Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1863. november 25. Programot adott az áj iraki kormány , Az új iraki kormány hely­zete immár megszilárdult­nak látszik. A fővárosban és vidékén helyre állt a nyugalom, az utcákon meg­jelentek az autóbuszok és a kerékpárosok, és számos üzletet ismét megnyitottak. A kormány további in­tézkedésekkel is, igyekszik konszolidálni a helyzetet. Irak katonai főkormányzó­ja csütörtökön este közzé­tett 124-es számú rendele­tében bejelentette, hogy péntektől megnyitják a re­pülőtereket és csökkentik a kijárási tilalom idejét. A gyülekezési tilalmat to­vábbra is érvényben tart­ják. A személygépkocsik forgalmát egyelőre még nem engedélyezik. Aref iraki elnök csütör­tökön este sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten elhangzottakat később hoz­zák nyilvánosságra. A bagdadi rádió viszont ismertette Jehia miniszter- elnök beszédét, aki körvo- ] nalazta kormánya bel- és külpolitikai programját. Be­vezetőben elmoridotta, azért j ragadták magukhoz a ha- talmat, hogy megmentsék az országot a diktatúrától, i Az új kormány munkál- j kodni kíván a törvényes- j ség helyreállításán, és az j életszínvonal növelésén. Ebből a célból a kormány belpolitikájában kívánatos- : nak tartja a földreform megvalósítását és a terme­lés fokozását Az arab egység kiková­csolásában Irak együtt ki- : ván haladni minden más arab országgal, kiváltkép­pen az EAK-kal, Szíriával, Algériával és Jemennel. Baráti együttműködést akar kialakítani minden néppel, a pozitív semleges­ség és tömbön kívüliség útján kíván haladni. Előkészületek az ENSZ-jufciletimra Az ENSZ -közgy ülés csütörtökön egyhangúlag úgy döntött, hogy 1965-öt, az ENSZ megalakulásának Z). évfordulóját nyilvánít­sák a nemzetközi együtt­működés évének. A javas­latnak, amelyet hat ország — Dahomey, India, Svájc, Trinidad-Tobago, Űj-Zéland és Venezuela — terjesztett élő, fő célja a nemzetközi feszültség enyhítése. Az In­dítvány szerint az ENSZ az együttműködési év mind­egyik hónapját egy-egy kü­lönleges feladat megoldá­sának szentelné, többek kö­zött, a közegészségügy fej­lesztésének, az írástudatlan­ság elleni harcinak. A ter­vek összehangolására egy 12 államból álló bizottságot hoznak létre. A szavazás után felszólalt Fedorenko, szovjet ENSZ- kópviselőd Megállapította, hogy az együttműködési évben végérvényesen fél kell számolná a gyarmati rendszert; másodsorban: ha X965-ig nem oldják meg az általános és teljes leszerelés problémáját; atomfegyver­mentes övezeteket kell lét­rehozni azokon a területe- j ken, amelyeken a NATO és < a Varsói Szerződés tágálla- j mainak fegyveres erői ' szembanálfaak egymással, t Fedorenko végül javasol- j ta, hogy az ENSZ 20., ju- ! bdleumi ülésszakán a tag- i államok kormány-, illetve j államfőkkel képviseltessék ! magukat Ámerikal— szovjet kereskedelem A napokban Mundt köz­társaságpárti szenátor tör­vényjavaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében megtiltanák a pénzügyi kormányszerveknek, hogy részt vegyenek a szocia­lista országokkal folyó kereskedelmi üzletkötések hitelezésében vagy finan­szírozásában. A szenátus valutáris és bankkérdések- kél foglalkozó bizottságá­ban a törvénytervezet vi­tájában Fulbright demok­rata szenátor Mundt javas­latának elvetésére szólítot­ta fel társait. Fulbright kijelentette, hogy a „nem stratégiai árucikkek” ke­reskedelmének fokozása a hidegháború fékentartásá- nak eszköze. Ha az Egye­sült Államok lemond a Szovjetunióval való keres­kedelemről — hangsúlyoz­ta —, ezzel csak önmagát szigetelheti eL Hasonlóiképpen elvetette Mundt törvénytervezetét George Gball külügymi­niszterhelyettes is. (MTI) r Átadják a* ország legnagyobb esőztető öntöző- telejíémek vízkivétel! mii vél A Vízügyi Építő Válla­lat dolgozói most adták át Balatonaligán az ország legnagyobb esőztető öntö­ző-telepének első szakaszát és a nemzetközi viszony­latban is érdekes újdonsá­got jelentő vízkivételi mű­vét. A Vízügyi Tervező Iroda mérnökeinek újszerű elgondolásai alapján nem a parton készített kutak­ból, hanem gazdagabb for­rásból, közvetlenül a Ba­latonból vezetik el a vizet. 163 + 500 Két rideg szám. Két sta­tisztikai adat a katasztró­fák évkönyvében. De a szá­mok mögött vérző emberi szivek vannak. És ezeken — hiába keressük a sze­mérmesebb kifejezést — a könyörtelen tőke gyilkos lába tapos. Tokio és Yoko­hama között, amint ez is­meretes, három vonat ütkö­zött össze egyszerre: 163 halott. Ugyan ezen a na­pon Cauta japán bányavá­rosban egy másik kataszt­rófa történt. Sújtólégrob­banás következtében 713 bányász könnyebben, 219 súlyosabban megsebesült, 500 pedig életét vesztette. Képünk baloldalán a va­súti szerencsétlenség egyik áldozata látható a koporsó­jában, amint hozzátartozói siratják: A családfenntar­tó távozott. A másik kép — a legmegrázóbb emberi dokumentumok egyike, — amelyet fényképész lencsé­je valaha is megörökített — hamuvá és üszkös csont- darabokká égett bányász­hullák. Az asszonyok, akik­nek kemyérikeresőjéből csak ennyi maradt — egy csi­pesszel találomra kiválasz­tanak egy-egy darabikát — férjük vagy édesapjuk föl­di maradványaiból. Azt ami megmaradt a férjből va~-- édesapából, megőrzi majd a hamvveder. De semmi a világon meg nem őrizheti annak az emberte­len hajszának rendszerét, amely ezt a két katasztró­fát felidézte. Hull a könny, jajong a lélek, az emberi szolidaritás pedig felkiállt: „Ez nem volt szükségszerű és elháríthatatlan!” Meggyilkolták Kennedyt Dallas, (MTI) John F. Kennedy, az Egyesült Államok el­nöke, pénteken helyi idő szerint délelőtt, a Texas állambeli Dallas városban gyilkos me­rénylet következtében életét vesztette. Az elnök és kísérete — közöttük felesége, Connally texasi kor­mányzó, Johnson alel- nök és néhány szená­tor — pénteken repülő­gépen érkezett Dallas­ba. A tervek szerint Kennedynek beszédet kellett volna mondania a városban, az amerikai négerek részleges egyenjogúsításáért foly­tatott elnöki kampány részeként. Az elnök és kíséretének gépkocsi­oszlopa a repülőtérről haladt a belváros felé, amikor egy ablakból puskacső nyűit ki és három lövés hallatszott. Szemtanúk elbeszélése szerint Kennedy, vérző fejjel, arcra bukott. Connally kormányzó, akit mellén ugyancsak lövés ért, az ülésről le­zuhant A közelben ál­lók hallották Kennedy- nét, aki átölelte férjét és így sikoltott: „ex nem lehet igaz!” A merénylők után a hajsza nyomban megin­dult. A gépkocsioszlpp megváltoztatta útirá­nyát és az öt percnyire lévő Parkland kórház­ba száguldott. Kennedy­nek, aki fejlövést szen­vedett, a kórházban egymás után több vér­átömlesztést adlak. Ké­sőbb papokat hívattak betegágyához, hogy fel­adják neki az utolsó kenetet. Az FBI nyomozói példátlan arányú hajíó- vadászatot folytatnak a városban. Állítólag megtaláltak egy 30—30 típusú nagylőerejű au­tomata fegyvert, a gyilkost még nem ke­rítették kézre. A lövéseket szemta­núk szerint egy 30 év körüli fehér ember ad­ta le, amikor a Fehér Ház nyitott kocsija mintegy 250 000 ember üdvözlése közepette egy aluljáróhoz érke­zett. Kennedyt a lövés jobb halántékán érte. Sem a vérátömlesztés, sem a műtét nem tudta megmenteni az életét A Fehér Ház helyet­tes sajtótitkára pénte­ken este hivatalosan bejelentette Kennedy halálát. A szóvivő szerint a halál helyi idő szerint délben egy órakor, ma­gyar idő szerint húsz órakor, körülbelül fél órával a merénylet után állt be. Az elnöki tisztséget Lyndon Johnson eddigi alelnök vette át. Arról nem érkezett hír, hogy mikor teszi le az esküt. • A szovjet fővárosban, csakúgy, mint szerte a világon, mély megren­düléssel fogadták a hírt. A szovjet rádió megszakította műsorát, majd a rendkívüli ese­mény beielentése után gyászzenét sugárzott Régi mese új változatban MINDENKI ismeri azt a gyermekmesét, ami arról szól, hogy a király egyszer meztelenül kimegy az ut­cára, de senki se meri ész­revenni a király meztelen­ségét, míg végre egy utca­gyerek elkiáltja magát: „a ! király meztelen!”. Ez az ; epizód foglalkoztatja je- | íenleg az amerikai politi- ! kát, amelyben a mesebeli j gyerek szerepe egy öreg i diplomatának, George Ken- nannak nevezett az Egye­sült Államok volt belgrádi nagykövetének, aki nem ré­giben hagyta ott a diplomá­ciai szolgálatot és jelenleg tanár az egyik nagy ameri­kai egyetemen.­Kermant általában úgy ismerik, mint a Szovjetu­nió és a szocialista orszá­gok politikájának egyik — alapos amerikai ismerőjét, ami persze nem felel meg egészen a tényeknek, de az kétségtelen, hogy Ken- nan, aki a háború végefelé, az Egyesült Államok moszk­vai nagykövete volt, éve­ken át úgy szerepelt a was­hingtoni külügyminisztéri­umban, mint úgynevezett szovjet szakértő. Ez a szak­értelem nem terjed tovább annál az egyébként dícsé- retreméltó realizmusnál, — hogy tpbb ízben is felhívta az amerikai politika irá­nyítóinak figyelmét azok­ra a tényekre, amelyeket jó lenne figyelembe venni. Kennan tanácsát hosszú időn át nem nagyon fogadták meg, az utóbbi időben — azonban a világhelyzet ala­kulásának iránya rákény­szeríti az amerikai kor­mányt is, hogy keresse a kivezető utat a hideghábo­rúból. MIKÖZBEN azonban a Kennedy- kormány úgy vi­selkedik, mintha valóban megpróbálna kijutni a hi­degháborúból, és tesz is ha­tározott lépéseket ebbe az irányba, nem mulasztja el iu.°v minden előrevivő lé­pés után egyet-kettőt visz- sza ne lépjen. Az ilyen- tánclépésben való haladás persze nem elégítheti ki a békére vágyó közvéleményt, a hidegháború makacs hí­veit viszont fokozódó bi­zalmatlansággal tölti el. — Úgy látszik ennek az utób­bi irányzatnak a befolyása ' változatlanul nagyon erős Washingtonba. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy szaporodnak azok a jelen­ségek, amelyek arra valla­nak, hogy az Egyesült Álla­mok, miközben berendez­kedni kényszerül a békés egymás mellett élésre, — igyekszik megőrizni hideg- háborús „presztízsét” is. Emögött a kettős magatar­tás mögött az emberek — könnyen felismerik — már akik felmerik ismerni — az amerikai politika teljes koncepciótlanságát, vagyis meztelenségét. GEORGE KENNAN most éppen azt a kényes szere­pet vállalta magára és fel­hívta a figyelmet az ame­rikai politika súlyos hiá­nyosságaira. A Look című folyóiratban nyilatkozott és elég őszintén beszél az — amerikai politika meztelen­ségéről. Meg is kísérli ki­fejteni hogy mi az oka en­nek a koncepciótlanság­nak, amely végül is legkü­lönbözőbb irányból ható erőknek szolgáltatja ki az Egyesült Államok külpoliti­káját. E különböző irányok­ból ható erők közül három olyan tényezőt említ, amely minden bizonnyal bénítóan hat az amerikai külpoliti­kára — úgy, ahogy ezt Kennan kifejti —, de nem csak az a három bénító erő hat az amerikai politi­káiban. Kennan szerint a kongresszus, a kormánybii- rokrácia és Amerika szö­vetségeseinek egoizmusa gátolja az amerikai kül­politikát és megmondja ke­reken azt is, hogy a reak­ciónak milyen óriási befo­lyása van Washingtonban. Kennan figyelmeztetései között a leglényegesebb — azonban az, hogy bonckés alá veszi az amerikai kül­politika egy olyan sajátos­ságát, amelyet teljesen hi- hibásan értelmezett presz- tizsokokból nem képes fel- számoflni a kormány, márpedig az előző ame­rikai kormányok törté­netéből is le kellett vonni azt a konzekvenciát, hogy a Szovjetunió „kapituláció­járól” szóló elmélet olyan mértékben megterheli az amerikai politikát, hogy egyik kudarcot szenvedi a másik után, mindaddig, — amíg ettől a tehertételtől nem lesz képes megszaba­dulni. Kennan figyelmeztet hogy ez a bizonyos „kapi- tulációs elmélet” nem csak hogy teljesen irreális, ha­nem bennefoglaltatik a há­ború veszélye is. Azok az amerikai politikusok, Akik az Egyesült Államok „ka­tonai fölényében” látják a siker kulcsát, nem csak alapvetően hibásan ítélik meg a nemzetközi erőviszo­nyokat, hanem végzetes irányban próbálják terelni az amerikai külpolitikát Kennannak ez a meg­jegyzése márcsak azért is rendkívüli időszerű, mert éppen a közeli napokban tartott ilyen értelmű beszé­det Macnamara, az Egye­sült Államok hadügymi­nisztere. A hidegháborús sajtó igyekszik nagy dobra verni Macnamara fejtegeté­seit Természetesen ezek a hetvenkedések mitsem változtatnak az amerikai politika meztelenségén. Az egyetlen olyan ötlet, amelyben az amerikai poli­tika elfogadhatóan megje­lenhet a világ előtt: a bé­ke s együttélés elmélete, a tárgyalások politikája. Szovjet jegyzék az Egyesült Államokhoz A szovjet külügyminisz­térium tegnap jegyzé­ket intézett az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vetségéhez, amely meg­alapozottság hiányában visszautasítja a Nyugat- Berlin felé haladó ameri­kai katonai gépkocsioszlop november 4-i feltartóztatá­sával kapcsolatos washing­toni tiltakozást. Az oszlopot kizárólag azért tartóztatták fel a marienfoorni szovjet átkelő­helyen, mert az amerikai katonák megkísérelték a fennálló rendszabályok megszegését. A francia és angol gépkocsioszlopok át­haladásakor semmilyen za­varó nehézség nem támadt — hangsúlyozza a jegyzék majd megállapítja: — az amerikai fél szándékosan idéz elő ok nélküli inciden­seket, azután pedig tilta­kozik..-

Next

/
Oldalképek
Tartalom