Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

Közős nyilatkozat a Lengyel Népköztársaság párt* és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatása alkalmából XIV. évfolyam, 275. szám. Ára 80 fi ér 1963. nov. 24., vasárnap. Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány meghívására 1963. november 18-tól 22- ig baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának és a Lengyel Nép- köztársaság kormányának küldöttsége. Wladyslaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első tit­kárának és Jozef Cyranki- ewieznek, a Lengyel Egye­sült. Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizott­sága tagjának, a Minisz­tertanács elnökének veze­tésével. A Magyar Népköztársa­ságban tett látogatás so­rán a küldöttség megte­kintett néhány ipari és mezőgazdasági üzemet és megismerkedett a magyar népnek a szocialista ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és oktatásügy, valamint az életszínvonal emelése te­rén elért jelentős vívmá­nyaival. A forró fogadtatás, amelyben a magyar nép - a küldöttséget részesítette, a munkásosztály, a dolgo­zó parasztság és az értel­miség képviselőivel történt találkozások ismét meg­győzően bizonyították, hogy a Magyar Népköztársasá­got és a Lengyel Népköz- társaságot a testvéri barát­ság erős és tartós szálai fűzik egybe. A látogatás folyamán megbeszélésekre került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Magyar Népköztársaság kormányá­nak képviselői, illetve a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságá­nak és a Lengyel Népköz- társaság kormányának kül­döttsége között. A két fél képviselőinek megbeszélései a szoros ba­rátság és a testvéri egyet­értés szellemében folytak le s minden megbeszélt kérdésben nézeteik teljes azonosságát mutatták. I. Mindkét fél megállapí­totta, hogy a Magyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság kap­csolatai a proletár inter­nacionalizmus, a kölcsönös megbecsülés, a baráti tá­mogatás és a kölcsönös segítségnyújtás elvein nyugszanak s eredménye­sen szolgálják mindkét or­szág érdekeit. A kapcsola­tok. különösen az utóbbi években — a két ország párt- és kormányküldött­ségeinek 1958-ban és 1960- ban aláírt közös nyilatko­zataiban foglalt határoza­tok alapján — kiszélesed­tek és elmélyültek. A tárgyaló felek a meg­beszélések során hangsú­lyozták, hogy továbbra is teljes erővel támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának keretei kö­zötti együttműködés szélesí­tését fonnáinak és mód­szereinek állandó fejleszté­sét, a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapján. Kijelentik, hogy a magyar —lengyel gazdasági együtt­működést a két ország és valamennyi szocialista or­szág érdekeivel összhangban tovább kívánják bővíteni. Mindkét fél pozitiven ér­tékeli a magyar—lengyel állandó gazdasági együtt­működési bizottság tevé­kenységét, amely a két or­szág párt- és kormánykül­döttségeinek 1958. évi má­jusi közös nyilatkozata alapján alakult. A gazdasági, a tudomá­nyos- és műszaki együtt­működés eredményei hozzá­járultak mindkét ország népgazdaságának további fejlődéséhez, valamint a szocialista országok közötti együttműködés kibővítésé­hez. — A két ország közötti árucsereforgalom lényege­sen növekedett. A hosszú- lejáratú egyezményben ere­detileg előirányzott szinthez viszonyítva 1961-ben 23 szá­zalékkal, 1962-ben pedig 37 százalékkal növekedett a forgalom. 1963-ban az áru­forgalom mintegy 55 száza­lékos növekedést ér el a hosszúlejáratú egyezmény­ben erre az évre előirány­zott szinthez — A Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsénak ajánlásai értelmében a két ország tervező szervei az utóbbi időben megbeszélé­seket folytattak a távlati tervek összehangolásáról. — Eredményesen műkö­dik a szén-meddőhányók feldolgozására alakult ma­gyar—lengyel vállalat, a HALDEX, amely mindkét ország részére hasznos te­vékenységet fejt M. — A műszaki-tudományos együttműködés keretében fejlődik a közvetlen kap­csolat üzemek, tervezőiro­dák és kutatóintézetek kö­zött. — Mindkét fél megálla­pítja, hogy jelentősen nö­velhető a külkereskedelmi forgalom. — Ez — a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapelveinek és ha­tározatainak megfelelően — a két ország gazdasági adottságainak fokozott fi­gyelembevételével, a ter­melési tervek, a termelési tevékenység és a beruházá­sok fokozott összehangolása, a szakosítás és a kooperáció kiszélesítésének útján érhe­tő el. — A termelőerők továb­bi gyors fejlesztése, a mun­katermelékenység növelése és az önköltség csökkentése érdekében a felek elhatá­rozták, hogy a magyar— lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság konkrét javaslatokat dolgoz ki a termelés