Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

2 C^ntNOK MFOVKT VÉPT.AP 1963. október TI. Interpellációk az országgyűlés napirendién (Folytatás az 1. oldalról) A bekötő utak Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában han­goztatta: egyetért az inter­pelláló képviselővel a köz­ségi bekötőutak fontosságát illetően. Az interpelláló képvise­lőnek arra a javaslatára, hogy hazánk feszabadulásá- naik 30. évfordulójára, 1975-re építsék meg a még hiányzó bekötőutakat, a mi­niszter azt válaszolta, hogy ezt az időpontot túlságosan távolinak tartja. Meggyőző­désem, hogy sokkal hama­rabb végrehajtjuk ezt a programot — mondotta Kossá István miniszter a képviselők tapsai közepette. A továbbiakban a bekötö- út-építés részletes program­ját ismertette. Elmondotta, hogy az első programpontot, a megyed székhelyeiknek az országos úthálózatba por- talanított, jó utakkal törté­nő bekapcsolását már vég­rehajtották. Rövidesen be­fejeződik a második prog­rampont megvalósítása, az összes járási székhelyek be- kötőútjainák megépítése is. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a mi­niszter válaszát tudomásul vette. Krizsanyik Jánosné, Nógrád megye képviselője a talajerózió elleni védelem ügyében fordult interpellá­cióval a földművelésügyi miniszterhez. Losonczi Pál. földművelésügyi miniszter válaszában elmondotta: a talajerózió nemcsak Nógrád megyét érinti, — az ország összes mezőgazdasági terü­letéből csaknem négymillió hold erősen erodált. A föld­művelésügyi Minisztérium és a többi illetékes szer­vek ismerik a problémát, s a megoldásához szükséges intézkedések már folyamat­van vannak. A földművelésügyi mi­niszter válaszát az inter­pelláló képviselő és az or­szággyűlés elfogadta. Dr. Révai Zoltán, Győr-Sopron megyed kép­viselő azzal a kérdéssel for­dult az egészségügyi mi­niszterhez: milyenek az or­szágos tapasztalatok a köz­egészségügyi és járványügyi bizottságok munkájáról, be- töltik-e a bizottságok fel­adatukat? Dr. Doleschal Frigyes válaszát a képviselő elfo­gadta. Dr. Móricz Virág budapesti képviselőnő a pénzügyminiszterhez és a művelődésügyi miniszter­hez interpellált: Javul a napközisek ellátása — Ebben az évben az ország napközis csoportjai­ban 190 OOO gyermeket foglalkoztatnak. Tudom, ellátásuk hatalmas összeg­be kerül, mégis arra kérem az illetékes miniszter elv­társakat, a lehetőségekhez mérten biztosítsanak meg­felelő összeget a költségve­tési előirányzatokban a napközik felszerelésének kiegészítésére, az úgyneve­zett munka-foglalkoztatá­sokhoz szükséges játékok, könyvek, diafilmek stb. vá­sárlására. Mentesíteni kel­lene a napközikben dol­gozó nevelőket az olyan „mellékmunkától” is, mint például a konyha vezetése. Azokban az iskolákban ugyanis, ahol csak három napközis csoport vagy en­nél kevesebb veszi igénybe az étkezést, a konyha gaz­dája maga a pedagógus. Az interpellációra Tímár Mátyás pénzügyminiszter­rel egyetértésben Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszolt. Elmondta, hogy míg 1957-ben az országban 1944 napközis csoportot tartottak számon, addig ma már 4459 ilyen csoport működik. 1957-ben a nap­közikben 3712 volt az al­kalmazott létszám, ma már csaknem nyolc és félezer. Számottevően emelkedtek a fenntartási költségek is: például 1959-ben erre a célra 210 millió forintot költöttek, az idén pedig a napközis gyermekek ellátá­sára, gondozására, 478 mil­lió forint jut. — A gyors fejlődés elle­nére sem vagyunk megelé­gedve az eredményekkel és tudjuk, hogy az igények még nagyobbak. A továb­bi előrelépéshez azonban rendkívül jelentős össze­gek kellenek' — mondta a miniszter. Államunk éven­te 2700 forintot költ egy- egy napközi otthonban lé­vő gyermekre, ebből a szülők átlagosan évi 850 forintot térítenek meg. Igaza van az interpelláló képviselőnőnek: a napközi otthonok felszerelése ma még korántsem kielégítő, ígérhetem, hogy az 1964. évi költségvetés összeállítá­sakor erre figyelemmel le­szünk s megkeressük az útját-módját annak, ho­gyan teljesíthetjük a jogos kérést. A választ dr. Móricz Virág és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Placskó Józsefné, Zala megyei képviselő in­terpellációjában azt tette szóvá, hogy kevés a kor­szerű gáztüzelőberendezés, s bár jónéhány prototípus elkészült, a sorozatgyártás még mindig nem kezdődött meg. Földgáz­tüzelésre alkalmas berendezés egyelőre hiánycikk Dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter az interpellációra válaszolva elmondta, hogy a látszólag egyszerű kérdés megoldá­sában hat főhatóság is ér­dekelt: az Országos Terv­hivatal, a KGM, a Nehéz­ipari Minisztérium, a Kül­kereskedelmi Minisztériunv a Belkereskedelmi Minisz­térium, és a Fővárosi Ta­nács. A háztartási gázké­szülékeket eddig a Fővá­rosi Tanácshoz tartozó Gázkészülékgyúrtó Vállalat állította elő — ezek a ké­szülékek azonban kizárólag a városi gáz felhasználásá­ra alkalmasak. A szakem­berek megkezdték a föld­gáz-tüzelésű berendezések kikísérletezését, elkészült néhány prototípus is. A Gázkészülékgyártó Vállalat azonban a növekvő igé­nyeket a városi gázt hasz­náló készülékekből sem tudja kielégíteni, ezért a földgázzal működő készü­lékek gyártását ezideig nem kezdték meg. A meg­felelő profil kialakításával és a fejlesztési feladatok megoldásával ebben az év­ben a Kohó és Gépipari Minisztériumot bízták meg. Egyidejűleg a salgótarjáni Tűzhelygyárban meg is kezdték a gázkészülékek előállítását ahhoz azonban, hogy az igényeket kielégít­hessék. a salgótariáni Tűz­helygyárban körülbelül 130 millió forintos beruhá­zást kell megvalósítani. A készülékek hazai gyár­tásának meggyorsításáig a háztartási gázkészülékeket az illetékesek importból kívánják biztosítani, gon­dot okoz azonban, hogy a földgázra alkalmas készü­lékeket nehéz beszerezni. A választ az interpelláló képviselőnő és az ország- gyűlés egyhangúlag tudo­másul vette. Cziglcr Elek, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő egyes mezőgaz­dasági gépek tartalékalkat­rész ellátásával kapcsolat­ban tett fel kérdést a földművelésügyi miniszter­nek. Losonczi Pál válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezután az elnök 20 perc szünetet rendelt eh Szünet után az ország- gyűlés Vass Istvánná el­nöklésével folytatta az in- terpellációs vitát. Lesz gumiabroncs Gazsó Sándor Zala megyei képviselő a közlekedés- és postaügyi, valamint a nehézipari mi­niszterhez interpellált _ a gépjárművek pótalkatrész- és gumiabroncs-ellátásának javítása érdekében. Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter válasza; — Az alkatrész-ellátás nemcsak Zala megyében, hanem az ország más ré­szein is probléma, és nem­csak a járműveknél, ha­nem — mint erről az or­szággyűlésen is több ízben szó volt — más gépeknél is. A legtöbb nehézség a külföldi gépkocsiknál me­rül fel, de most akadozik a hazai gyártmányú alkat­részek biztosítása is. Az ok olyan szervezési hibák­ban keresendő, amelyek­nek megszüntetésére már készülnek az intézkedések. Gazsó Sándor interpellá­ciójának: második részére Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter vála­szolt. Elmondotta, hogy a gu­miabroncsokból az Orszá­gos Gumiipari Vállalat tel­jesítette esedékes tervét s az előirányzott mennyiséget a kereskedelem rendelkezé­sére bocsátotta. Sőt az autó- közlekedési vállalatoknak már a harmadik negyedév­ben leszállított 1000 olyan gumiköpenyt, ami csak a negyedik negyedévi terv­ben szerepel; A miniszter bejelentette: tudomása sze­rint a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium kerat- emelési kérelemmel fordult az Országos Tervhivatalhoz, ahol most foglalkoznak a probléma megoldásával. A válaszokat mind az in­terpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Problémák a helyi építőipar anyag* ellátásánál Szápor Kálmán­Vas megye képviselője a megyei tanács építőipará­nak anyagellátási nehézsé­geivel kapcsolatban intézett kérdést az építésügyi mi­niszterhez. Elmondotta, hogy az utóbbi időben több­féle építőanyag késve, vagy egyáltalán nem érkezik meg. Szóvátette, hogy véle­ménye szerint az építő­anyagot értékesítő vállala­tok a minisztérium építő­iparát előnyben részesítik a tanácsi iparral szemben. Harcok az algériai—marokkói liatáron Változások a román kormányban Bukarest, (MTI) A Román Népköztársaság államtanácsa október 25-i ülésén több fontos határo­zatot hozott. A Gheorghe Gheorghiu- Dej elnöklete alatt tartott ülés ratifikálta a légköri, világűrbeli és vízalatti atomfegyverkísérletek eltil­tására vonatkozó moszkvai szerződést. Az államtanács ezután megvizsgálta a miniszter- tanács tevékenységének megjavítására előterjesztett javaslatokat. Gheorghe Ra- dulescu eddigi külkereske­delmi minisztert és Con­stantin Tuzu eddigi kohó- és gépipari minisztert a minisztertanács alelnökeivé kinevezte. Ugyanakkor az államtanács elfogadta a ko­hó- és gépipari miniszté­rium átszervezésére vonat­kozó törvényerejű rendele­tet, amelynek értlemében külön kohóipari miniszté­rium és külön gépipari mi­nisztérium alakul. Kohó­ipari miniszterré Ion Mari- nescut gépioari miniszterré Gheorghe Radoit nevezték ki. Az új külkereskedelmi miniszter Victor Ionescu lett. A Román Néoköztársaság államtanácsnak eevéb ha­tározatai közül kiemelke­dik az a törvényerejű ren­delet, amelynek értelmé­ben valamennyi fegyver­nemre kiterjesztik a kö­telező katonai szolgálat két évre való leszállítását. Duclos Franciaország felelősségéről Jacques Duclos, a Fran­cia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának politi­kai bizottsági tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára a szombati Humanitéban megállapítja, számos fran­cia jogosan nyugtalanko­dik amiatt, hogy a francia kormány nem hajlandó alá­írni a moszkvai részleges atomcsend-egyezményt. Az elutasítás azt jelen­ti, hogy a francia kormány folytatni óhajtja az atom­robbantásokat. Ennek kö­vetkeztében Franciaország — az egyetlen nagyhata­lom Kína kivételével, mely nem hajlandó csatlakozni a moszkvai egyezményhez — elszigetelődik. Az algériai—marokkói határon folyó harcokról az algériai hírügynökség jelen­ti hogy a marokkói légierő és a páncélos egységek több támadást intéztek, amelye­ket az algériai csapatok visszavertek. A marokkói fegyveres erők rendezetle­nül vonulnak vissza, mi­közben súlyos veszteségeket szenvednek, e veszteségeket egyelőre nem lehet felmér­ni," — hangzik az algériai jelentés. Lengede (MTI) Szombaton hajnalban a lengedei bányász-szeren­csétlenség színhelyén dolgo­zó mentőbrigádoknak sike­rült két gumicsónakot lebo- csátaniok a csütörtökön es­te elárasztott tárnákba. A tudósítások szerint kevés remény van arra, hogy megmentsék az eltűnt 43 bányászt. Éjszaka a mentők négy lyukat vágtak a kőzeten át azokhoz a részekhez, ahol a még ismeretlen sorsú 43 bányász tartózkodhat,, de semmiféle életjel, segély- kiáltás vagy kopogás nem érkezett A bánya bejáratánál hoz­zátartozók tömege várja a híréket a mentésről. A szerencsétlenség okáról ma mér világosabb képet lehet alkotni. Az ércmosás­Ga bon a és (Folyt, az 1. oldalról) az ország kenyérgabona •problémáját. Ez együtt jár mezőgazdasági üzemeink erősödésével, a dolgozó parasztság jövedelmének állandó emelkedésével, s maga az egész kérdés­komplexum célját te­kintve a nép életszínvo­nalának emelkedését, a népgazdaság további sta­bilizálását eredményezi. A nyugati világnak is van a mezőgazdasággal problémája. Ha úgy tet­szik: gabonaproblémája, de ez a miénkkel szem­ben a kapitalista világ gyógyíthatatlan betegsé­géről, arról a kábékíthe­A marokkói hírügynökség arról ad hírt, hogy a ma­rokkói gyalogság pénteken visszavonulásra kényszerí- tett algériai csapatokat Hassá Beida térségében. Az algériaiad által elindított támadást követően két na­pig folyt a harc, amely azonban pénteken este már csak elszórt lövöldözésekre korlátozódott. A marokkói parancsnokság közölte, hogy pénteken „védekező” hadműveleteket folytattak. hoz használt vizet egy el­hagyott külszíni fejtés he­lyén keletkezett tóban tá­rolták. A fejtés valaha kap­csolatban állt a most elön­tött bónyarésszel. Ezt az összeköttetést eltömték, azonban az eddigi vizsgá­lat megállapította, hogy a víztároló gátjának átszaka­dása után az áradat ezen az úton zúdult le a mélybe. * Az AP legfrissebb jelen­tése szerint a mentési mun­kálatok vezetői közölték, hogy már csak négy ember megmentésére van remény. Ügy vélik, hogy a négy bányász a tárna keleti ré­szében talált menedéket éa kivezető útjukat elzárta az áradat. A többi 39 bányász emberi számítás szerint már nem lehet életben. A bánya bejáratánál vá­rakozó asszonyok zokogva fogadták a bejelentést és lassan szétszéledtek ottho­naik felé. (MTI) propaganda tetlen ellentmondásról ta­núskodik, amit egyfelől a helyenként jelentkező túl­termelés, másfelől a ka­pitalista világban és a gyarmatokon található éhező százmilliók bizo­nyítanak; Ha úgy tetszik, felhasz­nálhatják a hidegháborús politikusok propaganda­célokra a szovjet gabona­vásárlást, de ne hallgas­sák el az érem másik ol­dalát sem. Igaz, hogy ak­kor propagandájuk nem a kapitalizmust erősíti, hanem a szocialista rend­szer fölényéről tanúsko­dik. Varga József Már nincs remény Lengédében Trautmann Rezső építésügyi miniszter vála­szában elmondotta, hogy a szállítási nehézségek elle­nére, mind az ÉM vállala­tait, mind a tanácsi válla­latokat igyekeztek ellátni építési anyagokkal. Vas megye tanácsi építő­iparának például szeptem­ber 30-án téglából 92 napa készlete volt. A betonáruk nagy része is rendelkezésre áll. Néhányfajta építő­anyagból ebben a megyében te, és másutt is hiányok voltak, amit a minisztérium igyekszik sürgősen felszá­molni. Égetett mészböl pél­dául országosan csak 98 százalékba tudták kielégí­teni az igényeket. Vas me­gye ennél az átlagnál ke­vesebbet, szükségletének mindössze 89 százalékát kapta. Érmek az az oka, hogy* a megye körzetéhez tartozó mészüzem csak 80 százalékra teljesítette ter­vét. Fennakadások voltak a betoncsövek szállításában , is. A minisztérium intézke­dik, hogy jövőre ne ismét­lődhessenek meg ilyen za­varok. Hangsúlyozta, hogy az Építésügyi Minisztérium szigorúan megköveteli érté­kesítő szerveitől, hogy a rendelkezésre álló készle­teikből megkülönböztetés nélkül lássák el mind az ÉM, mind a tanácsok építő­iparát. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a vá­laszt egyhangúlag elfogadta. Horváth Károlyné budapesti képviselő a 15 éves lakásépítési program­mal kapcsolatiban interpel­lált. A többi között el­mondta: helyesnek tartaná* ha a lakásépítés távlati ter­vét ötéves és éves tervekre sőt területileg is leibon la- nák. Dr. Ajtai Miklós az Országos Tervhivatal el­nöke hangsúlyozta, hogy a 15 éves lakásépítési prog­ram reális és végrehajtása — az idén felmerült nehéz­ségek ellenére is — bizo­nyosra vehető. Válasza to­vábbi részében részletesen szólt a lakásépítés különbö­ző problémáiról és bejelen­tette, hogy a kormányzat már 1964-re gyorsítani kí­vánja a lakásépítkezésekhez kapcsolódó, úgynevezett já­rulékos beruházásokat, az új telepek ellátását szolgáló létesítmények építését is. A tervhivatal elnöke ez­után arról beszélt, hogy a 15 éves lakásépítési prog­ramot egyelőre nem tudják úgy felbontani, ahogy az interpelláló képviselő kérte, mert a távolabbi évek rész­letes tervadatai még nem állnak rendelkezésére. Horváth Károlyné interpellációjában rámuta­tott, hogy a lakásrendelet egyes szakaszait a mai kö­vetelményeknek és helyzet­nek megfelelően módosítani kellene. Trautmann Rezső építésügyi miniszter vála­szában kifejtette, hogy a lakásrendelet életbeléptetér. se óta több ízben korrigál­ták. Indokolt azonban, hogy az előírásokat újabb egy­séges jogszabályba foglal­ják. Ezen már dolgoznak is a szakemberek. A mi­niszter indítványozta, hogy a lakásügyi jogszabályok iránt érdeklődő képviselők és az Építésügyi Miniszté­rium vezetői részletesebben is beszéljék meg az eset­leges vitatott kérdéséket. Trautmann Rezső vála­szát Horváth Károlyné és az országgyűlés egyhan­gúlag elfogadta. Az országgyűlés ezzel be­fejezte munkáját. Az ülés* szakot a elnöklő Vas« Ist­ván né zárta be. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom