Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

1963. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Negyvenezer traktort, 200 000 munkagépet javítanak ki a téli—tavaszi hónapokban A napokban országszer­te megkezdődik a mező- gazdaság legnagyobb ará­nyú ipari jellegű munkája: a téli gépjavítás. Kétszáz gépállomáson és traktorral rendelekező termelőszövet­kezetben több mint 40 000 erőgépet és csaknem 200 000 munkagépét hoz­nak rendbe. készítenek elő a következő évi za­vartalan munkára. A gé­peknek ilyen nagy töme­gét már nem lehet a ko­rábbi évekhez hasonlóan rövid idő alatt, csak a téli hónapokban kijavítani. Erre nincs is szükség. Ezért az univerzál-trakto- rokat és a tavaszi mun­kákhoz szükséges eszközö­ket február végéig, s a csak nyáron vagy ősszel üzembe kerülőket pedig május végéig javítják ki. Negyedszázad alatt ötszörösére nőtt Jászberény viifamosenergia igényé Helytállt az Igazgatási osztály Ülésezett a város! tanács Tegnap délelőtt ülést tartott Jászberény város ta­nácsa. A város közműellá­tottságáról, a javasolt fej­lesztésekről szóló jelentést Paksy Gábor főmérnök tol­lából terjesztette a vb a tanács elé. A főmérnök ha­talmas, színes térképekkel szemléltette Jászberény je­lenlegi közművesítettségét. A harmincas években le­fektetett vízvezeték csövei­nek legnagyobb része any- nyira elhasználódott, hogy teljes felújítás vált szük­ségessé. E célra ebben az évben százezer forintot köl­tött a város; a jövőre elő­irányzott munkáik további nyolcszázezer forintba ke­rülnek. A belterület lakos­ságára napi átlagban 48 li­ter víz jut, noha a kor­szerű vízellátásban ma már napi egy hektolitert kell számításba venni. Előre láthatólag a harmadik öt­éves terv időszakában tizenegymillió forint áll iendekezésre a tervezett második vízmű építésének megkezdéséhez. Majdnem ötször ennyibe kerülne olyan csapadékvíz- elvezető hálózat kiépítése, mely három főgyűjtőn át elvezetné a felszíni vizeket. Jóllehet a beruházási ösz- szeg nagysága miatt erre csak évtizedek alatt kerül­het sor, célszerűnek lát­szik az igénynek már most hangot adni. A rohamósan fejlődő Jászberényben már csupán százhatvan házból hiányzik a villany. A bekapcsolás­hoz három kilométernyi új vezetéket kell majd építeni. Több helyütt nagyobb ke­resztmetszetűre szükséges — a fogyasztás növekedése miatt — kicserélni a veze­téket. Az Északmagyaror- szági Áramszolgáltató Vál­lalat mérnökei — a húsz­éves fejlesztési tervben — lakosonként 300 wattos igénnyel számoltak. 1938- ban még hatvan Watt is elégnek bizonyult. A tanácsülés határozat­ban hívta fel a végrehajtó bizottságot: dolgozza ki a módszert, melynek segítsé­gével tanácstagi körzeten­ként állapíthatók meg a kommunális jellegű felada­tok. A hiányosságok meg­szüntetésének határidejét, az anyagi fedezet biztosí­tását a vb és az építési és városrendezési bizottság kö­rösen végzi majd. Az idei községfejlesztési tervek teljesítésének vizs­gálata során több tanács­tag, valamint a vb titkára kemény szóval bírálta az ÉM Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalatot. A vállalat az utolsó előtti terminusnak sem felelt meg: adós maradt a fürdő­nek szeptember 30-ra ígért befejezésével. A munkák állásából ítélve valószínűt­len, hogy az építkezéssel az újabb határnapra — decem­ber 30-ra elkészüljön. — A televízió műsora Hogyan a „több kenyérgabonáért’ Jászalsószentgyör# yön Márciusra, áprilisra — ta­lán... Élénk érdeklődés kísérte az igazgatási osztály mun­kájáról felpezsdült vitát. Oláh János a családi ün­nepek nagyobb arányú tár­sadalmasítását szorgalmaz­ta: az eféle megmozdulások tudatformáló jelentőségéről Andrási Béla országgyűlési képviselő beszélt. Varga Antalné az osztályon folyó hatalmas munkát érzékel­tette, megemlítve, hogy az osztályról évente 15 000 iga­zolás kerül ki. (Jászberény lakossága kereken harminc­egyezer fő.) Dr. Kollarics Emil a módokat fejtegette, melyók segítségével e mun­kának egy részétől mente­síteni lehetne az igazgatási (Tudósítónktól) Jászalsószentgyörgyön, a Petőfi szövetkezetben évek óta példamutatóan műkö­dik Tóth G. József nö­vénytermelési munkacsa­pata. S nemcsak a munká­ban az elsők, hanem a ta­nulásban is. éppen ezért hosszú idő óta élénk fi­gyelemmel kísérik a tele­vízió mezőgazdasági műso­rait Ebben az esztendő­ben különösen a téli me­zőgazdasági előadássoroza­tot várták nagy érdeklő­déssel, amelynek műsorá­ban minden alkalommal szakfilmeket is pergetnek. A 19 egységből álló so­rozat legelső műsora azzal b döntő fontosságú problé­mával foglalkozik, hogyan termelhetünk több kenyér- gabonát. Nos, a jászalsószent- györgyi Petőfi a jó búza­termelők közé tartozik, ebben az esztendőben pe­dig háromszoros gonddal, figyelemmel, munkával tö­rekedtek arra. hogy idejé­ben és a legjobb minőség­ben vessék el a búzát. Ilyen szemmel nézték, Siyem füllel hallgatták tehát a műsort MEGTALÁLTÁK H. G. WELLS ISMERETLEN LEVELÉT A moszkvai világirodalmi Intézetben megtalálták H. G. Wellsmek. az októberi forradalom jelentőségéről szóló eddig ismeretlen leve­lét. A levelet Wells 1932- ben írta, két évvel mielőtt utoljára a Szovjetunióban járt. A levélben a többi közit ez olvasható: „A tör­ténelem egyik legnagyobb eseményének tartom az ok­tóberi forradalmat. Ez a forradalom gyökeresen meg­változtatta az egész világ ideológiáját: valamennyi megjelent regény, színmű, publicisztikai és történelmi mű e forradalom hatása alatt íródott. Az októberi forradalom hatása sokkal mélyebb és drámaibb, mint az első francia forradalomé j veit". A tv nézés, hallgatás legérdekesebb része a mű­sor befejezése után követ­kezik. Ennek során a aé- zők-hallgatók legelőször is arra a kérdésre válaszol­nak: mutatott-e be a tv olyan jól bevált eljárást, amely nálunk is megvan? A jászalsószentgyörgyiek válasza: a filmen is úgy mutatták, hogy a felültrá- gyázást akkor kell megkez­deni. amikor még hófoltok is akadnak a búzamezőn. Tóth G. József munkacsá- patvezető ehhez hozzáteszi, a jászalsószentgyörgyiek gyakorlati tapasztalatát: azért is helyes korán fe­lültrágyázni, mert a kissé még fagyos földet cseppet sem nyomja össze a gép. Adott-e a tv olyan ta­nácsot, amelyet érdemes hamarosan megvalósítani — ez a következő kérdés Válasz: olyan részletesen és szemléletesen mutatta be a búza kártevőit, hogy ez ismét iláirányította a figyelmet arra, amit Ma­gyar! András, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora nemrégen egy jászberényi járási ankétjén erőteljesen hangsúlyozott: minden nagyobb termelő­szövetkezetnek érdemes növényvédelmi felelőst tar­tani, vagyis olyan jól ki­képzett szakembert foglal­koztatni. aki csakis a nö­vényvédelmet irányítja, szervezi, végzi és végezte­ti. A tv filmje alapján ezt a kérdést a jászalsószent- györgyi tsz-ben is fel kell vetni, de meg is lehet ha­marosan oldani, hiszen a gyors iskolai képzés me­gyénkben biztosítva van. Láttunk-e, ballottunk-e a televízióban olyat ami a mi tapasztalatainkkal nem egyezik? Fe’ében-harmadá- ban igen. Ugyanis a két­részes aratásra vonatkozó­lag meglehető-en megosz­lanak a vélemények, ta­pasztalatok Já'zalsószent- györgyön. Ezért igen he­lyes volt, hogy a televízió műsorának végén tanulmá­nyozásra ajánlották „A ga­bona két- és háromme­netes betakarítása” című könyvet, amelyet a Mező- gazdasági Könyvkiadó je­lentetett meg és a községi könyvtárban is megvan, így hát megvalósul a kö­zös tv-nézésnek az a moz­zanata is, hogy a műsor­ban látottak-hallottak a további tanulmányozás megindítójául szolgálnak. (Bognár Gy.) osztályt. Dr. Köveseb Béla folytat­ta e gondola tmanetet. Utalt arra, hogy hazánkban —jó- ' szerint már a felszabadu­! lássál egyidőben — a tö- I mtgok ellenőrzése alá ke­rült az államigazgatás. Bemutatkoznak a besenyszogi kisz esek A beseny szögi ifjúsági szervezetek közül a köz­ponti területi KISZ alap­szervezet működik a leg­régebben, s momdthatná — a legjobban. Kezdetben 130—140 tagja volt, később a Rákóczi és a Lenin Tsz- \ ben dolgozó kiszesek kü­lönváltak. Ugyancsak önál­ló KISZ-szervezet alakult a községhez tartozó Palo­tása Állami Gazdaságban és a Szőke Tisza Tsz-ben is. Jelenleg 33 tagot számlál a központi alapszervezet. Vezetőjük, a húszéves Sal- Iai Marika, mindent meg­tesz azért, hogy a fiatalok szívesen járjanak be, ta­nuljanak, szórakozzanak, jól érezzék magukat a foglal­kozásokon. Ezért szerepel tematikájukban a komoly munka mellett nagyon sok érdekes, szórakoztató prog­ram, játék, szellemi vetél­kedő. j Az idén kora tavasszal létrehozták a színjátszó — és a tánccsoportot, ezeket . látogatják talán a legszíve- I sebben a KISZ-tagok. Fris­sen elkészült műsorukkal I mindjárt be is neveztek az | ifjúsági kulturális szemlére, j Először Jászladányban mu­tatkoztak be: részleteket ■ adtak elő a ..Tanítónő” cí­mű színműből —•, szép si­kerrel, a táncosok pedig a „Krasznai karikázóért’' kaptak nagy elismerést. A járási verseny után meg- j hívták őket Martfűre, a me- ! gyei szemlére is. Ott elő­adásukkal sikerült megsze- i rezniök a második helye­zést. Most már a karácsonyi ünnepekre készülnek a szín­játszók, megkezdték a „Bi­kaviadal” című háromfelvo- násos vígjáték próbáit. A téli KlSZ-oktatás meg­kezdését csak januárra ter­vezik. Nem a mindannyionk óital jól ismert, többnyire földrajzkönyvszerű „Világ térképe előtt” című tanfo­lyamot indítják be, — ez különben sok sikertelen próblkozás után tavaly sem járt eredménnyel — hanem ifjúsági akadémiát szerveznek. A tizenkét fog­lalkozásból álló előadásso­rozat január 2-án kezdődik, s a továbbiakban minden csütörtökön este összejön­nek az akadémia- résztvevői, A legkülönbözőbb témákat átfogó, érdekes program­tervükben szerepei többek között: Kodály Zoltán éle­tének, műveinek, Vörös­marty munkásságának meg­ismerése. Alakulhat-e ki barátság fiú és lány között? Helyes életkor megválasz­tása a házasságra — többek között ezekről a témákról Is hallgatnak előadásokat. Legközelebbi céljuk egy irodalmi színpad' megszer­vezése. A titkári ány és a vezetőség tagjai már fel­készültek az ezzel kapcso­latos, az érdeklődést felkel­tő propagandamunkára. — Még nem döntöttek a fel­dolgozásra kerülő témáról, s hogy jól választanak-e és megfelelően foglalkoz­nak-e az anyaggal — az j majd eldől az új irodalmi ! színpad bemutat-v0r. j — Ln».