Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK A / m m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 252. szám. <%.rCI 80 fillér 1963. október 27., vasárnap Interpellációk az országgyűlés napirendjén GABONA ÉS PROPAGANDA A kapitalista sajtó egyetlen alkalmat sem hagy ki, hogy megjósolja a szocialista országok csődjét. De közel félévszázad történelme arra tanít, hogy mind kevesebb reménye marad az imperialistáknak e vágyálom valóraváltására. Minden esetben igaz a közmondás: éhes disznó makkal álmodik... Űjabban a szocialista mezőgazdaság válságáról fecsegnek. Igaz, olyan is akad közöttük, aki ószintén bevallja miért. A New York Herald Tribune írja a szovjet búza- vásárlásokkal kapcsolatban: „A propaganda lehetőségeink nyilvánvalóak és a legteljesebb mértékig ki kellene használni Őket.”- A tőkések nem egyformák. Van, aki egyszerűen kereskedelmi ügyletnek tekinti — mint ahogyan az nem is más — a búza eladását. Alec Nowe a glasgowi egyetem nemzetközi gazdasági tan- ezékének professzora például kijelentette: „Propaganda és nem komoly elemzés lenne, ha a hiányokért a szovjet rendszert okolnánk. Ugyanebben a rendszerben a Szovjetuniónak általában export többlete volt kenyérgabonában. A jelenlegi helyzet oka nyilvánvalóan az időjárás.” A hidegháború apostolai azért bizonyára megpróbálnak némi hasznot húzni és kísérletet tesznek e tény propagandisz- tikus felhasználására. Ha propaganda — ám legyen. Hadd idézzük bevezetőül milyen gondok vannak a nyugatnémet mezőgazdaságban. Hírforrásunk a hamburgi Neue Politik című lap, amely rövidlátónak nevezi saját kormányának politikáját és Anglia történelmi példájára hivatkozik. Azt írja: A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos teljes gondatlanság a kormány hihetetlen felelőtlenségét bizonyítja. Intő példaként áll előttünk Anglia — írja —amely gyarmataiban bízva, az ipar javára feláldozta a mezőgazdaságát. Nyugat-N émetországbam Ugyanis még kereken egymillió parasztgazdaságnak kell megszűnnie mindazok után, hogy 1949 óta már fölszámoltak 300 ezer gazdaságot. A kormány e cinikus terve szerint a parasztgazdaságoknak csak annyit kell termelni. ami a saját, szükségletet kielégíti. Árutermelésre a mező- gazdasággal szemben nincs igény. Ha valaki mégis ilyennel próbálkozik, azt a vám és árpolitikával megölik. így írja tovább az idézett lap: Várható, hogy ezeknek az intézkedéseknek a következtében jelentős mértékben csökken az NSZK mező- gazdasági termelése. A hazai termelés csökkenése idézi majd elő a Közös Piac és az Egyesült Államok, valamint más olyan országok mezőgazdasági termékeinek beáramlását, amelyekkel fe! lehet élénkíteni a külkereskedelmi kapcsolatokat. Maga a német lap is felháborodik ezen. Ez a tény annál Is szörnyűbb — írja — mivel az emberiség fele éhezik és a világon mindenütt hiány van mezőgazdasági termékekben, — Ennek az embertelen helyzetnek a megszüntetésére minden megművelhető földet fel kellene használni, nem pedig a művelést csökkenteni. No, de a kapitalizmus saját természetét tagadná meg, ha az emberiség létérdekeiből indulna ki, nem pedig a magasabb profit megszerzésének lehetőségéből — amire, hogy az említett példánál maradjunk, a nyugatnémet nagytőke most a mezőgazdasági termelés korlátozásával, a parasztgazdaságok felszámolásával tehet szert. Hasonlóak a mezőgazdaság problémái Franciaországban, az USA-ban, Hollandiában, Dániában, és sok más tőkés országban. Nálunk is vannak a mezőgazdasági termeléssel problémák. Valóságos össznépi megmozdulássá, nemzeti üggyé vált például az idei őszi munkák időben való elvégzése. A sajtóból, rádióból szinte mindenki megtudta, hogy a vetést a jövő évi jó termés érdekében október végéig be kell fejesmi. Sorra jelentik a megyék, hogy ez meg is történt. Az országgyűlésen a kormány beszámolójában is szó volt róla. A kormány arra is választ ad, hogy miért lett ez egyszerre ilyen jelentős ügy. Ismeretes, hogy gabonatermésátlagaink már meghaladják a háború előtti átlagokat, de az is köztudomású, hogy a vetésszerkezetben egészséges változás történt, eltolódás a belterjes gazdálkodás irányába. Ennek következtében csökkent a gabona vetésterülete Magyarországon. Ezzel szemben mintegy 10 százalékkal szaporodott a lakosság, s az is köztudomású, hogy ahogyan az életszínvonal emelkedett, I úgy nőtt az egy lakosra jutó fogyasztás is. Ez a magyarázata, hogy az utóbbi években a megtermelt kenyérgabonán felül jelentős behozatalra szorultunk. Az idén ez a helyzet kedvezőtlenebbül alakult a korábbi éveknél. Már tavaly ősszel a vetésnél is hibák voltak. Sok helyen elkésve, a tervezettnél kisebb területen vetettek kenyérgabonát. A rendkívül kedvezőtlen időjárás még est is megtizedelte. Ezért most a szokásosnál is nagyobb behozatal szükséges. Az időjárás nem csak nálunk volt kedvezőtlen. Egész Európában, tehát a többi szocialista országban is, sőt mint Hruscsov élvtárs egy beszédében elmondta, több mint négy évtizede nem fordult elő, hogy a hatalmas Szovjetunió valamennyi gabonatermő vidékét egvszerre sújtsa az aszály. Az idei gazdasági évben ez is bekövetkezett olymértékben, hogy ii Szovjetunió is többmillió tonna gabonát vásárol nyugati piacokon. Ilyen a mi mezőgazda- sági problémánk. Visszatérve a bevezetőben említett nyugatnémet lap cikkére, érdemes a gondok jellege között párhuzamot vonni. Nálunk most arról van szó, hogy a mind gyorsabban fejlődő szocialista mezőgazdaságra támaszkodva rövid idő alatt megoldjuk {Folytatás a 2, oldalon) Befejeződön a parlament ülésszaka Ma: A hamu alatt Bokros László kiállítása A halál völgye Vásárnapi sportműsor Jász-kun Kakas Megvonták a spanyol bányászoktól a katonai szolgálat alóli felmentést Az országgyűlés szombati ülésén részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sánd‘>r, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. gyorsítására, milyen lehetőséget látnak az eddiginél jobb ösztönzési módszer bevezetésére. Véleménye szerint a beruházási kódex ideális állapotot tételez fel, megfelelő tervező és kivitelező kapacitással számol, pedig ez nem mindig ájl rendelkezésre. A beruházáshoz szükséges gépeket még a tervek és a hitelfedezet biztosítása előtt kell megrendelni, ami sok bonyodalmat okoz. Kifogásolta azt is, hogy túl sok szervnek van beleszólása a program jóváhagyásába. Az anyagi ösztönzés jelenleg szintén nem kielégítő, mert jutalmat a jó munkáért csak a beruházások befejezése után lehet kapni, ennek lebonyolítása és a munka értékelése azonban gyakran éveket is igénybe vesz. A képviselő utalt az országgyűlés márciusi ülésszakára — amelyen a pénzügyminiszter bejelentette, hogy széleskörű vizsgálatot Indítottak a beruházási, p tervezési és a lebonyolítási rendszer javítására — és tájékoztatást kért a vizsgálat eredményéről. A bonyolult beruházást eljárásokról Elsőnek Vida Miklós budapesti képviselő, a pénzügyminiszterhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez intézett interpellációt. Feltette a kérdést, mit kíván tenni a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke a beruházások jóváhagyási rendszerének A spanyol kormány megtorló intézkedéseket foganatosított a közelmúlt sztrájkharcainak résztvevői, a spanyol bányászok ellen. Határozatot hozott a kormány arról, hogy eltörli a bányászoknak azt a jogát, hogy mentesülnek a katonai szolgálat alól. — Mint az AFP Írja, az intézkedés a nyáron és őszszel lezajlott nagyszabású asturiai bányász-sztrájk következménye. A kormány véleménye szerint — hangoztatta a bányászok felmentését ajánló előterjesztés a katonaság „megadja a bányászoknak az állam- polgári nevelést, — amely hiányzik”. * Madridban bírósági eljárás indult. 102 értelmiségi ellen, mert szeptemberben nyílt levélben tiltakoztak az asturiai bányászsztrájk résztvevőivel szemben alkalmazott megtorló intézkedések, kínzások miatt. Ajtai. Miklós. az Országos Tervhivatal. elnöke válaszában elmondotta, hogy a beruházási kódexet a múlt év elején adták ki. Ennek elsősorban az volt a célja, hogy az évek során megjelent és részben egymásnak ellentmondó mintegy 250 beruházási rendeletet összehangolja, egységbe foglalja. Másik célja az volt, hogy javítson beruházási rendünkön, de ilyen jellegű változtatás viszonylag kevés volt. Ezért az év elején megkezdődött bizonyos intézkedések felülvizsgálata, az a bizonyos vizsgálat, amelyről Timár Mátyás pénzügyminiszter a márciusi ülésszakon beszélt. A vizsgálat alapján munka- program készült a szükséges módosításokról, változtatásokról. Sor kerül a tervezői jogkör növelésére is. Kiszéle- •ftik például a nagyvállar latok és a trösztök jogkörét, tervezési hatáskörét. Megoldják a beruházások gépellátását, a rendelések egyszerűsítését. A tervezési és építkezési Idők rövidítésére fokozatosan építési időnormáik kér szülnek — mondotta a tervhivatal elnöke, ezek á normák kötelezőek lesznek a tervezőre, a beruházóra én a kivetelezőre egyaránt. Az anyagi ösztönzésről szólva elmondotta, hogy a jutalmazási rendszert ki kívánják terjeszteni a tervező- intézetekre is, másrészt gondoskodnak arról, hogy a jó munkáért járó jutalmat ne csak a beruházás teljes befejezése után, hanem meghatározott szakaszokban, vagy ólyán' esetekben Is kifizessék, amikor a részteljesítmények már ér* *- tékelhetőb. ; . A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés efogadta. Ognyenovics Milán Baranya megyei képviselő, a községi bekötőutak építésének meggyorsítását sürgette a közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában. (Folyt, a 2. oldalon) I I
