Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-15 / 241. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. október 15. Tart as utódlási csata as angol konservatívoknál A hét végén .ankadatlan erővel folyt a harc a konzervatív párton belül Macmillan utódja személyének kijelöléséről. A helyzet rendkívül cseppfolyós és mondhatni, óráról órára változik. A konzervatívok hagyományaihoz híven egyik jelölt sem mondta ki nyíltan, hogy Macmillan posztjára pályázik. Ez ugyanis nem lenne .. er. emanszerű.” A színfalak között azonban kemény alkudozás folyik olyan jelölt kiválasztására, aki Macmillan utódaként méltóképpen képviselné a konzervatív párt érdekeit. A hét végén Lord Home külügyminiszter került előtérbe, mint esélyes miniszterelnök, szem bai két riválisával, Butlerrel és Lord Hailsham-mel Lord Home azt mondotta, hogy nem érdekli a miniszterelnökség és a párt- vezérség, bár meglehet, hog, ez csak taktikai fogás a részérőL Mindenesetre, ha komolyan pályázik Macmillan örökére, le kell mondania lordságáról. A másik két főjelölt: Hails- ham és Butler esélyei csökkentek. Maga a Times sem tartja már megfelelőnek Hailshamet a miniszterelnökségre. Londoni politikai körökben azzal számolnak, hogy a pártvezérség és az utódlás kérdése a hét végére eldől. Az angol kabinet ma zárt ajtók mögött ülést tart, majd holnap kibővített ülésen tárgyalia meg az utód- iá- kérdését. Macmillan egészségi állapota rohamosan javul és hír szerint személyesen is részt vesz az e heti alkudozásokon. Megfigyelők hozzáfűzik, amennyiben a kemény alkudozás Butler, Hailsham és Lord Home között nem vezetne eredményre, átmeneti megoldásként szóba jöhet Maud- ling pénzügyminiszter vagy Heath külügyminiszterhelyettes is. Hruscsov egyébként táviratot küldött Macmillan- nek és gyors gyógyulást kívánt. A Flora pusztítása: Haitibem ötezer, Kubában ezer áldozat New York—Havanna Az ENSZ-közgyűlés résztvevőit is mélyein megdöbbentették a közelmúlt természeti katasztrófái. A Reuter jelentése szerint Chile delegátusa javasolta: az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése vitassa meg, milyen segélyt tudna adni a világszervezet azoknak az országoknak, j amelyekben borzalmas ká- : rókát okozott a Flora nevű hurrikán. 49 NAP AFRIKÁBAN Kubában a Flora nevű hurrikán több mint ezer emberéletet követelt, és több millió peso anyagi kárt okozott, mint azt vasárnap a havannai rádió közölte. így a Karibi-tenger térségében a hurrikán pusztításának több mint hatezren estek áldozatul, egyedül Haitiben ötezer ember vesztette életét. Á kubai részről kiadott hivatalos jelentés megállapítja, hogy jóllehet, a mentési munkálatok még nem fejeződtek be, és így a károk pontos felbecsülése még nem történt meg, megállapítható, milyen nagy károkat szenvedett a szigetország. A hurrikán következtében a sziget két legnagyobb folyója, a Contramaestre és a Caut.o kilépett medréből. A külvilágtól elvágott falvakba helikopterekkel szállítanak élelmiszert és segélycsomagokat, meleg ruhákat és gyógyszereket. Öt szemelték ki, hogy másodmagával, egy pesti mérnökkel Egyiptomban, Kairótól száznyolcvan kilométerre magyar szivattyú- telepet indítson be és az arabokat tanítsa meg a gépek kezelésére. Most újra itthon van Vincze Sándor, Kunhegyesen. Innen indult el az afrikai útra. negyvenkilenc napot volt távol és amikor újabb kéthónapos ott- tartózkodást kínáltak, tagadóén rázta a fejét: Haza menni, minél előbb. — Tíz kilót fogytam, amíg kint voltam — mondja. — Pedig nem volt rossz sorom — teszi hozzá. — Kairóban luxusszállodában laktam és Hanilban, ahol a szivattyúk voltak, ott is szilárd, folyóvizes épületben volt a szállásom, pedig ez ritkaság a sárkunyhók között. — Milyen az a Hanil? — Az ottani viszonyokhoz mérten akkora város, mint nálunk Szolnok, ötezer lakosa van. mozija és a legnagyobb úr a taxi- tulajdonos. Emeletes háza van, nyolc a'itója járja a környéket, egy-egy kocsin tíz-tizenkét utas is csimpaszkodik. A taxik pótolják a régi tevekaravánokat. — A város lakói? — Szegény emberek. Arrafelé most zajlik a földreform. Aid segít, hogy egy darabot termővé tegyenek a sivatagi szűzfold- ből, az maga is kap egy kis földet. Amikor ott voltam, a környéken a talajt egyengették, hogy szántani lehessen. Az emberek » váltókra akasztott tarisznyákban — olyan, mint nálunk a henteseké — a földet viszik. így tűnnek el a_ homokbuckák és temetődnek Be a gödrök. Két- háromszáz lépésnyire hordják a földet egész nap. — Littam faekével szántani — kínlódás volt. Évente kétszer aratnak és elképzelhető az a gazdagság, amit ott a mezőgazdaság gépesítése jelent. — A magyar szivattyúk Is ezt segítették elő. Remélem, sikerrel, mert az első időkben nagyon bizalmatlan voltam. Az arabokat nagyon érdekli minden gép, legyen az akármi. Ha hozzájutnak, szétszedik a legkisebb darabokra, csak összeállítani nem tudják. Amikor eljöttünk, mind a tizenegy magyar berendezés jól működött és sikerült rábeszélni a kezelőket is, hogy ne szedjék mindenáron szét az egészet, ha valami kis hiba van. — Merre járt Afrikában? — Kairón kívül Alexandriában, az aoszAiáni gátnál. Ott nagyon szeretik a szovjet embereket, mert jól emlékeznek, hogy 1956-ban a Szovjetunió állt ki függetlenségük mellett. — Magyarok sokan vannak arrafelé? — Győrből, a Ganz- MÁVAG-ból jártak ott szerelők. Rajtuk kivül van egy-két fiatalasszony, akit Magyarországon tanuló arab diák vett el feleségül. Nem irigylésreméltó az életük hiszen ott a nők nyilvános szórakozóhelyen nem jelenhetnek meg. A kávéházakban csak férfiak ülnek, az asszonyok hónapszám nem hagyják el a lakásukat. — Mi volt a legfurcsább a negyvenkilenc nap alatt? — Az élettémpójuk. Ha azt mondták hogy reggel hétre kocsit küldenek értem. akkor délután kettőre többnyire be is futott. Ráérünk — mondták —, a piramisok is háromszáz évig készültek és milyen jók lettek. — És az a sok ünnep — teszi hozzá nevetve. — A mohamedánok pénteki ünnepét a keresztények is megülik, a vasárnapot viszont a mohamedánok is. Mindezek ellenére rendkívül lelkesek, örülnek a függetlenségnek, a maguk elvei szerint sokat is tesznek, hogy előre haladjanak és rengeteget vitáznak az arab államszövetségről. Ha a' háromcsillagos zászlójukon agy reggel csak két csillag volt. az azt jelentette, hogy mégharagudtak valamelyik szövetségesre. Aztán két nan múlva visszavarrták a csillagot — mert kibékültek. — A magyarokról mit tudnak ott? — Elsősorban Puskás. Rózsik. Grosics nevét !sm* dk. ök is imádják a focit — Sok újat látott, eredményes munkát végzett, marasztalták — mégis hazasietett Miért? — Mit mondjak? Elhiszi ha azt mondom, hogy hiányzott Kunhegyes’ E. Gy. Külföldi vendégek a művészte’epen Szombaton „Jelenkori brit festészet” címmel kiállítás nyílt meg a budapesti Emst Múzeumban. A kiállítást . Rolló Charles, a Walesi Nemzeti Múzeum igazgatója nyitotta meg. A skót művészettörténész Du- kovnak, a budapesti angol követség másodtitkárának kíséretéiben hétfőn a Szolnoki Művésztelepre érkezett. Elsőként Chiovini Fe-. rencnél tettek látogatást. A vendégek megtekintették a művész legújabb munkáit. Igen tetszett angol vendégeinknek Gácsi Mihály grafikai gyűjteménye is. A baráti beszélgetés után — témája régészet, művészettörténet magyar—angol kulturális kapcsolatok — a vendégek Simon Ferenc szobrászművész műtermébe' kopogtattak be. Tetszésüket igen megnyerték Simon Ferenc lemezdomborításai. reliefjei, szobrai és szobor- felvételei. A legtöbb időt talán Baranyó Sándor műtermében töltötték. Baranyó roppant termékeny művész és csak a múlt év őszétől készült munkáinak rövid szemlélete Is hosszabb időt igényelt. Végül a Derkovits-díjas B erény Ferenc készülő munkái arattak sikert. Délután' a szolnoki Galéria képanyagát tekintették meg a külföldiek, majd búcsút vettek városunktól. Isiét föltícsuszamás Vsiontnál Ha eléri a duzzasztómű medencéjét újabb katasztrófa fenyeget Ma megkezdje munkáját a vizsgálóbizottság Az Ansa hírügynökség jelentése szerint újabb földcsuszamlás közeledik a Vajont-i gát felé. A földcsuszamlás percenként 30 centi méteres sebességgel halad. Jelentések szerint, amennyiben a földcsuszamlás eléri a duzzasztómű medencéjét, ez újabb katasztrófát zúdíthatna az amúgyis sokat szenvedett Piave-völgy lakosságára. Segni köztársasági elnök | Ígéretet tett vasárnap, amikor látogatást tett a halál és a pusztulás völgyében. „Senki sem akarja takargatni a felelősöket” — mondotta a köztársasági elnök könnyes szemmel. A kormány a szerencsétlenség okainak és körülményeinek kiderítésére vizsgálóbizottságot nevezett ki, amely tegnap reggel tartotta meg első ülését. Az igazságügyi hatóságok is megindították a vizsgálatot, s elrendelték, hogy a duzzasztómű építésében részt vett szakemberek álljanak a bíróság rendelkezésére. Most már a polgári lapok is „felébredtek” és követelik a szigorú vizsgálatot Ugyanezek a lapok 1961- ben, amikor az Unitá, az Olasz Kommunista Párt lapja felhívta a figyelmet a duzzasztómű megépítésével kapcsolatos veszélyekre, kommunista manőverről írtak és támadták az Unitát. Scoceimarro kommunista szenátor tegnap Segni köz- társasági elnöknek átnyújtotta azt a fehér- könyvet. amelyet Belluno megye kommunista párt- szervezete készített el, és amely megdöbbentő bizonyítékokat tartalmaz. Ezek szerint a hatóságoknál öt év óta süket fülekre talált minden figyelmeztetés. — Halló! A parancsnokot kérem! — Én vagyok az. — Itt izé... Itt Vándor Pista beszél... — hallatszott egy izgatott hang a vonal túlsó végéről. — Beszélnem kell magával, feltétlenül, parancsnok elvtárs. De nem akarok magamtól bemenni az őrsre, nehogy valaki gyanút fogjon. Nem küldene ki valakit értem? Ügy mint a múltkor. Mintha megint kihallgatásra vinnének? — Feltétlenül fontos, hogy így legyen? — Igen... Igen. A nyomozás titkossága érdekében... Hiszen tudja... Hallottam valamit és úgy érzem, jó nyomon vagyok... — Most honnan beszélsz? — Innen a ktsz irodájából... Nincs itt senki. De minden pillanatban jöhetnek. Szóval, küldjön értem valakit. Az előszobában valaki olyan hangos csattanással csukta be az ajtót, hogy fent az irodában az íróasztalon összerezdültek a tintatartók. Az asztalnál ülő férfi felkapta a fejét, és kérdőn nézett a szobába lépő ügyeletes rendőrre. — Parancsnok elvtárs, jelentem, egy asszony van ' itt... De tovább nem folytathatta, mert egy idős asz- szony úgy viharzott be az ajtón, hogy majd elsodorta az ott állót. — Én vagyok itt... Én, Szabó Zsigmondné! Mit akarnak maguk az én fiamtól? Nem csinált az a gyerek semmi rosszat. Ha tett volna valamit, én tudnék róla. Én, a szülőany- ja... — Csendesebben, jóasz- szony! — szólt a parancsnok. — Öljön le szépen, és mondja el, mi baj van. — Mi... még kérdezi? — sírta el a barátságos hangra magát az asszony. — Csúffá vagyunk téve az egész falu előtt Meghurcoltak bennünket... De tudom én, honnan fúj a szél. — Ha tudja, akkor mondja el, hadd tudjam meg én is. — Maguk beidézték ide a fiamat... Dehát miért? Nem firkált ő a falakra semmit. Tudom én, hogy a tettest keresik, de akkor nem a mi házunkhoz kellett volna jönniök. — Hát kihez? Az asszony egy pillanatra elhallgatott, majd felállt, az ajtóhoz lépett és kiszólt: — Gyere csak bel Tizenhét—tizennyolc év körüli fiú lépett a szobába rákvörös arccal. Látszott, hogy inkább lenne a pokol fenekén, mint itt a rendőrségen. — Te vagy az ifjabb Szabó? — Én! — válaszolta. — Akkor halljuk, mit tudsz a falfirkálásról? — No, mondd csak el, mit mondott neked az a vénember, egy-kettő! — pattogott az asszony a fiára. — El szoktunk menni hozzá a gépházba egy kis borozgatásra. Sokszor pa- - naszkodott, hogy őt igazságtalanul bántották, de azt mondta nekem, ő majd bosszút áll. Aztán azt is mondta, ha falfirkálás lesz a faluban, senkinek se szóljak egy szót se róla, mert eltesz láb alól. — KI mondta ezt? — Sándor bátyám... A mozigépész. • Ismét megbeszélésre gyülekeztek a nyomozók a parancsnok szobájában. — Társadalmi segítőinkkel együtt, eredményes munkát végeztünk elvtársak! A nyomozás lezárult. Kiderítettük, hogy a tettes Mészáros Sándor, mozigi- pész volt, alá társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt — mivel előző munkahelyén 30 000 forint értékű raktárhiánya lett — már előzőleg elítéltek. Bűnössége bizonyítást nyert. Elrendelem Mészáros Sándor őrizetbevételét... Ebben a pillanatban kopogtattak az ajtón. Nyomban a belépő rendőr mögött feltűnt Vándor Pista, s már messziről kiabálta: — Parancsnok elvtárs! Parancsnok elvtárs! Megszökött a nyomorult! Látták felszállni a vonatra. Migszimatolta a veszélyt, és elinalt... Halálos csend lett erre a szobában. — Biztos ez, Pista? — Biztos. Az egyik fiú látta közülünk. — Mindenesetre le kell ellenőrizni. Mi pedig várunk. De nem itt. Valaki másnak kellene figyelnie a Sándor bácsi házát, akire nem gyanakszik. Mert biztos, hogy még visszatér. — Vállaljuk mi, parancsnok elvtárs! • Hűvös szél ciháita a fákat, s néha, -nagy, kései sárga leveleket hullatott a földre. Sötét volt, t ezúttal még a csillagok sem ragyogtak az égen. Mindent beborítottak a felhők. Talán ezzel adták hírül: itt a december. Léptek nesze csikordult az úton. — Állj! Ki vagy? — kérdezte egy kamaszos hang. — Nagy Zoltán rendőrszázados. — Á jelszót! — Vándor. — Csakhogy itt vannak, parancsnok elvtárs — hallatszott égy megkönnye'i- bült hang. A.tán a fiú Rittyentett egyet és megelevenedtek a bokrok. Mindegyik mögül egy-egy fiú lépett ki. — Ejha! Ilyen sokan vagytok? Mióta vigyáztok itt? — Figyelőszolgálatunk ebéd után jelentette, hogy Mészáros Sándor megérkezett. Akkor üzentünk maguknak a Szabó Zsigával. Mi meg azóta itt vigyázunk! Gondolom, megéheztetek, meg fáztok is. Hazamehettek. De hadd szorítsam meg a kezedet. Köszönjük fiúk, hogy segítettetek, de a többi munka már ránk vár, meg a bíróságra. — Nincs mit, igazán szívesen tettük. De azért szeretnénk itt, maradni még egy kicsit... Ha megengedi. Aztán az egyik fa melv Iől nézték, mint zörgetnek be az ajtón a rendőrök, s később mint kísérik Mészáros Sándort az autóhoz. Vándor Pista szólalt meg elsőnek: — Hát ezt elintéztük. Na, srácok iszunk valamit? — De nem Papp Bálintnál — szólalt meg egy másik, azután nagynevetve, összekapaszkodva, nótaszóval indultak p kocsmába. Varga Viktória sás HIM