— I A meglapozott, ülzmes munkáért egszokott és bevált sé- * * ma, hegy a felügye­leti szervek és főhatóságok általános irányelveket ad­nak, az üzemek pedig en­nek rendje és módja sze­rint előterveket, tervjavas­latokat készítenek. Itt tar­tunk most. Illetve valami­vel előbb, mert ennek az előtervezésnek már egyes tapasztalatait is lí merj ük. Tizenhárom vállalat terv- készítési munkájának ta­nulmányozása azt muta ';a, hogy összességében van c’ >- rehalndás e tekintetben. A minisztériumi iparhoz tar­tozó, valamint a tanácsi vállalatok és kisipari szö­vetkezetek az idén várha­tóhoz képest jelentős ter­melésnövekedést terveztek. A Nagvalföldi Kőolaiter- melő Vállalat például 25, a Fémnyomó és Lemezárr- gyár 50. a Tiszamenti Ve­gyiművek 46, a törökszent­miklósi gépgyár 23 száza­lékkal növeli a teljes ter­melést. fiú, termelés növeléséhez ■ a reális lehetőségeket vették figyelembe. A Nagy­alföldi Kőolajtermelő Vál­lalat kőolajtermelésben 20, földgáz árutermelésben 65,5 százalékos emelkedést ter­vezett az ideihez viszonyít­va. A jászberényi Apritó- gépgyárban 79 százalékos növekedéssel számolnak a vegyipari géogyártásban, a kohóipart berendezéseké­ben még magasabbal. A Ti­szamenti Vegyiművekben 56 százalékos kénsav és 343 százalékos granulált szu­perfoszfát termelést irá­nyoztak elő a bázishoz vi­szonyítva. A javaslatok összeállítá­sánál a termelési tervek ki­munkálására különös fi­gyelemmel voltak az üze­mekben s ez jó dolog. Az viszont súlyos hiba, hogy a termelékenységre vonatko­zó terv, a munkáslétszám, az átlagbér és a munka­béralap alakulásának kidol­gozása hátrányt szenvedett. A vizsgált üzemek többsé­gében a munkaerőszükség­let tervezését többnyire sta­tisztikai és becsült adatok, valamint szubjektív elkép­zelések alapján végezték. Elmulasztották az alapos számításokat. Ugyanakkor az is kidé-' rült az eddigi tapasztala­tokból. hogy több helyen elnagyolták, vr — ki sem munkálták a műszaki fej­lesztési tert'fejezetet, sem a műszaki szervezési intéz­kedéseket. így az előirány­zott gazdasági-műszaki fel­adatokat nem alapozták meg kellően, pedig a ter­melés emelését elsősorban nem a létszám növelésével, hanem — döntő mértékbon — műszaki fejlesztéssel kell biztosítani. Az összevont ipari vállalatok gyáregysé­gei, telephelyei a vállalati központok késedelmessége miatt a tervjavaslatok ki­munkálásával is elmarad­tak. "3" öbb vállalatnál hiányo- ■ sak, tisztázatlanok a megrendelések is. A mező­túri VILLGÉP-nek, a kis­újszállási Faipari Vállalat­nak még alig van szállítási szerződése. Nem lett volna ember, aki mindebbe besegítsen? De van, illetve volna. A mun­kások, s a műszakiak is bármiben szívesen segíte­nek, ha azt tudják, hogy ezzel elkerülhetik azt a sok bosszúságot, amit év elején általában az előké­szület során elkövetett mu­lasztások okoznak. Az egész előzetes tervké­szítő munkában a műszaki intézkedési tervek kidolgo­zása tehát a leghiányosabb. Elvedül a martfűi Tisza Ci­pőgyár képez kivételt. Ott nem tekintik csupán né­hány műszaki és adminiszt­ratív dolgozó feladatának a műszaki intézkedési terv összeállítását. A tavalyi, jól bevált gyakorlat alapján az egész vállalat kollektíváját mozgósították és mozgósít­ják, hogy újítási és egyéb javaslataikkal részt vegye­nek a vállalat feladatainak meghatározásában és meg­oldásában. Külön-külón munkabizottságokat alakí­tottak, amelyek feldolgoz­zák a javaslatokat. S külön kollektíva bírálja el azt is, hogy a javaslatok közül mik kerülhetnek az intézkedési tervbe. Ha ez is megvan, kidolgozzák: milyen gazda­sági kihatások várhatók ezektől. Sokat emlegettük a nagy telet, a sok objektív nehéz­séget, amik idei terveink teljesítését akadályozták. De nem hagyhatjuk számí­táson kívül azt sem, hogy amikor váratlan nehézségek merültek fel, a társadalmi összefogás, az erők fokozott koncentrálása mindenkor átsegített bennünket az ákadályokon. Óriási érde­meik vannak a munkáskol­lektíváknak. Mindenkor megértették a helyzetet, el­fogadták, végrehajtották a megoldást nyújtó intézke­déseket, maguk is sokszor kezdeményeztek. PS bből azonban okul­“ nunk is kell. Okul­junk, hogy idejében, már most, a tervkészítésekkor dolgozzunk együtt, fordul­junk a munkásokhoz. Ne csak az év kezdetén, vagy ha esetleg később szorít a cipő, hanem már most érez­zék: mindenkor szükség van a segítségükre, vélemé­nyükre, a tervek elkészíté­sénél tanúsított közbenjá­rásukra. Az ő aktivitásuk segítség az előbbrejutásban, másrészt biztosíték arra, hogy sehol ne a számok megalapozatlan hajszolásá­ra, hanem alapos, rendes, ütemes munkára készülhes­senek fel. A közeljövőben párttag­gyűléseket, pártnapokat tar­tanak, üléseznek az üzemi tanácsok, tervismertető ta­nácskozások és különböző rendezvényeik lesznek. Jó alkalmak ezek arra, hogy közvetlen hangon, őszintén beszéljünk célkitűzésein K­ről. Mindezekkel egyidőben ki kell munkálni azokat a feladatokat, módszereket, amelyekkel a pártszerveze­tek a legtöbbet segíthetnek. Az élenjáró tapasztalatok terjesztése, a tömegszerve­zetek égy-egy gazdasági fel­adattal való megbízása, a szocialista munkaverseny szervezése, fejlesztése, a gazdasági- és műszaki ve­zetők beszámoltatása, a sze­mélyes példaadás stb. a gondosan kidolgozott, a köz­tudatban élő feladatok alap­ján mind olyan segítség le­het, ami biztosítja jövő évi terveink végrehajtását. Jászberényi gépek a HÄLDEX RT részére A jászberényi Aprító­gépgyár termékeit jól is­merik Lengyelországban. A gyár évek óta kapcsolat­ban áll a lengyel külkeres­kedelmi szervekkel. Ma már több lengyel pirit-szi- derit ércelőkészítő üzem­ben jászberényi gépekkel dolgoznak. Az idén újabb milliós megrendeléseket kapott a vállalat. Több mint 3 millió Ft érték­ben már leszállították a kúpos törőkét, kalapácsos éa verőcsapos malmokat A gyárban most csomagol­ják az év utolsó lengyel- országi szállítmányait. Az idén elsősorban a HALDEX magyar—lengyel rt. részé­re készítettek gépi beren­dezéseket. A kalapácsos malmok, pofás törők, vib­rátorok és tányéros adago­lók egyrészét már elszállí­tották Jászberényből. A napokban az utolsó szállít­mányok útnak indítása után eleget tesznek a HALDEX RT idei hétmillió forintos megrendelésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom