Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

1963. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A párttitkárt kerestem a mezőtúri Vörös Október termelőszövetkezetben, tu­dakozódván a tizenöt éves fennállási jubileumot ille­tően. Bizony elcsodálko­zott, hát már tizenötéve­sek lennénk? A túrkevei Vörös Csillag pártbizottsá­gának titkárától azt érdek­lődtem, összehívják-e az évfordulón a kilences la­kodalom tizennyolc fiatal házasát, akiket a szövet­kezet bocsájtott útjára an­nakidején. Ö is akkor ka­pott észbe, az ám, évfor­dulójuk közeledik. Derék emberek mind a ketten, de a napi munka, a ter­melés irányítása, szervezé­se úgy leköti őket, hogy az ilyesmi aztán kimegy a fejükből, ahogyan ma­guk is mondták. Hétfon sorsolják a második, kedden a harmadik és a negyedik békekölcsönt Az Országos Takarék- pénztár hétfőn és kedden bonyolítja le az év utolsó államkölcsön sorsolásait. A húzásokat mindkét napon az OTP Nádor utcai műve­lődési termében tartják. Hétfőn délután két órai kezdettel á 2. békekölcsönt sorsolják: 143 000 kötvény­re 28,2 millió forintot. Ked­den délelőtt 10 órai kezdet­tel először a 3. békeköl­csönből 200 000 kötvényre 51,5 millió forintot, majd a 4. békekölcsönből 146 000 kötvényre 31,5 millió forin­tot sorsolnak ki. Az idei utolsó húzáson tehát a három békeköl­csönből csaknem félmillió kötvényre 111,2 millió fo­rint jut a szerencsés nyer­teseknek, akik december 5-től vehetik át a nyeremé­nyeket. (MTI) Munkás és népi egyetemek Romániában Romániában megnyit­ják kapuikat a munkás- és népi egyetemek. Ez a mű­szaki tudományos és kul­turális ismeretek elterjesz­tésének igen fontos formá­ja. Az idei tanévben a vál­lalatoknál és az intézmé­nyeknél mintegy 300 ilyen egyetem működik, ame­lyeknek előadásait több mint 60 000-en látogatják. A munkásegyetemeket a gyárakban és az" üzemek­ben szervezik. Ezen tanter­vében társadalom- és mű­szaki tudományok, termé­szettudomány, irodalom és művészet szerepel. Fontos helyet foglalnak el a válla­lat sajátosságaival össze­függő tantárgyak, mint pél- j dául „A XX. század tech- | nikája”, „A modem fizika kérdései”, stb. Ezek hozzá­járulnak a munkások és a technikusok szakképzettsé­gének gyarapodásához. A művelődési otthonokban működő népi egyetemeken képzőművészetet, zenét, színművészetek irodalmat, és filmművészetet oktat­nak. A munkás és népi egyetemeken mindenki ta­nulhat tekintet nélkül ko­rára és előképzettségére. Az idei előadásokat több mint 2000 előadótanár tart­ja: akadémikusok, főiskolai tanárok, szakemberek, a tudomány és kultúra kép­viselői. El is hiszem. A gazda­sági, szakmai vezetéssel együtt igazán kiveszi a részét a termelési sike­rekből a pártszervezet. S nincs is azzal baj, hogy ezt tekintik alapvető mun­kájuknak. De azért a ter­melési számok, eredmé­nyek és sikertelenségek mögött is emberek van­nak, érző hús-vér lények, s őket is látni kell. Az embereket, akiknek az élet nagy pillanata, amikor gyermekük szüle­tik, amikor férjhez megy, akiknek évfordulóik van­nak, amelyek csak nekik jelentősek. S akiknek jól esik, ha a közösség figyel­me kiterjed ezekre. De a közösség sok emberből áll és nem elsősorban annak van erre gondja, ideje, aki reggeltől estig kint dolgozik a határban, gé­pen ül, vagy az állatokat látja el. A megyében most igen sok szövetkezet „ünnepli” alakulásának tizedik—ti­zenötödik évét. Az alapí­tók javarésze ma már nyugdíjban van, sőt igen sokan raég az élők sorából is elköltöztek. S vajon hány szövetkezetben jut eszükbe a vezetőknek, a pártszervezetnek, hogy ki­fejezzék a közösség hálá­ját a küzdésért, a gürcö­lésért, ami az alapítók ne­véhez fűződik? Vannak jó tapasztalatok is. Olyanok, hogy a jász­apáti Velemi Endre szövet­kezet felkutatja a névadó proletár mártir Velemi Endre feledésbe merülő nagyszerű életét. Olyanok, hogy a tiszaföldvári köz­ségi pártbizottság kis mo­nográfiában örökítette meg a kollektivizálás községi történetét, s feljegyezte az alapító tagok nevét, küz­delmét az utókornak. Nem kis ügyek ezek. Éppen Mezőtúron találkoz­tam egy emberrel, Sőrés bácsival, aki hallatlanul büszke arra, hogy őt szö­vetkezeti tagságának tize­dik esztendejében (öt év­vel ezelőtt) kitüntették. Leírhaíatlanul jólesett ez neki. S annak a három jászfényszarui nyugdíjas szövetkezeti tagnak kell-e nagyobb öröm, minthogy ötvenedik házassági évfor­dulójukon a szövetkezet kis ünnepséget kerekített. S csoda-e, hogy megilletődött az a jászberényi főkönyve­lő, akit nyugdíjbamenete- lekor meghatottan búcsúz­tattak el a Vörös Csillag szövetkezetben. Emberi, érzelmi, lelki, momentumok ezek. S az emberek életében lehet-e az ilyen pillanatoknál ked­vesebb, nagyobbatérőbb? Erre hát mindig jusson idejük a vezetőknek, a pártszervezeteknek. B. L. Szélcibálta tar szőlőtőkék között magasodik az ég felé j a behemót vasszerkezet, j Körülötte nagy körzetben , kipusztultak Bacchus má­mort termő vesszői. Most a sok kitelepített szőlőtőke helyett a fúrótorony ereszti [ egyre mélyebbre egyetlen, j egyenes fémgyökerét az j iszákos alföldi homokba. | Ha befejeződik a fúrás, í annak a szőlőtőkének a he­lyén, ahol a kút vascsöve a földbe hatolt, sokkal drá­gább nedű — kőolaj tör majd a föld színére. Ebben Milyen kedvezményeket nyújt megyénk tsz-einek a 3004/ó-os kormányrendelet ? (Folytatás az 1. oldalról) lió 100 000 forint értékben épül a megyében. Ebből hatmillió forintot engednek el a benépesítés után. A törökszentmiklósi Arany Kalász Tsz egy tízezer fé­rőhelyes tojóházat épít. En­nék építési költsége 2 mil­lió 650 000 forint, melyből kétmillió forintot enged el az államunk. Az új kormányhatározat jelentős kedvezményeket biztosít a növénytermelés­ben is. A belvízrendezést munkálatokra a tsz-ék köb­méterenként 10 forint jut­tatást kapnak. Jövőre ezen a címen mintegy 4.5 millió forint támogatást kapnak 8 tS’Z-C'k. Évente 17 000—18 000 hold talajt javítunk meg a me­gyében. A digózás, illetve a meszezés után a holdan­ként! kedvezmény átlagosan 2500 forint. Együttesen te­hát ezen a címen 42—45 millió forint kedvezmény­hez jutnak a tsz-ék. Az ön­tözőtelepek építési költsé­geihez körülbelüli 20—22 millió forint az állami tá­mogatás összege. Megemlíthetem még, hogy évenként közel ezer hold szőlőt és gyümölcsöst tele­pítünk a megyében. A ha­tározat által biztosított ked­vezmény a 600 hold szőlő ] után 9 millió, a 400 hold gyümölcsös után 1,2 millió forint. — A gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek mi­lyen kii'önleges támogatás­ban részesülnek? — A már említett ked­vezményeken túl a rósz- : szabb gazdasági- és terme- szeti adottsággal rendelkező , tsz-ek a gépi talajmunka- j díjakból 20 százalékos en- í gedményt kapnak. A nagy­mértékben szikes és futó­homok területen gazdálkodó gyenge tsz-ek további 20, tehát összesen 40 százalék kedvezményben részesülnek. A növényvédőszereknél — az általános 20 százalé­kos engedményen túl, a gyenge tsz-ék további 30. összesen 50 százidékos ked­vezményt kapnak. Ezen kívül segítséget kapnak a vezetés megszilár­dításához is. A határozat lehe+őséget ad arra. hogy a korábbi években átiránvi- tott szakemberek továbbra j is helyükön maradjanak és I a szövetkezetekbe újabb szakemberek kerüljenek. A vezető beosztásban lévő szakemberek indokolt eset­ben egyéves időtartamra jövedelemkiegészítésben ré­szesülhetnek. — Mit javasol a megye termelőszövetkezeteinek . a határozattal kapcsólatban? — Sajnos, a korábbi ha­tározatok adta lehetősége­ket a tsz-ek egy része nem minden esetben használta ki megfelelően. Az új kor­mányhatározat sokoldalú segítséget nyújt a termelő­szövetkezetek gazdasági megerősödéséhez. Épp ezért szövetkezeteink éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Feltétlenül szükséges, hogy vezetőségi ülésen és köz­gyűlésen tárgyalják, és alaposan ismerjék meg a határozatot. Ehhez segítsé­get nyújtanak a járási ta­nácsok mezőgazdasági osz­tályai is. — m. 1. — a Jászberény melletti sző­lőben már biztosan elhang­zott néhányszor az arányló- sárga rizling kóstolgatása és mustrálgatása közben a di­cséret, melyet egy hangos csettintés szokott megelőz­ni: Olyan ez, mint az olaj. Olaj és bor. Amilyen közeli rokonságba került e két szó a borivó ember képzeleté­ben, olyan közelségbe ke­rült most itt, a valóságban is, a jászberényi határban. Olaj és bor. A torony munkapadiára vezető néhány lépcsőn zök­kentem bele a valóságba: van itt még más is. Az iszap. Hatalmas, négyzet alakú gödör, tele lágyan reszkető iszappal. De nemcsak ott, hanem itt fent is van belő­le. A vastag padlókat egyenletesen borítja, de olyan a feljáró is, meg jó- néhány lépésnyi körzetben a torony környéke. Iszapos az olajbányász gumicsizmája, nagy foltok éktelenkednek a ruháján, kisebb pettyek az arcán, sőt még a fehér sisakra is jut belőle bőven. Aztán önkéntelenül is, u/. előbbi gondolatok hatására már kis is csúszik a szá­mon a kérdés: — Szereti a bort? — Nem értem, kicsit han­gosabban mondja — kiabál a fúrómunkás és a tőlünk öt méterre dübörgő gépekre mutatott. — Jószerencsét! — kö­szöntem és örültem, mert nem hallotta előbbi kérdé­semet. Közben rájöttem, mégsem illik mindjárt ilyes­mivel előrukkolni. — Ugye, Farmosról jöt­tele? — tudakoltam, — Igen. Alig váltottunk néhány szót egymással, nyílott a vasház ajtaja és jött a fú­rómester. Észrevette a kis- ablakból, hogy idegen van a toronynál. Nagy Miklós­nak hívják. Elmondta, öt lyukat fúrtak Farmos hatá­rában, és amíg azokat ki­vizsgálják, itt kezdték munkához. Ezerötszáz mé­ter körüli mélységben for­gott már a fúrófej; A martfűi Tisza Cipúgjat 48-as iiiu,, j óú.lw jében Bárány Ilona kéregvarrónő munka közben Űj ér'éVes rizsfaitát termesz­tettek ki Lengyel- országban A lengyelországi Gor- zowban lévő növényter­mesztési intézetben új, na­gyon értékes rizsfajtát ter­mesztettek ki. A „Teatra- Gorzow” nevű rizsfajta az egyenlőtlen sejtmag osztó­dásaként létrejövő fajták közé tartozik. Az ilyen nö­vények sejtjeiben egy he­lyett három sejtmagelem található, amelytől az át­öröklés függ. Többszöri kísérlet bebi­zonyítja, hogy az új rizs- ? fajta megfelelő trágyázás mellett hektáronként 36— 50 mázsa terméshozamot biztosít. A rizsszem rend­kívül nagy: ezer rizsszem súlya átlagban 40—50 szá­zalékkal magasabb a Len­gyelországban széles kör­ben meghonosodott más rizsfajtáknál. Az elemzések azt is bebizonyították, hogy ezek a rizsszemek nagy mennyiségű vitamint és fe­hérjét tartalmaznak, ami jelentősen emeli a rizs táp­értékét, ízletességét Az utóbbi időben panasz­kodnak az olabányászok. Nem elégedetlenkednek, nincsenek teljesíthetetlen kívánságaik, de amit el­mondanak, azok orvoslásra szorulnának. Itt van pél­dául az ellátás. Farmoson laknak, és nem tudnak hús­hoz jutni. Legtöbbjük saját maga főz. Nehéz fizikai munkát végeznek, s az megköveteli a tartalmas kosztot. Egy héten egyszer van áru a húsboltban, ilyen­kor, éjszakai műszak után viszont nem szívesen áll kö­zülük sorba senki. Kiss Károly, röldesi Ambrus, Sándor Lajos és Balogh Imre, akik körül­fogtak, azt a megoldást tartják a legjobbnak, hogy a Nagyalföldi Kőolajfúrási Üzem vezetősége lépjen érintkezésbe az illető köz­ségi tanáccsal. Számítva a fúrósokra, több húst kapjon a község. Ha sorban álínak és kapnak is néha húst, annyival kevesebb jut a köz­ség lakosságának, amit az asszonyok nem valami fi­noman hoznak tudomásuk­ra. A másik ilyen panaszuk a hazautazás. Ez a brigád — a Mihályi Gergely csa­pata — kivétel nélkül Haj­dú—Bihar megyei ember. — Hazamegyünk, meg­esszük az ebédet, aztán jö­hetünk is vissza — mondta keserűen Sándor Lajos. — Több időt kellene töl­teni a családdal, az asz- szonnyal — szólt közbe va­lamelyikük. — Jó, ha a szerelésnél ti- zenhatórázni tudunk — mondta a fúrómester. — Bár ez nem szabályos, így azonban két napra hazame­hetünk. — Ha két napra me­gyünk, akkor nem kapjuk meg a külszolgálati díjat. Látja ez a hiba — így egy másik. — Milyen megoldást le­hetne erre találni? Maguk között biztosan beszélgettek már erről. — Hogyne. Külszolgálati átlag kellene. — Mikor találnák meg a számításukat? — Ha legalább 28 nap lenne az átlag. A fejek egyszerre a sző­lők között kanyargó út felé fordultak. Ponyvás teher­gépkocsi döcögött a gödrös földúton. — A váltás jön — csil­lantak fel a szemek. Jött Mihályi Gergely fó- fúrómester is, aki Szolno­kon volt egész délelőtt és most megy tovább, Farmos­ra, a többiékikel. Az első­műszakosok néhány perc alatt összeszedték a kis mo- tyót, és már kapaszkodtak is fél a2 autóra. Mihályi Gergellyel vicce­lődtem: — Jó bort Ivott Szolno­kon? Nevetett. Kicsit csillogott a szeme, jókedvű volt. Olaj és bor. Hm .. s — bognár — Fogadás Párizsban a magyar opera ház balelíegyütlese tiszteletére Párizs (MTI). A francia kereskedelmi kamara, a párizsi balettfesztivál véd­nöke pénteken este foga­dást adott a Magyar Álla­mi Operaház balettegyütte­se tiszteletére. Paulin Bor- goeaud, a kamara alelnöke meleg szavakkal köszöntöt­te a magyar művészeket, akiknek nevében Nádasdy Kálmán, az operaház igaz­gatója válaszolt az üdvöz­lésre. Az operaház balettje péntek esti, harmadik Pá­rizsi fellépésén ismét tom­boló sikert aratott a Theat­re des Champs Elvsées zsú­folt nézőtere előtt. Nincs rá írottörvény OLAJ ÉS BOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom