Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-11 / 238. szám

1«3. október It, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „A magyar ezüst“ felhasználásának kiterjesztéséért A hazai alumíniumipar már most készül arra az időre, amikor majd a ta­valy megkötött magyar— szovjet alumínium-egyez­mény eredményeként 1967- től kezdve 1980-ig fokozato­san évi 165 ezer tonnára növekszik feldolgozásra vá­ró alumínium-készletünk. A felkészülés fontos ré­szeként a Nehézipari Mi­nisztérium és a magyar alumíniumipari tröszt a gazdasági bizottság felha­talmazása alapján most megalakította az alumí­nium alkalmzástechnikai központot. Az új szerv fel­adata, hogy az országos mű­szaki fejlesztési bizottság segítségével, a kohó- és gépipari, az építésügyi és a többi tárcával együttmű­ködve keresse-fcutassa a Szilvásváradon nevelik a híres lipicai fajtájú lovakat. A 68 törzskönyvezett kanca 53 csikót ellett az idén. A csikókat hat hónapos ko­rukban külön választják az anyjuktól, a csipkéskuti csikótelepre hajtják át. A Bükk hegység sziklás, meredek hegyoldalai kiválóan al- P.jjjiHlh. kalmasak a lovak edzésére, izomzatúk fejlesztésére. A csikókat is tudományos alapon nevelik. Fokozódó méretű terhelésnek vetik alá. ::í!íl!!i'’: Végül már naponta 30—40 kilométeres legelésző túrákat tesznek meg és mire a három éves „eladó sorba" jutnak, tökéletesen fejlett Íj!::"' izomzatú, „export minőségű" lovakká válnak. Poni lovakon lovagolhatnak a Szilvásváradra kiránduló turisták és üdülők. A gazdaság­beli gyerekek is ponikon tanulnak lovagolni módját: az ipar, a mező- gazdaság mely új területeire lehet kiterjeszteni az alu­mínium-felhasználást. A székesfehérvári könnyűfém­műben 8 millió forintos költséggel berendezik az alkalmazástechnikai köz­pont mintapéldány üzemét. Ez állítja majd élő az új alumínáumgyártmányok, gépek, berendezések, hasz­nálati tárgyak mintapéldá­nyait, kisebb sorozatait, és felajánlja üzemszerű gyár­tásra, széleskörű bevezetés­re az illetékes gyárnak, üzemnek. Az országos műszaki fej­lesztési bizottság már több érdekes feladattal bízta meg az alkalmazástechni­kai központot. Az OMFB megbízásából hozzáfogott alumíniumvázú melegházi terveinek kidolgozásához, nagyüzemi kertészetek ré­szére. A tervezők kihasz­nálják az alumíniumnak azt a két előnyös tulajdon­ságát, hogy könnyű és szi­lárd, s kerekeken gördít­hető alumíniumvázas me­legházakat konstruálnak, amelyeket az egyik palánta- nevelő helyről könnyűszer­rel a másikra lehet tolni. Az élelmiszeriparnak, ugyancsak az OMFB még- bízásából, különböző hordó- tipusokat terveznek alumí­niumból. Készül 600 literes hordótípus bortárolásra. 200 literes típus pedig gyü­mölcslevek tartására. — A hordók belsejét különleges műanyaglakkal vonják be, hogy a szesz, illetve a sav ki ne kezdhesse az alumí­niumot, (MTI) Közel íízezet jelvéin/ A József Attila olvasó­mozgalom az ifjúság mű­velődésének, a korszerű tu­domány és művészet ismer­tetésének egyik legalkal­masabb formája. Feladata: a fiatalok nagy tömegeinek rendszeres olvasásra neve­lése, az ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek nép­szerűsítése, a fiatal könyv­tári tagok számának növe­lése. Az utóbbi egy év tanul­sága szerint helyes volt a József Attila olvasómozga­lom kötöttségénk feloldása, az új követelmény-rendszer bevezetése. A fiatalok könyv iránti érdeklődése mozgalmi méreteket öltött a megyében. A KISZ me­gyebizottság értékelése sze­rint a közelmúltban 9,418 fiatal kapta meg a mozga­lom jelvényét, a követel­mények maradéktalan telje­sítéséért. Legtöbben Szolno­kon, a törökszentmiklósi és a jászberényi járásban mondhatják magukénak e jelvényt. A számszerű ered­mények tehát biztatóak. A következő népművelési évben a könyvtárakra és a KISZ-szervezetekre hárul az a feladat, hogy fokozott gondot fordítsanak a köny­vek ajánlására, fokozatosan fejlesszék a fiatalok ízlését és igényét, a világirodalom klasszikus alkotásai és a szocialista valóságot ábrá­zoló művek mellett helyez­zék előtérbe a népszerű, tu­dományos, ismeretterjesztő és szakirodalmat. A közös cél elérése érdekében mű­ködjenek együtt a könyv- ’ barát mozgalom szervezői- ‘ vei és aktíváival. I EGYSZERRE 96 sort vetnek K&pcsoU veiagépak a Középtiszai /U Síi mi Gazdaságba*» Csaknem kétezer hold. Ekkora területen tette a földbe a kenyérgabona magját hétfő estig a hu­szonhétezer holdas Közép­tiszai Állami Gazdaság. Ezzel kenyérgabona vetés-, tervüknek több mint öt­vén százalékát teljesítet­ték. Szépen bokrosodik a kétezerhatszáz holdnyi őszi árpa a mammutgazdaság földjein. A központban Szabó Fló­rián agronómustól és Haj­nal Antal főmérnöktől a Elektromos és Biese! s&ivattyúh s,Mézeit m rossz Tezetok a víz- W zél^Béí h**enAem íkatásfokúak helyett Jcrj*lía»yás eSőtí a 39 mHI<ós rekonslinició A napokban végleg le­állt a forgalom a szolnoki Zagyva-hídon, megkezdő­dött a rekonstrukció. A Hídépítő Vállalat azon­ban egy ideiglenes gya­logjáró építésével lehető­vé tette a zavartalan gya­logos forgalmat a folyó két partja között. Ez a megoldás nagyon jól esett a Verseghy út és környéke lakóinak. Nem kell hatalmas kerülővel, másik Zagyva-hídon ke­resztül megközelíteni munkahelyeiket és a csöppségeket a bölcsödé­be cipelni. Az ideiglenes hidat mindennap — vagy naponta többször is — igénybevevő járókelők öröme azonban nem za­vartalan. Sajnos, a remek kis i,p óthíd’’ deszkafeljárói csak száraz időben hasz­nálhatók. Az eléggé me­redek feljáróra szegeit lé­cek közeit esős időben gyorsan kitölti a cipők talpáról odakerült sár.1 A közlekedés ezután nagyon veszélyessé válik, mert a feljárók valóságos lesikló- pályáklcá változnak, ami rendkívül nagy baleset- veszélyt jelent. A Hídépítő Vállalat fi­gyelmetlenségéből „Ve­szélyes bejárat”-táblával lehetne ellátni a Szabad­ság téri bölcsőde bejára­tát, mert a hídépítők kü­lönböző építőanyagokkal és a nagy vasszerkeze­tekkel úgy elbarikádozták azt, hogy hegymászó le­gyen a talpán, aki csecse­mővel a karján be tud jutni a bölcsödébe. A balesetek megelőzé­se érdekében a Hídépítő Vállalatnak a híd jelen­legi feljáróját még az esős idők beállta előtt lépcsőre kellene kicserél­ni, a bölcsőde bejáratát pedig meg kellene szaba­dítani a biztonságos köz­lekedést gátló anyagoktól. A jelenlegi helyzetről, a közeljövő feladatairól dc- szélgetünk Kunhegyesen, a Vízgépészeti Vállalat újon­nan épült irodaházában Kovács Imre tervcsoport vezetővel, Parázsó. J ózsef gyártáselőkészítő csoportve­zetővel, Miav íz Sándor öntözési üzemvezetővel, Mi- rosztek Ferenc technológiai csoportvezetővel. Társadal­mi munkájukat szakították félbe, hogy asztalhoz ülje­nek, ugyanis az új épület ideiglenes vízvezetékét épí­tik. — Féléves tervünket tel­jesítettük és az év végére 1—2 százalékos túlteljesí­tésre számítunk — kezdte a beszélgetést Kovács Imre. — Elkészült két felszíni víz'isztító berendezés pro­totípusa és még az idén be­fejezzük az egyköbméteres CSK 1000-es szivattyú min­tadarabját — folytatta a felsorolást Parázsó József. — A motorok javításához elkészült a modulbarakk, most kézéi meg munkáját a Németországból érkezett, több mint kétmillió forint értékű, karusszel eszterga­gép, egyre több villamosí­tott szivattyú és úszómű dolgozik a régi, rosszhatás­fokú berendezések helyett — hangzik a felsorolás az eddigi munkáról. — És a további tervek? — A távolabbi jövő nagy fejlődést ígér — mondja Kovács Imre. — 39 millió forintos beruházást jelentő rekonstrukciós terv ké­szült, amely közel három­szorosára növeli a vállalat termelését. Ez a terv most kerül jóváhagyásra. — A közeljövő is fejlő­dést mutat — veszi át a szót Miavecz Sándor. — Most van, illetve kellene lennie Tiszabőn egy új nagyteljesítményű szivattyú tartampróbájának. Sajnos, a VERTESZ jelentéktelen, gyerekes kifogások után abbahagyta a szekunder áramkör bevezetését. így kérdéses, hogy még ebben az évben teljesítheti-e ez á szivattyú az előírt munka­órát. Ugyanezen a helyén villamosítjuk az úszómű­vet. Kőtelken 1964-ben tíz elektromos szivattyút állí­tunk munkába. Makkoson a jelenlegi 42 rossz hatás­fokú szivattyú helyett két, tízegységes, elektromos és egy négy egységes Diesel úszóművet szerelünk fel. A nyomócsöveket is kicserél­jük. — A vállalat kettős fel­adatot végez. Részben új úszóműveket szivattyúkat, csöveket készít, részben az iparághoz tartozó berende­zéseket üzemelteti, javítja, karbantartja. Ezideig a má­sodik résznél, az üzemelte­tésnél, javításnál voltaic problémák. Mi a helyzet most? — Ebben is előre halad­tunk — mondja Parázsó József. — Amíg a vízki- emelőknél, szivattyúknál nem volt szakember, több hiba fordult elő. Indítot­tunk egy Diesel és elektro­mos ’ gépkezelői szakmun­kásképző tanfolyamot és most már képzett kezelők dolgoznak a munkahelye­ken. Jobb a karbantartási munka és gazdaságosabb az üzemanyagfelhasználá­sunk is. — A szakmunkásképzés teljes haszna azonban most télen jelentkezik — teszi hozzá. — Ugyanis minden munkahelyről behozzuk a gépeket, motorokat és eze­ket kezelőik a télen itt a műhelyekben javítják, újít­ják. — Itt bent megfelelőek a körülmények? — Elvben igen, a gyakor­latban nem. Ugyanis most készül egy hidroforház, öl­tözők, mosdók. Eközben egy öt méter mély aknát is kell létesíteni. A szűk hely miatt ezt a tervező függő­legesre tervezte, a kivite­lező pedig — a megyei épí­tőipari vállalat Il-es főépi- tésvezetősége — csak rézsűt hajlandó készíteni. Erre vi­szont nincs hely, a függőle­geshez pedig nincs dúcolási terv. Amíg a két szerv vi­tatkozik, addig abbahagy­ták a munkát is az építők. A kár pedig minket ér. Jó lenne, ha a több mint egy hónapos huzavona és állás után eldöntenék, hogyan folytassák a munkát. — Az előbb felsorolt bő­vítések és új úszóművak mennyiben befolyásolják közeljövőbení munkájukat? — Az 1964-es évben 2—3 százalékkal túlhaladjuk idei termelésünket, ezenkí­vül gazdaságosabban, minő­ségileg is jobban dolgozunk. És nagvobb kedvvel is, mert öt új lakást kaptunk a közelmúltban, kettőnek ebben az évben megkezdik az építését és jövőre egy emeletes lakóépületet is ka­punk. E. Gy. ANKÉT Csütörtökön reggel a tex­tilipari üzemegészségügyi hónap alkalmából a Textil­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének székházában tudo­mányos egészségügyi an- kétra gyűltek össze az ipar­ág nagyvállalatainak igaz­gatói, szakszervezeti funk­cionáriusai és az összes tex­tilipari üzemi orvosok. — (MTI) búzavetós üteméről, a ve­tésre előkészített talaj ará­nyáról érdeklődtünk — Naponta háromszáz holdat tudunk elvetni. Ti- zenkilepc gépet állítottunk rá érré a munkára. Ezek nyújtott műszakban, tizen­két órán át dolgoznak. A kiesésekkel is számolva, október 20-ig elvetünk — mondta a főmérnök óvato­san. — Hogyan gyorsították meg a vetést? — Az egyik DT-re há­rom vetőgépet kapcsol­tunk. Egyszerre 96 sort vetünk vele. A napi telje­sítménye hatvan—hetven hold között mozog. Hozzá- tehetem, igen jó minőségű munkát végez. A nyeregbe egyik legtapasztaltabb traktorosunk, Tar Péter ül. — A vetőszántás is ha­lad? — Vasárnap estig 5529 holdon végeztünk ezzel a munkával. — Tizenkilenc DT-nk két műszakban szánt. A napi teljesítmé­nyük 250—300 hold. Tehát a talajelőkészítés üteme párhuzamos a vetésével. — Sehol sincs akadály a szárletakarítás miatt? — Ez okozza a legna­gyobb gondot. A tavasszal kétezerötszáz hold őszi ár­pát kellett a kifagyás miatt kiszántanunk. Helyére ka­pások kerültek, a szoká­sosnál jóval nagyobb terü­leten. Több mint kétezer hold a kukorica, négyszáz hold a cukorrépa. Ezerhá- romszáztizenkilenc hold a rizs, sok a hagyma, a szó­jabab és a napraforgó. — Ezek mind kézierő igénye­sek. — A rizsaratás befeje­zéshez közeledik. Tizeneey cséplőgép és hat kombájn csépeli. Csupán harminc hold Dunghan-Shali fajtát tudtunk a féllánctalpas 5ZK.R — 4-es kombájnnal levágni. Mely kerületekben van lemaradás? — A legnagyobb a bán­halmaiban. Itt a legtöbb a kapás és 1846 hold a búza vetéstervünk. (Vasárnap estig nyolcszáz holdon vé­geztek.) A másutt felszabaduló erő­ket a bánhalmai kerületbe küldjük. A Középtiszai Állami Gazdaság nagykiterjedésű földjein jó ütemben halad a munka. A gazdaság ve­zetői és dolgozói leküzdik a nehézségeket. Minden jel arra mutat, hogy a ke­nyérgabona vetését még október 20-a előtt befeje­zik. — m. L. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom