallas város rendőrsége Kennedy elnök meggyilko­lásának vád javai letartóz­tatta a város egyik lakosát, Lee H. Oswaldot. A 24 éves fiatalembert, aki elkeseredett ellenállást tanúsított — az elnök ellen elkövetett merénylet szín­helyétől körülbelül hat ki­lométerre, a Texas film­színház helyiségében fogták el. Lee Oswaldot egy rendőr meggyilkolásával is vádol­ják. A csaknem tíz óra hosz­Az elnök koporsóját va­sárnap délben a Fehér Ház­ból átszállítják a Capitolium épületébe, ahol a ravatal előtt a nagyközönség egy napion keresztül róhatja le kegyeletét. Kennedy temetéséről még nem történt intézkedés. — szat tartó szünet nélküli kihallgatás után — amely­ben rendőrök és a szövet­ségi nyomozó iroda ügynö­kei vettek részt — hivatalos vádat emeltek Oswald el­len az elnök meggyilkolá­sáért. Azután Oswaldot be­mutatták a tudósítóknak. Az AP hírügynökség tudó­sítóinak közleménye szerint Oswald makacsul tagadta, hogv köze lenne a gyil­kossághoz. H. Wade, Dallas város ügyésze megtagadta a vá­laszt az újságíróknak arra a kérdésére, hogy a pvus­kán, amellyel a feltételezé­sek szerint megölték az el­nököt, találtak-e bármiféle újjlenyomatot. • Sztanyiszlav Kondrasov, az Izvesztyija New York-i tudósítója írja: *Sok amerikai az elnök meggyilkolását összefüggés­be hozza az ultra jobboldali fajgyűlölő elemek tevékeny­ségével”. A végzetes golyó a Texas állambeli Dallas városban oltotta ki az elnök életét. Ezen a területen tö­mörülnek a kőolajon meg­gazdagodott milliomosok és az általuk pénzelt jobbol­dali csoportok. Kennedy koporsója Lincoln katafalkján John F. Kennedy holttes­tét a Fehér Ház keleti szár­nyában ravatalozták fel. A koporsót vasárnap át­szállítják a Capi tollúmba. Oswald Kennedy gyilkosa?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom