Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-11 / 238. szám
9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. október fL Moszkvában és Londonban letétbe helyezték az atomcsend-egyezmény ratifikációs okmányait Kennedy elnök a Fehér Házban ünnepélyes keretek között aláírta a Moszkvában megkötött részleges atomcsend-egyezmény ratifikációs okmányait. Szörnyű katasztrófa Olaszországban Magyar felszólalót az ENSZ- közgyűlés gazdasági és szociális bizottságának niesen Az ENSZ-közgyűlés gazdasági- és szoc'ális bizottságának általános vitájában felszólalt dr. Kőmives Imre, a magyar ENSZ- küldöttség te^ja. A közgyűlés általános légkörére utalva, foglalkozott a békés együttélés gazdasági vonatkozásaival, a különböző fejlettségű és társadalmi rendszerű országok gazdasági kapcsolatainak es együttműködésének kérdéseivel. Az ENSZ jövő évi kereskedelmi és fejlesztési konferenciájával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nagy várakozással tekint a tanácskozás elé, s a nemzetközi ( kereskedelmi kapcsolatok fejlődését gátló tényezők megszüntetését és új egyetemleges nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozását várja tőle. A gazdaságilag gyengén fejlett országok kérdéseiről szólva, méltatta az ENSZ ez év tavaszán tartott tudományos konferenciáját, s rámutatott, hogy a tudomány és a technika mai színvonala — megfelelő társadalmi feltételek között — utat nyithat az elmaradottság gyors felszámolásához. Varsóban ü’ést tartott a külföldi egy üti un fi ködési és gazdasági bizottság elnöksége Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnökhelyettes részvételével kibővített ülést tartott a külföldi együttműködési és gazdasági bizottság elnöksége. Az ülésen megtárgyalták az október közepén Moszkvában összeülő KGST végrehajtó bizottsági ülés előkészületei A moszkvai részleges atom csend-szerződés október 10-én, csütörtökön élet- belépett. Csütörtökön, magyar idő szerint déli 12 óraisor a moszkvai Szpiridonovka palotában, ahol két hónappal ezelőtt parafálták a moszkvai atomszerződést, aláírták a szerződés ratifikációs okmányainak letétbe helyezéséről szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet szovjet részről Valeri j Zorin, kül- ügymimiszterhelyettes, amerikai részről Foy D, Kohler, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, angol részről Thomas Brimelow írta alá. Csütörtökön reggel ünnepélyes külsőségek között Londonban is letétbe helyezték az atomtilalmi szerződés ratifikációs okmányát. (Folytatás az L őhdalrőt) ár elemi erővel sodorta magával az embereket, akik kétségbeesetten harcoltak a hullámok ellen, de végül alulmaradtak az egyenlőtlen küzdelemben. A ma délelőtti hírek szerint a mentőalakulatok eddig 300 holttestet találtak. Az Észak-Olaszországot sújtó katasztrófa után a Piave folyó völgye a pusztulás képét mutatja, mint a hírügynökségek írják, a virágzó alpesi falvak és legelők helyén most csak iszap és sártenger látható. Férfiak és nők kétségbeesetten vájják az iszapot abban reménykedve, hogy otthonuk romjai között elveszett hozzátartozóikra bukkanhatnak.' Hírügynökségek szerint egyébként már hivatalos helyen is elismerték, hogy a katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a háromezret is. A vaiont-i víztárolóból kizúduló áradat először a Vaiont hevű községet pusztította el. A víz ezután a Piave folyó völgyében söpörte el maga előtt a településeket. Longaroie teljesen megsemmisült. Az áradat a Zoldo völgyébe kanyarodott és elpusztította Codissago déli részét és a Piave-kanyarban lévő Pirago falut Ugyanerre a sorsra jutott St. Martino és Via Spesse község is. Az ár teljesen elpusztította a két falut és feltevések szerint egyetlen lakó sem élte túl a katasztrófát. „Longarone többé nincs, a város helyén csak hatalmas sártenger található1’ — mondotta a városi tanács titkára. Elmondotta, hogy a város lakossága éjféltájban a rohanó áradat zúzására ébredt. A lakók hálóköntösükben rohantak az utcára, majd a környező dombokra. Azonban csak igen kevésnek sikerült elérni az életet jelentő dombokat. A 4700 lelket számláló városka lakóinak többsége a vízben lelte halálát. A szerencsétlenséget újabb veszély tetőzi. Az olasz rendőrség figyelmeztette a lakosságot, hogy a vaiont-i víztárolóból kiszabadult víztömeg az egyik gyárból mérgező anyagokat, köztük dánt sodort magával. A Piave folyó így valóságos méregfolyammá változol.. A szerencsétlenség okáról továbbra is ellentmondó hírek keringenek. A délelőtti jelentések még arról szóltak, hogy a katasztrófát gátszakadás Szerdán délelőtt munkája közben Alattyánból Já- noshida felé tartott motor- kerékpárján Sándor József, a VÍZIG 49 éves dolgozója. A 32-es kilométerkőnél a 70—80 kilométeres sebességgel haladó motor oldaltámasza — melynek rögzítéséről a vezető nem gondoskodott —, leért az úttestre. A motorkerékpár egy, a jobb oldalon szabályosan haladó tartálygéu- kocsinak ütközött. A karambol következtében a okozta. Újabban azonban mind erősebben tartja magát az a féltételezés, hogy a víztároló medencébe az egyik hegyről hatalmas szikla- és földtömegek zuhantak és ez zúdította a környező településekre az áradatot. Olaszországban egyébként csütörtökön nemzeti gyászt rendeltek el és ezen a napon a színházak és mozik szüneteltetik előadásaikat (REUTER) benzintartály szétroncsoló- dott, a benzin kifolyt, s a megrongálódott akkumulátor szikrájától lángra lobbant. Sándor József a helyszínen meghalt. Utasát Kovács Józsefnét — ki szintén nem viselt bukósisakot —, súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A közlekedés elemi szabályainak tiszteletbentartá- sával, minimális óvatossággal megelőzhető lett volna, hogy két család gyászba boruljon. Magyar katonai küldöttség a Szovjetunióban Czinege Lajos vezérezredes, A baráti látogatásra érkezett magyar katonai küldöttség vezetője R. J. M. Ma- linovszkij marsailnál Moszkvában Példátlan közlekedési baleset a jászberényi országúton Ölelkezés a fasizmussal emzetközi tárgyalások idején mindig nehéz megítélni, hogy melyik az amerikai politika igazi arca. Az-e, amelyen megjelenik az udvarias diplomata-mosoly, elégedettség ül ka rajta az elért haladás miaitt, vagy a másik, amely katonás hűvösséggel bólint egy-egy hidegháborús egyezmény megkötésekor. Ez a kettősség, az ellentmondó magatartás most is1 jelentkezett, a három nagyhatalom külügyminiszterének New York-i tárgyalásai idején. Miközben Grorruko, Rusk és Lord Home az ENSZ ülések szünetében a leszerelés továbbfejlesztéséről tanácskozott, az amerikai külügyminisztérium újabb katonai paktumot szövegezett meg Franco Spanyolországával. Az ellentétesség két értelemben Is jelentkezett. — Egyfelől Rusk Gromikot arról biztosította, hogy az Egyesült Államok lépésről lépésre kívánja megközelíteni a leszerelés bonyolult ügyét, közben pedig Cas- tiella spanyol külügyminisztertől támaszpontot kért a poláris rakétával felszerelt atom-tengeralattjárók számára. Másfelől e támaszpontokért cserébe akkor ajánlotta fel Amerika Spanyolországnak teljes katonai, gazdasági és politikai támogatását, amikor a Franco-fasizmus egyik legerőteljesebb akcióját vezeti a munkásosztály ellen, terrorral és megfélemlítéssel igyekszik letörni a terebélyesedő sztrájk-mozgalmakat. spanyolországi poláristámaszpontok már régóta izgatják a vezető jenki katonai köröket. Látványos propaganda-hadjárattal közölték, hogy megszüntetik a görögországi és törökországi rakéta-támaszpontokat, de ennek a lépésnek semmi köze nem volt az enyhüléshez és a leszereléshez. Egyszerűen a haditechnika fejlődése késztette a Pentagont stratégiai terveinek felülvizsgálatára, s így jutott arra a felismerésre, hogy a poláris- bázis hatékonyabb a korábbi helyhez rögzített támaszpontoknál. A görög és török állások feladása után, a veszett tábornokokat régóta foglalkoztatta, hogyan lehetne megszerezni a spanyolországi Rote földközi-tengeri kikötőjét az atomtengeralattjárók számára A Franco-kormány hamar felismerte az amerikai étvágy felcsigázásában rejlő nagy politikai lehetőségeket. Csaknem egy esztendeje felsrófolta az árakat, közölte Washingtonban, hogy olcsón nem adja magát. — Garrigues, a spanyol fasisztáik amerikai nagykövete Jett az e^yik legfontosabb kulcsembere a madridi diplomáciának, tárgyalga- tott és nyilatkozott, tervszerűen aknázta ki az amerikai—francia, az angol —francia ellentéteket. — Több ízben is fennhéjázóan jelentette ki, amennyiben az Egyesült Államok nem hajlandó megfizetni a kívánt árat, De Gaulle minden további nélkül bevonja a francoista rendszert mediterrán katonai hálózatába. Érvelt azzal is, hogy Nyugat-Németország bármikor szívesen áll a faten- gizmus rendelkezésére. Kennedyék — nyilván a kedvezőbb diplomáciai alku végett — eleinte visszautasították a spanyol követeléseket, hiszen ezek teljesítése alaposan megrázkódtatta volna a NATO egész rendszerét. Franco nem követelt sem. többet, sem kevesebbet, mint Spanyol- országot tegyek az Atlanti Szövetség teljes jogú tagjává. lEsősorban a skandináv NATO-tagállamok — Dánia és Norvégia — tiltakoztak hevesen, közölték, hogy nénükkel sehogyan sem tudják elfogadtatni a madridi fasizmus tisztára mosását, örökre szétrombolnák az illúziót, hogy az atlanti tömb demokratikus államok szövetsége. Bármilyen kis ország is Dánia és Norvégia, az Egyesült Államok nem mellőzhette ezt a véleményt, mert a partneri viszony politikai alapelveit ingatta volna mer z egyesztendős tárgyalások után most megtalálták az „áthidaló megoldást”. Miközben Franco diplomatái lassan — ahogy a nyugati sajtó írja — „finom módszerekkel” dolgoztak, megpuhították az amerikaiakat, teljes mértékben megkapták azt, amit óhajtottak. A szeptember végén Washingtonban aláírt amerikai—spanyol egyezmény tökéletesen kielégíti a madridi fasiszták minden igényét. Közvetlenül ugyan nem tette Spanyolországot az atlanti tömb tagjává, de megadja neki mindazokat a jogokat, amelyekét a NATO tagjai élveznék az Egyesült Államokkal fenntartott viszonyukban. A szerződés öt esztendőre engedi át az amerikai fegyveres érőknek a spanyol- országi Rota, Torrejon, Saragossa és Sevilla katonai berendezéseit. Rotát a po- 1 aris-tengeral a tt járók támadásaikhoz kiindulópontul használhatják. Az alku keretében az Egyesült Államok hármas kötelezettséget vállalt magára. Katonailag minden Franco által kért korszerű fegyvert átad a spanyol hadseregnek, elsősorban a Strengers B—47 hosszútávú harci repülőgépekről van szó. A nyugati sajtó kommentárjai megjegyezték, hogy a kötelezettség főként mennyiségi vonatkozású. a hangsúly tehát minél több modern hadieszköz szállításán van. A pénzügyi megegyezés keretében a Kennedy-kor- mány közölte, hogy hivatalos állami segélyt nem tud adni Spanyolországnak, mert a pénzügyi tartalékok kimerültek, a kongresszus amúgyis alaposan lefaragott a külföldi segélyprogramból a fizetési mérleg közismerten súlyos deficitje miatt. Ellenben az. amerikai kormány mindent megtesz, hogy magáncégek és- félhivatalos szervezetek a legnagyobb összegű befektetéseket vállalják Spanyolországban és így siessenek gazdaságilag a Franco.-rend- szer alátámasztására. Az export-import bank máris megállapodást kötött madridi szervezetekkel, hogy öt esztendőre — tehát a támaszpont-egyezmény időtartamára — 100 millió dolláros hitelt nyújt 5,5— 5,75 százalékos kamatra. Ez a kettős amerikai kötelezettségvállalás igen komoly, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok „demokráciájától” bevallottan nyílt fasiszta diktatúra kapja a katonai és pénzügyi segítséget. Ennél azonban még súlyosabbnak ítélik meg a szerződés politikai vonatkozásait. Havonként rendszeresen Madridban amerikai—spanyol tanácskozóbizottság ül ösz- sze, amelynek keretében megvitatják a közös érdekű katonai, politikai és gazdasági kérdéseket és az Egyesült Államok tájékoztatja a spanyol kormányt világpolitikai lépéseiről. — Ezzel Washington a madridi syanyol rendszert politikai szövetségeséül emelte fel. amitől eddig legalábbis jogilag óvakodott, egyenlő rangra helyezte NATO partnereivel, hiszen ugyanaz a tájékoztatás és tanácsadási jog jár neki, mint a NATO állandótanács tagjainak. Franco közvetlenül beleszólhat abba, hogy az Egyesült Államok milyen lépésekre készül átfogó világ- politikai szinten. Ráadásul á szerződés súlyát növeli, hogy ratifikálás végett a kongresszus két háza elé terjesztik, tehát megadják neki a nemzetközi egyezmény rangját, amit tíz évvel ezelőtt, az első amerikai —spanyol támaszpont megállapodás megkötésekor mellőztek Mindezzel Franco kettős adut kapott kezébe az amerikaiaktól. Külpolitikailag a nyugati szövetségi , rendszerben a spanyol fasizmust' felértékelték, bel- politikailag pedig támaszt adtak alá a munkásosztály éleződő osztályharcai idején. Spanyolországból szinte naponta érkeznek a hírek a terror fokozódásáról, tömeges letartóztatásokról, megtorlásokról. A társadalom minden rétege — legutóbb nagynevű vezető értelmiségiek — emelték fel szavukat a fasizmus tobzódása ellen, a demokratikus ellenzék tábora mind nagyobb lesz. Ebben a politikai légkörben érkezik Franconak a mindennél szélesebb kiterjedésű amerikai segítség, amelynek révén a falangista diktátor megszilárdíthatja túlhaladott. világszerte gyűlölt rendszerét. Várkonyi Tibor