szakosítására és a termelési együttműkö­dés elmélyítésére. A követ­kező időszakban különösen a gépjárműiparban (autó­busz-, és tehergépkocsi­gyártás), a vagon- és moz- donygyártásban (Diesel- mozdonyok, vasúti személy­kocsik, tehervagonok, vala­mint motorkocsik), a hír­adástechnikában, a traktor- gyártásban, a mezőgazdasá­gi gépiparban, a finom- mechanikai iparban kell ki­szélesíteni a gazdasági együttműködést. — Mindkét fél célszerű­nek tartja szorosabb együtt­működés kialakítását a vas­kohászatban és helyesli kö­zös szerv létrehozását a vaskohászati termelés ös­szehangolására az érdekelt országok részvételével. — Figyelembevéve a vegyipar tervbe vett In­tenzív fejlesztését, elhatá­rozták, hogy a két ország illetékes szervei konkrét programot dolgoznak ki a kölcsönös vegyipari szállí­tások növelésére, a terme­lési és beruházási tervek összehangolására, valamint a szakosítás elmélyítésére. A két fél megbízta a két ország külkereskedelmi mi­nisztériumát, hogy tegye meg a szükséges intézkedé­seket az árucsereforgalom további növelésére 1964-ben és 1965-ben. — A két fél elhatározta, hogy tervező szerveik 1964 első félévében megbeszélé­seket tartanak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által hozott határozatok ér­telmében az 1966—1970. évi gazdasági tervek összehan­golására. E tárgyalások al­kalmával a beruházások összehangolása révén töre­kedjenek a szabad terme­lési kapacitások kihaszná­lására és a gazdaságilag in­dokolatlan, párhuzamos ka­pacitások kialakításának el­kerülésére. — Célszerűnek tartják a tudományos ás műszaki együttműködés bővítését, többek között közös tudo­mányos kutatási és konst­ruktőri munka megszerve­zését a híradástechnika és a félvezetők terén. A megbeszélések során a két fél megállapította, bogy országaik között még to­vábbi kedvező lehetőségek vannak tudományos, mű­szaki és kulturális kapcso­latok fejlesztésére. Megál­lapodtak, hogy megfelelő lépéseket tesznek a turista- forgalom további megköay- nyítésére. II. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban mindkét fél hangsúlyozza, hogy a mai időszak legfontosabb kér­dése a világbéke fenntartá­sáért vívott harc és az em­berek millióinak pusztulá­sával fenyegető nukleáris háború kirobbantásának megakadályozása. A béke elősegíti a szocializmust építő országok további ked­vező fejlődését, kedvez a tőkés országokban a szocia­lizmusért és a haladásért küzdő erők harcának, je­lentősen előmozdítja a gyarmati és félgyamati né­pek nemzeti felszabadító harcának sikerét A nukleáris világkonflik- tus elkerülésének reális le­hetőségét biztosítja a Szov­jetunió és a többi szocialis­ta ország békepolitikája, ál­landóan növekvő gazdasági és katonai ereje, a szocia­lista tábor egysége és ösz- szeforrotisága, a munkás- osztály s a béke és a hala­dás összes erőinek aktív harca a tőkés országokban, valamint a nemrég felsza­badult országok cselekvő fellépése a háborús erők el­len vívott küzdelemben. A Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköz- társaság a többi szocialista országgal együtt következe­tesen alkalmazza külpoliti­kájában a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élé­sének lenini elvét A tárgyalásokon mindkét fél megállapította, hogy a moszkvai részleges atom­csend egyezmény hozzájá­rul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és kedvező fel­tételeket teremthet a fel­gyülemlett egyéb nemzet­közi problémák megoldá­sához. A Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköztár­saság teljes mértékben tá­mogatja a Varsói Szerződés államai és a NATO-álla- mok között kötendő meg nem támadási egyezményre és a két német állam terü­letén létesítendő ellenőrző állomásokra vonatkozó szov­jet javaslatokat, kapcsolat­ban a fegyverkezés korláto­zásához vezető egyéb lépé­sekkel és más intézkedé­sekkel, amelyek megvalósí­tása, különösen Európában, hozzájárulna a feszültség enyhüléséhez s megkönnyí­tené az előrehaladást az ál­talános és teljes leszerelés­ről folytatott tárgyalásokon. A középeurópai atom­fegyvermentes és korláto­zott fegyverkezési övezet létesítésére vonatkozó len­gyel tervezet megvalósítása, amely az egész világon szé­leskörű támogatásra és megértésre talál, ugyancsak ! fontos lépést jelentene elő- j re az európai biztonság | megszilárdításának útján. j A Szovjetuniónak, a Len- j gyei Népköztársaságnak, a ! Magyar Népköztársaságnak és a többi szocialista or­szágnak az imperializmus háborús erői ellen, a tartós béke biztosításáért, a kü­(Folyt. a 2. oldalon) Milyen kedvezményeket nyújt megyénk termelőszövetkezetei­nek a 3004j6-os kormány- hat úr ozat ? Beszélgetés Kaoza Bélával, a megyei fanács vb mezőgazdasági osztály vezetőjével A hivatalos közlönyben szeptember 25-én jelent meg a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3004/6-os számú határozata a termelőszövetkezetek 1964. évi állami támogatásának rendszeréről. Kasza Bélától, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya vezetőjétől kérdeztük meg' . Hogyan hasznosították a megye termelőszövetkezetei a korábbi években megje­lent kormányhatározatok adta lehetőségeket és mit jelent az új kormányhatá­rozat a megye tsz-einek? — Termelőszövetkezete­ink termelési eredményei igazolják, hogy az állami támogatás kialakult rend­szere megfelel annak a gazdaságpolitikai célnak, hogy a mezőgazdasági ter­melést, ezen belül az áru­termelést — tovább kell növelni, s emelni a pa­rasztság életszínvonalát. A közös gazdaságokban a termelési alapok növe­kedtek, a termelés színvo­nala emelkedett és ennek eredményéként növekedett a tagoknak a közösből ere­dő jövedelme is. 1962-ben érvényben volt 3004/4-es kormányhatározat alapján megyénk termelő- szövetkezetei 89 millió fo­rint kedvezményt kaptak az államtól. Ezen belül jelentős volt a beruházá­sokhoz nyújtott segítség. Csaknem 40 millió forintot engedett el az állam az üzembe helyezett létesít­mények. gépek, illetve a tenyésztésbe állított álla­tok után. Az ez év január 1-én hatályba lépett 3004,5-ös kormányhatározat a gaz­daságilag meg nem erősö­dött tsz-ek számára meg­különböztetett támogatást biztosított. A rossz termelési adottságaik miatt gyenge tsz-eknek vissza nem térí­tendő támogatást nyúj­tott az állam. — A talaj- és közgazdasági adottságok miatt gyenge tsz-eknek — az egyéb kedvezmé- j nyekkel együtt — minden j hold szántójára 193 forint j kedvezmény jut. Sok ked- I vezményt kaptak a megye közepesen, és jól gazdálko­dó termelőszövetkezetei is. — A rossz adottságaik miatt gyenge szövetkeze­tek — az idei dotáción és a hitelprolongáción kívül — a legnagyobb segítséget a vezetés megerősítéséhez kapták. A 3004-es határo­zatok alapján 1959-től a múlt év végéig 182 szak­ember — tsz elnök, mező­gazdász és főkönyvelő — került a termelőszövetke­zetekbe állami támogatás- Sdl. Az eddig biztosított ál­lami támogatás zöme a 3004/6-os határozattal to­vábbra Is érvényben ma­rad, sőt néhány vonatko­zásban jelentősen bővül is. — A határozatnak mely pontjai nyújtják a legna­gyobb segítséget? — Igen kiemelkedő a kedvezmény a szarvasmar­ha- és sertéstenyésztésben. [ A tehén vagy növendék- állomány pótlása esetén öt­ezer forintig terjedő, üzem vitelt célra is felhasznál­ható kedvezményi igényel­hetnek a tsz-elu A 3004,'5-ös határozattal a leellett elő- j hasú üsző után folyósított. I vissza nem térítendő 2500 1 forint állami támogatás az Új határozat életbelépésével 4000 forintra emelkedik. A terv szerint jövőre 4700 előhasú üszőt állítanak a termelésbe. Eszerint közel 19 millió forint hitelt enged el az állam a tsz-eknek. A 3004/6-os határozat ki­mondja: „a termelőszövet­kezetek a kiselejtezett ko,- cák ellenértékét üzemviteli célra használhatják fel és minden saját tenyésztésű koca első elmésekor kocán­ként 1500 forint középle­járatú hitelt igényelhetnek, ha a kiselejtezett állatokat pótolták, illetőleg az állo­mányt növelték.” Ezen a címen biztosított hitel a jelenleg érvényben lévő határozatban 800 fo­rint. Jövőre 6800-al növe­lik a tsz-ekben a koca- állományt, tehát az üzem­viteli célokra igénybe ve­hető hitel összege megha­ladja a 10 millió forintot. Igen számottevő a beru­házásoknál nyújtott állami támogatás. Jövőre 600 férő- helynyi tehénistálló 14 mii­(Folytatás a 2. oldalon) 4 lengyel párt- és kormány* küldöttség vezetőinek távirata Kádár Jánoshoz Wladyslaw Gomulka. a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Jozef Cyran- kiewicz, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke útban hazafelé a különrepül őgép fedélzeté­ről táviratban mondott kö­szönetét Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának, a Mi­nisztertanács elnökének a magyarországi vendéglátá­sért. (MTI) Brezsnyev vissza­érkezeti Moszkvába Moszkva (TASZSZ) Leo- nyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke iráni hivatalos látogatásáról szombaton visszaérkezett a szovjet fővárosba. A Sere- metyevói repülőtéren Nyi­kita Hruscsov vezetésével a szovjet vezetők és a dip­lomáciai testület képviselői fogadták Brezsnyevet. A Szolnoki Gyógyszertár Központ gyógyszerviasg.,, laboratóriumában a megyei gyógyszertárak készítmé­nyéit ellenőrzik. Szekeres Jánosné asszisztens a min­tavételezett porok elosztásának pontosságát vizsgálja VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV. évfolyam, 275. szám. JLva üli fi «». 1963. nov. 24., vasárnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom